Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-01 / 48. szám

■P KIEMENT G0TTWÄ1D SZEREPE IFJÜSÄGI MOZGALMIMBAN Klement Gottwald politikai munkásságának kezdete — amint tudjuk — még bécsi tartózkodásának Idejére e- slk, amikor 16 éves korában belép a Csehszlovák Szociál­demokrata Ifjúság szerveze­tébe és a Munkás Testedző Egyletbe. Már itt tanújelét adja politikai tehetségének. Az Ifjúság körében végzett munkájához mint rousinovl asztalosmunkás a világhábo­rú után visszatér. Bár a KIEMELTÜK Tusculum gyárban üzemi megbízott és a szociáldemo­krata baloldal rousinovl szervezetének a titkára, de legtöbb Idejét mégis az MTE-ben (Munkás Testedző Egyesület) végzett munka veszi el. ahol a 26 egyletet magába foglaló járásnak In­tézője volt. Emellett tuda­tában kell lennünk, hogy ak­koriban az MTE volt a leg­fontosabb szervezet, amely Összefogta a munkásifjúsá­got. Gottwald elvtársnak 1921- ben jelentős szerepe volt a Rousinov környéki és az e- gész brnói kerületben a munkás testedző mozgalom­ban. 1921 ószén Szlovákiába, mint az ifjúsági mozgalom munkása érkezik. A Sparta­kus folyóirat adminisztráto­rát a Banská Bystrlca-I elv­társaknak mégsem kellett volna Morvaországban ke­resni. Persze ők azt akarták, hogy az adminisztrátor po­litikai tényező ts legven, aki majd tösödik a munkásifjú­sággal. És Gottwald elvtárs­ban nem csalódtak. Rövid Idő alatt lelke lett az egye­sületnek, nemcsak Banké Bystrlcán, hanem a környé­ken Is. Az ő érdeme volt, hogy többszörösére nőtt az egyesületek száma. Gottwald elvtárs főleg az­zal törődött, hogy az egye­sületekben ne feledkezzenek meg a politikai nevelésről. és hogy ezt a nevelést való­ban forradalmi szellemben vezessék. Alig akadt olyan egyesület, ahol Gottwald elvtárs ne adott volna elő és ahol nem beszélt volna a tornászok előtt. De nemcsak előadott, de jó tornász Is volt. Tudott segíteni a mű­kedvelő színjátszóknak, min. denütt hozzájárult a siker­hez. Röviden már sokkal mész- szebbre látott, mint a töb­biek nagy része. Megértette és alkalmazta is, hogy ha a kommunista pártnak — fő­leg Szlovákiában — nincs Ifjúsági szervezete, az egy­letek szövetségét föltétlenül úgy kell vezetni, hogy ez a párt számára az új, a fiatal erők tartalékává váljék. Nagyszerűen tanúskodnak erről a Pravda chudoby- és a Hlas luduban közölt cik­kek. amelyeket még nem Is­mertem akkor, amikor „Kle­ment Gottwald Ifjúság-át Ír­tam. (Ezekre a köztársasá­gi elnöki iroda dolgozói csak az utóbbi Időben bukkantak rá. I Ilyen mindenekelőtt a Pravda chudoby 1922 ápri­lisi számban megjelent „A szülőkhöz“ című cikke. Eb­ben Goitwald elvtárs az idő­sebb nemzedékhez fordul és arra serkenti, hogy figyel­jen fel áz ifjúságra, gyerme­keikre, ne engedje őket el- satnyulni, és vezesse őket a régi kapitalista világ Irán­ti ellenállásra. „Fellazítjuk a fiatalok szivében a hitet és a reményt — írja. Ezt mondjuk nekik; szent ügyért megyünk harcba. Azért szent, mert az egész embe­riség ügye. A földön egyet­len nagy Igazság van. ez pe­dig az agyonsanyargatott, sorsa iBvuIását óhajtó nép Igazsága. Ennek az igazság­nak a nevében győzni fog­tok Győzelmetek olyan biz­tos. mint amilyen biztos 'az, hogy ma éltek.“ (Részlet Frantiéek Ne- őásek: „Levelek Gottwald elvtérsrél“ című könyvé­ből.) A stropkovi Tesla gyárban megkezdték a régen várt BS típusú telefonkészülékek gyártását. Az új készülékeken a ha­gyományos hfvótárcsát nyomógombok váltották fel. Ezenkívül több korszerűsítést is alkalmaztak bennük, többek között fél­vezetőket. elektromágneses váltókat, és olyan vezetékzslnórt, amelynek az élettartama lényegesen hosszabb az eddig hasz­náltnál. CSALLÓKÖZBŐL AFRIKÁBA fi komáromi IKomárno) Agrostav mezőgazdasági gépei rend­kívül közkedueltek nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Leg­keresettebbek közülük a hatsoros burgonyaülíető gépek. Az év