Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-21 / 16. szám
VÍZBEN LÉLEGEZNI ? A víz alatti technika állandó tökéletesedése lehetővé teszi, hogy az ember mindjobban megismerje a tengerek és óceánok titkait. Ez ideig mégsem tudtunk „megtanulni“ úgy lélegezni a vízben, mint a halak. Bizonyos lépés már történt ebben az irányban: a szakembereknek sikerült olyan különleges anyagokat kidolgozniuk, amelyek képesek kiválasztani a vízből az oxigént, és leadni a széndioxidot. Ezek az úgynevezett szelektív membránok. Egy négyzetméternyi felSlet'Ú ilyen membrán átbocsátóképessége percenként 10 köbcentlmiéter oxigén. Az embernek viszont nyugalmi állapotban a normális légzéshez körülbelül 300 köb- centiméter oxigénre van szüksége. Következésképpen a membrán felületének 30 négyzetméternyinek kell lennie. Ha azonban az ember dolgozik, több oxigénre van szüksége, a membrán felületét pedig hozzávetőleg 200 négyzetméterre kell növelni. Ezek a nehézkes felületek azonban kompakt „kópoityúk- ká“ alakíthatók, amelyek nem haladják meg a szokásos könnyűbúvár-felszerelés méreteit. így lehetővé vált szelektív membránok felhasználása a „mesterséges tüdő“ típusú készülékekben. Ezek a készülékek arra szolgálnak, hogy teljesen vagy részben helyettesítsék a tüdőt a huzamos ideig tartó sebészeti műtétek idején, és gyakorlatilag ugyanazokat a funkciókat végzik: a membránokon átáramló vért oxigénnel dúsítják, és kivonják belőle a széndioxidot. Az egyik ilyen berendezés mellé a szakemberek akváriumot helyeztek, és abba egy mókust tettek. A mókus a víztől elszigetelt házikóban él. A kis állat normális életritmusát még a körülötte úszkáló halak sem zavarják meg; a mókus alszik, motollát forgat, ropogtatja a diót... Hogyan sikerül fenntartani a levegő stabil összetételét az átlátszó mókuskalitkában? Erre a kérdésre Viktor Tyimofejevics Gorun, a készülék egyik megalkotója válaszol: — A víz alatti házikóból a levegőt egy kis szivattyúval a „mesterséges tüdőbe“ továbbítják. A membránok között áthaladva a levegő leadja az ott cirkuláló víznek a széndioxidot, és felveszi belőle az oxigént. Más szóval a készülék éppen fordított .Üzemrendben működik, mint a műtőben. Oj elektrovibrátor A belorusz tudósok munkéjának köszönhető, hogy a vibráció — a működő szerkezetek örök ellensége — a gépészek szövetségese lett. A tudósok által konstruált különleges elektrovibrátor kétszeresére nö véli a fém rezgésekkel szembeni ellenállását. Az öntöttt alkatrészeket korábban két napig speciális kemencékben hevítették és hűtötték. Most az elektrovibrátorral végzett alkatrész-megmunkálási művelet ös? szesen tizenöt percet vesz igénybe. Ml LESZ VELED KASZPI-TENGER? 5í Kaszpi-tenger partjain az ember ősidők óta gazdálkodik. A világ egyik legrégibb olajbányászati és feldolgozó ipara az azerbajdzsáni Apseronszk-fél szigeten alakult ki. Több mint 100 év óta folyik itt a kitermelés, és több mint 1 milliárd tonna fekete aranyat hoztak eddig felszínre. Nem nagyon foglalkoztatta régebben a Kaszpi-tenger tiszta sága azokat, akik beleengedték az olajkutak fúrásánál keletkező szennyezett vizet és a szennyvizeket. Az utóbbi három évtizedben rendkívül gyorsan fejlődtek a Kaszpi-tenger partján az o- lyan kőolaj finomító, kohászati, gépgyártó és tengeri olajkiaknázó ágazatok, amelyek Különösen veszélyeztetik a környezetet. Ha figyelembe vesszük a Kaszpi-tenger vizének apadó tendenciáját, s ezzel együtt az értékes halfajták vízterületének csökkenését, világossá válik, milyen nagyméretű veszély fenyegeti ezt a tengert. 'A Kaszpi-tenger 'állapota azonban ma már sokkal kevesebb okot ad aggo’da- tomrá, mint a közelmúltban. Ez az utóbbi években hozott határozott intézkedések eredménye. Mit Javasolnak a tudósok a Kaszpi-tenger védelmére? Es mi történt már evégett? VÉDIK A VÍZ tisztaságát A szovjet kormány határozata előírja, hogy 1985-re teljesen meg kell szüntetni a szennyvizek tengerbe áramlását. A kormány döntését a parti köztársaságoknak kell végrehajtaniuk. A tengert olajkutaknál és a parti vegyipari vállalatoknál tisztítóm'űvek hálózata létesült. Teljesen hermetikus- sá teszik a kútfúrást, s a kiaknázással és az olajtisztítással összefüggő olajjal szennyezett vizet, valamint a hajózási vállalat hajóiról a fáradt olajat külön állomások gyűjtik össze. A víztisztaság védelmére ma a kozmikus technikát is igénybe veszik: azerbajdzsán szakértők olyan módszerek és műszerek kidolgozásán fáradoznak, amelyekkel a világűrből kísérhetik figyelemmel a tengert olajkutak munkáját és a tenger tisztaságát. SZAPORÍTJÁK A HALAKAT Az azerbajdzsán halgazdaságok évente sok millió előnevelt ivadékot bocsátanak a Kaszpt-tengerbe, elsősorban a lazac- és a tokhalállomány újratermeléséről gondooskodnak. Munkájukban felhasználják a halállomány alakulásának törvényszerűségeivel, a halak ökológiájával, táplálkozásával, a legkedvezőbb életkörülményeikkel összefüggő legújabb kutatási eredményeket. A megfigyelések például azt mutat Ják, hogy a mesterséges feltételek között előnevelt tokfélék ivadékai nehezen alkalmazkodnak a természetes körülményekhez. Fiziológiai állapotuk és életképességük Jelentősen megnövekszik azonban, ha megfelelő súlyt elérve kerülnek a vízbe. Azerbajdzsánban nemrég a tudósok Javaslatára új ivadékne- velőt adtak át, ahol erőteljesen feltáplálják az ivadékot, mielőtt a Kaszpi- -tengerbe eresztenék. A VÍZSZINT STABILIZÁLÁSA 'A Kaszpi-tenger gazdag élővilágának megőrzésében és újratermelődésében rendkívül fontos a víz szintjének stabilizálása, mert a 30-as évek elejétől az 2,6 méterrel apadt. E fontos feladat megoldására a szovjet tudósok több változatot dolgoztak ki. Ezek közé tartoznak azok az elképzelések, hogy a Szovjetunió északi folyótból vezessenek vizet a Kaszpi-ten- gerbe. Vonzó terv, de előfordulhat, hogy kedvezőtlenül hat ki majd Észak életére. A másik változat: egy 1100 km hosz- szú csatornát építenek, hogy összekössék a Kaszpi- és a Fekete-tengert, ösz- szekapcsolásuk azonban veszélyes lehet a Kaszpi-tenger halvilágára, mivel a két tengerben a történelem során eltérő ökológiai rendszer alakult ki. Igaz, úgy számolnak, hogy a sósabb fekete- -tengeri vizet folyóvízzel hígítják fel, de ez meglehetősen sok további kiadással Jár. A vízszint stabilizálása a Kaszpi-tenger egyik legbonyolultabb problémája, amelyet nem képes egyedül megoldani Azerbajdzsán vagy más parti köztársaság. Éppen ezért a legkedvezőbb megoldás keresésében egy sor országos kutató és tervező szerv részt vállal. Munkájukat a Szovjetunió állami tudományos-műszaki bizottsága hangolja össze. nukleáris szintézis — a harmadik atomreaktor-nemzedék területén, amely kimeríthetetlen energiaforrássá válhat, és hosszú időre megszabadíthatja a világot a tüzelőanyag-válságtól. Nem könnyű ez az út. A tudomány mintegy harminc éve világszerte szívós harcot folytat a termonukleáris reakció megfékezéséért. Ebben az irányban a Szovjetunió tette az első biztató lépést: kidolgozta ó „Tokamak-koncepciót“. Ez az elgondolás külföldön elismerésre talált. A Szovjetunióban, az USA-ban, ja pánban már épültek Tokamak-típusú kísérleti berendezések. Szovjet tudósak kezdeményezésére épül az egyesített európai „Tokárnak“ is. A termonukleáris energetika létrehozása terén bőséges tudományos-műszaki tapasztalatokkal rendelkező Szovjetunió a jövő energetikájának megteremtésére irányuló további még szorosabb nemzetközi együttműködést szorgalmazza. kOolaicsapda A tenger vizét szennyező olaj elleni csap dák gyártását az asztrahányi hajójavító ü zemben kezdték meg. A téglalap alakú bőrlapokba varrt polísztlrol cllindrikus úszótesteket a vízbe merítik. Az űszócsapda több mint 100 méter hosszú, és elkeríti a vízfelület olajtól szennyezett szakaszait. Felállításához két motorcsónak elegendő. Az elkerített olaj mindaddig egy helyben marad, amíg össze nem gyűjtik a speciális hajók. A berendezés ötös erősségű' v1 hart bír el. ROBOTOK — FXrrOSKALAOOfí A Votkinszkl Rádiófelszerelések Gyárában (Urdmut ASZSZK) olyan Ipari robotok szériagyártását kezdték meg, amelyek mentesítik a dolgozókat — a futószalagon végzett egyhangú és fáradságos munkától. Az elektronikus segédberendezések a hl- degsajtolás komplex automatizálására szolgálnak. A manipulátorokat két mechanikus „karral“ látták el, amelyek a nyers munkadarabokat a présautomatába beteszik, illetve kiveszik, majd a szállítószalagra helyezik. Az idei év végéig még három ma- nipulátormodell gyártását kezdik meg. „PILLANATOK" ALATT KELETKEZETT A FOLD? Hatszázezres gyorsreaktor Egyes országokban kételkednek az atomenergetika célszerűségében. Bizonyos körök, elsősorban az olajmonopóliumok helyezkednek szembe az atom- energetika további fejlesztésével. A szakértők, a tudósok többsége azonban világszerte azt tartja, hogy az atom- energetikának nincs alternatívája, és hogy a század végére az atom, a magreakció lesz a fő energiaforrás. Ebben az irányban fontos lépés volt az, hog^ a Szovjetunióban üzembe helyezték a belojarszki atomerőmű turbi- naeg^égét a világ legnagyobb — 800 ezer kilowatt — teljesítményű gyorsreaktorával. A nemcsak villamos energiát, hanem nukleáris fűtőanyagot — plutóniumot — is termelő reaktor megalkotása a szovjet tudomány nagy vívmánya. A gyorsreaktorok az atomenergetika második nemzedékét képviselik, lehetővé teszik az atomnyersanyag legracionálisabb felhasználását, lehetőséget nyájtanak ahhoz, hogy az atomenergetika gyakorlatilag korlátlan méretekben legyen fejleszthető. Világviszonylatban a Szovjetunió volt az első, amely, kutatásokba kezdett az energetikai gyorsreaktorok területén, majd sor került eme teljesítményreaktorok ipari alkalmazására is. lS73-ban a Kaszpi-tenger partján, Sevcsenko városban üzembe helyezték a 350 000 kW teljesítményű ipari gyorsreaktorral működő atomerőművet, amely a várost és a Mangislak- félszigetet villamos energiával látja el. továbbá hőt szolgáltat a tengervízlepárló berendezéseknek. Most pedig itt van az ájabb előreié- pés — a 600 000 kW teljesítményű ipari gyorsreaktor. A közeljövőben fejeződik be további ilyen — 750 000 kW és 1,5 millió kW teljesítményű — án. szaporító (tenyésztő) reaktorok kidolgozása. Szovjet tudósok véleménye szerint a nagyméretű turbinaegységekre való áttérés lehetővé teszi a fajlagos beruházási és üzemeltetési költségek csökkentését. A Szovjetuniónak az áj típust reaktorok megalkotásában szerzett tapasztalata más országokban is erős lökést adott ezeknek az irányzatoknak a fejlesztéséhez. A „Fortuna“ amerikai folyóirat szerint ma a franciák, a nyugatnémetek, az angolok és a japánok meggyőződéssel beszélnek arról, hogy a szaporító gyorsreaktoroké a jövő. Franciaországban, a Rhone partján már épül az 1,2 millió kW teljesítményű, szaporító reaktorral felszerelt első kereskedelmi áramfejlesztő telep, a „Super- Phoenix“, amelynek özembe helyezését 1983-ra tervezik. Ezt a reaktort egy nemzetközi konzorcium építteti. Ugyanez a csoport arra készül, hogy később az NSZK-ban egy második reaktort építtessen. Amikor az atomreaktorok második nemzedékét a kísérleti laboratóriumokból sikerrel átállítja ipari vágányokra, egy sor ország nagyarányt tudományos kutatásokat folytat az irányított termoA Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének munkatársai ,a termálforrásokból feltörő gázok különleges Izotóp-össze tételét vizsgálták. A tudósok arra a követ keztetésre jutottak, hogy a Föld mélyében az égitest kialakulása közben magához ragadott gázok találhatók. Az izotópkoncent- rácló alapján kiszámítható, hogy mennyi ideig létezett az ősi porfelhő, melyből a Föld kialakult Kozmikus méretekhez viszonyítva ez az időszak nem volt hosszú — a számítások alapján mindössze százezer év, ami bolygórendszerünk viszonylag gyors keletkezésének elméletét támasztja alá. Ily módon meglehet, hogy az emberiséget több száz éve izgató probléma megfejtése a „lábunk alatt“, azaz a Föld mé lyében rejtőzik.
