Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-22 / 38. szám

Szép kivitelű meghívót hozott a pos­tás a szerkesztőségünkbe. A borítólap­ján alma volt. Mondom, alma. Sokféle tasszocláció Jutott az eszembe erről a meghívóról mindaddig, amíg nem la­poztam tovább. Például az, hogy alma- szappan meg almasampon, a nem meg- eetnl való alma illatú habfürdő, de az Js eszembe Jutott, hogy a monda sze- Knti Éva anyánk is almával térítette •I á széplelkű és szép reményű Adá- Inot a bűnbeesés útjára. Amikor tovább lapoztam, akkor Jöt- íem rá, hogy a művészetben az alma az jlretté válás szimbóluma is lehet. Ezért választották ezt az emblémát a SZISZ fCB felelős dolgozói, amikor első ízben íendezték meg a szlovákiai könnyűzenei fesztivált. Nemcsak zenekarokat hív- fák meg; hanem énekeseket is. Hát er­re invitált az „almás“ meghívó. .Ügy mondják, hogy a legeslegjobbak kerültek el Prlevidzába. Ha mégis va­laki vagy valakik kimaradtak a névsor­ból, illetve távolmaradtak a verseny színhelyétől, azok ne a SZISZ KB-ra vessenek követ, hanem a járási és a kerületi szervekre, mert azoknak kel­lett volna benevezni minden nívós fia­tal énekest és zenekart. Mondom, tovább lapoztam, illetve to­vább lapoztuk a meghívót. A már ismert és Ismeretlen amatőr zenekarok és a- matőr énekesek mellett olyan nevek Is szerepeltek rajta a vendégként fellé­pők között, mint Jana Kocianová, Eu- dovít Nosko, Miroslav Liöko, Michal •CuCny, De2o Ursíny, Pavel Hammel, no és a magyarországi EDDA, valamint a tocomotlv GT Sztevanovity Zoránnal az élen. A mindig mosolygó műsorvezetönö GITÁRRAL I A bratislaval TAMIS együttes Menni kell, mondtuk a szerkesztőség­ben Papp Sanyival. Elindultunk két Irányban: ki Trabanttal, ki expressz au­tóbusszal. Két Irányba azért Indultunk, mert a verseny első napján nem sze­replő együttesek a komáromi (Komár- no] szabadtéri színpadon léptek fel, és sikeresen. Nem maradt el a siker a következő napokon sem, Érsekújvárott (Nővé Zámkyl és Léván (Levlce) egy­aránt. Az említett helyeken színpadra léptek mindazok, akik vetélkedni jöt­tek Prlevidzába. Csak dicsérni tudjuk a redezök ötletességét azért, hogy sze­replési lehetőséget adtak az együtte­seknek, Illetve az énekeseknek verse nyen kívül is. A VÁROS, AMELY VÁRTA ŐKET 'Amíg a helyi hangszóró modern tánc­zenét sugárzott, mert ezt így illik a fiatalok fesztiválja alkalmával, addig a munkásszállás egyik szobájálDól halk ídúdolás hallatszott. A csltárl hegyek alatt című népdal melódiája ütötte meg a fülemet. Sokáig hallgatóztam a fo­lyosón. Gondoltam, hogy az éneklés fel erősödik, talán mások is bekapcsolód nak, 8 hangoskodóvá válnak. Nem így íörtént. Még néhány népdalt egy-két műdal követett, majd a szoba elcsen- 'desedett. Előttünk a piacon egy népviseletbe öltözött Ny Ura melléki asszony magya­rul kínálta a prievidzai szép lányoknak jíirulö virágait. Nemcsak ö^k, a férfiak is vásárolták a múló nyár ajándékát. Néhány kollégám eléggé bosszankodott, hogy a munkásszálláson helyezték el őket. Én nem. Itt zajlik igazán az élet. Itt a piac közvetlen közelében beszélik meg az emberek a látottakat, az előző napi eseményeket. Itt dicsérték az EDDA együttest és szidták a rendező­ket, mert nem engedték meg nekik a ráadást. A GRAVIS-nak is kijutott az elismerő szavakból. Nemcsak a komá­romi nézők tetszését nyerték meg, ha­nem Prlevldzában is sikert arattak mind a közönség körében, mind a bíráló bi­zottság előtt. A város felkészült a fesztiválra. Ha­talmas plakátok hirdették az együtte­sek fellépését. Prievidza és a vele mór összeépült fürdőváros, Bojnice élt az alkalomadta lehetőséggel, és méltókép­pen fogadta a fiatalokat. A sportcsar­nok, amely néhány hónappal ezelőtt az erős embereknek, Európa legjobb bir­kózóinak adott otthont, most is ünnep­lőbe öltözött, hogy méltóképpen fogad­ja a könnyű műfaj múzsáját. Itt min­denkit útbaigazítottak. Itt székelt a ve­zérkar, és ha az időjárás nem kedve­zett volna a szabadtéri fellépéseknek, akkor a kétezer embert befogadó sport- csarnok várta a könnyűzene barátait. Szerencsére csak egyetlen estén kel­lett itt megtartani az előadást. Azért mondjuk, hog^ szerencsére, mert a sza­badtéri színpad nézőterén minden este öt-hatezer fiatal gyűlhetett össze, hogy a legjobb együttesek előadásaiban gyö­nyörködhessen. A fesztivállal kapcsolatos sajtótájé­koztatón megemlfte.ttSk a renUMŐ^Dék, hogy augusztus végén nagy bátorság kell szabadtéri fellépések szervezésé­hez. A prievidzai tisztségviselők szinte kapásból adták meg a frappáns vá­laszt: , — Városunknak szerencsés a fekvése, itt a Felső-Nyltra vidékén. Az északi széltől a magas hegyek védik, dél fe­lől pedig szinte kitárulkozik az életet adó napsugarak előtt. És valóban. Nem­csak az időjárás járt kedvükbe a sze­replőknek és a környékről is Idesereg- lő közönségnek, hanem a város tiszt­ségviselői és lakossága is. Az üzemi SZISZ-szerVezetek egész sora vállalt védnökséget az együttesek felett. A szervező bizottság soraiban ott találtuk Vojtech Pekárikot, a járási pártbizott­ság titkárát, Miroslav Kociánt, a bojni- cei Slovakotur igazgatóját és másokat is. Mind-mind szívügyüknek tekintették, hogy a szereplők, valamint a városba érkező vendégek jól érezzék magukat. A FESZTIVÁLRÓL DIÓHÉJBAN Azzal kezdjük, hogy ilyen nagysza­bású rendezvényre Szlovákiában első ízben került sor. Külön-külön kategó­riában versenyeztek: a folk, a country. bizonyult Novákyból, a második lett .Vojtech Smíd,' a harmadik Jana Dem- őová és Daniela Kopálová lett. A rock, a beat és a dzsessz-rock együttesek kö­zül az első díjat a zvolenl NO 5 zene­kar szerezte meg, a második helyen i bratislaval Tamis végzett. Harmadik díj­jal jutalmazták a Bratislava! Magyar Tannyelvű Gimnázium Gravis együtte­sét. A fesztiválról el kell mondani, Üogy a bíráló bizottság munkája nem volt könnyű, mivel az énekesek és az együt­tesek gondosan felkészültek a verseny­re, és magas színvonalon mutatták be versenyszámaikat. Valamennyi verseny­nap második felében vendégegyüttesek szórakoztatták a közönséget. A legna­gyobb sikert a Lokomotív GT együttes aratta, amely a fesztivált követő na­pokban szlovákiai turnén is részt vett. Először szerepelt nálunk az EDDA’ együttes. Fellépéseit nagy taps követ­te. Ügyszintén színvonalasnak bizonyult a brnól Progres 1 együttes bemutatko*- zása is. Némi csalódást okozott a kö­zönségnek Miroslav Zblrka és együtte­sének fellépése, de nem volt hibátlan az átalakult Módus együttes produk­ciója sem. A VV systém Vlado Valoviő vezetésével és Jana Kocianová, Eudovit Nosko, Miroslav Liőko, valamint Pavel A Bratislaval Magyar Tannyelvű Gimnázium mellett működő GRAVIS együttes, amely a harmadik helyen végzett a szlovákiai zenekaruk versenyén. ÉSGITÁRNÉLKOL (PRIEVIDZAI NOTESZLAPOK) a western együttesek és énekesek, a rock, a beat és a dzsessz-rock zeneka­rok, valamint az amatőr táncdaléneke- sek. A fesztivál négy napig tartott. Az első napon a folk, a country és a wes­tern együttesek kategóriájában az el­ső helyre a prievidzai Vloőka együttes került, a második helyet a dunaszerda- helyi (Dun. StredaJ Sofia Horüáková szerezte meg, a harmadik díjat a Kvap- ky bratislaval együttes vitte el. Az éne­kesek közül legojbbnak Alena Bártová Prievidzai utcakép Hammel közreműködésével kellemes színfoltja volt a fesztiválnak. 'A fiatalok első zenei fesztiválja né­hány szervezési hibától eltekintve si­keresen zajlott le. Bízunk abban, hogy a következő évfolyamokban a szerve­zők kamatoztatják idei tapasztalataikat, és a seregszemle még zökkenömente- sebb lesz. ITT MÁR NEM SZÓLT A GITÁR Hazafelé tartva a kerékpárosok világ­versenyéről szóló közvetítést hallgat­tam a Prievidza —• Bratislava között közlekedő expressz autóbuszban. Mon­dom expressz autóbuszban. Hogy miért hangsúlyozom ezt? Csupán azért, mert a rádió riportere azt is elmondta, hogy a versenyzők 60—70 kilométeres sze- bességgel rohannak a cél felé. önerő­ből, Izmaik segítségével. Minket pedig 150 lóerős motor röpíthetett volna ha­za, ha a menetrendet nem úgy állítják össze, hogy a 15.05-kor Induló autóbusz csak 19.05-kor érkezhet meg Szlovákia fővárosába. A 160 kilométeres távolsá­got négy őrá alatt teszi meg. Az átlag- sebességet már csak gyerekjáték ki­számítani. ' Nem én mondom, hallottam a rádió­ban és olvastam az újságokban, hogy a kerékpárosok 60—70 kilométeres sebes­séggel rohantak a cél felé. Azért ml is hazaértünk! A prievidzai Jegyzetlapokkal együtt. Sanyi Trabant­tal, én meg expressz autóbusszal. Cstkmák Imre, Papp Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents