Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-30 / 26. szám

PANORÁMA Nincs, nem lehet nagyobb megtiszteltetés és dicsőség egy sportoló számára, mint a haza képviselete. Hányán és hányán elmondták már ná­lunk és másutt is a világ­ban, hogy milyen nagyszerű érzés kerítette őket hatal­mába, amikor magukra öl­tötték a címeres mezt. Bs hányán mit adnának érte, ha ez csak egyszer is sike­rülne nekik. Persze lehet, hogy téve­dek, mert vannak emberek, akiknek ez nem jelent sem­mit, akikben annyi hazafias érzés, nemzeti büszkeség sincs, mint a körmöm alatt a piszok, hogy a sportszere- tétről ne is beszéljek. Más­képp, hogy is magyarázhat­nánk meg azt, ami legutóbb a csehszlovák férfi kézilab­da-válogatott körül történt. A csehszlovák férfi kézi­labda-válogatottnak június 26-a és július 5-e között a Jugoszláv Kupán kellett vol­na rajtolnia Bitoljában. A jelek szerint azonban — lapzártáig legalábbis ez volt a helyzet — nem lesz ott. A részletek még egyelőre is­meretlenek, a szövetség szűkszavú nyilatkozatából csupán annyit tudunk, hogy a meghívott húsz játékos közül tizenkettő . különféle megindoklással lemondta a részvételt. A jugoszláv Kupa rangos versenynek Ígérkezett, hi­szen ott van a moszkvai olimpia két legjobb csapata, a szovjet és NDK-beli válo­gatott, amelyektől — de má­soktól is — solcat tanulhat­tak volna játékosaink. Csak­hogy ők nem akarnak . ta­nulni, feltehetően már min­dent tudnak. Ahelyett, hogy örültünk volna a meghívás- riak, ilyen példátlan okból kifolyólag távolmaradunk egy tálcán kínálkozó erő­felmérésről. Vajon milyen ürügyet vagy kifogást találtak a szóban iorgó játékosok döntésük igazolására? Elfogadható in­dokot aligha. Szocialista társadalmunk messzemenően támogatja a sportot, az él­sportolókat és -a válogatot­takat még inkább. Annyi előnyt élveznek az életben, hogy egy fél újságoldalon is nehéz lenne felsorolni. Minden anyagi és erkölcsi feltételt biztosit nekik, hogy zavartalanul készüljenek, versenyezhessenek. S ezért csupán azt várja ellenszol­gáltatásként, hogy erejük­höz, képességükhöz mérten képviseljék az országot. Ogy látszik, egyesek ezt túl nagy áldozatnak tekin­tik, Reméljük, hogy a szö­vetség a példa nélkül álló esetből levonja a keltő kö­vetkeztetéseket. 000 Akárcsak nálunk, Európa sok más országában is be­fejeződött a labdarúgóbaj­nokság, de úgy tűnik, hogy helyenként nem tehetnek pontot az évad végére. Sö­tét üzelmek,.. bundák kerül­tek napvilágra. Például a napfényes Olaszországban, ahol ez már nem Is megy eseményszámba. A mindössze két pont hát­ránnyal a második helyen végzett AS Róma azzal vá dolja a fiiventusl. hogy já­tékvezetői segedelemmel nyerte meg a bajnokságot. A súlyos vádat tévéfelvéte­lekkel is bizonyitanl tudják. A 28. fordulóban játszották la a Juventus — Róma-rahg- adót. A csnntzenés torinói összecsapáson, amely 0:0-ra végződött, Bergamo játékve­zető nem kevesebb, mint nyolc sárga és egy piros la­pot mutatott fel, természete­sen a fővárosiak hátrányá­ra. A tévéfelvételfík tisztán bizonyítják, hogy Turone nem állt lesen, amikor a hálóba fejelte a labdát. A játékvezető azonban nem adta meg a gólt, mert sze­rinte lesből született. A Ró­ma vezetői a szövetséghez