első kilenc hönaplában 430 darabot exportáltak többek között az NDK-ba, Magyarországra, Lengyelországba, Romániába és Angolába. AZ ÉTER HULLÁMAIN A komáromi fKomárno] járásban nagy népszerűségnek ör­vend a rádióamatőrök mozgalma. A rádiósok jó hírnevét első­sorban a járási pionír- és ifjúsági otthon mellett működő rá­diósklub terjeszti, amelynek az OK 3 RfB hívójelzését az egész világon ismerik. Az érdekes időtöltés további népszerűsítése érdekében rádiómüszerész tanfolyamat rendeztek, amelyen további fiatalok' sajátították el a rádiózás alapelemeit. EZERÉVES FA Vllémvlcében, Ledeő nad Sázavou mellett áll egy tiszafa, amelynek a korát a szakértők ezer évre becsülik. Eszerint tehát ez a legidősebb fa hazánk területén. Ennek ellenére még mindig jó állapotban van. Élénk haragoszöld koronája sok tör­ténelmi sorsforduló néma tanúja. MINEK ÖRÜL AZ ŰJSÁGfRÓ? Az újságíró főleg annak örül, ha látja, hogy a munkája, a sok lótás- -futás nem hiábavaló, hanem hozzá­járul közös dolgaink intézéséhez, az olvasók méltányolják igyekezetét. Er­ről pedig akkor győződik meg leg- kézzelfoghatóbban, ha olyan érdekes és közvetlen beszélgetésre hívják, mint legutóbb minket Nagyabonyba (Veiké Blahovo). A címben szereplő kérdés is ott hangzott el, ezért a válaszon nem sokat kellett töpren­geni. Annál is inkább, mert rendkí­vül tartalmas és hasznos beszéige tés alakult ki, s az újságíró egy kel­lemes estét könyvelhetett el pályája naplójába. Mintegy huszonöt-harmlncan gvül tek össze, ami flgyelemreméliő hs tudjuk, hogy a SZISZ-alapszervezet- nek mindössze 19 tag)a van. Kogy miért csak ennyi, az némi magvaiá- zatra szorul. Bratislava és Dunaszer dahely (Dunajská Sti^da) közelsége elszippantja a fiatalokat. Ezt is csak azért említjük, mert e körülmény é- reztetl hatásét a falu kulturális és egész társadalmi életében. Többek között Ilyen problémák ke­rültek szóba. Tiszteletre méltó do­log, hogy a fiatalok mellett megje­leltek a beszélgetésen a község párt- szervezetének Idősebb, érdemes tag­jai, kultúrmunkások, mint Kovács Jó­zsi bácsi, illetve a pártszervezet el­nöke Hegedűs Mihály és Kucman Ilonka néni, aki hatvan éves fejjel is szisz-tagnak vallja magát, és a fiatalok kijelentése szerint valóban nem marad ki az ifjúság egyetlen megmozdulásából sem. A beszélgetésen sok minden elhang­zott. Többek között az Is, hogy nem a fiatalok, illetve elsősorban nem a ^ fiatalok tehetnek róla, hogy a lalu kulturális és mozgalmi élete eléggé szürke. Az Ifjúsági szervezet tagjai minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy egy kis életet vigyenek a sok unalmas estébe. Ezt a törekvést meg­erősítette a SZISZ járási bizottságá­nak elnöke. Varga Tibor is, aki szin­tén jelen volt a beszélgetésen, to­vábbá az említett párttagok. Kovács József bácsi elmondta, hogy bár jóval felül van a hetvenen, most is mindig szívén viseli a fiatalok ügyét. Véleménye szerint a fiatalok még szilárdabban állhatnának a lá­bukon, még többet követelhetnének. elvégre övék a jövő és rövid időn belül ők veszik kezükbe a község irányítását. Jól esett hallani, hogy feleségével együtt még mindig szíve­sen olvassa az Oj Ifjúságot, és ahogy mondta, mindig talál benne valami érdekes és hasznos olvasmányt. Tövlről-hegyire meghánytuk-vetet- tük lapunk készítésének módját és körülményeit. Szívünkre vettük a sok segítő észrevételt, okultunk a meg­jegyzésekből és bírálatból. Szóba ke­rült az ifjúsági szervezet és a falu kulturális életének további sorsa. Az alapszervezet elnöknője. Edmár Marika (a képen) reménykedve mondta, hogy talán már belátható időn belül gyökeres változásra van kilátás, jövőre elkészül az új kultúr- ház, amelyben talán az ifjúság is helyet kap. Sőt, annak a reményük­nek adtak kifejezést, hogy a régi kul- túrházat is megőrzik. Kár lenne le­bontani. A fiatalok hajlandóak len­nének társadalmi munkában rendbe tenni. Sokféle célra használhatnák, az ifjúsági szervezet végre otthonra találna benne. Az újságíró is annak örülne új­fent, ha a tervük valóra válna, és legközelebbb már egy mozgaliud.;, minden igényt kielégítő szervezed életről számolhatnak be. Falágyi LbIus KONZULTÁCIÓ ....................... ................................... . .................. ................................ í vzárók elolt az instruktorok szerepéről “Tapasztalatbál tudjak, hogy min­den rendezvénynek, a SZISZ minden egyes tanácskozásának a sikere az akció tartalmi, szervezési és káder- előkészítésétől függ. Ebből a meg­fontolásból kiindulva helyénvaló te­hát, ha a SZISZ járási szervei az a- lapszervezetek évzáró taggyűléseinek előkészítésébe mazimálisan bevonják az egész SZISZ-aktfvát. Mindenek­előtt el kell érni, hogy minden egyes alapszervezetnek legyen instruktora. Ez az alapszervezetek tisztségviselői­nek nyújtott módszertani segítség egyik megnyilvánulása, és kedvezően befolyásolja mind az évzáró taggyű­lések színvonalas lebonyolítását, mind a szervezet egész munkáját. A SZISZ járási bizottságainak mnd- szertani segítsége irányuljon elsősor­ban az új, kevésbé tapasztalt funk­cionáriusok, a rosszul működő alap­szervezetek megsegítésére. A SZISZ járási bizottságainak instruktori testületé a járási bizottság és az a- lapszervezetek közötti kapcsolat láncszeme. Küldetését a következőképpen fog­lalhatnánk össze: közvetlenül a SZISZ-alapszervezetben átülteti a já­rási bizottság elnökségének és a szövetség felsőbb szerve határozatait. Módszertani segítséget nyújt — főleg a szervező és irányító munkában — az alapszervezet elnökének és a ve­zetőség többi tagjának. Biztosítja a munka egyenletes elosztását a terv- előkészitéstől kezdve a feladatok tel­jesítésének ellenőrzéséig. Rendszere­sen tájékoztatja a SZISZ járási bi­zottságát az alapszervezet munkájá­nak pozitívumairól és hibáiról. Az histruktori testület tanácskozásain szóban vagy írásban beszámol az a- lapszervezelben végzett munkájának tapasztalatairól. Az instruktori testületekbe javasol­junk politikailag fejlett, bevált és ta­pasztalt szisz-tagokat, a párt fiatal tagjait és jelöltjeit, olyan személye­ket, akik jól ismerik az alapszerve­zetek munkáját, a vezetőség- köte­lességét, a SZISZ alapvető dokumen­tumait, a párt és a SZISZ szervei­nek határozatait. Már eddig is számos fiatal párttag és jelölt dolgozik instruktorként. He­lyénvaló, ha konkrét pártfeladatként bízzuk meg őket e tisztséggel, és az illetékes pártszervekkel megtárgyal­juk, hogyan értékeljük majd a mun­kájukat, és hogyan tájékoztatjuk e szerveket a feladat végrehajtásáról. Mindenekelőtt nagy körültekintéssel kell kiválasztani azokat az instruk­torokat, akik a középiskolák és szak­tanintézetek SZISZ-alapszervezeteiben dolgoznak majd. Az egyik legfonto­sabb szempont az instruktor jellem­beli tulajdonságai. Értjük ezen a pél­dás munkaerkölcsöt, az emberekhez való elvtársi kapcsolatot, az elvsze­rűséget, szerénységet, becsületességet stb. A SZISZ járási bizottsága instruk­torának vannak jogai és kötelessé­gei. A legfontosabb kötelességek; ál­talában részt vesz a SZISZ járási bi­zottsága által szervezett minden po­litikai és szakmai felkészülésben, h- melyet az instruktori testület szá­mára szerveznek. Minden hónapban részt vesz legalább egy alapszerve­zeti vezetőségi gyűlésen a gondjaira bízott alapszervezetben. Különösen fontos, hogy azon a vezetőségi gyű­lésen legyen felen, amely a taggyű­lés előkészítésével foglalkozik. Fel­tétlenül jelen kell lennie a taggyű­lésen és gondoskodik arról, bogy a kért anyagot idejében eljuttassák a SZISZ járási bizottságára. Rendszere­sen jegyez az Instruktor jegyzetfüze­tébe, 8 ezeket a jegyzeteket felhasz­nálja a SZISZ járási bizottsága szá­mára készülő jelentésekben. Az instruktori testület tagjának jo­gai: Jelen lehet a SZISZ járási bizottsá­gának azon az ülésén, amelyen a gondjaira bízott alapszervezet mun­kájáról szóló jelentést tárgyalják meg, és kinyilváníthatja ezzel kap­csolatos állásfoglalását. Ha az alap­szervezet munKájában hibákat fedez fel, a vezetőség ülésén magyarázatot kérhet a hibákra. Ellenvetéseket tá­maszthat azokkal a határozatokkal szemben, amelyek ellentétben van­nak a SZISZ munkájának alapelvei­vel és a szövetség alapvető doku­mentumaival. Részt vehet a gondjai­ra bízott alapszervezet által szerve­zett minden akción. A SZISZ járási bizottsága, különösen a fontos szer­vezeti feladatok megoldására kiküld­heti az alapszervezetek tanácskozó Sára és akcióira. A járási bizottság legalább kétha- vonként oktatást rendez — kUlön-kU- lön az egyes alapszervezeti típusok szerint — az instruktori testület tag­jainak. E tanácskozásokon megvitat­ják azokat a feladatokat, amelyek a legközelebbi időszakban az alapszer­vezetek előtt állnak. Fontos, hogy e tanácskozásokon aprólékosan megma­gyarázzák az alap.szervezetek felada­tait és célkitűzéseit, megfelelő infor­mációkkal és módszertani segédanya­gokkal lássák el az instruktorokat. Ugyancsak célszerű, ha az instruk­torok kicserélik egymás között a ta­pasztalataikat, és a legjobb tapasz­talatokat általános érvényűvé teszik. ANNA NAGYOVA, a SZISZ Szlovákiai Központi Politikai Iskolájának dolgozója GIMNAZISTÁK FIGYELMÉBE A szakosító középiskolákat afféle kényszermegoldásnak kell tekinteni. A gimnáziumokban érettségizettek 30—40 százaléka ugyanis vagy nem jelentkezik főiskolára, vagy nem si­kerül bejutnia. Ezeknek a fiatalok­nak munkába kell állniuk. Eddig é- vente kb. ötven szakosító osztály nyílt, ahol az említett fiatalok egy- vagy két év után gimnázium! érett­ségijük mellé szakérettségit szerez- hettelj. Napjainkban azonban egyre keve­sebb szakosító osztály nyílik. Hogy miért, erről tájékoztat ONDREj BART- KO, az SZSZK Iskolaügyl Minisztériu­mának dolgozója, a szakközépiskolák ügyeivel foglalkozó osztály vezetője. A csehszlovák oktatási-nevelési rendszer fejlesztéséről szóló doku­mentum és az Iskolareform értelmé­ben a gimnáziumok ezentúl nemcsak 'őlskotal vagy sgvetemi tanulinányjk- hoz szükséges áUalános műveltséget, hanem alapvető szakképzettséget is HOVÁ TOVÁBB? nyújtanak. A végzősök bizonyos mun­kakörökben teljes értékű szakképe­sítéssel rendelkező munkaerőnek számítanak. 1984-től a szakosító iskolák nappa­li tagozata teljesen megszűnik, csak esti tagozaton tanulhatnak tovább az érdeklődök. Ez azért Is kívánatos megoldás, mert a jelentkezők mun­kakörükbe vágó szűkebb spdciallzá- ciót érhetnek el, emellett felfrissítik és gyarapítják a gimnáziumban, szak- középiskolában elsajátított ismeretei­ket. Az előttünk álló két tanévben, 1982—83-ban és 1983—84-ben még nyílnak nappali szakosító osztályok Vagv nyolcszáz jelentkezővel számol nak ezek az Iskolák, és a jelentke zők hasonló szakokból választhatnak, mint amilyenre az egyes gimnáziu­mok szakosodtak. így tehát az a fia­tal, aki már a gimnáziumban megis­merkedett ai egészségügyi pálya a- lapjalval, bizonyára ezen a téren a- karja magát a szakosítóban is to vábbképeznl. Nyílik továbbá közgaz­dasági, könyvtárosi is pedagógtui szakosító osztály is. A tanulmányi Irányzatdk pontos jegyzéke decemberben elkészül. Ez­után részletes fBlvilágosItást az ér­deklődőknek a gimnáziumok páliJ- választásl tanácsadói vagypedig a nemzeti bizottságok iskölaü^yi osztá­lyának dolgozói nyűj'íaiiak. A szakosító Iskolába a jelentkező- ívet jóval később keli elltUldeni, mint' a főiskolákra vagy az egyetemekre. Határidő: 1982. május 7. Azoknak a diákoknak, akik előbb még megpró­bálkoznak a fölskulal felvételivel, legkésőbb augusztus 13 tg kell loleui keznitlk egyenesen az Illetékes Isku Iában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents