Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-27 / 43. szám
E lnyerte függetlenségét Nagy- -Brltannia utolsó latin-amerikai gyarmata: Belize. Ez a 23 000 négyzetkilométer területű kis ország hányatott történelme során állandó ütközőpont volt Anglia és Guatemala között. Mlndr két ország sajátjának tekintette. A londoni kormány azon az alapon, hogy a ma alig 150 ezer la-: kost számláló közép-amerikai országban a X-VIl. század óta angolok uralkodnak. A szomszédos Guatetnála a régmúltra hlvatko- 'zik, azokra az 1500—2000 évvel ezelőtti időkre, amikor a mai Belize a híres maya birodalom része volt. Az évszázadokban gyökerező ellentét odavezetett, hogy a bellzei. ügy miatt Guatemala és Nagy-Bri- tannla 1963-ban megszakította diplomáciai kapcsolatait. Ez év szeptember eiején pedig a konzuli szintű érintkezés is megszűnt. Hiába fenyegetőzött Guatemala, a londoni kormány szeptember 21- én a korábban Brit-Honduras néven Ismert miniországot jogilag is függetlenné nyilvánította. Az eddigi koronagyarmat főkormény- zója átadta a hatalmat a George Price miniszterelnök vezette korAZ ÜJ ALLAM ÉS KÖRNYEZETE A RÁGÓGUMI országában mánynak. A 18 tagú parlament pedig ünnepi ülésén mondotta ki, hogy a jövőben a törvényeket nem az angol királynő, hanem ez a terület hagyja jóvá. Ezzel az aktussal a közép-amerikai és karibi világ új színfolttal gazdagodott. A politikai térkép eddig is változatos volt: a- zok a korábbi francia, holland, angol gyarmattú országok helyezkedtek el rajta, amelyek az utóbbi két évtizedben nyerték el a függetlenségüket. Ez a 8—10 tórpeállam a „brit helyett a ka- rib“ gondolat jegyében keresi a Jövőjét meghatározó társadalmi modellt. Egyébként nemigen szólhatnának bele sem a térség, sem a világ politikai af;culatának formálásába. ^ Miért ‘lett éppen Belize szakítópróbája az angol-guatetnalal kapcsolatoknak? A nagy „árnyék“, a közeli Egyesült Államok — tőle szokatlan módon —, miért játssza a semleges szerepet? Hiszen más esetekben a legkisebb ellenfuvallatra is érzékenyen reagált. A Belize szó az ősi maya birodalom egyik nagy városának, Bei-Itze nevének mai változata, amely azt jelenti: kivezető út. A törpeállamnak az angol polgári demokrácia mintájára alig egy évtizede létrehozott felépítményrendszere még Ingatag. Ez próbál valamiféle keretet adni az új, „kivezető úthoz“; az évszázadok alatt felgyülemlett társadalmi, gazdasági feszültségek csökkentéséhez. JVMASOV DOKTOR BETEGEI A tizenhét éves amerikai Allan Méierson reményekkel tele tért haza Moszkvából Los Angelesbe. Két évig kötötte gúzsba a para- lízls, s ezt a szörnyű betegséget most jumasov moszkvai profesz- szor meghátrálásra kény szeritette. Geotgi] Jumasov professzor kétszer mütötte meg Meiersont, s úgy véli, hogy a gerincvelő másfél-két éven belül újra működés- képes lesz. Erre a hosszú időszakra azért van szükség, hogy a gerincet helyettesitö transzplantá-. tűm és az átültetett idegek akk- Itmatlzálódjanak, valamint, hogy véredények hálózzák be az átüU tetett Idegsejteket, s így onnan ■ az Impulzusokat a test minden részébe továbbítsák. — Nálunk, Kaliforniában egyetlen ilyen műtét legalább 80 ezer dollárba került volna — mondta a beteg fiú. édesanyja, Barbara Meierson, aJci elkísérte fiát az 1- es számú Orvostudományi Egyetem traumatológiai és ortopédiai, tanszékére. Ilyen, egyelőre kísérleti stá diumban lévő műtéteket ma még csak néhány országban végeznek. Meierson gyógyítása egyike annak, a néhány tucátnyi'műtétnek, amelyet eddig Jumasov professzor a súlyos traumát szenvedett gerincsérülteken végzett. Sikeres műtétjeivel a moszkvai sebész újból és újból megcáfolta azt az elterjedt nézetet, hogy a gerincvelő betegségeivel szemben az orvostudomány tehetetlen. A gerincvelő — az ember elsődleges mozgatójának és legtöbb szerve irányítójának — patológiájával Jumasov professzor 12 esztendeje foglalkozik. A vezetése a- latt álló tanszék kidolgozta a bénaságot okozó sérülések elleni harc taktikáját. Útmutatása alapján a megbénult