eljuttatott beadványukban azt állítják, hogy ezzel a góllal megnyerik a mérkő­zést, sőt ők lettek volna a bajnokok, és még több pél­dát is felsorolnak arra, hogy a bírók más esetben is túl kegyesek voltak az „öreg hölgy" néven emlegetett to­rinói csapathoz. Még nagyobb port kavart fel a kiesők sorsa. Amikor május 2i-én befejeződött a bajnokság, mindenki azt hit­te, hogy a Peruggia és a Pistoiese mellett az egy­aránt huszonöt pontot elért Avellino, Ascoli, üdinese, Como és Brescia közül ha­tározottan a legrosszabb gólkülönbségü Ascoli kerül a B osztályba. Hétfőn aztán robbant a bomba. Az Olasz Labdarúgó Szövetség ugyan­is nyilvánosságra hozta, hogy egy héttel korábban (! j megváltoztatta a kiírást. Egyforma pontszám esetén nem a gólkülönbség, hanem az egymás, etlen elért ered­mény dönti el a sorrendet, ez pedig az újonc Brescia számára sült el a legrosz- s zabbal. Bresciában fellebbeztek, és az azzurik labdarúgása is­mét gazdagabb lett egy bot­ránnyal. 000 Jugoszláviának is megvan a maga botránya, itt is az utolsó fordulóban dőlt el, hogy ki követi Krusevácot az alacsonyabb osztályba. A jelöltek közül a Borac Ban­ja Luka a már „páholyban ülő“ Titográában, a másik két veszélyeztetett, az NK Zágráb és az OFK Belgrárt pedig egymás ellen játszóit a fővárosban. Csakhogy ez n mérkőzés nem fejeződön be. A 21. percben a zágrábi Lipovec dühében olyasmit talált mondani a játékveze­tőnek, amit nem tanítanak gyerekszobában, és a szabá­lyok őre habozás nélkül ki­állította. Játékostársai, fő­leg Rukljacs kapitány tilta­kozott a döntés ellen, mire ö is pirosat kapott. Erre el­szabadult a pokol, s a játék­vezető még arra a felire is kapott egy rágást, arnel’i legkevésbé érti a kritikát, mire lefújta a mérkőzést. A zágrábi fiúk teljesen oktalanul kakaskodtak, meri a Barack kikapott, Titográd- ban, tehát harminc pontjuk­kal vereség esetén is meg­menekültek volna. így, ha a sok évi gyakorlatot alkal­mazza a szövetség, akkor az OFK kontumációs győzelme mellett dönt, s ez esetben a Borac kiesik. De várható — elvégre a fuldnklö a szalmuszálba is megkapasz­kodik hogy ez a csapat pontlevonást fog kierősza­kolni a botrányokozó NK Zágrábtól, amely ez esetben menthetetlenül kiesik. Ebből az a tanulság, hogy a zöld gyepen legokosabb a labdát rágni. 000 Lengyelországban már meg ts hozták a példás büntetést bimdá-ügyben. Az utolsóelőtti fordulóban találkozott egymással a ki- esöjelölt Zavisza Bydgoszc és a bajnoki cím váromá­nyosa, a Wtdzénv Lodzir. Ki­derült, hogy a mérkőzés előtt a két csapat kapitánya baráti eszmecserét folytatott a mérkőzés eredményét il­letően, a bajnokjelölt fél kezdeményezésére. A fegyel­mi bizottság — jóllehet mindketten azzal védekez­tek, hogy az egész csak vicc volt —, példás büntetéseket szabott ki: Kensyt, a Byd­goszcz kapitányát egy, Gre- boszt, a kezdeményezőt kél évre eltiltotta a játéktól, s a Bydgoscz ráadásul ki is esett a legfelsőbb osztályból. Elég drága vicc volt. (palágyil A karate közelről A puszta kéz harci művé­szetének Is nevezik gyakran a karatét, amelynek rövid történetével és a sporthoz kapcsolódó aspektusaival foglalkozunk sorozatunk mai, második részében. A karate ugyanis szó sze­rint üres kezet jelent, per­sze japánul. Téves lenne a- azonhan a más oríentális eredetű küzdősportok több­ségével együtt japán talál­mánynak tekinteni. A legen­da szerint még időszámítá­sunk előtt, Indiában terem­tődtek meg az alapjai, és időszámításunk hatodik év­századának'táján egy Badhl- darma nevű indus pap avat­ta be titkaiba kínai szerze­tesek egy csoportját, akik — mivel hitük szerint fegy­vert nem viselhettek — a gyakori harcok, torzsalko­dások Idején szükség esetén fegyvertefenül, de igen ha­tásos ütés- és ríigástechni- kával védelmezték, kolosto­raikat a betolakodók elől. OKlNAVVÄRÖl A VH.AGBA A japán Okinawa szigetre így az eredeti technika kí­nai formája került, melvet kezdetben KEMPÖNAK hív­tak. Ez fokozatosan a he­lyi harci művészetek ele­meivel keveredett, és így alakult ki az OKINAWA-TE. A KARATE nevet Funakosi Gicsin professzor ötölte ki (1869—19571. aki 1911-ben mutatta be tudását. Saját küzdő- és edzostílust alakí­tott ki, iskolát alapított, és a fokozatosan mesterré vált tanítványai szétszéledtek a világban, hogy terjesszék az új testedzési és önvédelmi módszert, mely lassanként a küzdősportok nagy család­jába ás besorolódott. ; ; Az önvédelmi • jellegű; .küz­dősportoknál érdemes egy kitérő erejéig megállni. Az óegyiptomi — Beni-Hassani — királysírokban feltárt sír- kamrák falán, a különböző vázákon és papiruszteker­cseken gyakran találkoztak a régészek az egymással fegyvertelenül küzdő ellen­felek ábrázolásával. Lukiá- nosz pedig „A görög sport“ című munkájában egy, vala­miféle . birkózáshoz hasonló küzdelemről így. ír: „.., az egyik hasánál a térde közé fogja, kezével torkon ra­gadja és fojtogatja a sze­rencsétlent, az meg a vál­lát veri, azt hiszem, kéri, diogy ne fojtsa meg egé­szen ..." Ez a manapság a maga módján a cselgáncs­küzdelem egyik fázisához liasonlfthatö képsort Idéz. Magában az óegyiptomi és ógörög birkózásban (külö­nösen a pankrációban] is számos olyan fogás, dobás és ütés található, amelyek csaknem teljesen megegyez­nek a mai dzsúdő fogásai­val, ám hasonlatosságot mu­tatnak egyes karateelemek­kel is. SZUMO, KENDO, AIKIDO (apánban ma egyébként a nálunk cselgáncsnak neve­zett dzsudó mellett éppen a karate, valamint a szu­luo, az aikido és a kendo a legnépszerűbb küzdősportok. A szumo a birkózásnak jel­legzetesen japán változata. A versenyzők általában óriási termetűek, testsúlyuk pedig a speciális táplálko­zás és életmód következté­ben magasan túlszárnyalja az átlagot, nemegyszer a két mázsát is megközelíti. Az alkidot a cselgancs- kimonóra emlékeztető öltö­zetben művelik, s lényegé­ben az emberi test létfon­tosságú pontjainak támadá­sát és védését, a csuklók feszítésének és csavarásá­nak művészetét tanítja. Az egyik legveszélyesebb és legnehezebben elsajátítható önvédelmi sportnak tartják a laikusok és szakemberek is. A karatéhoz hasonlóan. Itt sem csak a küzdő fizi­kai, hanem elsősorban szel­lemi felkészültsége domi­nál ... Végül a vívás japán vál­tozata, a kendo, botokkal és speciális védőruhában. Per­sze a sort még tovább le­hetne folytatni, az idők fo­lyamán még rengeteg más hasonló vagy eltérő jellegű küzdősport alakult ki a vi­lágon, maga a karate Is, mint látni fogjuk, rendkívül sokrétű és összetett jelen­ség. A NYÍLVESSZŐT IS ELKAP­JAK.. . Valamit a gyakran legen­dákkal övezett karate-tech­nikáról. Ezt az ütés- és rú- ,S:ásfajták rendkívül gazdag tárháza jellemzi. Célja az tfllenfél életfontosságú pont- iainak ütésekkel és rúgá r.okkat történő ellenőrzött támadása. Azért ellenőrzött, mert az ütéseket ás rúgáso­kat (legalábbis a nálunk Szőtt változatokban) nem ,,viszik be“, tehát csak imi­tálják, azaz a tényleges Ölé­si célpont előtt ogy-két cen­tivel megállítják.I A karaté- sok rengeteg fegyelmezett gyakorlással testük úgyszól­ván minden részét láthatat­lan önvédelmi fegvverré ké­pezik. Annyira, hogy az át­lagember számára fantasz­tikusnak tűnő cselekedetek re, cseréphalmazok, ujjnyi vastag deszkák, téglák, nagyméretű kövek eltörésé- re is képesek kézéiiel, kö­nyökkel, ököllel. Japán le­gendák szerint a nagy mes­terek a rájuk lőtt nyllvesz- szót is elkapják ... TÖRÉSTECHNIKA MINT SHOW Am vigyázatl Mindez a karaténak nem célja (mint ahogy ezt nagyon sokan helytelenül értelmezik), ha­nem csupán az ütöerö, a gyorsaság, az edzettség Ön­ellenőrzésének eszköze. (Ér­dekes, hogy míg a ,,kara- teshot“, a töréstechnikát Nyugaton versenyszerűen is művelik, a Szovjetunióban csupán az edzésidö kis ré­szében foglalkoznak vele, minálunk pedig nem is igen gyakorolják, A karate teliát nem boksz, kontaktusra csupán elvétve kerül sor (ha nagymértékű, általában diszkvalifí.kálják a vétkest). Akkor hogyan folynak a versenyek? Nos, miként a cselgáncs sem a szó legszorosabb ér­telmében vett birkózás, a karatéban sem a nyers fi­zikai erőt, hanem a technl kát értékelik. A teljes érté­kű, szabályosan kivitelezeil akciókat (amiket az ellen­fél képtelen védeni), mi­ként a cselgáncsban, itt is a )apan eredetű iponnal vagy waza-arival, tehát kü­lönböző értékű pontokkal jutalmazzák. (Az ippon e- gész pontot a waza-arl fél­pontot jelent.) A bírók — minden mérkőzést hárman vezetik — a legjobb tudá­suk szerint ítélkeznek, a- szerint, hogv a pontosan megállapított kritériumok (erő, gyorsaság, razancía) alapján az adott technik.a harcképtelenné tenné-e az ellenfelet, ha kivitelezője a teljes érintésig befejezné. ESZTÉTIKAI ÉLMÉNY, jellemformAlAs A karate népszerűségében döntő szerepe lehel nem­csak az igen szép és sokré­tű mozgásanyagnak, melv a maga módján esztétikai él­ményt nyújt, hanem rendkí­vül hatásos jellemformálő értékeinek is. A cél a szel­lem és figyelem összehan­golt működtetése, aminek hatásaként nagy és kon­centrált energiát tud fel­szabadítani a karateverseny- zö. r Technikai vonatkozásban illik még tudni, hogy a ka- ratésok öltözéke (a karate- gi] csaknem teljesen meg­egyezik a cselgáncsozők kl- monójával, csak vékonyabb, szellősebb anyagból' készül. Színe általában fehér. Az övék színe itt is a verseny­zők technikai felkészültsé­gét, érettségét, tudását jel- képebl. A színes övéknél ál­talában tanulófokozatokról (ún, kyukről], mfg a feke­te övéknél mesteri fokoza­tokról (dánokról) beszé­lünk. Pontosabban: az l-tól 7. dánig terjedő fokozat ka- rateoktutót, a 8. dántól fel­jebb mestert jelent (hálunk eddig a háromdanos foko­zat a legmagasabb). KATA ÉS KUMITE A már említett kevéssé preferált töréstepbnika ro­vására nálunk csupán ku- mite (két versenyző küzdel­me) és kata-versenyek le­gyedül végzett, az árnyék- bokszhoz hasonló formális gyakorlatok, képzelt ellen­felekkel szemben) folynak mind egyéniben, mind csa­patban. Már említettük a többféle karatcii'ányzat létezését. Nos, mi Csehszlovákiában a sotn- kan-iskola hívei vagyunk, mely talán a legtechniká­sabb, formailag a legszebb karaiét képviselt, ellentét­ben a kemény küzdelemre alapozott kjokuslnkaival, vagy az elsősorban a ruga­nyosságra, lábmunkára épü­lő, kóreal eredetű taekwon- dóval. (Érdekes, hogy Ma­gyarországon például mind­három irányzat létezik, s képviselőik több, mindeddig nem túl sikeres, kísérletet tettek közös versenyek ren­dezésére). Egyéb más isko­lák, irányzati eltérések is akadnak a világon, közülük talán az arc — kéz — láb — és egyéb testrészeket vé dö speciális öltözékkel fel­szerelt „full contact“ I te­hát a teljes érintésre ütő- •i'úgól kommersz beütésű Irányzat hívei riogatják leg- gvakrabbaii karate címén, nemegyszer vérnyomokkal az arcukon, öltözékükön, a képesmagazinok kevéssé in­formált olvasóközönségét. Erről bővebben majd norvé- giai karate-riportunkban írunk.' Sajnos, Nyngat-Eii- rópában és Amerikában, a- hol az üzleti érdekek a döntőek, nemcsak terjednek, hanem szinte burjánzanak s különliözö „attraktív“ irány­zatok. Ennek pedig egyenes következménye, sajnos, a szervezési szétforgácsolódás is. Három nemzetközi szö­vetség is létezik és szerve­zi a maga versenyeit, baj­nokságait. Csehszlovákia a legiiagvolib, legelterjerifebb és legdemnkraiikiisabb szer­vezet, a WUKO világszövet­ség (székhelye Japánban van), illetve a megfelelő eu­rópai föderáció, az EUK, Paul S. Höglund főtitkár ré­vén Stockholm a központ­ja) tagja. Ezek versenyein vesznek részt, egyre ígére­tesebb eredményekkel ha- 'ánk legjobb versenyzői. MAjOR LAjOS A szerző felvétele PUSZTA Hízza avagy a harci művészettől a sportig KIS PÁLYÁKRÓL A galántal Sverma utcai alap­iskola pályáján rendezték meg a plonfrllga nyugat-szlovákiai kerü­leti döntőjét. Eredmények: 60 m futás — lányok: Milada FarkaSová (Trnava), fiúk: Boris Kosút (Nlt- ra); 600 m futás — lányok; Jana Niková (Trenöfn); 1000 m futás — fiúk; Peter jakubécl (Trenöín); távolugrás — lányok: Milada Far- kasová, fiúk: Eduard Kusala (Nő­vé Zámky): magasugrás — lányok: Dana DoriCková (TrenCfn), fiúk: Euborair Kovacik (Levlce); súlylö­kés — lányok: Martina Bíróvá (Nitra), fiúk: Andre] Hlavaty (Nő­vé Zámky). Csapatverseny; 1. Trenöín 45 pont, 2. Nitra 39, 3. Trnava 31, 4, Nővé Zámky 25, 5. Galánta 24, 6. Levlce 16, 7. Bratislava-vidék 13, 8. Dunajská Streda 12, 9. Senica 7, 10. Komárno 6 pont. Oláh Gyula A tömeg- és szabadidősport fej­lesztésének helyes értelmezéséről tett tanúbizonyságot a tornai (Túr- fta nad Bodvou) cementgyár veze­tősége, araikor honvédelmi ver­sennyel egybekötött túrát szerve zett. Több mini százan — szülők és gyermekek együtt — vágtak neki a tíz kilométeres távnak. A Szádelői-völgyben kitűzött célban gulyással és frissítőkkel vártak őket a szervezők. Aztán a családi csapatok céllövésben (légpuská val) és gránátdobásban mérliették össze tudásukat. JudilH Sataiinvá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents