Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-23 / 25. szám

Papadimitriu Athina, a Hasonmás női főhőse. Nyár a filmvásznon Krimi, humor, zene és romantika, vagyis habkönnyű vígjátékok és izgalmas kalandfilmek hosszú sora jelzi, hogy itt a nyár, s mától akár a kertmozinál is adhatunk egymásnak találkát. Nézzük hát, mi az, amit látni kell, ami kellemes szórakozást tartogat. Két megszólalásig hasonló férfiról szól a bolgár Nyi- kolaj Volev alkotása, a Hasonmás. Egyikük tudományos dolgozó; társadalmi kötelezettséggel, tengernyi adminiszi ratív teendővel, a másik, vagyis a hasonmás vidéki bolt vezető, aki felhőtlenül él szűk kis környezetében. Tudós unokatestvére egy napon azzal áll elé, üljön be helyette a semmitmondó értekezletekre, legalább betekinthet az ö világába Is. A boltos boldogan vállalja. Sőt, annyira azonosul hasonmása szerepével, hogy nincs kedve vissza­menni vidéki üzletébe, A film két főhősét Todor Kolev alakítja, a nők közül pedig a görög Papadimitriu Athina kapott kulcsszerepet. Izgalmas produkciónak ígérkezik Alekszandr Mitta Veszélyben a legénység című munkája. Az első szovjet katasztrófa-film egy lökhajtásos gép személyzetének kö­nyörtelen élethalálharcáról szól. Rendkívüli látványt nyújt majd a Száguldó huszárcsapat is, amelynek cse­lekménye 1812-ben játszódik. Hőse Gyenyisz Davidov egyszerre ismert a történelemből és az irodalomból, hiszen nemcsak a Napóleon elleni háború hírhedt ve­zéreként jegyzik nevét a lexikonok, hanem hazafias köl* tőként Is. Két világsztár — egy filmben. Claude Zidi A gorilla című alkotásának főszerepében a legszebb filmcsillagok egyikét, Raquel Weichet és a nyaktörö mutatványokat is bátran vállaló Jean-Paul Belmondőt láthatjuk viszont. Mindketten kaszkadőröket alakítanak, akiknek arra sincs Idejük, hogy végre kitűzhessék házasságkötésük napját, mert életveszélyes kalandjaikból egyetlen órára is alig tudnak kiszállni. Kasszasiker lesz az amerikai Sydney Pollack filmje is, hiszen a Villanyiovas címszerepét a nők szőke hajú, égszínkék szemű bálványa, Robert Red- ford alakítja. Egykori bajnoka a szórakoztatóiparban ta­lál megélhetési forrást — vlllanyégőkkel feldíszítve tart pompás lovasbemutatőkat —, de a kétes siker, az üres magamutogatás nem az ő világa. Többet és mást akar... Martin Holl^ munkája az első világháború utáni évek gazdasági és szociális helyzetét ábrázolja. Valahol a Tátrában egy szlovák-lengyel határ menti kis faluban játszódik filmjének cselekménye; a település férfinépe Amerikába készül, mert azt hiszik, a bizonytalan jövőt így kell messziről elkerülni. Csakhogy az útra pénz Is kell —, sok és minél gyorsabban. A Lovasok az éjszaká­ban főszerepét Radoslav Brzobohaty és Michal Doőolo- mansky játssza. Ki beszél itt szerelemről? Ez a címe Bacsó Péter film­jének, amely a mai huszonéveseket láttatja szokatlan szemszögből. Bohus Tamás (Gálffy László) és Citrom Flóra (Tarján Györgyi), a két főhős kertészeti főiskolás. Egyikük a krizantémok, másikuk a pipacsok nemesíté­sével foglalkozik, közben mindkettőjüket kirúgják a kol­légiumból, mert akkor nyitják rájuk az ajtót, amikor éppen nem kellene. Tamás később vidékre megy dolgoz­ni, Flórából pedig képviselő lesz. Amikor újra találkoz­nak, már nem is igen tudnak mit mondani egymásnak. (g. szabó) Bacsó Péter filmjének főszerepét Gálffy László alakítja (Máté Magda felvételei) mim iZGAiiNK mmmí A XVIII. lókai-napok, a csehszlovákiai magyarság kulturális életének egyik legjelentősebb eseménye, a- matőr művészeti mozgal­munk országos seregszemlé­je Jókai Mór szobrának meg­koszorúzásával ért véget. Az előző évek műsoránál zsúfoltabb idei program azt eredményezte, hogy az egyes fellépők és a csopor­tok tagjai nem oldódhattak fel a szereplésüket megelő­ző és az azt követő feszült­ségből, nem cserélhettek vé­leményt, ami pedig az ilyen fesztiválok követelménysze- rű velejárója. A gyors egy­másutánban lepergetett mű­sorok bár kiváltottak a kö­zönségből és a részvevevők- ből kedvező vagy kedvezőt­len véleményeket, de ezek­ről a véleményekről nem ér­tesülhettek a legilletékeseh bek, a szereplők. A fellépé­sek után az értékelés sem maradt el, csakhogy a (ő- kai-napok Klubja sem volt teljesen kötetlen fórum, mi­vel további műsnrszámokat is tartogatott az odasereg- lőknek. így a zsűri és a sze­replők közti konfrontáción kívül kevésszer nyílt alka­lom személyes tapasztalat­cserére. Mindezek ellenére a közönség több érdekes, újszerű kezdeményezéssel is találkozhatott, tapsolhatott a már ismert csoportok tel­jesítményének, s tanúja le­hetett egy-egy kiugró pro­dukciónak is. Mindjárt az első napon lebonyolftották a vers- és prózamondók versenyét. A szép szó eme klasszikus ver­senyének egyes kategóriái­ból a következők kerültek ki győztesen: Kicsindi Ju­dit — Gúta (Kolárovoj, Lós- ka Szilvia — Ipolyság (Sa- hy). Vas Ottó — Ipolyság, Pajtás Rózsa — Sajógömör (Gemerj. A kisszínpadok versenyé­ben az első díjat és az SZSZK Kulturális Miniszté­riumának díját a CSEMADOK kassai (Koáice) helyi szer­vezetének Szép Szó Ifjúsági Színpada, a második díjat a Marcetházi (Marcelová) Mű­velődési Központ Jókai Mór Kisszínpada kapta. Harma­dik helyezést ért el a Ko­máromi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Irodalmi Színpada. A színjátszó csoportok versenyéi értékelve, a zsű­ri az első díjat, az előző években elért színvonal a- lapján nem adta ki. A máso­dik dijat a CSEMADOK eperjesi (jahudná) helyi szervezetének szfnjátszó cso­portja kapta. A harmadik díjat megusztva nyerte a Királyhelmeci (Kráfovskjr Chimec) Művelődési Ház színjátszó csoportja, a CSE­MADOK nagymegyeri (Calo- vo) helyi szervezete és a városi művelődési ház szín­játszó csoportjával. A kisszínpadok versenyé­ben a legjobb női alakítás díját Nágel Erzsébet, a ná- nai (Stúrnvo-Nána) Jelen­lét Kisszínpad tagja, a leg­jobb férfialakítás diját pe­dig a marcelházi Németh István kapta. A színjátszó csoportok versenyében a leg­jobb női alakítás diját a ki­rályhelmeci Popély Katalin­nak, a legjobb férfialakílá- sét pedig a nagymegyeri Varga Tibornak ítélte oda a bíráló bizottság. Valameny- iiyien megérdemelték ezt az elismerést, olyannyira, hogy bátran állíthatjuk: ez a fesz- titvál bizonyos mértékig az egyéni csúcseredmények fesztiválja volt. A lókai-napokon verse­nyen kívül szerepelt kél vendégegyUttest, a pécsi Amatőr