Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-19 / 20. szám
K assán otthon érzem magam. De Kassá röl ugyanezt elmondhatja még sok ezer dél-szlováklal fiatal, aki a város valamelyik közép- és főiskoláién tanult, tanul. A város 751 éves. Az a város, ahol Petőfi éjszakázott, ahol Rákóczi hamvai nyugszanak, ahol Tinódi Lantos Sebestyén, Batsányi János, Schön herz Zoltán, Komját Aladár emlékét épületek, emléktáblák őrzik. A város; Lenin utca, ahol reggeltől estig áradatként „hömpölyög“ a tömeg, s házal cifra, élénk, friss színek ben pompáznak; óváros, kívülről hangulatos. belülről mállott-kopott lakásaival; új lakótelepek: a Furcsa, a Tó melletti, a Te rasz lakónegyedek A város, ahol az utóbbi évtizedekben felépült az ország legnagyobb kohóóriása, a Kelet-szlovákiai Vasmű. A vá ros, ahol 203 ezer ember él, szeret, alkot, dolgozik, és harmincezren naponta hetente, havonta, ingáznak. A város: a Carpano, ahol az ország legjobb presszókávéját főzik; ahol ha május elsején felvonultak a magyar Iparisták, nemzetközi forradalmi dalokat, népdalokat éne kelve, a főutca közönsége tapsolt; ahol fertály óránként megkondul a dóm toronyórája, s galambok röppennek a magasba. A város, ahol Apikot, a félnótás öreget mindenki ismeri, ahol a helybeliek azt mondják: „kasai vagyok", ahol derűs arcú és gondterhelt, nevető és síró emberek élnek. A város, ahol négy évig éltem. Szerencsém volt, hogy a városi nemzeti bizottságon találkoztam Dano István jogásszal, a vnb elnökének asszisztensével, a volt Iparistával, aki az Iparístákra jellemző őszinte bizalommal barátsággal fogad. Helybeli születésű, és szenvedélyesen szereti Kassát, órák hosszat tudna mesélni a város múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Tervek, Az Állami Színház épülete, amely a Lenin utca kettéosztott sávval közti „szigeten" áll. elképzelések, nagyszerű elgondolások kavarognak a fejében, de előbb az eltelt öt évet s a jelen mindennapjait vesszük számba. Következzék hát néhány statisztikai adat 1980-bóll A lakosság hetven százaléka negyven évnél fiatalabb, és a 203 ezer emberből 103 ezer a nő. A Vasműben 23 ezer munkás dolgozik, 1078 szállodai égy várja a vendégeket, 544 üzlet a vásárlókat, ahol évente egy lakos 106 liter tejet, 67 kg kenyeret, 31 kg gyümölcsöt vásáról. A város 94 óvodájába 11 ezer gyermek jár, a negyvenhárom alapiskolát 29 ezer tanuló látogatja, és van még 12 szakmunkásképzője, öt gimnáziuma, 13 szakközépiskolája és három főiskolája. A hat kórház 1135 orvosa egyszerre 3071 beteget tud ellátni. A városban 31.500 nyugdíjas, él. Van még 9 mozi, négy színház, két múzeum, egy galéria, s a negyvenöt könyvtárban 749 ezer kötet könyv. A városban 252 hektár a zöldterület. A havi átlagkereset négy évvel ezelőtt 2421 korona volt, jelenleg 2784 korona. De ugyanígy növekedtek minden területen a mutatók a négy év alatt. Azt pedig szinte A főutca másik dísze, a patinás Dóm. már lehetetlenség lenne felsorolni, ml minden épült, szépült itt, mennyi mindennel gazdagodott a város. Ezt leginkább egyik ismerősöm csodálkozásán tudtam lemérni, aki már öt éve nem járt Kassán, S most csak ámult-bámult, mennyi minden megváltozott. — Persze a fejlődés, a változás nem állt meg — mondja Dafto István —, sőt egyre inkább nagyobb iramot vesz. Evek óta tervezzük már, s ha sikerül, rövidesen nyélbe is ütjük, hogy a város magvát, központját képező főutcát sétálóutcává változtatjuk. Szeretnénk Itt megszüntetni a villamos- és autóforgalmat, rengeteg kis presszót, kávéházat. éttermet, teraszt akarunk létesíteni, ahogy azt már nem egy hazai és külföldi baráti városban láttuk. Olyan különleges miliőt szeretnénk teremteni a város központjában, ami vonzaná, csábítaná az embereket, hogy ne csak hkközben tartózkodjanak a városban, hanem szabad napjaikon Is. Mert óriási gond, hogy az utóbbi években felköltözött vidékiek csak hétközben élnek itt, a hétvégekre visszahúzódnak falujukba, s ebből adódóan nem érzik Igazi otthonuknak a várost. Ojabb kulturális, szórakoztató létesítményekkel szeretnénk gazdagítani, egyedi különlegességeket létrehozni. Bízunk abban, hogy mindezt sikerül meg valósítani, hiszen eddigi eredményeink is feljogosítanak a bizakodásra, s talán az sem véletlen, hogy május elsejével a Köz- társasági Érdemrendet kapta városunk. Lesznek itt még ma még csodának tünö- -nevezhető változások, higgye ell Ml történt az öt év alatt a Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskolában? — ezzel a kérdéssel állítottam be Boda Pál igazgatóhoz. — Nagyon sok minden — hangzott a válasz —, amire igazán büszkék lehetünk. Lényegesen Javultak a hatékonyabb oktató -nevelő munka feltételei, amelyek az iskola fennállásának 109 éve alatt még soha ilyen jók nem voltak. Végre elkészült a 12x24 méteres tornaterem, felújítottuk a villanyvilágítást, az iskolát rákapcsolták a távfűtési hálózatra, belülről tataroztunk, festettünk, rendbehoztuk az egész épületet. De bővült a szaktantermek száma, újabb, korszerűbb felszereléssel gazdagodtak a műhelyek, szaktantermek. Mindezekhez a munkákhoz óriási támogatást kaptunk az ifjúsági szövetség tagjaitól és a szülői munkaközösségtől. Az elért eredményekért az Iskola kormánykitüntetésben, az iskola SZISZ- -szervezete pedig a SZISZ SZKB kitüntetésében részesült Az elmúlt öt év alatt nyolcszázötven diák érettségizett iskolánkban, s jelenleg az év folyamonként öt-öl osztályban 640 diák tanul, ötven pedagógus irányításával. Az utóbbi évek során jelentős strukturális változás is észielhetű, hiszen már pillanatnyilag is a tanulók egyharmada lány, s az idei terv szerint a szeptemberben kezdő 160 elsős fele lány lesz. Korábban pedig jó, ha osztályonkén egy-két lány volt Es most, hogy már az iskola felszereltségével szinte teljes mértékben elégedettek lehetünk, fokozott gondot szeretnénk fordítani az oktató-nevelő munka színvonalának további javítására, s evégett néhány változás is történik majd a tanári karban, elsősorban a matematlkaszakosok között Ha Igaz, 2—3 tanerővel gyarapodik a tantestület. Érdemes még megemlíteni, hogy a kelet- -szlovákiai kerületben a szakiskolák között nemrég lezajlott ellenőrzés a legjobbak között értékelte az MTKI-t. Az Igazgató irodájából távozva az első emeleti - folyosón, mint mindig, most Is el olvasom a Schönherz-emléksarok fölött Fu- őik szavait: „Kőbe zárt szilárd nagyság, aki a jövőnek él, és annak érdekében áldozza életét“ A kérdést, akárcsak az ipariban, a CSE- MADOK Kovács utcai városi bizottságán is föltettem: Mi történt az elmúlt öt évben a CSEMADOK berkeiben? A válaszadók; Kolár Péter és Dvorcsák János: — Sikeres évet zártunk, talán az eddigi munkánk legsikeresebb öt esztendejét Hetvenhatban már dolgozott az Ű| Nemzedék tánccsoport, és ekkorra tehető a Szép Szó Irodalmi Színpad igazi felfutása és az aranykoszorús Csermely kórus első kimagasló sikerei. A kórus hetvennyolcban győztesként került ki a Kodály-napok versenyéből, és azóta is színvonalas munkát végez. Nemrégiben újraéledt a Fábry Zoltán Ifjúsági Klub. Tagsága önerőből létrehozott egy helyiséget a Moyzes utcában, ahol minden szerdán találkoznak: művelődnek, szórakoznak. Munkájukból megemlítek egv érdekes rendezvényt; május tizenkilencedikén elsőnek idehaza itt lép föl a Röpülj páva győztese, Szvorák Katalin Az elmúlt öt évben rendszeresen ténykedett az Asszonyok klubja és a Pince Színpad, mindkettő nagy-nagy népszerűségnek örvend. Mondanom sem kell, hogy ezekben a csoportokban a többséj? tizen- és huszonéves, s a munkánkban Is elsősorban rájuk számítunk. Már akkor, amikor megérkeznek az első közép- és főiskolások, felkeressük őket, tájékoztatjuk munkánkról, mert azt szeretnénk, minél nagyobb számban csatlakoznának hozzánk. A 2450 tag nyolcvan százaléka harminc éven alul! és ez, azt hisszük, mindennél többet mond. Akárcsak a következő adat is: az elmúlt öt évben ötszázzal növekedett a taglétszámunk. A CSEMADOK járási, illetve városi bizottságának titkára örömmel említi, hogy a város öt választókerületében 22 képviselőjelöltjük van, és ezek egytől egyik aktív CSEMADOK-tagok. A SZISZ városi bizottságán megtudtam, hogy a várós fiatalsága 200 000 órát dolgozott le a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséért. Fő teendőjüknek a környezetük javítását, szépítését tartják. Továbbá azt is, hogy lehetőleg Önerőből egyre több Ifjúsági klubot hozzanak létre, elsősorban olyanokat, ahol a szakmunkásképző-iskolák és munkásfiatalok kulturált körülmények közöli szórakozhatnak. TennlvaKilátas az Orbán torony árkádtaí alól. lójuk akad bőven, mondták hiszen a város 8 szó szúrós értelmében a fiataloké, és az elkövetkező években még inkább az övék lesz, hiszen a produktív korban levő 119 ezer lakos mellett hatvanezer azoknak a száma, akik kiskorúak vagy épp hivatásukra készülnek, így aztán nem véletlenül hallottam Kassán több helyütt is: 2000 re olyan lesz a város, amilyenné a mai ifjúság varázsolja. A ma 751 éves várost 2000-ben háromszázezer ember lakja. Hogy hogyan, milyen körülmények közölt és színvonalon él majd az ország ötödik legnagyobb városának lakossága, abban meghatározó szerepe van a múltnak, a jelennek, de legfőképpen az elkövetkező tizenkilenc évnek. Cassovla, Kassa. Koäice. Szlovákok, magyarok, csehek, ukránok Otthona. A város, amelyet ügy érzem, nem lehet nem szeretni. ZOLCZER fANOS A szerző felvételei CASSOVIA (KASSA - KÓFICÉ) _ Kis közösség vagyunk, mindössze kilencen, de nemegyszer olyan feladatok előtt állunk, amelyekről magunk is azt hisszük, túlhaladják képességeinket. No, de aki nem fél a munkától, van benne tenniakarás, lendület, az előtt nincs lehetetlen — mondta Jozef Máhr, a bratislavai Magasépítő Vállalat Stavovyroba üzemének szerszámkészítő brigádjáról. Amikor aztán láttam, miként bírják engedelmességre a hideg, élettelem vasat, igazat adtam a művezetőnek. Ezeknek a fiúknak ég a kezük alatt a munka. Tizenegy éve dolgoznak együtt, és mindjárt az elején, 1970-ben beneveztek a szocialista munkaversenybe, négy évre rá pedig munkájukkal kiérdemelték a bronzérmet. Tavaly december óta már ezüstérmes szocialista munkabrigád lettek. De nem elégszenek meg az ezüstfokozattal, már is azon szorgoskodnak, hogy rászolgáljanak az aranyra. — Ezek a sikerek óriási lendületet adtak a munkához Így természetes, hogy mind hatékonyabban és termeié kenyebben dolgoztunk — egészítette ki a művezető szavalt a csoport egyik tagja, Dlonyz Kaáéa. Szaktudásukat, ügyességüket, gyakorlatukat sokféle képpen kamatoztatják, hiszen ők állítják elő az egész üzem részére a sajtolószerszámokat, ők végzik az épületelemgyár formázó gépeihez s az épületvasalást gyártó gépekhez az alkatrészeket. A Máhr-csapat szocialista felajánlásában a gazdasági tervfeladatok teljesítésére, az átadási határidő közelebb- hozására, az építőanyaggal és az energiával való taENGEDELMESSÉGRE BÍRJÁK A VASAT A Jozef Máhr vezette szocialista munkabrigád karékosságra összpontosítja a figyelmét, s hogy ezt milyen mértékben sikerült elérnie, félévenként mérleget készít. A szocialista munkabrigád tagjai vállalt kötelezettségeiket becsületesen teljesítik. Erről tanúskodik hogy a munkaverseny értékelésekor mindig a legjobbak közé sorolják őket. 1974-ben például az üzem legjobb munkabrigádja volt az övék, rá egy évre nekik ítélték a ,,Legjobb munkaközösség“ büszke címet, 1976-ban pedig a vállalat másik legjobb szocialista munkahrigádja lettek. Ezzel a helyezésükkel elősegítették azt is, hogy üzemük kapta meg a vállalat Igazgatóságának a vándorzászlaját, továbbá elsők lettek a szemléltető agitáció és propagácló vállalati versenyében. Dlonyz KaSéának 1977-ben odaítélték az üzem legjobb dolgozója címet, s alighogy átvette ezt a kitüntetést, máris új elismerés következett: a bratislavai Magasépítő Vállalat példás dolgozója lett. Szép eredményekről számolhatnak be az újítómozga- lomban is. Eddig 14 újtításl javaslatot nyújtottak be, amelyek bevezetésével az üzem százezer koronát takaríthatott meg. Az egész brigád részt vett egy új típusú alumínium ablak megszerkesztésében, és úgyszintén közösen dolgozták ki azt az eljárást, (.mellyel teljesen kizárják a hegesztést. Erre a célra a munkacsoport 18 hengerlögépet állított elő, aminek eredménye megmutatkozott a termelékenységen is a már említett alumínium ablakok gyártásakor. JOZEF SURAN
