Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-21 / 16. szám

VÍZBEN LÉLEGEZNI ? A víz alatti technika állandó töké­letesedése lehetővé teszi, hogy az em­ber mindjobban megismerje a tengerek és óceánok titkait. Ez ideig mégsem tudtunk „megtanulni“ úgy lélegezni a vízben, mint a halak. Bizonyos lépés már történt ebben az irányban: a szak­embereknek sikerült olyan különleges anyagokat kidolgozniuk, amelyek képe­sek kiválasztani a vízből az oxigént, és leadni a széndioxidot. Ezek az úgy­nevezett szelektív membránok. Egy négyzetméternyi felSlet'Ú ilyen membrán átbocsátóképessége percen­ként 10 köbcentlmiéter oxigén. Az em­bernek viszont nyugalmi állapotban a normális légzéshez körülbelül 300 köb- centiméter oxigénre van szüksége. Kö­vetkezésképpen a membrán felületének 30 négyzetméternyinek kell lennie. Ha azonban az ember dolgozik, több oxi­génre van szüksége, a membrán felüle­tét pedig hozzávetőleg 200 négyzetmé­terre kell növelni. Ezek a nehézkes fe­lületek azonban kompakt „kópoityúk- ká“ alakíthatók, amelyek nem halad­ják meg a szokásos könnyűbúvár-fel­szerelés méreteit. így lehetővé vált sze­lektív membránok felhasználása a „mes­terséges tüdő“ típusú készülékekben. Ezek a készülékek arra szolgálnak, hogy teljesen vagy részben helyettesít­sék a tüdőt a huzamos ideig tartó se­bészeti műtétek idején, és gyakorlatilag ugyanazokat a funkciókat végzik: a membránokon átáramló vért oxigénnel dúsítják, és kivonják belőle a széndio­xidot. Az egyik ilyen berendezés mellé a szakemberek akváriumot helyeztek, és abba egy mókust tettek. A mókus a víz­től elszigetelt házikóban él. A kis ál­lat normális életritmusát még a körü­lötte úszkáló halak sem zavarják meg; a mókus alszik, motollát forgat, ropog­tatja a diót... Hogyan sikerül fenntartani a levegő stabil összetételét az átlátszó mókus­kalitkában? Erre a kérdésre Viktor Tyimofejevics Gorun, a készülék egyik megalkotója válaszol: — A víz alatti házikóból a levegőt egy kis szivattyúval a „mesterséges tü­dőbe“ továbbítják. A membránok kö­zött áthaladva a levegő leadja az ott cirkuláló víznek a széndioxidot, és fel­veszi belőle az oxigént. Más szóval a készülék éppen fordított .Üzemrendben működik, mint a műtőben. Oj elektrovibrátor A belorusz tudósok munkéjának köszön­hető, hogy a vibráció — a működő szer­kezetek örök ellensége — a gépészek szö­vetségese lett. A tudósok által konstruált különleges elektrovibrátor kétszeresére nö véli a fém rezgésekkel szembeni ellenállá­sát. Az öntöttt alkatrészeket korábban két na­pig speciális kemencékben hevítették és hűtötték. Most az elektrovibrátorral vég­zett alkatrész-megmunkálási művelet ös? szesen tizenöt percet vesz igénybe. Ml LESZ VELED KASZPI-TENGER? 5í Kaszpi-tenger partjain az ember ősidők óta gazdálkodik. A világ egyik legrégibb olajbányászati és feldolgozó ipara az azerbajdzsáni Apseronszk-fél szigeten alakult ki. Több mint 100 év óta folyik itt a kitermelés, és több mint 1 milliárd tonna fekete aranyat hoztak eddig felszínre. Nem nagyon foglalkoz­tatta régebben a Kaszpi-tenger tiszta sága azokat, akik beleengedték az olaj­kutak fúrásánál keletkező szennyezett vizet és a szennyvizeket. Az utóbbi há­rom évtizedben rendkívül gyorsan fej­lődtek a Kaszpi-tenger partján az o- lyan kőolaj finomító, kohászati, gép­gyártó és tengeri olajkiaknázó ágaza­tok, amelyek Különösen veszélyeztetik a környezetet. Ha figyelembe vesszük a Kaszpi-tenger vizének apadó tenden­ciáját, s ezzel együtt az értékes halfaj­ták vízterületének csökkenését, világos­sá válik, milyen nagyméretű veszély fe­nyegeti ezt a tengert. 'A Kaszpi-tenger 'állapota azonban ma már sokkal kevesebb okot ad aggo’da- tomrá, mint a közelmúltban. Ez az utób­bi években hozott határozott intézkedé­sek eredménye. Mit Javasolnak a tudó­sok a Kaszpi-tenger védelmére? Es mi történt már evégett? VÉDIK A VÍZ tisztaságát A szovjet kormány határozata előír­ja, hogy 1985-re teljesen meg kell szüntetni a szennyvizek tengerbe áram­lását. A kormány döntését a parti köz­társaságoknak kell végrehajtaniuk. A tengert olajkutaknál és a parti vegyipari vállalatoknál tisztítóm'űvek hálózata létesült. Teljesen hermetikus- sá teszik a kútfúrást, s a kiaknázással és az olajtisztítással összefüggő olajjal szennyezett vizet, valamint a hajózási vállalat hajóiról a fáradt olajat külön állomások gyűjtik össze. A víztisztaság védelmére ma a koz­mikus technikát is igénybe veszik: azerbajdzsán szakértők olyan módsze­rek és műszerek kidolgozásán fáradoz­nak, amelyekkel a világűrből kísérhe­tik figyelemmel a tengert olajkutak munkáját és a tenger tisztaságát. SZAPORÍTJÁK A HALAKAT Az azerbajdzsán halgazdaságok éven­te sok millió előnevelt ivadékot bocsá­tanak a Kaszpt-tengerbe, elsősorban a lazac- és a tokhalállomány újraterme­léséről gondooskodnak. Munkájukban felhasználják a halállomány alakulásá­nak törvényszerűségeivel, a halak öko­lógiájával, táplálkozásával, a legkedve­zőbb életkörülményeikkel összefüggő legújabb kutatási eredményeket. A megfigyelések például azt mutat Ják, hogy a mesterséges feltételek kö­zött előnevelt tokfélék ivadékai nehe­zen alkalmazkodnak a természetes kö­rülményekhez. Fiziológiai állapotuk és életképességük Jelentősen megnövekszik azonban, ha megfelelő súlyt elérve ke­rülnek a vízbe. Azerbajdzsánban nem­rég a tudósok Javaslatára új ivadékne- velőt adtak át, ahol erőteljesen feltáp­lálják az ivadékot, mielőtt a Kaszpi- -tengerbe eresztenék. A VÍZSZINT STABILIZÁLÁSA 'A Kaszpi-tenger gazdag élővilágának megőrzésében és újratermelődésében rendkívül fontos a víz szintjének sta­bilizálása, mert a 30-as évek elejétől az 2,6 méterrel apadt. E fontos feladat megoldására a szovjet tudósok több változatot dolgoztak ki. Ezek közé tartoznak azok az elkép­zelések, hogy a Szovjetunió északi fo­lyótból vezessenek vizet a Kaszpi-ten- gerbe. Vonzó terv, de előfordulhat, hogy kedvezőtlenül hat ki majd Észak éle­tére. A másik változat: egy 1100 km hosz- szú csatornát építenek, hogy összekös­sék a Kaszpi- és a Fekete-tengert, ösz- szekapcsolásuk azonban veszélyes lehet a Kaszpi-tenger halvilágára, mivel a két tengerben a történelem során elté­rő ökológiai rendszer alakult ki. Igaz, úgy számolnak, hogy a sósabb fekete- -tengeri vizet folyóvízzel hígítják fel, de ez meglehetősen sok további kiadás­sal Jár. A vízszint stabilizálása a Kaszpi-ten­ger egyik legbonyolultabb problémája, amelyet nem képes egyedül megoldani Azerbajdzsán vagy más parti köztársa­ság. Éppen ezért a legkedvezőbb meg­oldás keresésében egy sor országos ku­tató és tervező szerv részt vállal. Mun­kájukat a Szovjetunió állami tudomá­nyos-műszaki bizottsága hangolja össze. nukleáris szintézis — a harmadik atom­reaktor-nemzedék területén, amely ki­meríthetetlen energiaforrássá válhat, és hosszú időre megszabadíthatja a vi­lágot a tüzelőanyag-válságtól. Nem könnyű ez az út. A tudomány mintegy harminc éve világszerte szívós harcot folytat a termonukleáris reakció megfékezéséért. Ebben az irányban a Szovjetunió tette az első biztató lépést: kidolgozta ó „Tokamak-koncepciót“. Ez az elgondolás külföldön elismerésre ta­lált. A Szovjetunióban, az USA-ban, ja pánban már épültek Tokamak-típusú kísérleti berendezések. Szovjet tudósak kezdeményezésére épül az egyesített európai „Tokárnak“ is. A termonukleáris energetika létreho­zása terén bőséges tudományos-műsza­ki tapasztalatokkal rendelkező Szovjet­unió a jövő energetikájának megterem­tésére irányuló további még szorosabb nemzetközi együttműködést szorgalmaz­za. kOolaicsapda A tenger vizét szennyező olaj elleni csap dák gyártását az asztrahányi hajójavító ü zemben kezdték meg. A téglalap alakú bőrlapokba varrt polísztlrol cllindrikus úszótesteket a vízbe merítik. Az űszócsapda több mint 100 méter hosszú, és elkeríti a vízfelület olajtól szennyezett szakaszait. Felállításához két motorcsónak elegendő. Az elkerített olaj mindaddig egy helyben marad, amíg össze nem gyűjtik a speciá­lis hajók. A berendezés ötös erősségű' v1 hart bír el. ROBOTOK — FXrrOSKALAOOfí A Votkinszkl Rádiófelszerelések Gyárában (Urdmut ASZSZK) olyan Ipari robotok szé­riagyártását kezdték meg, amelyek mente­sítik a dolgozókat — a futószalagon vég­zett egyhangú és fáradságos munkától. Az elektronikus segédberendezések a hl- degsajtolás komplex automatizálására szol­gálnak. A manipulátorokat két mechanikus „karral“ látták el, amelyek a nyers mun­kadarabokat a présautomatába beteszik, il­letve kiveszik, majd a szállítószalagra he­lyezik. Az idei év végéig még három ma- nipulátormodell gyártását kezdik meg. „PILLANATOK" ALATT KELETKEZETT A FOLD? Hatszázezres gyorsreaktor Egyes országokban kételkednek az atomenergetika célszerűségében. Bizo­nyos körök, elsősorban az olajmonopó­liumok helyezkednek szembe az atom- energetika további fejlesztésével. A szakértők, a tudósok többsége azonban világszerte azt tartja, hogy az atom- energetikának nincs alternatívája, és hogy a század végére az atom, a mag­reakció lesz a fő energiaforrás. Ebben az irányban fontos lépés volt az, hog^ a Szovjetunióban üzembe he­lyezték a belojarszki atomerőmű turbi- naeg^égét a világ legnagyobb — 800 ezer kilowatt — teljesítményű gyorsre­aktorával. A nemcsak villamos ener­giát, hanem nukleáris fűtőanyagot — plutóniumot — is termelő reaktor meg­alkotása a szovjet tudomány nagy vív­mánya. A gyorsreaktorok az atomenergetika második nemzedékét képviselik, lehe­tővé teszik az atomnyersanyag legra­cionálisabb felhasználását, lehetőséget nyájtanak ahhoz, hogy az atomenerge­tika gyakorlatilag korlátlan méretekben legyen fejleszthető. Világviszonylatban a Szovjetunió volt az első, amely, kuta­tásokba kezdett az energetikai gyors­reaktorok területén, majd sor került eme teljesítményreaktorok ipari alkal­mazására is. lS73-ban a Kaszpi-tenger partján, Sevcsenko városban üzembe helyezték a 350 000 kW teljesítményű ipari gyorsreaktorral működő atomerő­művet, amely a várost és a Mangislak- félszigetet villamos energiával látja el. továbbá hőt szolgáltat a tengervízlepár­ló berendezéseknek. Most pedig itt van az ájabb előreié- pés — a 600 000 kW teljesítményű ipa­ri gyorsreaktor. A közeljövőben feje­ződik be további ilyen — 750 000 kW és 1,5 millió kW teljesítményű — án. szaporító (tenyésztő) reaktorok kidol­gozása. Szovjet tudósok véleménye sze­rint a nagyméretű turbinaegységekre való áttérés lehetővé teszi a fajlagos beruházási és üzemeltetési költségek csökkentését. A Szovjetuniónak az áj típust reakto­rok megalkotásában szerzett tapaszta­lata más országokban is erős lökést adott ezeknek az irányzatoknak a fej­lesztéséhez. A „Fortuna“ amerikai fo­lyóirat szerint ma a franciák, a nyugat­németek, az angolok és a japánok meg­győződéssel beszélnek arról, hogy a szaporító gyorsreaktoroké a jövő. Fran­ciaországban, a Rhone partján már épül az 1,2 millió kW teljesítményű, szapo­rító reaktorral felszerelt első kereske­delmi áramfejlesztő telep, a „Super- Phoenix“, amelynek özembe helyezését 1983-ra tervezik. Ezt a reaktort egy nemzetközi konzorcium építteti. Ugyan­ez a csoport arra készül, hogy később az NSZK-ban egy második reaktort építtessen. Amikor az atomreaktorok második nemzedékét a kísérleti laboratóriumok­ból sikerrel átállítja ipari vágányokra, egy sor ország nagyarányt tudományos kutatásokat folytat az irányított termo­A Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének munkatársai ,a termálforrások­ból feltörő gázok különleges Izotóp-össze tételét vizsgálták. A tudósok arra a követ keztetésre jutottak, hogy a Föld mélyében az égitest kialakulása közben magához ra­gadott gázok találhatók. Az izotópkoncent- rácló alapján kiszámítható, hogy mennyi ideig létezett az ősi porfelhő, melyből a Föld kialakult Kozmikus méretekhez vi­szonyítva ez az időszak nem volt hosszú — a számítások alapján mindössze száz­ezer év, ami bolygórendszerünk viszonylag gyors keletkezésének elméletét támasztja alá. Ily módon meglehet, hogy az emberi­séget több száz éve izgató probléma meg­fejtése a „lábunk alatt“, azaz a Föld mé lyében rejtőzik.

Next

/
Thumbnails
Contents