Sziűházal és a bra- tislavai Osmev Kisszinpadot a zsűri oklevéllel jutalmaz­ta. A díjkiosztást követően dr. György István, a CSE­MADOK vezető titkára ösz- szegezle az idei Jókai-napok tanulságait. A színjátszó csoportoknál beigazolódott, hogy szinte meghatározó jelentősége van a színdarab megválasztásá­nak, bizonyára nem maradt volna gazda nélkül az el­ső díj, ha a nagymegyeri csoport nem választ olyan, az előadhatóság szempont­jából aránytalanul nehéz művet, mint amilyen Móricz Zsigmnnd Kismadár című darabja, amely kissé kemé­nyen fogalmazva „hálátlan“ mű a jó képességű együttes számára, vagy ha a király­helmeci csoport pergőbb előadásmóddal, összefogot- tabb, kidolgozottabb játék­kal viszi színre Gyárfás Mik­lós Kisasszonyok a magas­ban című, minden tekintet­ben nagy lehetőségeket kí­náló vígjátékét... A kisszínpadok versenyé­ben lassan már megszokot­tá válik, hogy évről évre a CSEMADOK kassai helyi szervezetének Szép Szú If­júsági Színpada viszi el a pálmát a tőle megszokim jól átgondolt, kitünően meg­rendezett, lartalomgazdag előadásmódja jutalmául. Meglepő, újszerű, mondhat­ni felrázó élmény volt a Marcelházi Népművelési Központ Jókai Mór Kisszín- padának előadása, amely egy parasztmese volt, Soóky László feldolgozásában. A mesének kifejezetten mai jelleget ad az a keretjáték, amely felfogásban és ren­dezésben is szakít a hagyo­mányokkal: színpadot lá­tunk a színpadon. A bur- leszkelemek jól érvényesül­nek a teljesen nyitott játék­ban, ahol a szereplő és a rendezd is ki-kiszól forga­tókönyv szabta szövegéből, s ami mindennél lényegesebb: az újszerű felfogás új, idfi- szerű tartalommal töltődött. Ogy gondolájuk, hogy egy hasonló, gondolatilag job­ban összefogott, mesterib­ben fokozott előadás köze­lebb hozhatná egymáshoz az előadásról elhangzott kö­zönség- és szakvéleménye­ket, amelyek olyanformán egészen messzehaagzók le­hetnének. —ct-— Hívogató népművészetünk ünnepére Sokszor leírtuk, talán még többször elmondtuk: Gombaszög (Gombasek) a magyar nemzetiségi kulturális-szellemlségi élet ben jelentős helyet foglal el. Itt találkoztak a harmincas évek­ben a Sarlósok és formálták, egyeztették a haladó gondolato­kat, s Itt találkozunk 1959-töl rendszeresen mi Is, a haladó szocialista menzetiségl kultúra alapját képező nemzetiségi nép- művészeti hagyományok fáradhatatlan ápolói és tisztelői. A ma átvette a múlt haladó szellemi harcának az örökségét, a nemzetiséggel szembeni kötelezettségét, és a szocialista haza szolgálatában nemzetiségi kultúránk előmozdítására használja azt. Az elmúlt évtizedek alatt Gombaszög valóban a népművé­szeti kulturális mozgalom központi fóruma lett. Az előző évek­ben „csak“ ezrek találkoztak egy-egy országos seregszemlén, később ezeknek a hődolóknak a száma tízezrekre nőtt (volt olyan év is, amikor a látogatók száma meghaladta a negyven- ezret), majd a Szlovák Televízió jóvoltából az egész ország láthatta. Évről évre érezteti pozitív hatását kulturális éle­tünkben és népművészeti mozgalmunkban. Jelentősége az utóbbi években újból emelkedett, minisztériumi és CSEMA­DOK KB elnökségi szinten pontosabban megfogalmazódott kül­detése: ma már a nemzetiségi