Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-21 / 51-52. szám

Minden kornak megvolt a maga férfíldeálja: az ókorban az atléták, a sportoló férfiak, a középkorban a jó ízléssel öltözködő, dalokat és rímeket alkotó trubadúrok. Háborúk Idején a bátor és a vakmerő hadfiak, békében az eszes kereskedők... S hogy milyenek voltak, hogyan öltözködtek, azt a képtárakban, a galériákban a szobrokról, festmények­ről láthatjuk. Forradalmi változást a daguerrotipla hozott a múlt században. A képek sokszorosíthatók lettek, kézről kézre Jártak. A századfordulón a mozgókép és később a némafilm elterjedésével egy-egy férfi lett a szépségideál. Miért ez a hosszú bevezető? Csupán azért, mert a mai nők előtt a filmvásznon, a te­levízió képernyőjén, a színes, képes folyóiratok lapjain felvonul szinte a világ minden részének a férfitlpusa. S mindez segít kialakítani a mai nőben a férfiideál képét. S miért a külsőségekkel kezdjük? Mert a 10 megkérdezett nő közül a „Milyen a férfiideál­ja?“ kérdésre nyolc azzal kezdte, hogy: barna, barna szemű, vagy szőke, világoskék szemű... vagyis a külső megjelenés és az alkat elsődleges. És csupán két nő — túl a hu­szonötön — mondta: legyen megbízható, jellemes, az nem fontos, hogy szép vagy még az sem, hogy csinos legyen... Tehát a férfiideál kialakításában első a megjelenés. De minthogy vannak kicsik és karcsúak, széles vállú robusztus termetűek — és érdekes módon, mindegyik tetszik va­lamilyen típusú nőnek —, felvonultatunk néhányat a világ filmről, a televízió képernyő­jéről ismert férfial közül, persze csak képekben. Tessék, kl-kl kiválaszthatja a neki tet­szőt. S hogy a külső mellett és mögött még ml minden imponál a nőknek — vegyük sorra. A FÉRFIIDEÁLJA n ■I A szívtipró Magas, karcsú, elegáns, a nőket eszköznek te­kinti, uralkodik rajtuk, akaratát mindig érvényre juttatja. Egyik kaland után a másikat kezdi, és csak a hódítás, a siker érdekli. Szerelmi bánatba merült nőket hagy maga után. Ramon Novarro a század eleje némafilmjeinek férfiideálja. Ma már ez a típus „kiment a divatból.“ Ámbár előfordul­hat, hogy a romantikus nők még mindig rajonga­nak a hasonlókért. A komikus A húszas évek elején ez bizony Charlie Chaplin. Komikus mozdulatok, háttérbe szorított, sokszor kihasznált és becsapott kisember, és annak a fér­finak filmvásznon megjelenő típusa, akit bármi­lyen sorscsapás ér, mindig újrakezdi, mindig fel- tápászkodlk valami humoros kedvességgel, és az élet megy tovább. Talán az optimizmusa és a lírai érzelmek tolmácsolása miatt volt a nők bálványa. A szenvedő férfi mindig is rokonszenves volt a .nőknek. A világégés elsöpörte az előző férfiideálokat, előtér­be került az emberi szenvedés, az elszántság, és a minden kockázatot vállalás. A korabeli filmek közül a Hetedik kereszt címűben emlékezetes ala­kításával Spencer Tracy lépett a férfiideálok kö­zé. A hódító akinek minden nőnél sikere van. Van benne va­lami __mondják a nők, ami ellenállhatatlan, ro­k onszenves, mert udvarol, ha kell, alakoskodlk, ha úgy érzi, így a siker biztosabb... Vagyis minden eszközt felhasznál a szép nem meghódítására, és a nők előbb-utóbb az ilyen típusú férfi rajongói­nak táborába állnak. Hogy ez szerintük ki? Ter­mészetesen az ÚJ olasz hullám szépségideálja, Mar­cello Mastroiannl, aki az évtizedek során aztán a szépfiúból komoly, érett művésszé vált, de a nők szemében mindig megmaradt hódítónak. Az okos férfiért nem a kamaszlányok, a tinédzserek ra­jonganak. Az okos férfi —■ mint SzergeJ Batalov —, akit atomfizikusként vagy irodalomtanárként, esetleg valamelyik klasszikus író megszemélyesl- tőjeként ismertünk meg a filmvászonról, az igé­nyesebb nők férfiideálja. Olyanoké, akik szellemi társra vágynak. A romantikus ezzel szemben rajongva szeret. Éppen egy nőért lelkesedik haláláig. KI ne emlékezne. Gerard Phi­lipe kamaszos megjelenésére, rajongó tekintetére, akár a Pármai kolostor című filmből is? A rajon­gott nő betölti életét. Nemcsak érzelmeinek, min­den gondolatának, hanem tetteinek is ez az érzés az irányítója. A mai megítélés szerint ez már nem korszerű férfltípus. A házias Rá lehet bízni a nagymosást, az ablaktisztítást. Fest és súrol, a hétvégeken süteményt kever és az ügy érdekében bejárja az egész várost a legújabb tésztakaverö gépért. Ha nem ^zak^cs, akkor pá­lyatévesztett, mint Jack Lennon a Legénylakás című filmben. A megfontolt huszonötön felül a legtöbb nő ideálja. Az, aki nem fut más nők után, aki csak családjának él, ezért éjt nappallá téve dolgozik. Százszor kiszá­mítja karfierje lehetőségeit és anyagi terveket ké­szít. Hasonlóan, mint a Kramer kontra Kramer cí­mű filmben Dustin Hoffman. Figyelemre méltó, ér­tékes férfltípus. Okos asszony élete végéig számít­hat rá. Mégis milyen az ideális férfi? Tettem föl a kérdést huszonéves kolléganőmnek. „Ma­gas, barna, barna szemű..." — kezdte, és akkor jöttem rá, hogy a típusok önmagukban véve semmit sem jelentenek. Ugyan — mondta a másik, harminc feletti kolléganő, Itt a választék. Szerintem romantikus, házias, megfontolt... Vagyis hogy ez a három legalábbis együtt... Elhatároztam, tovább nem folytatom ezt a hiábavaló kutatást. Szerintem minden nő te­remtse meg magának az Ideális férfit a jelenlegi készletből. Hiszen képesek vagyunk rá. MIÉRT KARCSDAK A SVÉDEK? A kt először jár Svédországban, meg­lepődve látja, hogy a svédek milyen vékonyak. Valóban, a lakosság több­sége jő alakú, kisportolt, semmi nyoma az elhízásnak. Vajon ml az oka ennek, keve­set esznek talán, vagy valami titka van az étkezési rendjüknek, ami megkíméli őket a felesleges kllöktól? De hát akkor mit je­lentsenek azok a híres svédasztalok az ét­termekben, amelyek roskadoznak a sok II- nomságtől? Az Idelátogató turista feltétlenül felke­res legalább egyet belőlük. De mit Is ta­lálunk egy Ilyen svédasztalon? A saláták, a halak minden változatát, a legfinomabb fűszerekkel elkészítve és a nemzett étellé vált, elmaradhatatlan körtbullart, ami nem egyéb, mint sovány húsból készített fasírt kis gombóckákká formálva, zsírban kisütve. Más hús Is található az asztalon, mégpe­dig az Igen kedvelt rénszarvashús, amely ízletesebb a legfinomabb marhahúsnál Is, a színe pedig borvörös. Ha az asztalon található valamennyi étel­ből csak egy kicsit Is veszünk, jócskán gazdagodunk kalóriával. Pedig egy Ilyen svédasztal összeállítása a svéd étkezési ha­gyományokon alapszik. Ml hát az oka mégis ennek a szembetű­nő, csaknem általánosnak mondható -- kar­csú testalkatnak? Több Ismerős svéd család Is arra a kér­désre, hogyan Is étkeznek, rendkívül meg­lepő választ adott. A svédek tulajdonkép­pen mindent esznek, és nem Is keveset, de gondosan ügyelnek arra, hogy a nap me­lyik szakában mit és mennyit Szerintük a különböző napszakokban min­dig másképpen kell étkezni. Azoknak, akik egészségesen szeretnének élni, és nem a- karnak elhízni, álljon Itt az egyik ilyen módszer: Reggel 6 órától 14 óráig — miután a szervezet ebben az Időszakban nehezen dol­gozza fel a szénhidrátokat — fehérjét fo­gyasszunk; Ilyen ételek: a hús, vad, szár­nyas, hal, valamennyi tejtermék, tojás, va­lamint gyümölcs. Ugyanis déltől a szerve­zet nagy tömegű savat termel ki az emész­téshez, és ezt a savat az Itt felsorolt élel­miszerek a legoptimálisabban feldolgozzák. 14 órától 19 óráig — a szervezet ebben az Időszakban tudja a szénhidrátokat a legjobban megemészteni — ehető minden­féle étel burgonyából, továbbá rizs és tész­ta, banán, káposzta, feketeretek, méz, da­tolya, füge és cukor. Reggel 6 órától este 19 óráig >— ehető minden úgynevezett neutrális étel, vaj, nö­vényolaj, zsír, szalonna, aludtej, túró, sár­garépa, minden salátaféle, kivéve a ká­posztát és a feketeretket Ezenkívül ehető még a dió és a mazsola. Valamennyi ételt, tekintet nélkül arra, hogy dél vagy este van, lehet fűszerezni paprikával, fokhagy­mával, curryvel ás szerecsendióval. A fenti étrendnél természetesen figyelem­be kéll venni a mennyiséget Is. Nem lehet például cukorból vagy csokoládéból kor­látlanul enni. Ha az ételeknél ezt az időbeni elosztást alkalmazzuk, megkíméljük szervezetünket a túlzott elsavasodástól, amely sok betegség­nek (reuma, vérkeringési zavar, magas vér­nyomás, epebántalmak stb.J Is okozója le­het A fenti étrend betartása után rövidesen jelentős javulást' észlelhetünk a napi mun­kában, növekszik a teherbíró és koncent­ráló képességünk, kellemesebbé válik köz­érzetünk Is. Fontos, hogy az étkezések között legalább 4—5 óra szünetet tartsunk, hogy az emész­tési folyamat tökéletesen menjen végbe, és szervezetünk az utolsó cseppig mindent feldolgozzon. Ha étkezési rendünket Ilyenformán ala­kítjuk, és ehhez még hetfenként egyszerl- -kétszerl intenzív sportolást, kirándulást Is beiktatunk, bizonyosak lehetünk abban, hogy egészséges, jó alakú emberekké vá­lunk.

Next

/
Thumbnails
Contents