Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-13 / 41. szám
s IM GYERMEKEK ÉS FELNŐTTEK MESEORSZÁGA Ml tagadás, szívesen járunk a mesék országába. Hogy már kinőttünk belőle? Hát aztán! Visszaálmodjuk magunkat. Különösen ott sikerül ez, ahol a gyerekek segítenek bennünket; lelkesedésükkel, érdeklődésük kel. Nos, Ilyen meseország van most Duna-partl fővárosunkban, ahol minden második évben megrendezik a könyvlllusztráclők nemzetközi btenná léját. S akt belép a Kultúra Házába t— Itt rendezték meg a 37 ország 201 művészének alkotásaiból a ki állítást —, tüstént láthatja a rendkívülit: régen nem nyUzsgött ennyi ember, tőképp gyermek ezekben a kiállítási termekben. ►- Mit csinál ez a rengeteg srác? kérdezte tőlem az egyik budapesti Ismerősöm. — Gyere he az épületbe, majd meg látod. Bejött, és nem bánta meg, mint a- hogy nem bánta meg az a sok kis eOvölvány sem, akikkel ■ szülök elfőttek. A Idállttásröl pedig nehéz slcsa- logatnl a kicsinyeket, de a nagyok Mm futőlőpésben járják végig a termeket. Hazai és külföldi művészek 2350 Illusztrációt küldtek a kiállításra. Ebből válogatott a bizottság, majd az elfogadottak közül a zsűri «őleményezöse alapján ezekből kerültek ki 8 díjazottak. A fftdfjat (Grand Prlx 1981) a dán Roald Als kapta a Kristóf utazása című könyv Illusztrálásáért. Érthetően az érdeklődés kö- zépppontjában állt a dán festőművész képsorozata, amelynek csaknem minden képén a gyermek a központi alak. Hazai művészeink közül Albin Bru- novsky festőművész alkotásait tüntették ki Aranyalmával, mégpedig a Pávakirály-sorozatért. Nagy a tolongás a teremnek abban a részében, a* melyben a Pávakirály tökéletes rajztechnikával készült sorozatot láthatják. Ugyanilyen bravúros technikával alkotja művelt Milan Clpár is, de egy valamit azért Brunovskynál és Cipár- nál is hiányolnak a nézők: a gyer- mekftgurákat. Igaz, művészeink így Is a gyermekekhez szólnak, gyer- meknvelven, fantáziadúsan. Mart tudják, hogy aki a képzőművészet ktfe- jező eszközeivel akar szólni a gyermekekhez, mégpedig érthetően, annak újra kell tanulnia a gyermek nyelvét. lamernla kell a gyermek gondolkodását, tudnia kell, hogy a gyerekek, ha rajzolnak, festenek, cselekvésükbe beleviszik gáttalan és semmi elképzelhetetlent nem Ismerő fantáziájukat, mert akárcsak a mesében, aa ő gondolatvilágukban is mindig minden lehetséges. Varázslatot kell tehát tolmácsolnia a képnek. Elbűvölően szép alkotásokat találunk szovjet és magyar művészektől. Ilyen alkotásokat mutatnak be a japán képzőművészek is. Mégpedig Igen erős nemzeti jelleggel: japán tájak. Japán emberek, japán gyerekek, háttérnek Japán épületek, kertek, tipikusan japán lamplonos hajók. A magyar alkotások szépsége más. Sokan olvasgatják a Banga Ferenc illusztrációit kiégészlfö szöveget. Az egyik lány hangosan olvassa; „...szóval a kismajom megtanult beszélni...“ Máris akad egy-két tágra nyílt szemű srác, aki szintén kíváncsi a doktor Orangutay Tivadarról és a kis orangutánról Irt sorokra. Orangutay Tivadar nem szerzett díjat alkotójának, viszont elismerésben részesült Hajnal Gabriella Az arany- ecset és a Péter és a Farkas című sorozata. Sorolhatnánk még sokáig a sok szép látnivalót. A szovjet Borisz Gylodorov és Oleg Zotov aranyalmás alkotásait, a piakettes hazai Novák, láger, az osztrák Zwerger rajzait, de ez így kevés, látni kell . azt a sok szépet. MéKárot Jáisef A szovjet Oleg Zotov aranyaiméval kitUntetott müve KALANDOK A KÉPERNYŐN Két Jönevű író. Fehér Klára és Iva Bresan alkotásaiból készült tévéfilm az elmúlt hetekben. A tenger a negyvenes évek első felétől az ötvenes évek derekáig kíséri el a munkáskörnyezetben nevelkedett főhőst, Csapiár Ágnest. A lény sorsa nem egyedi, mégis érdekes. Tanulmányait nem fejezheti be, mert közbeszól a történelem, de nem kell állás nélkül maradnia. Olyan lehetőség elé állítja a véletlen, hogy kompromisszumba kerül önmagával. Két lehetőség közül választhat: fölemelkedik a középosztályhoz, ahol családja sorsán Is változtanl tud, vagy önmagára hagyatkozik, s Így a nehezebb körülmények mellett dönt. A tévéfilm rendezője Mészáros Gyula, aki a fontosabb szerepet Sáfár Anikóra, Szirtes Ágira, Kováts Krisztára, Kern Andrásra, Szakácsi Sándorra és Balkay Gézára bízta. A szerb szerző darabjának Paraszt Hamlet a elme, tehát ebből is sejthető, hogy Sbakespeare-t Játszanak majd Alsó- Mrdusa „színészei". Az előadók ugyanis közéleti egyéniségek- rtjaudlus szerepében a helyi szövetkezet elnöke szó.iokol. Hamletet, a dán királyfit a falu szépflúja formálja meg, Gertrúdot a csábos kocsmé- rosné. Ok azok, akik egységesen emelnek szót a han- goskodölt és a közösségrombolók ellen. Az Ijesztően Jókedvű, tehát félelmetes erejű előadás rendezője Ruszt József, főszereplője pedig Safranak Károly, aki a Mire megvénülünk című tévéfilmsorozatban vált népszerűvé. (Má) iMarkovics Verena jelvételén Safranek Károly, a Városit Hamlet címszereplőjeI Tíz ÉVE A színészi PÁLYÁN A nyltral Bagar Színház fiatal művészei gondoltak egy merészet ás nagyot, s Jozef Bednárik színésszel és rendezővel az élen megalakították a fiatalok színpadát. Különböző novellák alapján saját maguk írják a színdarabokat, és ők maguk Is rendezik, játsszák őket. Mindezt teljesen önzetlenül és anyagi igények nélkül. Azóta már fogalommé vált a fiataloknak ez a vállalkozása; a nyltral Váraljai Színházat ma már a Bagar Színház afféle kamarapödlu- mának tekintik. Jozef Bednárik, akinek nevét azóta folyvást olvassuk, színészi pályáján tizedik esztendejébe lépett. Számos alakítás, rendezés fűződik nevéhez. Bernarda Alba házának prágai előadását a cseh kulturális miniszter is megdicsérte, Shakespeare Tltus Andronlcusa Is az 6 rendezésében került először hazánkban előadásra. Tenné- szeles tehát, hogy színészi Jubileuma alkalmából ml Is felkerestük, de ezúttal a fiatalok színpadáról faggattuk. — ZéleneCröl a Bratislava! Iparművészeti Középiskolába kerültem. Innen . a Színművészeti Főiskolára. A főiskola elvégzése után a nyltral színház társulatának a tagja lettem, s már tizedik esztendeje Játszom Itt, legutóbb pedig már rendezek 1$. Közben nem hanyagolom el szülőfalum, Zele- neö műkedvelőit sem, legutóbb részt vettünk a világ műkedvelő színjátszóinak fesztiválján. ■— Nyitrán sok a fiatal színész, ez adta az ötletet, hogy alakítsuk meg a fiatalok színpadát. Kezdetben a színház pincéjében léptünk tel, de a nyltral Körzeti Múzeum 1974 öta rendelkezésünkre bocsátotta fogadó termét a vár alatt. Innen az új színpad elnevezése Is. — A színház fiatal dramaturgja, Darlna Karova Segítségével átírtam, színpadra alkalmaztam már Thomas Mann, Maupassant, Csehov novelláit. Igen sok szép tervünk van, amelyeket meg Is akarunk valósítani a fiatalok színpadán, de meglepetésnek tartogatjuk őket. Az egész kollektíva szfvvel-lé- lekkel játszik. — Tízéves színészi pályafutásom újabb erőt és lendületet adott, és Igyekszem eddigi tapasztalataimat felhasználni további munkámban. Mi pedig a fiatalok színháza alapítójának azt kívánjuk, terveit sikerüljön maradéktalanul valóra váltani. MARTONVÖlOYI t n