népművészeti életünknek — a tánc-, az ének-zenei, a gyermekszínjátszó, irodalmi és báb­játszó mozgalomnak, a népművészeti hagyományok ápolásá­nak összesítő fóruma lett. Így az egyes művészeti ágazatok fesztiváljainak győztes csoportjai egy helyen összpontosulva az adott művészeti ág évi „termésének“ legjavát vonultatják föl. Ebben áz évben is találkozhatunk a Duna menti Tavasz, a Kodály-napok, az Országos Népművészeti Fesztivál győztes csoportjaival. Újra' láthatjuk a dunaszerdahelyi Kis Fókusz Irodalmi Színpad, a szenei Pöttömszinház, a Vlllő és a szepsi Fehér Llliomszál gyermektánccsoport, a nagyidal Ilosvai, a diószegi ÚJ Hajtás és a komáromi Hajós műsorát. Ott lesznek hazánk népművészetét képviselve olyan felnőtt táncegyüttesek Is, mint a Bodrogközi, a Rozmaring, a Bódva, a Csalló, a Csal­lóközi, a gesztéi női éneklő csoport, a dunamocsl clterazene- kar és éneklő csoport, a hidegkúti folklórcsoport, a fülekl munkásdalárda és a pelsőcl női kórus. A szlovák néptánemüvészetet ebben az évben a bratlslavaí Dimltrovec világot megjárt együttes tolmácsolja majd. A ma­gyarországi táncművészetet a Bihari Táncegyüttes képviseli, amely jelenleg Magyarország egyik legjobb amatőr táncegyüt­tese. Vasárnap csatlakozik még hozzájuk a svidníki Svitanok ukrán csoport Is. Ugyancsak szombaton kerül sor a Táncolj és dalolj velünk című egyórás műsorra, amelyet a tv egyenes adásban közvetít (június 27-én, szombat 18.00—19.00 óráig). Jelentős színfolttal gazdagodik népművészeti seregszemlénk az Üdvözöljük Gombaszögöt című vasárnap délelőtti műsor révén. Itt, ebben az összeállításban a rozsnyói járás művésze­tét mutatjuk be, a járás legjobb hagyományőrző és ápoló cso­portjainak a felléptetésével. Az ünnepélynek további rangos művészvendégei Is lesznek. Szombaton délután Horváth István és Csín Edit ismert ma­gyarországi cigány- és népdalénekesek, este a komáromi MATESZ, éjjel a bratlslavaí Gravis rockegyüttes, vasárnap késő délután pedtg Zalatnay Sarolta ás a Korai együttes sze­repel még. Természetesen az előző évekhez hasonlóan további kísérő rendezvényei Is lesznek az ünnepélynek: a néprajzi kiállítás a komáromi járás népviseletét, szőtteseit, varrottasalt, stb. mu­tatja be Gombaszögön. Gyermekek a gyermekeknek című mű­sor szombaton lesz Rozsnyón a városházán, továbbá népmu­latság, tábortűz, és az elmaradhatatlan „vidámpark" várja a közönséget. Ez az országos ünnepély gazdag kulturális tartalma mellett igen jelentős politikai fórum Is. Az ünnepi manlfesztáción (szombat 16.00 órától) Karol Martinka elvtársnak, a szlovák kormány alelnökének vezetésével párt- és kormányküldöttség vesz részt. Viszontlátásra Gombaszögön! takacs anoras A szerző felvétsla Jövőre találkozunk Ax ünnep arra való, hogy kiemelje, megmutassa azt, ami hétkSznap ts fontos. Ilyenkor számot vethetünk, hogy merre és mekkorát léptünk hétköz­nap. Erre adott lehetfigéget já- nius első vasárnapján a So­mod! fürdőn immár huszonhe- tedszer megrendezett járási dal- és táncünnepély. Ez e Kassa-vidéki járás (Koáice-vi- diekj legnagyobb népművésze­ti rendezvénye, itt találkoz­nak évente azok, akik to­vábbadni, megosztani Igyekez­nek velünk azt, amit megta­nultak, magukévá tettek. A knra délután kezdődő mű­sorban — melynek címe „A fehér liliomszál kivirágzik“ volt — gyerekek léptek tel. Láthattak a Duna menti Ta­vaszon — Dunaszerdahelyen — a második díjjal jutalmazott Irodalmi összeállítást, amelyet Skvarenyák Márta rendezett és a Buzitai (Buzica) Alapiskola tanulői mutattak be „Négy év­szak“ címmel. Szép volt a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Alapiskola irodalmi színpadá­nak „Tücsök és hangyák“ ci- mii üsszeállUása Tóth Sándor rendezésében. Színpadra léptek a járást Fehér liliomszál-verseny leg­sikeresebb résztvevői: a Kis Ilosvai Nagyidáről (Vetká Ida), a szepsi, a somodi (Drleno- vec), a tornai (Tiirnianske Podbradiel alapiskola tanulói és Szináról (Sena) a Rozma- ring-sarj. Bemutatkoztak a já­rás legjobb énekesei is: Asz­talos Ilona és Krátky Adél Fé­derből (Peder), Bubenko Itdi- kö, Oravecz Tünde és Szilasi Vilmos Tornáról, a buzitai Is­kolások éneklő csoportja Moh- nyánszky Miklósáé vezetésével. Ez a műsor fs azt bizonyítot­ta, hogy a gyerekekből csodál lehet kihozni, ha csodás a (óladat. Reméljük, bogy azok a gyerekek, akik most szfvvel- -lélekkel daloltak, táncoltak, szavaltak, évek múltán felnőt­tekként is ilyen lendülettel folytatják azt, amit elődeik el­kezdtek. S amit tapasztaltak, láttak, tanultak, ellestek, azt majd niegpróbátják másként: jobban. Magasabbra tűrve, messzebbre tekintv». A délntánl jő műsort a Bnzi- tal Művelődési Ház mellett működő CSEMADOK vegyes- kórus nyitotta meg. A bivata- los szervezetek képviselőinek ünnepi beszéde után Ismét a táncosok vették birtokukba a szinpadot. A közönség üröm­mel tágadta az ajjáalaknlt Dj Nemzedéket Kassáról (Kaüice). Szép műsorral lopta be ma­gát a kOzünség szivébe a Szepsiből érkezett Bödva Népi Együttes. Színpadra lépett a járás „veterán“ együttese is, a már 28 éve műkOdfi Rozma­ring Népi Együttes Szináról. Az Ilosvai Népi Együttes Nagy­idéról a népi táncok legszebb gyöngyszemeit válogatta mű­sorába. A Kiráiyhelmecről (Kráf. Chimec) érkezett Bod- rogküzi Táncegyüttes szűkebb hazája, a Bodrogköz és a köze­li tájegységek táncait mutatta be. A Favei Jozef Safárlk Egye­tem mellett mfiküdő Akadenik csoport előadásábál kitűnt, hogy a népek kultárájában sok a közfis motívum. A járási seregszemlének kül­földi vendégei is voltak. A Bn- dapestrfil érkezett Gnlyás Fe­renc és Szabados Tamás bang- szerszélistákat, akik tagjai a Sándorfalvl Citerazenekarnak is, nagy szeretettel fogadta a kfizfiaség. A másik vendég az lSS2-ben alakult Vldráczki Nép- táncegyUttes volt GyfingySsrfil. A Magyarország egész területé­ről hozott táncokkal azonnal a közönség szivébe férkőztek. Kés Károtytél, a hires ar- délyi néprajzktttatétél, írétől, gratikustél, építésztől, amikor megkérdezték, mit tan élete vezérfonalának, azt felelte, hogy a folytonosságot. Azok, akik évről évre elzarándokol­nak Somodibá, hogy részt ve­gyenek a járás legnagyobb népművészeti eseményén, szin­tén ezt tartják a legfontosabb­nak, hiszen népi knltérának éltetője a folytonusság. Re­méljük, ez a lánc nem szakad meg, s jövőre újra találkozunk. HADAS KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents