Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-23 / 25. szám

a termelő üzemekben segí­tenek a kitüzütl népgazda­sági tervfeladatok tel|esité- sében, az önköltség csök­kentésében és az értékes nyersanyagukkal val6 taka­rékoskodásban, s igyekez­nek az újllámozgaimat ki­szélesíteni. Továbbá vállal- iák, hogy még ebben az év­ben hatékonyabban részt vesznek a Nemzeti Front választási programjának a megvalósitásában. Közremű­ködnek a nyersanyag-hulla­dékok gyűjtésében is. Csák István KITETTER MAGIKERT A losonci ILuéenec) járá^ SZISZ-szervezetei 21 millió 850 ezer korona értékű szu cUlista felajánlást tettek s CSKP megalapításának SU éviordniöjára. A járási pio- nlrszervezet pedig 1 millió 800 ezer korona értékű kö telezettségvállalással kö­szönti pártunk jubileumát. A fiatalok vállalták, hogy Tevékeny fiatalok A CSKP 60. évfordulója és a képviselőtestületi Válasz tások tiszteletére rendezett munkaaklivitás hetébe a MartosI (Martovce) Efsz ifjúsági szervezete Is bekap­csolódott. Főleg a falu szépítésében vettek részt a falu fiataljai. Két nap alatt társadalmi munkában vagy 25 SZISZ-tag szorgoskodott a helyi kultúrház környékén hogy azt csl- nosabbá, rendezettebbé tegyék. A többiek, főleg a fiúk papírt és hulladékvasat gyűjtöttek. Megkezdték továbbá a már régen tervezett park kialakítását, s egyben vállal­ták, hogy ha elkészül, azt mindig rendben is tartják. Molnár Mária Aranybánya Az utóbbi években magas ra szökött az arany és az ezüst világpiaci ára, ezért a legtöbb országban újra üzembe helyezik azokat a bányákat, amelyeket koráb ban nem kifizetődő terme­lés elmén leállítottak. Ha zánkban is erőteljesen fo­lyik a kutatás annak a meg­IFJÚSÁGI EXPRESSZ A Csehszlovák Államvasutak bratislavai és koéicel pályaszakaszán dolgozó SZlSZ-tagok elhatározták, hogy védnökséget vállalnak a Bratislava—koáice vonalon. Il­letve ellenkező Irányban közlekedfi Ismert Tátrán ex­pressz üzemeltetése felett. A fiatalok kulturáltabbá akarják tenni az utazást, nagyobb gondot fordítanak a kocsik tisztaságára, a menetrend pontos megtartására és a személyzet viselkedésére. Az expressz június else­jétől közlekedik ifjúsági védnökség alatt. állapítására, hol érdemes újra kezdeni a (ejtést. Betlér jBetlíarJ környé­kén például már vizsgálják a korábban elhagyott anti- monbányát, mert mint isme­retes, ez 8 fém rendszerint az arannyal együtt fordul elő. Rendkívül kecsegtetőek a ruzsiiyöi (Roíűava) Mária- -bányában felfedezett ezUst- lelérek is. „ŐSEMBEREK“ NEM TUDfAK, HOGY VEGE A HABORDNAK? A csendes-óceáni Salamon ■szigeteken ismét a máso­dik világháború öta bújkú- 16 volt japán katonákra bukkantak. Az illetők azon­ban visszahúzódtak az ős­erdőbe, s felkutatásuk to­HTEKIRT^i vább folyik. Összesen három ilyen esetről számoltak he szavahihető szemtanúk. Köz­tük parlamenti képviselők A térség a háború alatt el keseredett harcok szfnlere volt. A kormány megbízásából küldöttség utazott a hely­színre, hagy ellenőrizze a híreket. A bujkáló katonákat Vella Lavella szigetén fedezték fel. Egy fiatal bennszülött férfi éppen a hegyeket jár­ta, amikor a sűrűből kilé­pett eléje egy japán külsejű torzonborz személy. A ba­rátságos ismeretlen megkí­nálta vadászzsákmányáböl, majd szó nélkül, gyorsan eltávozott. Más alkalommal szintén félmeztelen szakál­las, jellegzetesen japán vo- nású „ősemberek" jelentek meg ültetvényeken, csendben .szemlélték a mezőgazdasá­gi mankát, majd amikor a munkások észrevették őket és odakiáltottak nekik, hogy mi járatban vannak, kere­ket oldottak. Rovarok futószalagon Leninabudból, Tádzsikisztán második legnagyobb vá­rosából érdekes liir lalott napvilágot. A közeli benln Kolhozban nem mindennapi üzem kezdle meg termeié sél, alkalinasinl ez az első a világon. A „gyár" ugyanis nagyüzemi módszerekkel — szinte futószalagon — róva rókát tenyészi. Csupa hasznos rovart, amelyek a külön­böző mezőgazdasagi kultürák kártevőit hivatottak majd puszlítani. A fellehotően falánk rovarokból évente 50 milliót bocsátanak’ a környező közös gazdaságok ren- delkez'sére ORVOSI BRAVÚR Egy bosloni kórházban — a világon valószínűleg elő szőr - méhen belüli agyműtétet hajtoitak végre egy hét­hónapos magzaton. Az orvosi bravúrról egy szakfolyő- Irat adott hírt. A húszperces beavatkozás lefolyása: in- jekcíóstűvel az anya hasfalán Ms a mégfalon át, keresz- tüiszúrlúk a magzat még lágy koponyáját, behatoltak az agyszövetekig és leszivutták a felgyülemlett agyvlzet A műtétet ultrahangos monitoron kísérték fígyelemmmel. A magzati agyvlzfelhalmoződás meglehetősen gyakori kóros tünet, a szülés utáni lecsapoláskor pedig sokszor már nem lehet megakadályozni a végleges szellemi vlsz- szamaradottság bekövetkeztét. Negyven évvel ezelőtt, 1941. júniu.s 22-én hajnali 4 Arakor a fa.siszta német csapatok — a megnemtámadási szerződési semmibe véve. minden előzetes hadüzenet nélkül — betörtek a Szovjetunió területére. Németország már hónapokkal előde készüli a Szovjetunió megtámadására, miután 1940 nyarán be­fejezte a nyugat-európai hadműveleteket. 1940. december kö­zepén Hitler jóváhagyta a Szovjetunió elleni háború tervéi, amely a „Barbarnssa-terv" fedőnevet kapta. A terv úgy szólt, hogy a német hadsereg víllámháborúval lerohanja és Nyugat Oroszországban megsemmisíti a Vörös Hadsereg fő erőit, maximum három hónap alatt elfoglalja a Szovjetunió európai területeit. A Barbarossa-terv kiegészitése- ként fogadták el a Szovjetunió teljes gazdasági kirablásának, s a szovjet népek fizikai kiirtásának tervét. A támadásban 153 német hadosztály vett részt, s ezt kiegé­szítette még 37 hadosztály a csatlós országokból. A Szovjat- iniót a támadás bizonyos fokig váratlanul érte. Még nem fejezték be a hadsereg átszervezését, nem állították át meg­felelő mértékben az ipart a háborús termelésre. A szovjet hadseregnek ekkor még nem állott rendelkezésére elegendő páncélos és repülőgép, tgy a váratlan lámadás és a viszony­lagos erőfölény kezdetben a német hadsereg sikereihez veze­tett. A német támadással ugyanakkor megkezdődött a Nagy Honvédő Háború, amely hosszú, küzdelmes évek után a fa­sizmus erőinek teljes vereségével zárult. A Szovjetunió nem­csak .saját területét szabadította fel. hanem fél Európának meghozta a szabadságot. E gigászi küzdelemben nagy szerepet játszott a hátország, az egyszerű szovjet emberek hősies magatartása. Erről szól az időközben elhunyt Georglj Konsztantyinovics Zsukov mar- sallBl folytatott beszélgetés. Zsukov marsall a Nagy Honvédő Háború idején a szovjet hadsereg vezérkari főnöke volt. P. L. A SZOVJETlilÖ MEGTÁMADÁSÁNAK 40. ÉVFORDUIÖJÁRA Tíz ÉVVEI EZELŐTTI BESZÉLGETÉS ZSGKOV MARSALLAl Kérdés: Ori, marsall elviárs 1945. május 8-án 24 órakor, a Szovjetunió nevében átvette és elfogadta a hitle­ri Németország feltétel nélküli kapl- tuláctöját. Azóta sok tdö múlt el, de a háború története, a nagy csaták ki menetele még ma is foglalkoztatja az embereket. A nyugati világ törté­nészei, katonai szakértői máig is kü­lönböző véleményen vannak, miként állhatott ellent országunk a fasizmus halálos ölelésének. Mi erről önnek a véleménye? Válasz; Hát igen, 1941 nyarának és őszének nehéz napjaiban ellensé­geink előtt úgy tűnhetett, hogy szo­cialista országunk a megsemmisülés küszöbén áll. A burzsoá lapok a na­pokat, az órákat-számolták. Erre lát szólag minden alapjuk megvolt. A hitszegö támadás után az ellenség, mélyen benyomult területünkre. Fon­tos gazdasági körzeteket ragadott magához, amelyek az ország össz­termelésének egyharmadát adták. Ha­marosan megéreztük a stratégiailag fontos anyagok —- nyersvas, acél, hen­gereltáru, vtllamosenergla stb. — hiá­nyát. Ezekben a rendkívül nehéz napok­ban dőlt el szocialista államunk lé­tének, vagy nemlétének kérdése. Vál­lalkoznunk kellett a szinte lehetet­lenre, vagyis a veszélyeztetett euró­pai területről egész gyárakat kitele­píteni —• Urálba, Szibériába, Közép- -Azslába — és minél hamarabb üzembe helyezni. További feladatunk volt a keleti ipartelepek — a har­mincas évek közepén megkezdett — fejlesztésének meggyorsítása. Ezeknek az új ipartelepeknek kel­lett megteremteni győzelmünk előfel­tételét, az anyagi bázist. A háború első napjaitól kezdve ha­talmas szervezési és politikai tévé kenységbe kezdtünk. A kommunisták élére álltak a „Mindent a frontnak, mindent a győzelemért!“ mozgalom­nak. Népünk a Kommunista Párt veze­tésével mindössze hat hőnap alatt olyan feladatot hajtott végre, ami­A hátország hőstette lyet a történelem korábban nem Is­mert; vállalatok ezreit telepítettük át nyugatról keletre. Csupán 1941 jú­niusától novemberéig másfélezer nagy­üzem kelt útra és kezdte meg a ter­melést új helyén a legnehezebb há­borús körülmények között. Ma már nehéz elképzelni, ml ját­szódott le akkoriban vasútjainkon. A nap huszonnégy örájában, szünet nél­kül haladtak a szerelvények a front felé, szállították a felszerelést és a csapatokat. Mérhetetlen erőfeszítésé­be és Idegfeszültségébe került ez né- pünknekl De éppen ezek a napok bizonyltot ták — ország-világ előtt —, hogy a szocializmus nemcsak a legigazságo­sabb, hanem a legéletképesebb rend­szer Is a világon. Népünk erőfeszí­tését a mat napig is „orosz csodá nak“ nevezik Nyugaton. Kérdés: Ezt úgy értsük, hogy az Ipar kitelepítését, az ország gazdasá­gának háborús sínekre áUitábát azo­nos jelentőségűnek tartja a második világháború legnagyobb csatáival? Válasz: A front és a hátország tel­jes egysége, a harcosok és a gépek mellett állök közös akarata döntő­nek bizonyult a fasiszta Németor­szággal vívott háborúban. A hátor­szág szerepére a győzelemben még Lenin figyelmeztetett bennünket; „A háború viteléhez teljes mérték­ben elengedhetetlen az erős, meg­szervezett hátország. A legjobb had­sereg, a legodaadöbb forradalmárok elvéreznek az ellenség tüzében, ha nincsenek ellátva a szükséges fegy­verzettel, élelemmel...“ Foglalkozásom szerint katonaember vagyok. Katonának tartottam akkor mindenkit, azt is, aki egyenruhát hordott, azt Is, aki munkaruhában állt a gépe mellett. Mélyen meg kell hajolnunk a szovjet ember előtt, aki a legszükségesebbet is megtagadta magától — az élelmet és a pihenést —, hogy teljesítse feladatát a mielőb­bi győzelem érdekében. A munkások kezdetben kétszáz, majd négy-öt-hatszáz, sőt ezer szá­zalékra teljesítették az amúgy is ma­gas normákat. Az ilyen teljesítménye­ket természetesen nem Izomerővel, hanem munkaszervezéssel, újítással lehetett csak elérni. Népünk, az egész hátország hős­tette — amely úgy meglepte a ví'á- got, egyben figyelmeztetés is mind­azoknak, akik egy szovjetellenes há­borúra spekulálnak. A szovjet ember akár dolgozó, akár katona, e.^yaránt védelmezni fogja hazáját bármilyen ellenséggel szemben. (APN) Brat'slava bélyegeken Érdekes kiállításban gyö­nyörködhettek az elmúlt na­pokban a bratislavai Kultúra Házában a bélyegkedvelők és általában a nagyközön­ség. A SOCFILEX 81 (a szo­cialista országok nemzetkö zi bélyegkiállltása J fölött az SZSZK kormányának el­nöke, Peter Colotka vállalt védnökséget. Szlovákia fő­városa a hazai szervezett filatélla történetében először házigazdája ilyen rangos szocialista táborbeli rendez­vénynek. A Praga 78 bélyegkiállí­tás után a SOCFILEX 81 újabb bizonyíték arra, hogy társadalmunk kellő figyel­met tanúsít ennek a nemes . kedvtelésnek és általa a tu­dományuknak, a kultúrának, a művészeteknek, mert hi­szen a postai bélyegek nem­csak eredeti küldetésüket töltik be, hanem magas művészi színvonalat Is kép­viselnek, sőt magát a kibo­csátó országot propagálják. Bratislava, a házigazda földrajzi, gazdasági és kul­turális jelentőségénél fogva a postaügyben is fontos he­lyet foglal el, így nemegy­szer szerepelt már bélyege­ken. A München előtti köztár­saságban a posta mostohán bánt fővárosunkkal, jóliebel látképek mint bélyegtémák, már 1925-től megjelentek. Bratislava csak Lőcse (Le voőa), az árvái vár, a Magas- ■Tátra és Nltra után követ­kezett 1938-ban: a régi híd felöl‘a Duna-partot ábrázol­ta a kikötővel és a vár­ral. Az ún. szlovák állam­ban Bratislava négyszer sze­repelt bélyegen. Az elsőn a mai Klement Gottwald Pio- nlrház, kettőn az országos bélyegklállítás alkalmából a vár szlulettja, a negyediken megint csak a vár. A felszabadulás után Bra tlslavával mint bélyegtémá val egyre gyakrabban talál kozunk. 1946-ban kibocsá­tották egy légipostái 10 ko­ronás bélyeget, amely a Du­nát, a várat és a Dómot áb­rázolta. Ugyanez a kép más címleten 1949-ben Is megje­lent. Országos bélyegkiállí- tás volt 1952-ben a város­ban, s ebből az alkalomból két címletből álló sorozatot bocsátottak ki. A 2 koronás bélyeg a Vajansky-rakpartot és a régi hidat ábrázolta, a 3 koronáson a Hvlezdos- lav téri szovjet hősök szob­ra és háttérben a vár lát ható. A kiállítás neve mel­lett ott van a város címe­re. Ebből az alkalomból a Szlovák Nemzeti Múzeum ban 1,50 koronás bélyeget Is nyomtattak, rajta a kikötő egy része, a Duna-part és ^ vár. Bélyeggel emlékezett met a posta 1955 januárjában a Komensky Egyetem megnyt fásának 35. évfordulöjáröl. A bélyegen az egyetem épü lete és címere. Ugyanebben az évben még egyszer meg jelent Bratislava bélyegen, rajta a Slavínról nézve a vár, a Dóm és a Duna. A hatvanas évek elején több bélyeg is ábrázolja a szlo­vák fővárost. A Bratislava 1960 elnevezésű országos bé­lyegkiállítás alkalmából né­gyen Is láthatjuk. A Praga 1962 világkiállí­tást népszerűsítendő, 1981- ben bélyegsorozatot bocsá­tott ki a posta, a 4 koronát címleten Bratislavát láthat- iuk madártávlatból, rajta a SZNF tér, a belváros, a vár, .1 közeli szőlők és őgy nagy lUrt szőlő, amely azt szim- iiolizálja, hogy a város haj­dan a Kls-Kárpátok szőlő­termesztő központja volt. .Az Academia Istrupulitana jubileuma képezte 1905 ben ’nnak a 80 filléres bélyeg­" t’L­f'fíSiiiipiiliSII CtPS'HOSLOVENSKO r— ....................................... A nemzetközi bélyegkiáliílás alkalmából bncsálolták ki e két alkalmi bélyeget, amelyek a Városi Képtárban találhaló goba- linek alapján a történelmi múltat elavenitik fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents