Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-21 / 16. szám

umm IAP]A ZXZ. ártolyam 1981. április 21. Ara 1,>— korona 16 Békés, boldog életünkért tinfimk miit heti azámSbaii kiTonatasaa lamer- tettttk azt a Jelentést, melyet Gustáv Husik elvtárs. a CSKP KB főtitkára terjesztett pártunk XVI. kongresszusának küldöttei elé. A párt XVI. kong­resszusán hangzott el Lubomir Strougal elvtárs beszámoléja a CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányairól. Az alábbiak­ban a gazdasági életünk minden pontját érintő beszámolóból emelünk ki néhány részletet. A párt tavékenységéról, a táraa- dalom fejlődéséről a CSKP XV. kongresszusa őta és a pórt to­vábbi teladatairől szőlő beszároolő, amelyet Gustáv Husák elvtárs, a Köz­ponti Bizottság főtitkára terjesztett elő, valósan értékeli azokat az ered­ményeket, amelyeket dolgozőink a párt vezetésével a, társadalmi élet minden területén elértek. Egyidejűleg kitűzi az ország és a szocialista tár­sadalom további épitésének a követ­kező öt esztendőre vonatkoző új, igé­nyes programját. A 8. ötéves tervidőszakban tovább növekedett a társadalmi termelés, és gyarapodott az ország gazdasági po­tenciálja, javultak a dolgozők élet- feltételei. Erről a nemzeti jövedelem növekedése tanúskodik, amely tavaly 1975-höz képest 20 százalékkal volt nagyobb. Az S. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva globálisan 433 milliárd koronával gyarapodott. Növekedésé­nek 90 százaléka az ötéves tervidő­szakban 17,8 százalékkal emelkedett munkatermelékenységének köszönhe­tő. Az átlagos havi nominálhér 1980- ban 2643 korona volt, vagjris 339 ko­ronával nagyobb, mint 1975-ben. A szövetkezeti földművesek átlagos ha­vi juttatása 521 koronával növeke­dett. s elérte a 2640 k''rnnát. Az át lagos nyugdíj 232 koronával növeke­dett, s elérte az 1185 koronát. A la kosság átlagos pénzbevétele az el­múlt öt esztendőben 23,2 százalékkal gyarapodott, s elérte a 357 milliárd koronát. A szociális juttatások 31,7 százalékkal, a bérek 21,5 százalékkal emelkedtek. Az oktatás fejlesztésének költségei, beleértve a beruházásokat, az elmúlt időszakban az 5. ötéves tervidőszak­hoz képest 24 százalékkal voltak na­gyobbak, az egészségügy költségei 31, a kultúráé pedig 37 százalékkal. E területek fejlesztésére összesen 231 milliárd koronát fordítottunk, míg a korábbi öt esztendőben 181 milliár- dot. Pártunk nagy figyelmet szentel a dolgozők életfeltételeinek, amiről azt a tény is tanúskodik, hogy az oktatásban, a kultúrában, az egész­ségügyben és a szociális ellátás te­rületén dolgozők száma 100 ezer fő­vel, a belkereskedelemben pedig to­vábbi 56 ezer fővel növekedett. Eze­ken a területeken az állóeszközök ér­téke 32 százalékkal lett nagyabb. A középiskolai diákok száma 92 ezerrel, a főiskolásoké 41 ezerrel gyarapodott. Az 1975-ös esztendőhöz képest 30 százalékkal növekedett és 111 ezerre emelkedett a bölcsődei fé­rőhelyek száma is. Az óvodákban 695 ni;er evnrmeket helyeztünk el, ami Ifjúságunk aktívan részt vesz a p<ír_t igényes gazdasági programjának végre- hajtásábarv 220 ezerrel több, mint az 5. ötéves tervidőszak utolsó évében. A munkaerővel is jobban kell gaz­dálkodnunk. Egyelőre tény, hogy a munkaidőt elégtelenül használják ki, s ezzel szemben növekszik a túlórák száma. Az iparban a munkaidő-vesz­teséget 15, az épftőiparban 30 szá­zalékra becsülik. A munkaszervezés fogyatékosságai, a felelőtlenség, az indokolatlan mun­kaerő-vándorlás és a magas fokú műszakmulasztás, a nem ütemes ter­melés által előidézett nagy veszteg lési idő — mindez a műhelyek és az Uzemrészlegek irányitásának alacsony szfnvonaláről, az üzemek és vállala­tok szakmai és irányító stábjai tevé­kenységének fogyatékosságairól, fönt­ről le a tervezés elégtelen minőségé­ről tanúskodik. Ezért a termelés szer­vezésének feltétlenül elsőrendű fi­gyelmet kell szentelni. Sok üzemben és vállalatnál a fejlődést gyakorlati­lag azonos számú, ml több, kevesebb dolgozőval kell biztosítani. A komp- lez intézkedések következtében beál­ló változásokat fel kell használnunk a munkafegyelem megszilárditására is. A 7. ötéves terv alapvető céljai el­érésének és fű feladatai teljesítésé­nek az a teltétele, hogy a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság sokkal aktívabban vegyen részt a nemzetkö­zi munkamegosztásban, elsősorban a szocialista gazdasági integrációban. Népgazdaságunk exportképességének növelése a következő időszak kulcs- fontosságú kérdése. Ami a lakosság anyagi és kulturá­lis szükségleteinek kielégítését illeti, a népgazdaság fejlődésével összhang­ban meg akarjuk tartani az elért é- letszfnvonalat, és ha megteremtjük ahhoz a teltételeket, tovább akarjak emelni. Minden tehát attól függ, hogy jobban, olcsóbban, hatékonyab ban termelünk-e, sikerül-e csökken- tenünk a termelési folyamat társadal­mi költségeit, sikerül-e jól gazdál­kodnunk az összes többi területen. A gazdasági tevékenység eredmé­nyeitől függően akarjuk megfelelő mértékben emelni az átlagbéreket. Következetesebben kell azonban ér- vényesftenfink a személyes anyagi ér­dekeltség elvét. A mnnkáért járó ju­talomban teljes mértékben érvényest teni kell az érdemek elvét, hogy mindenkit aszerint értékeljenek, mi­lyen mértékben járult hozzá közös eredményeinkhez. Határozottabban kell megbecsülnünk és jutalmaznunk azokat, akik kiváló eredményeket ér nek el és akik rendkívül jelentős munkát végeznek a társadalom szem­pontjából. Azoknak viszont, akfk le­maradnak a munkában, számolniuk kell a következményekkel, amelyek a bérükben is megmutatkoznak. Olyan társadalmi légkört kell teremteni, a- melyben fokozatosan érvényesül a bérezésnek ez az egészséges diffe­renciálása. Mindenki megérti, hogy a társada lom nem fogyaszthat többet, mint a- mennyit megteremt. Amint a főbeszá móló is hangsúlyozta, ay állam ui- gorúan irányítani és ellenőrizni fog­ja az árpolitikát. Ügyelünk árra, hegy összhangban legyen a bér- és a szo­ciális politikával, egyúttal a kívána­tos irányba befolyásolja a személyi fogyasztás alakulását. ,(Foly.tat4s a 2. old.J. LENIN Vlagyimir Iljics Lenin nevét és emlé­két világszerte milliók tisztelik és őrzik. Száztizenegy évvel ezelöí, 1870. április 22-én született a világtörténe­lem nagy gondolkodója. Senki se gondolja, hogy azért, mert Lenin már nem él, jelentősége a múlté. A jövőre kell gondolni, Lenin jelentőségére a jövő szempontjából, ez pedig abban áll, hogy ha a Lenin által végrehajtott kísérlet — a szocia­lizmus megvalósításának kísérlete — sikertelen lesz, akkor a mai civilizáció elpusztul, miként a múltban már számos civilizáció elhalt... Ha pedig mások is követik Lenin módszereit, akkor új korszak nyílik meg előttünk, s nem fenyeget bennünket az összeomlás és a pusztulás. Bemard Shaw író Nagy-Britannla Leninben azt az államférfit látjuk, aki jelentékeny módon segítette országunkat abban, hogy kivívhassa szuverenitását, s akt a velünk szomszédos hatalmas szov­jet állam, s az általa képviselt társadalmi koncepció megalkotója volt. jelentősége századunk közgondolkodá­sának és társadalmának fejlődésében kétségtelenül mélyrehatóbb bármely más személyiségénél. Urho Kekkonen, finn köztárasági elnök Lenin neve egy sorban áll a világtörténelem legna­gyobb alkotóinak nevével. Végrehajtotta a forradalmat, és új társadalmi rendszert adott népének. EgyUttérzett más országok elnyomott népeivel és mély megértést ta­núsított vágyaik iránt. Indira Gandhi, India miniszterelnöke N. ZSUKOV rajzai

Next

/
Thumbnails
Contents