beteg gerincén ott végzik el a műtétet, ahol azok a „vezetők“ helyezkednek el, melyek a mozgatás funkcióit vezénylik. Műtéti beavatkozást tehát a derék-, a nyaktájon és a mellkasi részen végeznek. A műtétek alatt egyaránt használni kell a mikrosebészet technikai eszköztárát és az optikai nagyítókat. Jumasov maga is sok műszert, készüléket és szerszámot tervezett. A világhírű traumatológus nemcsak külföldön, hanem moszkvai klinikáján is kezeli és müti a világ minden tájáról érkezett betegeket. APN — KS Pártok jöttek létre, engedélyezték a szakszervezetek működését is. De az eltorzult gazdasági szerkezet, a korábbi anyaországtól valógaz- dasági függés inkább csak a propagandában érzékelhető fejlődést eredményezett. A fakitermelés, a cukornádtermesztés és a cltrlkus gyümölcsök mellett a chicle fa tette Ismertté nevét. Ennek gyantájából készül & rágógumi. Nem véletlen,! hogy I^tin-Amerikában a fiatáTok'^ed- vencét chiclének hívják. Ami a belizei fiatalokat illeti: közülük kevésnek kell gondoskodnia öregkoráról. Jelenleg a lakosságnak mindössze 4 százaléka éri meg a 60 esztendőt. Főleg a néger és az indián lakosság körében magas a halálozási arány, viszont alacsony a kultüráltságl szint. A függetlenség napján — szeptember 21én — riadókészültségbe helyezték a törpeállamban állomásozó — 'és még évekig ott maradó — 1000 fős brit egységet. Számítani lehetett rá, hogy a gua- temalaiak provokációt, esetleg szabotázscselekményeket hajtanak végre. Nem véletlenül jelentette ki Romero Lucas Garcia guatema- lai elnök, hogy „fenntartjuk a jogot magunknak a további lépésekre.“ Miért a konfliktus szítása? Elsősorban belpolitikai okai vannak, de nem hiányoznak a külpolitikai motivációk sem. Az ősi recept, a nacionalizmus szítása, a területi követelés, átmenetileg mindig hatásos módszer arra, hogy a belső gondokról eltereljék a figyelmet. Erre most rendkívül szüksége is van a guatemalal vezetésnek. Egyre éleződik a társadalmi-politikai válság. A kormány irányította terrorizmus egyre szélesebb körű ellenállást vált ki. A nyugtalanság fokozódik. Szeptember elején jelentették be a baloldali csoportok, hogy egységfrontot hoznak létre és közös parancsnokság alá helyezik a diktatúrával szembeni fegyveres harcot. A belizei demokratikus színezetű rendszer példája politikailag nemigen lehet veszélyes Guatemalára. Legalábbis szélcsendes időben. De most egyre erősödő politikai vihar tombol Közép-Ame- rikában. Elég csak arra utalni, hogy Guatemala délen Salvadorral, keleten Belizével határos, északnyugaton pedig Mexikóval. Azzal a nagy országgal, amelynek kormánya bejelentette: kérni fogja, hogy a most függetlenné vált miniállamot .vegyék fel az ENSZ-tagországok sorába (ez meg is történt). Sőt Lopez Portillo mexikói elnök a gazdasági támogatást is kilátásba helyezte. Az új ország felértékelésében nem kis szerepet játszik az, hogy területén jelentős, feltáratlan o- lajlelőhelyek találhatók. Mind az észak-amerikai érdekeltségű guatemalal cégek, mind az angliai leányvállalatok jogot formálnak ^ kiaknázására. Az ebben a kérdés- ’ ben tapasztalható érdekellentét csapott át a diplomáciai és propagandacsatározás sávjába. Az Egyesült Államok eddig a háttérben maradt, illetve annyiban „mutatkozott“ a színen, hogy tavaly az ENSZ-közgyűlésen az USA küldötte is támogatta Belize függetlenségét. Washington számára egyáltalán nem közömbös ez a miniállam. Nem a chicle, hanem az ország stratégiai fekvése miatt. Közép-Amerikához tartozik, s a Karib-tengerre néz. Határos Mexikóval, amely — az USA szerint — az utóbbi években túlzottan „kiegyenesedett“. Egyes szakemberek szerint a mexikói olaj- eldorádó föld alatti kapcsolatban van a belizei lelőhelyekkel. Ezek kiaknázása és egy olajkikötő létesítése a „rágógumi-országban“ — tekintettel a viszonylag kis távolságra — aranyat érne. De a washingtoni kormányzat még vár az eltervezett lépésekkel. Megvárja, amíg a „függetlenségi hullám“ elmúlik. Guatemala fenyegetéseire nem reagál. A belizei