Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-29 / 39. szám

(zerzed be az árut? A tulaj huszonnégy órai g ondolkodási időt kapott, s ha ezután nem adott fel na­gyobb rendelést, ököllel és revolveraggyal győzték meg az O’Donnel-főle árak elő- oyeirfil. Egyik ezte, amikor éppen a z egyik kocsmárost „be­szélték rá", hogy tőlük, O'Oonneléktól vásároljon, négy ember, köztük Dániel McFall seriff lépett be a bárba. Három percig tartott a csata, amely után jerry O'Connor, szívében egy go­lyóval holtan maradt a szín­helyen. Tíz nappal később üzlettársai, Meegham és Bu­cher nyitott sportkocsiját egy utcakereszteződésnél a vörös jelzés megállítotte. Ekkor melléjük siklott egy zöld sportkocsi, amelyből revolverek és karabélyok zúdítottak rájuk golyózá­port. A boncolás megállapí­totta, hogy mindkettőjüket több olyan lövés érte, ame­lyek kUlön-kUlön is halálu­kat okozták volna. E gyilkosságok ügyében e lsőnek ismét Caponét hall­gatták ki. Torrio alvezére újra kijelentette, hegy ő bé­kés tisztességes kereskedő. S jóllehet mindenki tudta, hogy A1 Capone megbízásá­ból McFall részt vett mind­három gyilkosságban, az es- kiidtbiróság a seriffet is fel­mentette. Chicago akkori pulgár- m esteye, William E. Dever a gyilkosságok után nyilat­kozatot adott ki: „Mindaddig, amíg Jerry O 'Connor és e két újabb ál­dozat gyilkosai kézre nem kerülnek, és büntetésüket el nem nyerik, amíg teljesen el nem fojtottuk azt a tör­vénytelen Uzelmet, amelynek uralmáért a harc folyik, ve­szélyben forog a törvény méltósága és a polgárság törvénytisztelete. Ezért el­rendelem, hogy az összes rendőri közeg, minden más kötelességet félretéve, csat­lakozzék a törvényes rend és nyugalom visszaállltősá- nak munkájához.“ (Folytatjuk] július 22-én megszületett a z esküdtek Ítélete: — Mi, a halottszemle e$ k üdtei meggyőződtünk ar­ról, hogy joe Howartnak a 2300 South Wabash Avenue alatti kocsmában bekövetke­zett halálát a fején, nyakon és arcán látható hat lőtt sebből származó vértódulás és sokk okozta. A sebeket előidéző golyókat egy vagy több ismeretien fehér férfi egy vagy tübh revolverből lőtte joe Howartra a fent nevezett helyiség söntésé- ben. ... Ajánljuk Heinía Ja­cobs ás David Runelsbeck tanúk szabadlábra helyezé­sét, továbbá ajánljuk, hogy a rendőrség az ismeretlen tetteseket nyomozza ki, és gyilkossággal vádolva állít­sa a vád fenntartására Ille­tékes vádtanács elé, hogy a törvény paragrafusainak megfelelő intézkedés történ­hessék. Az „ismeretlen tettesek“ s oha nem kerültek kézre, és A1 Caponét senki sem há­borgatta emiatt többé. Négy év múlva revolvergolyók öl­ték meg az ügyészt, akinek gyilkosai szintén soha nem kerültek kézre, bár a gyil­kossággal AI Capone ban­dáját vádolták. Ez az eset alapozta meg A I Capone „hírnevét", s a Torrio — Capone cég meg­szabadult első konkurrensé- től. Ezután az O’Donnel- -banda következett. Az O'Donnel „cég" eladási osz­tályát O’Connor, Meeghan és Bucher gengszter vezet­te. Ennek a bandának a tagjai kivételesen nem az o- lasz bevándorlók, hanem a déliek közül kerültek ki. Az akadékoskodó vásárlókat egyszerű, de hatásos módon intézték el. Felkeresték a különböző lebujokat, és megkérdezték a tulajdonost: — Kitől vásárol? Az érdeklődés, a kérdés t ermészetesen tisztán költői jellegű volt. A banda na­gyon pontosan tudta, hogy melyik „suttogó“ honnan szerzi be áruját. Mintán a koGsmáros választ adott, szelíden megkérdezték tőle: M £t miért nem tőlünk tették láb alól, mert a Tor­rio- —- Capone-téle szesz- monopöliummal próbált koo- kurrálnl. Néhány háznyira a Tor­r io — Capone cég központ­jától egy söntésben, a bár­pult mellett történt a gyil­kosság. joe Howart ott iddo- gált, és beszélgetett a kocs- márossal, aki vevője volt. Egyszer csak nyílt az ajtó, s AI Capone és egy társa jelent meg. Howart öröm­mel üdvözölte: — Halló, All — nyújtotta f eléje a kezét. Al Capone el­fogadta az üdvözlést, de má­sik kezébsn rsvolvert tar­tott. Hat lövés dördült el, s joe öt percen belül halott volt. Mivel szemtanú is akadt, h arminc perc múlva máraz összes rendőrállomáson megkapták Capone elfoga- tására a parancsot. A más­napi újságok közölték Al Capone fényképét a követ­kező aláírással: „Tony (sebhelyes) Capo­n e, alias Al Brown, aki a kiújult sörháború első áldo­zataként Heinie Jacobs kocs­májában hát lövéssel meg­gyilkolta joe Howartot." Al Caponét nem kellett k eresni, önként jelentkezeti a rendőrségen, ahonnan át­szállították az ügyészségre. Addig azonban az összes ta­nú elvesztette az emlékező­tehetségét. Capone nyugod­tan hallgatta, amikor egy fiatal ügyész, bizonyos Wil­liam H. McSwiggin közölte vele, hogy őt vádolják joe Howart meggyilkolásával. — Kicsodát?. — csodálko- : ;ott Al Capone. — Engem? En tisztességes üzletember vagyok. Használt bútorokkal kereskedem. Nem is ismer­tem azt a Torrlot, akiről maga beszél, és semmi kö­zöm sincs a „Négy Kettes" ügyeihez. Különben is, ami­kor szegény joe-t, akit én őszintén szerettem, lelőtték, vidéken voltam. Jobb lesz, ha az ügyvédemmel beszél­nek. Az flgyéez e nnek ellené- te indítványozta Al Capone vád alá helyezését a férfi tizenkettedikén meg­l átogatta volna ót. — De hiszen ez a tanú m agánügyeibe való beavat­kozás, TlltakozomI — ugrott fel Dean államügyész. ' — Nem adok helyt a til­ta kozásnak — folytassa, Trent — utasította Jankins. Trent megköszönte, és le­ny omta a magnó gombját. A magnóról egy Strauss-ke- ringö ketyegéssel megszakí­tott dallamai csendültek föl. Míg a következő dallam, egy blues megszólalt, ismét le­hetett hallani a ketyegést. Kikapcsolta a készüléket, és Fieldhez fordult: — Mikor és hol rögzltetts e zeket a melódiákat? — Kedden, november ti­z enkettedikén este a rádió­ból. A rögzítést mikrofonnal készítettem, így egyszerűbb. — Ez megfelel a valóság­n ak mondta Trent, de a felvétel nem valami tiszta. — Igen. volt ott valami­l yen hiba — egyezett bele Fleld. — Tehát Austin úr látoga­tá sa nem volt haszontalan — mosolygott Trent, majd a bíróhoz fordult: — Kérem a tisztelt bírósá­got , hogy védencemet ment­se fel a gyilkosság vádja e- 161. Továbbá kérem, hogy tartóztassák le és helyezzék vád alá az Itt jelenlevő joan Fleldet és szerelőjét, Miké Ashleyt, akik november ti­zenkettedikén megölték Wil­liam Waynt és holttestét el­szállították arra a helyre, ahol később megtalálták. Ál­lításomat a következő bizo­nyítékkal támasztom alá. Trent a kezébe fogta a ma gnőt, és... (Az írásban előforduló té­n yek logikája alapján egé­szítsétek ki az utolsó mon­datot úgy, hogy az bizonyít­sa Trent éllltását. A megfej­tést a következő számban közöljük.], ügy súlyosságára való te­k intettel kérem a tisztelt bíróságot, hogy tekintse bi­zonyítéknak. Az a mód, ahogyan a vé­d elem a magnóhoz jutott, nem egészen szabályos, de a bíróság elfogadja bizonyí­téknak, ha ezzel segít tisz­tázni a bűncselekmény kö­rülményeit -- jelentette ki janklns bíró. — Köszönöm, uram — ha­j olt meg Trent — és most kérem szólítsák be tanúnak loan Fleldet. A menyasszony laltehéren ü lt a tűnúk székébe, Trent kérdéseire válaszolva kije­lentette, hogy azon a na­pon, november tizenkettedi­kén, amikor Waynt meggyil­kolták és egy elhagyatott helyen megtalálták a holt­testét, nem találkozott vőle­gényével, nem la látta öt. Tagadta továbbá, hogy kö­zelebbi Ismeretsége lenne bi­zonyos Miké Ashley nevű fiatalemberrel, és hogy ez lat keretén belül még az e- s edékes Időpont előtt meg­látogatta loan Field kisasz- szonyt, a meggyilkolt Wayn menyasszonyát. Ellenőrizte iv-készülékét. rádióját és magnóját. A magnónál ki­sebb hibát talált és magával vitte megjavítani. — Ml köze Trent ügyvéd­n ek joan Fteld rádiójához és magnójához? — robbant ki Dean államügyész. — A magnó Itt van nálam — ‘ jelentette be Trent ügy­véd és itt van az utolsó­nak teljátszott szalag It. Az Wayn november tizenkette­d ikén az üzletükben egy kis nyakláncon hordozható órát vásárolt, lánc nélkül. Az óra nem volt nagyobb egy kis pénzérménél. A védelem következő ta­n úja Small tévériporter volt. Small azt tanúsította, hogy Wayn gyakran szerepelt a „Hideg-meleg“ című tv-mű- sorban, amelyben a nézők telefonon keresnek valami­lyen tárgyat, amelyet a kép­ernyőn valaki egy óvatlan pillanatban elrejtett. •— Wayn úr műkedvelő b űvész volt — mondta Small ~ a tárgyak elrejtése volt a specialitása. Dean államügyész furcsa t ekintettel kísérte Smallt, a- mlkor távozott a tanúk pad- Jéről. A védelem harmadik tanú­j a Austin szerelő volt. El­mondta, hogy Trent ügyvéd utasítására a szervlzszolgá­— Ügyfelem egyetlen hi­b át követett el — jelentette ki Trent ügyvéd — hogy nem gondoskodott magának az alibiről. A vád tanúinak kihallgatása a legkisebb bi­zonyítékot sem szolgáltatta ahhoz, hogy Patrick Slade bűnös lenne William Wayn meggyilkolásában. Kérem a vádelem tanúinak kihallga tását. — Lépjen elő Whltleyné t anú — utasított Janklns bí­ró. A tanú, aki elárusító egy Mcszerboltban, előadta, hogy KRIMIFEJIDRÖ A Z AimÁG KIRÁLYA A chicagói County börtön Igazgatója belépett a cellá­ba. — Készüljön. Al... Mint tudja, a legfelső bíróság el­utasította szabadlábra be lyaiési kérelmét. A tizenegy esztendőt le kell ülnie. Még ma átszállítjuk a leaven worthi börtönbe. A fogoly némán fogadta az igazgató közlését. A bör­tön mindenható ura már ép­pen távozni készült, amikor a rabból kitört a zokogás. Az amerikai alvilág egykori koronázatlan királya lényé­ből kivetkőzve dobálta ma­gát cellájának ágyán, torká­ból artikulólatlan hangok törtek elő, s csak a legna­gyobb erőfeszítéssel lehetett megérteni, hogy mit is mond: — BecsaptakI Hazudtak nekem! Elpusztuloki Alphonse Capone, mint a chicagöi alvilág annyi más tagja, Dél-OIaszországből ér­kezett az Ojvilágba. hogy szerencsét próbáljon. Oda­haza bizony nem valami fé nyesen ment a sora. Már a negyedik elemiből kimaradt, üteagyerekként gyOmOlcsIn pással kezdte, és a kikötő­ben raktárak és teherautók fosztogatásával folytatta Húszéves korában, az első világháború után Al Capone úgy gondolta, hogy az Egye sült Államokban többre vi heti. Akkoriban már évtize dek óta működött ott egy az egész országot behálózó tőként szicíliai származó sáakból álló genguter banda. Sót, egész sor geng hatalmaskodott az Ojvilág ban: bankrablással, vonal rablással, kábitószer-csem pészettel, zsarnlással fog lalkoztak, sápot húztak a bordélyházak jövedelméből, megadóztatták a kisebb, ma gúnyos bűnözőket. Amikor Capone ismerke­dett az Egyesült Államok­kal, az ország éppen nagy horderejű törvény bevezeté­sére készült, amelytől egy­aránt sokat várt Wilson el­nök — és Colossimo, a Chi­cagóban működő gengszter­banda feje. Az Egyesült Ál­lamok akkori elnöke' vég- hezvitte az alkotmány 1920. évi 18. számú módosítását, a szesztilalom bevezetését: 1920. január 1-töl az USA egész területén megtiltották mindenféle szeszesital gyár­tását, árusítását és szállítá­sát. A „nagy Colossimo“ már a kezdet kezdetén látta, hogy a szesztilalom nem­csak minden addiginál na­gyobb üzletet jelent a geng­szterbandák számára, ha­nem nagyobb veszélyeket is rejt magában. Addig is elő­fordult, hogy a különböző bandák fegyveres harcot, va­lóságos háborút vívtak egy­más ellen. Most, hogy hasz­nuk megtöbbszöröződhetett, félő volt, hogy a harcok elmérgesednek. Colossimo ezért összehívta néhány gengszterbande fejét, és nyolc szezzövezetre osztot­ta Cbicágot és környékét, s megállapodott velük abban, hogy egymás érdekeit köl­csönösen tiszteletben tart­ják, Ezek után került sor a Colosslmo-benda első na­gyobb akciójára: 1920. áp­rilis 20-án álarcos embe­rei megrohanták az állam egyik raktárát, és huszon­négyezer üveg whiskyt ra holtak el. Colossimo azon­ban nem sokáig örülhetett a zsebébe ömlő pénznek: törzskávéházában valaki szi tévé lőtte. A tettes kilété re soha sem derült fény. Később, amikor Al Capone csillaga mér magasan ra­gyogott, az a hír tartotta magát, hogy 6 volt a tet­tes, az akkor még kezdő gengszter. Ennek a hiede­lemnek azonban aligha ad­hatunk hitelt. Al Capone sa­ját szövetségeseit tisztelet­ben tartotta. Egykori főnő­két minden bizonnyal vala­melyik másik banda tette el láb alól, amely nem akart osztozni a sápon, s Colos- simóék részét is meg akar­ta magának szerezni. Vesztükre tették: Colossi- mo megölésével utat nyitot­tak Al Capone számára. A bandát öröklő addigi elve- zér, johnny Torrio ugyanis az addig ismeretlen sebhe­lyes arcú fiatalembert, Al Caponét vette maga mellé helyatesnek. Torrionak 1920- ban 100 000 dollár volt az évi jövedelme. Ennek egynegye­dét Ígérte Caponenak, s megállapodtak abban is, hogy az akkor alapított tit­kos szeszgyárak jövedelmé­nek a felét szintén ő kap­ja. Torrio sokat ígért, de Caponenak mégsem volt elég. Hamarosan ennek e sokszorosát kereste meg. Chicagóban, a South Wa­bash Avanue 2222 szám alatt egy négyemeletes vöröstég­lás épületben kezdett „dol- goznr Al Capone. Ebben a házban kocsma és éjjeli mu­lató működött, a fúdszln- len pedig az irodát helyez­te el Torrio. Az alvilágban a hásszámról csak „Négy Kettes“'nek nevezték az épü­letet. Nevezetessége: tizen­két gyilkosságot követtek el itt, s egynek sem került meg a tettese. AI Capone új módon lá­tott munkához. A „Négy Kettes" egyik ttzlathalyiié- gébé néhány ócska limlo­mot vásárolt, magának pe­dig eévjegyat nyomatott: Alphonse Capone Használt bútorok kereske­dője 2222 South Wabash Avenue Capone, a „handlé“ azon­ban termézzetaien nem hasz­nált bútorokkal, hanem szesszel kereskedett. Fegy­veres terrorlegényei gon­doskodtak róla, hogy min­denki megértse: a Turrin- -féle cégnél a legérdema- sebb szeszt vásárolni. Vol­tak persze üzleti vatélytár- sak is. Elsőnek egy öreg gengszter, Joe Howart te- merta tel, hogy más „Ipar­ágban" kellett volna megél­hetést keresnie. Ekkor a- zonban már késő volt: el­STANISLAW LEM lengyel scl-fl regényíró öt művének elmét laláljétok rejtvényünkben. SV. A lapunk 37. számában megjelent rejt­vény helyes mefejtése: Nincs rossz házas­ság, csak rossz házastársak vannak. 1 «unit ”■ 4 mMb» 1. «. Tire«#BÍ Jr" WcUl«» •cnk «rr« Drift r'~"" Sgovjftt tokaji sz l i8Sb^*** 4 Qusft Ml lílrföjjrtjB u VircBtHr« Uh niUi «>4» fM»r C« 4*1 ••t lu& u Uh«<1 r<­Üt““­KAUua­r* ttH» ril ............ fcs X ••• 4«ffs ctfU 0lM| fáir* f4r4fAlM _________ ■ i 1 MvMUf 9UIC&. f«AB--------------1 ’ 3^ Uil mttmX *> _________ KéÍi««B .,. 1 rt iMláPMk Ilii . ■ ■ fcaam. lifi iMr fteyi jbCttVI é« Máoa Xut/iJUk« ■tirofték lokAft «k. JA 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents