Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-08 / 36. szám

A gyújtogatok A wasbiagtoni rendőrséget es­te hétkor riasztották. Ekkor már Javában tombolt a tűz az egyik külvárosi iskolában, a tűzoltók csak több órás megfeszített küz­delem után tudtak megbirkózni a lángokkal. Rögtön megindult a nyomozás. Eleinte arra gondoltak, hogy az iskolából kicsapott nö­vendékek ily módon akartak bosz- szút állni, de csakhamar rájöttek; a gyújtogatást az iskola három tanulója követte el. Ami még job­ban meglepte a nyomozókat; a há­rom közül kettőnek Jól fizetett állami alkalmazott, a harmadik­nak pedig kétcsillagos tábornok az édesapja. A legutóbb kiadott hivatalos statisztikai adatok, szerint a Wa­shingtonhoz hasonló, iskolások által okozott anyagi kár 600 mil­lió dollárt tett ki 1978-ban, há­romszor annyit, mint 1971-ben. A pedagógusok tehetetlenek, elsősor­ban 8 nagyvárosokba!). Így pél­dául New Yorkban az iskolákban több mint 300 ezer incidens for­dult elő, s bár ezeknek csak tö­redéke vált komoly bűnüggyé, az okozott kár Így is meghaladta a • á millió dollárt. A tanintézetek Igazgatói szerint egyetlen megol­dás kínálkozik; a technikai véde­kezés. Olyan biztosítóberendezése­ket szerelnek fel a tantermekben, á tanintézetek bejáratánál, ame­lyek minden gyanús mozgást ész­lelnek az Iskola bezárása után. Antony Smith a New York-i rend­őrség Iskolai Ügyekkel megbízott vezetője; „Ma már több ezer is­kolaépületet őriztetünk civil és egyenruhás rendőrökkel a város­ban. Ennek úgy látszik foganatja van, mert az utóbbi hónapokban csökken az iskolák elleni táma­dások száma.“ Vajon mi okozhatja, hogy az amerikai tanulók egy része fékte­len dühében szétrombolja azt, a- mlt mások azért építettek, hogy nyugodt tanulási lehetőségeket biztosítsanak a számára? A kér­dés összetett. A folyamat akkor kezdődött, a- mikor a hatvanas években a hip­pik nyíltan is kijelentették, hogy nemet mondanak a kialakult tár­sadalmi viszonyokra. A „money“- ra, azaz a pénz mindenhatóságá­ra épült társadalom értékei nem voltak többé szentek a fiatalok számára — milliomos famíliák gyermekei lettek nincstelen hip­pikké. A politikátlan, az álomvi­lágot meghirdető irányzat azon­ban viszonylag hamar megbukott — át adva helyét a megélénkült s politika felé forduló ifjúsági mozgalmaknak. Ezek lendülete abból a szolidaritásból táplálko­zott, amelyet a vietnami háború elleni világméretű tiltakozás idé­zett elő. Ez az amerikai belpolitika leg­súlyosabb válságával, a Waterga- te-Üggyel egyidejűleg történt. A botrány eddig nem tapasztalt lel­ki válságot Idézett elő a kormány­zattal szemben bizonytalanná vált polgárok körében. Ilyen körülmények között nö­vekedtek a gazdasági problémák. A munkanélküliség elsősorban a tizenéves négereket sújtja — va­lósággal kilöki őket az utcára, s a fiatalok ott állnak a bűn ka­pujában. Sok Iskoláskorú azonban önma­ga választja a száműzetést. A csa­lódások Amerikájában ugyanis óriási méretekben nő a szülőt há­zat elégedetlenség miatt elhagyó gyerekek száma. Az FBI jelenté­se szerint csupán Chicágóból egyetlen év leforgása alatt 14 e- zer tizenéves lány menekült el úgy, hogy családjuk még ma sem tudja hol lehetnek. (Egyes véle­mények szerint az Egyesült Álla­mokban évente egymillió fiatal hagyja el hosszabb-rövidebb időre családját, s több tízezerre tehető azoknak a száma, akik soha nem is térnek vissza.) Fejtágítás amerikai módra Pa az amerikai egyetemeken sincsen minden rendben. Egyrészt a rossz gazdasági helyzet kihat az egyetemek látogatottságára >— a tandíjak nem egy helyen rend­kívül magasak. Az amerikai diá­kok egy része képtelen megfizet­ni a továbbtanulás költségeit. Az egyetemek helyükre pénzes fiata­lokat keresnek, ezeket pedig meg­találják az olajsejkek birodalmai­ban. Az Amerikai Egészségügyi Ok­tatási és Népjóléti Minisztérium hivatalos adatai szerint Jelenleg az ország egyetemein 235 ezer külföldi állampolgár tanul. A nem­zetiség szerinti összetétel már sokra enged következtetni; min­den negyedik ifjú az olajtermelő országokból érkezik. Ez két szempontból is érdekes: egyrészt ellentéteket okoz a Jó­módú arab diákok, valamint az a- merlkalak között, másrészt viszont hosszú távra biztosítja az ameri­kai és az olajtermelő országok közötti Jó viszonyt. A végzett szakemberek ugyanis a sokat érő amerikai diplomával a zsebükben hazájukba visszatérve rendkívül magas állami pozíciókba kerülnek. Nem véletlen, hogy a külföldiek 25 százalékát pedig tudósnak ké­pezik ki kz Egyesült Államokban. Olyan területek ezek, ahol az Üz­leti összefonódás miatt rendkívül gyümölcsözőek a kapcsolatok az amerikaiakkal. (A Howard egye­tem diákjainak 19,8, a kalifor­niaiaknak 9,8, a massachusettlek- nek 17,3, a harvardinak pedig 8,6 százalékát teszik ki a külföldi diá­kok.) Az Egyesült Államokban tanuló külföldieket — a hazaiakkal együtt — az igazi „életre“ igyekeznek felkészíteni. A hazugság mint tantárgy Ezzel kapcsolatban érdemes hosszabban idézni az Internatio­nal Herald Tribune című ameri­kai lapot, amely felveti az egye­temi oktatás mprális kérdéseit. William Bulkeley ezt írta; „A ha­zugság, mint tanfolyam a Har- ward Egyetemen“ című cikkében: „A Harvard Business School dön­téshozatali tanfolyamán Howard Ralffa professzor különleges elő­adássorozatot tartott. Tanítványai­val hetenként eljátszatott egy Já­tékot: kettesével párba állította őket, s tárgyalási feladatokat rótt rájuk. Az egyik héten példái a párok úgy versengtek a Jobb e- redményekért, hogy egyiküknek, egy nagyváros polgármesterének, a másiknak pedig a szakszervezet vezetőjének a szerepét kellett el­játszania. A polgármesterek közül az kapta a legjobb osztályzatot, akinek sikerült rávennie a szak- szervezeti vezetőt a kedvezőtlen bérajánlat elfogadására. A hallgatók a tárgyalássoroza­tok közben rájöttek arra, hogy bi­zonyos tények elhallgatása, a blöf- fölés sőt a hazudozás sokszor elő­nyöket biztosít számukra. Az el­gondolás tulajdonképpen nem az, hogy hazudni tanítsák meg őket, hanem az, hogy észrevegyék, a- mlkor be akarják csapni őket. Sok hallgatót meglM mennyi hazugság hangzik el. Úgy érzik, hogy a hazugságról alkotott vé­leményük átalakul, módosul a tan­folyam alatt. Egy Mary Knowles nevű hallgató a következőket nyi­latkozta: Hű maradtam etikai nor­máimhoz, s a tanfolyam hallga­tóival folytatott tárgyalásokon ve­reséget szenvedtem az olyanok­tól, akik hazudtak. Á' fiatal lány ezután elment Raiffához, s megbeszélte vele sa­ját Jövőjét az Üzleti életben. Vé­gül arra a következtetésre Jutott, hogy vannak olyan ágazatok, a- meiyeket Jobb lesz elkerülnie, ha nem akar a kényszerű hazugsá­gok miatt ellentétbe kerülnie ön­magával. Egy biztos: üzleti sikereik ér­dekében nem lesz nekik nehéz a hazudozás. Hiszen tanulták ... M. I. A LÄZADOZÖ NEMZFfíEK IMS Szerte a világon óriási fel­háborodást keltett a Dél-af­rikai Köztársaság csapatai­nak támadása Angola ellen. Az üggyel foglalkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. Mint ismeretes, a dél-afri­kai támadással kapcsolatban nenr sikerült megállapodást elérni, mert az Egyesült Ál­lamok' képviselője megvétóz­ta a Dél-Afrikát elítélő ha­tározati javaslatot. R. Ovi- nyíkov, szovjet ENSZ-dele- gátus megállapította; nyílt titok, hogy a dél-afrikai ve­zetők azért indíthatták meg a katonai támadást, mert számíthattak az imperialista erők támogatására. Raul Roa, Kuba állandó ENSZ- -képvíselóje leszögezte, az Egyesült Államok volt a dél- -afrlkal támadás értelmi szerzője, ezért felelős az alattomos agresszióért. Továbbra is igen feszült a helyzet Iránban, ahol az elmúlt héten merénylet ál­dozata lett Mohammed All Radzsal államelnök és Mo­hammed Dzsavad Bahonar, ajatollah kormányfő. Az or­szág belügyminisztere fel­szólította az iráni népet, hogy őrizze meg a nyugal­mat és a rendet az ország­ban. Ugyancsak felszólította a biztonsági szerveket és fegyveres testületeket, hogy fojtsanak el minden szabo­tázs-tevékenységre irányuló kísérletet. Tiltakozó akciók soroza­tairól érkezik hír, amelyek­kel a különböző országok polgárai a neutronbomba gyártása ellen emelik fel szavukat. így Olaszország­ban is egyre magasabbra csapnak a neutron-bomba és nukleáris rakéták elleni til­takozás hullámai. Nápoly környékén több napja tar­tanak az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris ra­kéták szicíliai telepítése el­leni tiltakozások. A brit bé­kevédők Cardiffból Bristol­ba indítottak menetet. Az akció célja, tiltakozni az el­len, hogy a brit kormány hajlandó beleegyezni száz amerikai szárnyasrakéta el­helyezésébe. Mexikó és Franciaország elismerte a Salvadort fel- szabaditási szervezetet, mint olyan reprezentatív politikai erőt, amely fegyveres har­cot folytat a jobboldali jun­ta ellen. A két kormány a salvadorl helyzetről Mexikó­városban közzétett közös nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy a Salvador! nép érdekeinek megfelelő­en átfogó politikai megol­dási folyamat kezdődjön. WoJciech Jaruzelszki mi­niszterelnök, honvédelmi mi­niszter a jelenlegi lengyel­országi helyzetet értékelve rámuuitott, hogy a közálla­potok 8 legnagyobb nyugta­lanságra adnak okot. Egyre Időszerűbb a kérdés, hogy iiiüddlg lehet még próbára lenni a néphatalom türel­mét? — mondotta a mlnisz- 'erelnök. Meddig lehet élni lázban, amély felemészti a társadalmi és gazdasági or­ganizmust. Régi és új szem­rehányásokkal, végtelen kö­vetelésekkel, uszító sajtó­termékekkel, falragaszokkal és szavakkal fel lehet szí­tani a kedélyeket, de nem lehet velük házakat építeni, lakásokat klfűteni, s élelmet adni a lakosságnak. Az ál­landó tagadás az örökös „nem“ sehová sem vezet, veszélyes próbának veti alá a nemzet sorsát és a len­gyel családok jövőjét Jaru- zelszkt tábornok rámutatott a szovjet hadsereggel való fegyverbarátság jelentőségé­re, és a Varsói Szerződés tagállamaival (ennállő köte­lékekre, amelyek alapját je­lentik a szocialista Lengyel- ország biztonságának és bé­kés fejlődésének. A néger polgárjogi harcosok meghurcoltatása mindennapi jelenet az amerikai nagyvárosok utcáin

Next

/
Thumbnails
Contents