gazdaság fellendítéséhez valójában sok pénz kellene. Másrészt — ahogy a Washington Post írta — „az ilyen gyenge Iáhon álló kis országok nem képesek ellenállni a felforgató tevékenységnek“. Magyarán: szükségük van az USA bábáskodására, gyámkodására. De a lap megállapítása más véleményt is takar. Azt, hogy Washington — Belize földrajzi helyzete miatt — nem is engedné meg, hogy a függetlenség elnyerése utáni irányváltás USA-ellenes legyen. Különösen most, amikor Közép-Amerlka mozoig, forrong. Az alig negyvenezer lakosú fővárosban, Belmopanban a hivatalos nyelv az angol. De többen beszélnek már spanyolul, mint az anyaország nyelvén. A függetlenségi ünnepségsorozaton is a jelmondatok jó része spanyolul volt olvasható. „Nueva sociedad!“ „Oj társadalmatl^’'. ^■irály Ißmnc Mi Moszkvában nyilvánosságra hozták Leonyid Brezs- nyev válaszát a moszkvai Pravda szerkesztőjének kérdésére, amely így hangzott: Reagan, amerikai elnök nemrég kijelentette, hogy a Szovjetunió — állítólag abból ítélve, amit vezetői „egymás közt“ mondanak — lehetségesnek tartja a nukleáris háború megnyerését. Reagan ezzel igyekezett megindokolni az USA nukleáris fegyverarzenálja gyors ütemű kibővítésének programját. Mit tenne hozzá az amerikai elnök említett nyilatkozatához? Válasz: Figyelmen kívül hagynám Reagan úr állítását, miszerint tud arról, hogy mit mondanak maguk között a szovjet vezetők, a kérdés lényegéről szeretnék szólni. A szovjet vezetés és az egész szovjet nép e- rőfeszítésel arra irányulnak, hogy elháruljon a nukleáris háború veszélye. Egymás közt ugyanazt mondjuk, a- miről hangosan szóltam az SZKP XXVI. kongresszusán: a lázas fegyverkezésben a másik fél feletti győzelemre törekedni és győzelemmel számolni a nukleáris háborúban — veszélyes őrültség. Hozzáfűzném, hogy csak az kezdheti el a győzelem reményében a nukleáris háborút, aki öngyilkosságra szánta el magát. Legyen a támadónak bármilyen nagy hatalma, nem éri el célját. A megtorlás elengedhetetlen lesz. Ez a ml elvi álláspontunk. Miért ne támogathaná az USA azt a szovjet javaslatot, hogy az államok kötelezzék magukat; elsőként nem alkalmaznak egymás ellen nukleáris fegyvereket? Ha u- gyanis nem lesz első atomcsapás, nem lesz sem második, sem harmadik. Így tárgytalanná válnak az a- tomháború megnyeréséről, illetve elvesztéséről szóló eszmefuttatások, s a nukleáris háború kérdése mint olyan elveszíti értelmét. A világ békeszerető erői, a Szovjetunió és vezetése épp erre törekszik. Az Egyesült Államokon és kormányzatán van tehát a sor. Samora Moisns Machela a FRELIMO elnöke, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke Gustáv Busáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnökének meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. Ez • a látogatás tovább szilárdítja az országaink közötti baráti internacionalista kapcsolatokat. A tárgyalások a teljes nézetazonosság légkörében folytak. Megállapítást nyert, hogy sikeresen fejlődik az együttműködés a gazdasági, a kereskedelmi, a tudományos-műszaki kapcsolatok terén, a közoktatásban, az egészségügyben és más területeken. A görögországi választások eredménye az európai politikai élet nagy eseménye. A Pánhellén Szocialista Mozgalom választási diadalt aratott. Csaknem megkétszerezte szavazatainak számát. A Görög Kommunista Párt is két mandátummal többet szerzett, és most már tizenhárom kommunista képviselő ül majd a görög parlamentben. A napi hírközlő eszközökből olvasóink már bizonyára tudják, hogy a LEMP KB új első titkárává Woj- ciech jaruzelski elvtársat választották. Az új első titkár a szocialista állam erősítését jelölte meg fő feladatként. Többek között kijelentette: soha sem kerestük és ma sem kívánjuk a konfrontációt, de a visszavonulás lehetőségei már kimerültek, a határozat megjelölte a határokat, a szükséges válaszadás jellegét. Ezzel utalt arra, hogy a jövőben sokkal határozottabban lépnek majd fel az állam és a szoclallzmuselle- nes és szovjetellenes tevékenységgel szemben. é-'
