Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-05 / 18. szám
ZZX. övtolyam 1981. május 5. Ars 1,— korona CSAK BEKÍBÍN lEHEÍ BOIDOG A2 EMBER P rága egyik negyedében, Smíchovon gránittalapzaton áll az a szovjet tank, amely 06 évvel ezelőtt elsőnek érte el a fasiszta megszállók ellen fölkelt csehszlovák fővárost. Az emlékmű talapzatát az idén is a prágaiak virágai borítják. Az idősebbek emlékezetében még ma is elevenen él az a nap, amikor a szovjet katonák elhozták a szabadságot, s ezzel véget ért Európában a második világháború. Nem Jegyezte fel a történelem, yolt-e valaha is olyan ujjongás, mint azon a győzelmi napon szerte a világon. De a győzelmi ujjongásba is belevegyült a bá- 'rfat, mert a boldogságnak ebben a pillanataiban sem lehetett elfe lejteni azokat, akik örökre ott maradtak a csatatereken, vagy a- kiket megöltek a Gestapo kínzókamráiban. Harminchat évvel ezelőtt 1945 május 9-én, amikor a szovjet hadsereg Prágában a fasiszták ellen állásának utolsó gócait számolta fel, Berlin Karlshorst kerületében a hadmérnöki főiskola épületében a Vörös Hadsereg legfelsőbb pa rancsnokságának és a szövetséges expedíclós erők főparancs nokságának képviselői, valamint a légyőzöttek meghatalmazottal aláírták a fasiszta Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szó 16 jegyzőkönyvet. A győzelem napján béke köszöntött Európába. Az európai népek gondjaiban és vágyaiban évtizedek óta elsődleges helyet foglalt el a kontinens tartós biztonságának a megteremtése. A földrész kommunista és munkáspártjai a második világháború után azonnal élére álltak annak a harcnak, a- melynek célja kontinensünket a szilárd és tartós béke földrészévé változtatni. Már a kezdeti erőfeszítésekben Is a szovjet kommunisták küzdelme áll példaképként előttünk. A bolsevikok vezette forradalomban született szovjet hatalom ugyanis első külpolitikai megnyilatkozásában — a forradalom győzelmét követő napon — igazságos, demokratikus békére szólította fel a háborútól szenvedett Európát. A békedekrétum kifejezte Oroszország új kormányának készségét, hogy „azonnal a legcsekélyebb halogatás nélkül minden döntő lépést megtesz addig is, amíg az ilyen béke valamennyi teltételét minden ország és minden nemzet képviselőinek teljhatalmú gyülekezete végleg meg nem erősít“. A második világháború után megváltozott a világ térképe és Európa arculata is. Ma e földrész terSletének 65,7 százalékát szocialista, 34,3 százalékát kapitalista államok foglalják el. Európa kiemelkedő szerepet játszik a világ civilizációjában és anyagi termelésében. E földrészen találhatjuk a világ ipari termelésének mintegy a felét. Az évszázad két világháborúja az európai nemzetek konfliktusával kezdődött, majd végzetes következményekkel járt más földrészek népeire nézve is. Európa különleges szerepe a- zonban nemcsak a földrész országainak történelmében és ipari potenciáljában rejlik, hanem abhan a sajátos politikai és katonai helyzetben is, amely a világnak ebben a részében kialakult. Európa az a földrész, ahol a különböző társadalmi és gazdasági berendezésű államok közvet lenül határosak egymással, itt helyezkednek el a szocialista és á kapitalista világrendszer fő erői, itt fejti ki alapvető tevékenységét a Varsói Szerződés és a NATO, A szocialista táhor, de elsősorban a Szovjetunió ma is óriási erőfeszítéseket tesz arra, hogy a világot megmentse a nukleáris háború katasztrófájától, a civilizáció és kultúra elpusztításától. Brezs- nyev elvtárs mondotta az SZKP XXVI. kongresszusán: „Amikor a békéért harcolunk, nemcsak azokra az emberekre gondolunk, akik ma élnek, nemcsak gyermekeinkre és unokáinkra, hanem a következő nemzedékek boldogságára is.“ A CSKP XVI. kongresszusa ezért jelenthette ki: „Csehszlovákia Kommunista Pártja és a csehszlovák nép teljes mértékben támogatja ezt a valóban humánus programot.“ Strasser György Az elnökség egy része: Koudelka Györgyné Igazgatóhelyettes mellett Helmut Vácha, a SZISZ SZLKB titkára, aki magas ifjúsági kitüntetéseket adott át a Jubileum alkalmából. Tudatunk részévé vált ez az iskola Vagy bétszázan voltunk ott április 23-én a Szlovák Filharmónia nagytermében Bratislavában. Szülők, is- koiabarátuk, volt és jelenlegi diákok jöttek el, bogy emlékezzenek és emlékeztessenek arra az útra, melyet a bratislavai Magyar Tanítási Nyelvű alapiskola és Gimnázium megtett a három évtized alatt. Eljöttek a fövá ros párt- és állami szerveinek tisztségviselői is. Ott volt Helmut Vácha, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára, Fodor Zoltáh, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma nemzetiségi osztályának vezetője. S hogy az iskola jó külföldi és belföldi kapcsolatokat tart fent, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az ünnepségen részt vettek a gödöllői ég a riesai (NDK) testvériskola képviselői. Köszöntötték őket a Slovnaft n. v. szocialista munkabrigádjainak tagjai, a Lúcsi Efsi, a Veliőnái Efsz küldöttei. Túl sokan lennének azok, akik most az évforduló kapcsán elmondanák őszinte dicsérő szavaikat az iskola címére. A harminc év alatt közel két generáció hagyta el az iskola padjait. Van mit üzenni a volt iskolának, és van mit köszönni a volt iskolának. Hogyan is fogalmazott Fodor Zoltán, aki az oktatásügyi minisztérium nevében beszélt? így: „Tudatunk részévé vált ez az iskola, hiszen megalakulása éta növendékeinek szocialista társadalmunkban való érvényesülése révén bizonyítja, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák szocialista iskolarendszerünk szerves részét alkotják, hogy diákjaikat maximálisan egyenértékű tudással, ismeretekkel vértezik fel, és azáltal biztosítják számukra azokat az optimális feltételeket, melyek a fejlett csehszlovák szocialista társadat mi rendszer további építésében való bekapcsolódáshoz elengedhetetlenül szükségesek.“ Az iskola sikereit, elért eredményeit szinte lehetetlen egy rövid ünnepi tudósításban összegezni. Mi figyelemmel kísértük és kísérjük diákjaink életét, annál is inkább, mart ebben az iskolában tudtnnkkal minden gimnazista a lapunk olvasója. Ezért is akarunk visszatérni az Oj Ifjúság közeli számában a megtett út jelentős állomásaihoz. CS1KMÄK IMRE
