Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-06 / 40. szám

SOaN¥S diVä ‘JSAUSCI UTjoI :b[j5}zs sa3{au9 ‘)pe;suoH epnn :3(gnsa}iaup qqas -aJ83iis8ai ‘satSe3 zs asaj^pASa qqasajiqfai ;ezXupJi zv 'Dp[3i3 sau3A)aq a liOA gunox puB qosBN ‘silHS ‘XqsojQ b asa;jpXg -8 X3bu gsi8 5iaoJ-XJ}unoo v ‘sqsinfpuaz aq ^D|dp jajíamaia siooi-pjBq b JosiÄp ‘jpspz -SuBq ^aoi B })aAiauiB ‘:{asa;)nA3a 'Uno3 B igiaAg^t :{0JB3{auaz }Baq-Xj)uno3 nap -zaji V 'TBSspzSuBqjBaq QindBiB nosiojpng ‘pspjjsgja souiojj.Jiaia zb aizQAtg jpSpiiAspz •guBq sp ;iB)BinpJO}uiBnBp Xjunoo b Xtams ‘ngpgzSAjazs js^ianaz qqgi ‘uapzasi inBíjpgq auazjBaq b uaqjfaAp SBOBAjBq b joqiuiv-snuis uaXn 3nzs;p( jq lupnj mpujajazs 'sj -8pm sq A8ba 'souju isqauaz gzs}p( itBjgui uaXii matuijazs 'qooj Xjjunoa Á8oq ‘uibjsba -10 UBqgpsfp q]A8a zv“ :b(jj qupsBAio (bj -oqos pqsABinjH) UBqmozsBOiTJ Jpniaia q •qíjfioz-gq UBq;uodgpi iqqgspq A8a ;za •uanaJSinsi Sfapi za 8AJ3> ispdpn^} S3)3izspj qBaptpii -anj jBiqpAOizs S3j}nA8a zv :aj98q3[ Bppg ííSCTSSS OSVA-IO W ‘qassjaq IB^tnpqBid-ioi ‘-BPPS '-ogBqjjBM pqq?AOX •ajqazamai spni m3i9Jasoia 3A}ani ‘mopsie )3qaz3mai gmja mnapni^ ‘alipniso ddpqspin I^inapnjw ‘pAtaAu io8hb XOI ‘innBnia ‘gjd -joqs-fp ‘‘lU sp q upjoz :(BpajJS pqsfBuna T0 6Z6 ‘XX/998T PAOJpiUBl) npjioz gsojnAo 33aaB3«2S3-íOá •(OAOgoqojH) tBlsnv ‘bjiuv UPá ‘(BAsg -foa) gAuszoa ‘gizspq sopaom ‘(onjpmoa) niojpraoM ‘BSg aíjszo ‘ib[bx ‘onajaa soinaq pOQ ‘[OAOqiűpjBg) BflBHJOX ‘jtPnl BZSBS tqplJaATT ipjajzEod saunA8a sndjoo V iVXSOVKÍOTS? (EATI) mozsiB tnan la 8jtn ‘ss3Jazs :3}BioqDoqo Ioh ‘OT (8EZT) ssmiajazs soAupgsj^ :on '6 [Lin) Osg :pnBg aouBQ Aaqinoog -g (ZE9T) zaqjsaj b jsax :Addao ^ (0691) opBJopia :puBg 3oubq Aaquioco ‘g (9fZT) ajspdpi igjspdpq rAssjino -g (E06T) IPJJPIoin :ajJBD Bt y y ÍS96I) BqiBiBW :'w A3uog ■£ ÍPA6I) AnozssB 8emi8J8zs :puBSj8i}s BjqjBg 7 (WOZ) I0J jsqazsx :ubmbuo ‘I visnlaioiias t tpgXT) nanpH :bpP3 -gt IZÍZl) nPJn spjjUBX nipnf sopzg 7X (9ZEX) SpszBSj uioiBUia 'xi (8AEX) linq Bposoiw :Bjjp8nnH 'OX (Z6n) Äupl p[BqA8ugAo :b83U10 ’6 (XZSX) lazsai 8bu!S0 :uqow 7 -g (ZZ9X) niai3A [pBJBW qpjoji 7 (9E9X) ^Sba nqpg :xdM ‘9 (O6AX) qoA8BA Aupi iqppiA :BiJgjqiA tAapmzsa '9 (X99X) 313119 ZB UBsoSuBq aoligzs :gsz3a zspqos ‘p ÍAE6X) uiBHOA pgqAiga :Bppa 7 (EP6X) tiaqipzs B qomoH 7 (6A6X) gjuiq-oqmn :BUp8anH 7 visn io?zsHOHVxínm V (£06) 9f II13SI 10 :q3IZ IsiBS -QX (XP6) AqjBiag :áU3ipds Jiag '6 (OPOX) BApidz pnsBÍ :oiduiAio '9 (9EXX) OJ31 snqaio qemuiBH lOABg 7 (P6XX) íBppim SBQ inpia '9 (9EEX) aiiUB[uag :paojo8bz bubh "9 (X8ZX) ■19 ItAunain ppuoui ‘pH :siabjo ‘p (09EX) mpsBiA ui^qnoip m^AX :j5qo3N abppa ‘E (Z9PX) J03Í3W :pAOjpuids bjja 7 (AA9X) 9f OD ‘5P;d 3S Ál :pAoq3pjpuoA Bnaian 7 risn r^rvB >’ 'qBUBSSBJB xaaajaqie j sg}JB) qBAnpmazjazs b A8oq ‘ipaSua npq;u AiamB ‘ÍBjpra nsAio anazdod v 'JBqipgioza inspiB;zsB8iA qasa jpm za ap ‘}bzbabzs zpzs jpd qn(pi aizaqjp sj )sotn 8pin ‘zb8i -qaiopj -la inuBiBnnoAn qjBiBp ouaApaq A8oq ‘qp( -jospgojiq nsAupqpN 'Bisn b uozoii9A8atn Anoziq UBqqodBugq íiaiis zb A8oq ‘ápAu -pmaipA g zv ‘Bqqunqpipf jpuisj qBupgioso -dBq np;n spuaqjd sodsngqipq qiqa 'qBaaBA ap ‘)BqnndBi bjsbaio aasajazspuaj bi ;}Bib gppqBA iJpAn B qggpsqqg} A8oq qniejzBq -)3Agq qanpa8aa bjjb piaAai qginuBi v 'Bq -pspjiiipazssg BjsnJaSpis b aq nopgiosodsq q?lP qqoi ípmsi iBApspinpui Apioqsi fp zv STRIEZENEC SÁNDOR: V ROCK ÉS R\NGSZEREI Az elektronika semmilyen más hangszer fejlődésére nem volt akkora hatással, mint a billentyűsökre. Az „ősblllentyű- sök“, a csenbalö, a zongora, az orgona mellé az évek során seregnyi hangszercsoda sorakozott, amelyek meghatározták napjaink popzenei hangzását. Idestova ötven éve már, hogy a Hammond cég elkészítette első elektromos orgonáját. Akkor a templomi orgona hang­jainak utánzását tűzték ki célul, ezt részben meg Is valósítot­ták. mégpedig azzal a szerkezettel, amely Leslie néven vonult be a kOztudatba. Ez olyan hangszekrény, amelyben a hang­szórók a saját tengelyük körül forognak, s ezzel hullámzó, a ktedrállsok orgonáihoz hasonló akusztikai hatást értek el. A kezdetleges elektromos orgonák az ötvenes évek popzené­jében tűntek föl, például a Johnny And The Hurricanes szá­maiban, majd később a rockzene térhódítása után az Animals híres dalában, a Felkelő nap házában. Ezek a hangszerek még olcsóbb, szerkezetükben egyszerűbb változatok voltak, a máig is felülmülhatatlan Hammondot a Procol Harum Haioványnál Is haloványabb árnyak című dala hozta divatba. Egy másik csoport, az Aphrodité s Child szintén a hangszer hihetetlenül széles hangszínskálájára épített. Mellesleg a ze­nekar szólóénekese és basszusgitárosa Demis Roussos volt, a Hammond mögött pedig az Ismert billentyűsmester, Vange- lls ült. További népszerűsítői a dzsesszes Jimmy Smith vagy Brian Auger, a klasszikus zene nagynevű adaptálója, Keith Emerson, aki a Nice, majd az Emerson Lake and Palmer trió tagjaként tündökölt. Ide kívánkozik még Rlck Wakeman neve, s a hard rock korszak két nagy zenekarának (Deep Purple, Uriah Heep] muzsikájában Is domináns szerepet kapott a Hammond. Európai színvonalon vallatta a hangszert Marian Varga, Magyarországon pedig Balázs Ferenc, a Korái szólistá­ja hozza ki belőle a legtöbbet. Érdekes története van napjaink divatos billentyűs hangsze­rének, a Fender-planónak, amely egyesíti a vibrafon piély bárso­nyos és a zongora dinamikus hangját. Az eredeti találmány Harold Rhodes műve, ö gyermekjátéknak szánta. Találmányát Leo Fender vásárolta meg és tökélesítette, úgyhogy manapság a Fender-Rhodes az egyik legkeresetteb márka. Machanlkal része szinte azonos a zongoráéval, a húrokat fémcsövecskék helyettesítik. Dinamikai lehetőségei szintén a zongorával azo­nosak; a hangintenzltás a billentyűk megütésétől függ, hosszú­sága pedállal szabályozható. Mégsem lett a zongora helyettese, önálló hangszerként éli életét. Az új találmányok ellenére a klasszikus zongora uralja a koncertpódiumokat, akusztikus hangzását a szakemberek különböző speciális hangszedőkkel próbálják felerősíteni. A leghatásosabb megoldást a mikrofo­nok és hangszedők együttes alkalmazásával érték el. Még jobb megoldással jelentkezett a japán Yamaha cég. ök a mind szé­lesebb körben alkalmazott piezzoelektrikus hangszedöket épí- teték be a Yamaha Grand Piano védjegyű gyártmányukba. Ez a hangszer a szárnyaszongora szerkezetéből Indul ki, azzal a különbséggel, hogy hangzódobozát jócskán kisebbre mére­tezték, basszushúrjait lerövidítették, így súlya, térfogata #1- fogadhatóvá vált, ami az utazó zenészek szemptontjából nem Is utolsó követelmény. S ha hinni lehet a gyár hirdetésének, húrjai szállítás közSen sem hangolódnak szét. Ilyen zongora mögött ül a Locomotív GT koncertjaln az egyik legjobb ma­gyar billentyűs, Presser Gábor. Joggal állíthatjuk, hogy a popzenében napjainkban a leg- modernabb hanghatásokat a szintetizátorok szolgáltatják. E mindentudó szerkezetek elődei a zenei laboratóriumokban születtek. Ezek méreteiben hatalmas műszerhalmazok voltak, a mai értelembe vett szintetizátorral először RCA cég rukkolt ki. A holland származású Robert Moog nevéhez fűződnek az első, a popzenében szélesebb körben elterjedt modellek. A szintetizátor lehetőségei szinte korlátlanok, a hangszerek tö- megét képes utánozni, és például űrzenei hatásokat Is előállltt. Nemcsoda, hogy a zene minden területére beférkőzött, a disz­kótól kezdve az új hullámon és a rockon át egészen a komoly zenéig. Az elektronikus zene Időközben önálló ággá fejlődött, legjelesebb képviselője a japán Isao Tomlta, és a francia származású Jean-Michel Jarre. Az ő szerzeményeik már csak távoli rokonságban vannak a popzenével, bonyolult szerkezeti felépítésük, harmóniagazdagságuk miatt Inkább a komoly ze­nei kategóriába sorolandók. Ma már megszámlálhatatlan mennyiségű és minőségű szin­tetizátor van forgalomban, a legegyszerűbb, monofónikus hang­szerek mellett a bonyplult nyolchangzatú masinák ontják a huszadik század zaklatott világát hűen tükröző muzsikát. A legkelendőbb márka a Moog, az ARP és a Roland egyes tí­pusai. Nagyon kedveltek a vonós hanszereket majdnem élet­hűen utánzó billentyűzetek (Strings). Annak Idején fényes jövőt jósoltak a Melotronnak. Elsőként a Beatles alkalmazta ezt az Instrumentumot, amely szintén különböző hangszereket hivatott utánozni, amelyek hangját nem elektromos úton állítja elő, hanem magnókazettán rög­zíti, így korlátlan mennyiségű hangszínt raktározhat. Valószí­nűleg borsos ára miatt nem került szélesebb körben beve­tésre. Újdonsült és máris slágerhangszer a Vocoder. Ez lényegé­ben billentyűzettel ellátott énekszintetízátor. A Locomotív GT sűrűn alkalmazta utolsó, nagysikerig LP-jén, a Loksln. PRESSER GABOR ÉRDEKESStgiK A TVO^MÁNV ÉS TECHHIKA VUÁCÁBÓL A FEITALÄ10 BEMUTATJA . Felvételünkön Vjacseszlav Sztyepancov nem tálcát tart a kezében, hanem egy merőben új rendszerű sterili­záló készülék részét. A készüléket Sztyepancov és a Belorusz Mezőgazdaság gépesítési Intézet más munka­társai szerkesztették a Belorusz Tudományos Akadémia Általános és Szervetlen Kémiai Intézetének kutatóival közösen. A tejet rendszerint úgy pasztörlzálják, hogy 92 Celslus-fokra hevítik csövekben áramoltatott forró víz vagy gőz segítségével. Az új készülék félvezető le­mezekkel melegíti fel a tejet a kívánt hőmérsékletre. A félvezetők önmagukat látják el energiával, és huzamos ideig tartani tudják a magas hőmérsékletet. A belorusz kutatók találmánya lehetővé teszi, hogy a tejet a tejgaz­daságokban pasztörlzálják, és a gazdaságoknak emiatt ne kelljen kazánokat, hőcserelő-berendezéseket és más drága készülékeket fölszerelniük. A találmány or­szágos méretekben jelentős megtakarítást ígér.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents