Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-31 / 13. szám

7 Apriusi kalendArkih NAP • ■ HOLD 1 Ml nw ^ kelte nyugta kelte ijyugta 1 Szerda Hugó 5 24 Í8 14' 3 S3 13 58' 2 Csütörtök Áron 5 22 18 15 4 27 15 12 3-Péntek Buda, Kíchárd •5 19 18 16 4 59 16 29 4 Szombat Izidor 5 17 18 18 5 29 17 49 5 Vasárnap Vince ■5 15 18 19 5 59 19 10 1 15. bét ő Hétfő Vilmos 5 13 18 21 6 31 20 29 7 Kedd Herman 5 11 .18 22 7 05 21 48 8 Szerda Dénes 5 09 18 23 7 45 23 02 9 Csütörtök Erhard 5 OS 18 25 8 31 — M 10 Péntek &olt 5|06 18 26 9 22­0 10 11 Szombat Leó 5‘04 18 28 10 19 1 08 12 Vasárnap Gyula 5 02 . 18 29 11 21 1 58 1 'l& hét ^ f 13 Hétfő Ida 5 00 18 31 12 24 2 39 i 14 Kedd Tibor 4 58 18 32 13 29 3 13 j 15 Szerda Anasztázia 4 56 18 33 14 .§3 .'3 43 16 Csütörtök Csongor 4 54 18 35 15 36 4.09 17 Péntek Rudolf 4 52 18 36 16 39 4 32 1 18 Szombat Andrea 4 51 18 38 17 41 4 55 I 19 Vasárnap Húsvétvasérnop 4 49 18 39 18 43 5 19 , ___________... . .................... ...J 20 Hétfő Húsvéthétfő , 4 47 18 40 19 44 543 21 Kedd Konrád 4 45 18 42 20 45 6 09 ; 22 Szerda Csilla, Noémi 4 43 18 43 21 45 6 39 23 Csütörtök BélO 4 41 18 45 22 43 7 13 24 Péntek György 4 39-18 46 23 37 752 25 dombot Mórit 4 38 18 47 _ _> 8 39 26 Vasárnap' Ervin 4 36 18 49 0 26 9 32 j 18, hét 1 27 Hétfő Zita* Marianna 4 34 18 50 1 11 10 32 28 Kedd Voléria 4 33 18 51 1 50 11 38 29 Szerda Péter 4 31 18 S3 2 25 12 48 30 Csütörtök Katalin 489 18 54 2 57 14 02- : > -A ■'X } _ ‘ " A ■ Eseménf naptárt A Hold fényyfilt«i&ia! ÁPRILIS 4;21ó2OpUjbold0 11.12Ó11 pElsón.) 19. 9ó00 pHoldtölte.®. 27> 11 ó \^p Utolspn.4 A Hold iöldközolboa Április 5-én 20 ó Á Hold »Idtávolbop Április 20-ón 17 6 30 nap rv. 4-e a .Magyar . Népköztársa­ság állami ünnepe. 194S. IV. 4-én szabadult lel Szlová- . kla íövárösa, Bratislava. 1945. IV. 5-én hirdették ki a Kassal Kormányprogramdt. 1431. IV. 8-án született Franeols Vil­lon francia költő'. 1628. IV. 9-én halt meg Foancls Ba­con angol ■ materialista flloző- fus, az empirizmus megalapító- ]a. 1821. IV. 9-én saüléteit Charles Bau­delaire francia költő, a modern' ' francia költészet egyik alapító- •* la. IV. 11-8 a politikai foglyok és antifasiszta harcosok nemzetkö­zi szolidaritásának napja. 1241. IV. 11-étt volt-a.mohi csata, Itt szenvedett IV. Béla magyar ki­rály serege megsemmisítő vere­séget a tatároktól. 1931. IV. 14-én kiáltötták ki Spanyol- országban a köztársaságot. 1886. IV. 16-án született Ernst Thai- mann, a német píoletariátus egyik vezetője,' antifasiszta har­cos. 17-e a nemzetbiztonsági testület napja. 1906. IV. 19-én lett közlekedési bal­eset áldozata Pierre Curie No- bel-dljas francié fizikus és ké­mikus. IV. 22-8 Vlagyimir Iljlcs Lenin születésének évfordulója. 1676. IV. 22-én született Bárány Ró­bert Nobel-díjas magyar orvos. 1616. IV. 23-án halt meg Mlguel de Cervantes Saavedra spanyol író. 1891. IV. 23-án született Szergej Szer- gejevics Prokofjev szovjet zene­szerző. 1896. IV. 23-án született Zalka Máté, a magyar éé a nemzetközi műm kásmozgalom kiváló harcosa. 1711. IV. 26-án született David Hume angol felvilágosult filozófus. 1731. IV. 26-án halt meg Daniéi Defoe angol író. 1791. IV. 27-én született Flnley Morse amerikai festő, a róla elneve» zett távíró feltalálója. A tavasz második, az év első 30 napos hónapjának neve a latin „ap- rire“, azaz „nyitni" szóból származik. Valóban április „nyltja“ a természe­tet, hisz ekkor indul virágzásnak a sok ja, nyílik a sok színes virág, és ekkor nyitják ki az emberek is az ablakaikat a jrrss levegő előtt. Ápri­lis a régi rómaiaknál eredetileg a második hónap volt, és- Julius Cae­sar tette híres naptárreformjával a negyediknek. Az akkori naptárreform hosszabbította meg egy nappal a hó­napot, mert eredetileg 29 napos volt. A hónap folyamán már érezhetően melegebb és hosszabban süt a nap. Elsejétől harmincadikáig a nappal 1- óra 30 perccel hosszabbodik az éj­szaka rovására. .\épi met<»orolópa f J^rilisban három olyan „jeles' nap van, amely ősidők óta időmeghatá­rozó a falusi emberek között. Tibor napjáról, 14-röl azt írja a regula, hogy „ha zöld már a vetés, akkor jó idő köszönt az emberekre“. A ré­gi Kincses Kalendárium 24-ét, György napját tartotta kiemelkedően fontos Időmeghatározó napnak, azon kívül, hogy e napon a falusi nép minden féle praktikával óvta házát a boszorká­nyok rontásától, magát a napot vélte a valódi tavaszkezdésnek, s ekkor haj­totta ki a marhákat először a legelő re. Igen fontos időmeghatározó nap­nak tekintette egykor a falusi em­ber Márk napját, 25-ét is. Azt tar­totta-'róla, hogy e napon, ha hallgat a fülemüle, akkor rendkívül szeszé­lyes, váliozékríny lest á tavasz. Vi­szont ha Márk napján énekel, akkor egyenletes, szép idő következik. Valamit a hösvétról Ebben az évben 19~20<-án köszönt ' ránk a húsúét ünnepe, amelynek ha gyományai már ősi időkre tekinte­nek vissza. Már az egyszerű embe­rek is a termékenység és a tavasz- ' forduló ünnepének tartották. A föld művesek ekkor kezdték meg a la VOSZ' mi/rtkdkni .1 nomád nászfnr' ' t Miből ered a hónap neve? népek e napon vonultak át téli ssál- lásukról a nyári legelőkre. Az egyip­tomiaknál Ozirtsz isten személyesí­tette meg a tavaszt, a természet vál­tozását, és nagy ünnepségekkel tiszr telték. Hasonló szerepet töltött be a szírtaiaknál Adón isten, akinek kul­tuszát a görögök Is átvették. Belőle alakult ki Adonisz halálának és fel­támadásának ünnepe, amit a keresz­tény vallás is átvett. Húsvét két kedves népszokása a locsolkodás és a piros tojás ajándé­kozása. Előbbi eredetileg a vízbe már­tás volt, amit Adonisz ünnepén alkal­' Áprilisban érkeznek a gólyák máztok mint g megtisztulás jelképéi. A piros tojás'is régi jelkép. Az élet­telen tojásból kikelő élet g győzel-_ ' mes meMjulást, az ^jfászület-ő térmé-\ szelet iimbolizálja^ Már 3000 évvel ezelőtt Is ajándékoztak piros tojást, mégpedig az egyiptomiak az Ozirlsz ünnep, alkalmával. Érdekes, hogy a Kiszombor környékén feltárt avarko- rl sírok egyikében találták piros, hí- mes tojások maradványait. Húsúét ki nem derített titka egyébként az, hogy miért kapcsolódik a tojáshoz tyúk he­lyett a nyuszi. De szerencsére a gye­rekek nem törődnek a titokkal, ők csak örülnek a nyuszinak és a piros tojásnak. Április bolondja Az április elsejei beugratás szintén egyik kedves színfoltja a szeszélyes áprilisnak. Nálunk is dívik, és ápri­lis bolondjának nevezik azt, akit e napon sikerül valamivel beugratnl. Falun régen az volt a szokás, hogy a szomszédba átküldték a gyereket kolbászszitáért. A gyárakban a fiatal inasok sorsa volt az, hogy e napon a, szerszámraktárban „nikkelezett szemmértéket vagy reszelőzsírt' kel lett igényelniük, persze a segédekés az öreg inasok legnagyobb derültsé • gé közepette. Ma már a telefon is a beugratás eszköze. A gyanútlan kollégát rend szerint az a hír várja, hogy kereste egy Jónás, esetleg egy Róka vagy Farkas nevű kartárs, és kéri, hívja vissza. Mivel a megadott telefonszá mon az állatkert jelentkezik, a de­rültség Óriást. Az. április bolondja el nevezés nemzetközi, ismerik Angliá ban is, ahol „Aprói fool'. Francia- országban ahol „poisson dauriT és Németországban, ahol „Aprinarr“ a . neve. A bolondjáratás eredete állítólag IX. Károly francia király nevéhez fű­ződik. 1564-ben ő vezette be, hogy az év ezentúl nem április elsején, ha- - nem január elsején kezdődik. S mivel ■. ezzel. együtt elmaradt, az addig szo­kásos, újévi megajándékozás, alattva- lói attól fogva azt tréfálkozással pó­tolták. 0VOLT AZELSd 1961. április 12-én Indult útjára az első űrhajó, a Vosztok—1 Jurij Gagarinnal a fedélzetén; Húsz év telt el a nagy esemény óta. Az úttörőt újabb űrhajósok kö^ vették. Ma már száznál több azoknak a száma, akik jártak az űrben, köztük a szocialista országok űrhajó­sai is. Igaz, a kozmosz mindig rejteget rheglepetéséket, mégis elsőkként nekivágni a végtelennek, csak hősök­nek adatik meg. Nazlra Hlkmettöl, a szovjet emberek kiváló Ismerő­jétől, a nagy török költőtől, dránia- és regényírótól idéz­zük az alábbi sorokat: Április 12-én, szerdán reggel nyolc óra tájban festő ' barátom, Abldine telefonja zörgetett fel Harpe utcai kis szállodámban. „Egy sZovjet ember a kozmdszbanl Most mondta a rádió“. Én az ágyamban, ő a telefonnál várta az új híradásokat, többet akartunk tudni. Tíz óra lehetett, amikor bejött hozzám' a szobaasz- szonyom. Kis szőke, francia nő, szeme fékete, s egy kicsit mindig szomorú. Korábban elmondta, hogy cse- csmnöjét elvesztette a háborús menekülésben. Tekinte­téből az első pillanatban mérhetetlen feszültség su­gárzott. Tudta, hogy a Szovj-etunlóban élek, és szovjet állampolgárnak tekintett. Mosolya ragyogott, amikor hozzám fordult: „Most már nem lesz többé háborúi Gratulálok önnek, de ön is gratulálhat nekem. Nem lesz többé háború. Menekülés sem lesz. Nem- félek többé.“ A Venus-rakéta felbocsátása után felkeresett ottho­nomban a moszkvai rádió riportere. Megkérdezte; „Me­lyik ország mondhatja majd elsőként magának a koz­mosz utasát?“ Azt válaszoltam: „Szovjet ember lesz. Szovjet embernek kell lennie. Nem lehet másként. Nem vagyok misztikumra hajló lélek, de hiszek a történelem logikájában. Ez a logika azt mondja nekem: a Putyllov- -művek munkása 1917-ben csizmástul, sisakban bujta­tott fejjel, vállán puskával behatolt a' Téli Palotába. Szükségszerűen az ő fiának kell átlépnie a kozmosz határait, más csizmában, más sisakban, de puska nél­kül. Az apa megtette az első lépést, hogy népének és az egész emberiségnek valóra váltsa a társadalmi igazsá­gosság és a földi boldogság reményeit. A fiú dolga, hogy tovább menjen ezen az úton a célig, meg a koz­moszba Is. Ezért amikor a kis francia szobaasszony azt mondta nekem, nem lesz többé háború ^— én hit- tem neki. Kommunista vagyok, büszke vagyok és val­lom, hogy az én pártom küzd a világon a szent sza­badságért, a jólétért — az ép pártom ez. S amikor Ju- rl] Gagarlnnak, ennek a volt komszomolistának, a párt Ifjú tagjának rakétája elszakadt a Földtől, s amikor - ő a pártot köszöntötte, kozmikus -útját azonosította a párt eszméivel}— én hittem benne. Hiszem, hogy a kozmosz felfedezése nagy hatással lesz a művészetekre. Az űrutas első elragadtatott üze­nete a Földre; „Milyen csodálatosl“ Majd megpróbálta leírni a látott alakokat és színeket. Beszélt a feketében, elhintett aranyról, a feketébe és kékbe váltó narancs- színről — mintha Matisse-kép lett volna. A kozmosz vidám, Gagarin jókedvűen beszélte el, hogy kipróbálta . a súlytalanságot. Az első ember volt, akl^ teljesen sza- . badon érezte tagjait. Vajon nincs-e Itt ellentmondás? A tudományos hala­dás liem szorítja-e második helyre a művészeteket? Ga­garin mielőtt a kozmoszba Indult, Mollére-t olvasott. És biztos vagyok benne: ha megkérdik tőle, szerett-e a költészetet, szereti-e a muzsikát, azt feleli: imádom. Elképzelem, hogy a Marsra vagy a Vénusra tartó utas a rakétában Majakovszkij és Aragon verselt olvassa, s amikor kitekint a kis kémlelőablakon, Matisse színeit csodálja a világűrben. Számomra a kozmoszba megnyílt út az emberiség tömegeinek tette hdzzátérhetövé a mű- ' vészét alkotásait, mert minden lépés a technika előre­haladásában egy lépés a kommunizmus felé. (Részlet a költő megjelent cikkéből] Bonnet származik, mit jelent a nevedé Richard: Germán eredetű név. Jelentése: erős uralko­dó. Izidor: Görög eredetű név. Vince: Annyit tudunk róla, hogy latlji eredetű férfi­név, jelentése: győző. Latinul így hangzik: Vencentlus. Vilmos: A latin Vilhelmus, illetve Villemus névből származik. Ennek eredetije a germán Wllllhelm (erős akaratú sisakos). Herman: Germán eredetű. Jelentése: harcos férfi. Dénes: Még a pogány görögöknél szokás volt az új­szülött gyermeket valamely Istenségnek felajánlani. (Dé­nes; Dionüszosznak, a bor- és szőlő Istenének ajánlva). Zsolt: Régi magyar név, melyet a XIX., Illetve a XX. században elevenítettek fel. Napjainkban Is nagyon di­vatos. Gyula; Ősi magyar név. Eredetileg méltóságnév volt, és annyit jelentett, hogy főpap, illetve fösámán. Ida: Germán eredetű. Jelentése: ragyogó, fényes. Tibor: Római eredetű. Helyre utaló név, azt jelenti, hogy Tiburlból való. Anasztázia: A görög eredetű Anasztáz női megfelelő­je. Csongor; Régi magyar személynév. Vörösmarty eleve­nítette fel. Török eredetű. Jelentése: vadászsólyom. Rudolf; ‘Germán eredetű. Jelentése; harci farkas. Andrea: Latinosított görög eredetű név, mely meg­kapta a nőnemű végződést, és így női névvé vált. Az Andreasból származik. Csilla: Vörösmarty 'alkotta ezt a nevet, hogy a köz­név (csillag) utolsó mássalhangzóját elhagyta. Noémi: Héber eredetű név. Jelentése: gyönyörűségem, Béla: Magyar eredetű név. Testrészelnevezésből szár­mazik. Azt jelenti, hogy szív. György; Görög eredetű. Georgiosz — földműves. Ervin: Germán eredetű. Erbwin — öröksége Íny erő. Zita; A németből jutott el hozzánk. Ott vagy a latin cita (gyors, fürge) női névként való alkalmazása, vagy a Felicitas (boldogság) beceneve. Valéria: Római eredetű, jelentése: erős, egészséges. Péter; Görög eredetű. Petros, Petra — kő, szikla. Katalin: Görög eredetű metaforikus név. Jelentése: mindig tiszta.

Next

/
Thumbnails
Contents