Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-24 / 12. szám
Kellett nekem magamra szabadítani a poklot?! Amióta — két héttel eze- Wtt •—i e helyen a labdarúgó-bajnokság lebonyolításának nem a legmegfelelőbb szeroezésével foglalkoztam, egész sor levelet kaptam, amelyben azzal vádolnak, hogy nem értek a la})darúgáshoZi Sohasem' állítottam, hogy tökéletesen értek a labdarúgáshoz, ahogy azt néhány levélíró állítja magáról, de szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy értek annyira, mint a magukat szakértőknek nevezők túlnyomó része. Meg aztán ezzel a hozzáértéssel, meg nem értéssel kapcsolatban egy magyar mondásféle jut mindig az e- szembe; Magyarországon több mint tízmillió kiváló szakértője van a labdarúgásnak; s egy, csak egy ember van az országban, aki nem ért hozzá; a mindenkori szövetségi kapitány. Hát a hozzáértésről csak ennyit. ■ • ■ Különben is ■ észrevételeimet csupán azért vetettem papírra, hogy a magam módján segítsem a kérdés megoldását, amelyen már évek óta hasztalan fáradozunk. S vádoljanak akár újra hozzá nem értéssel, lenne még néhány észrevételem és javaslatom. Megfoghatatlan számomra, mire jó az, hogy egy bajnoki fordulót négy napon át játszanak. Először is ez nem szabályos, mert — különösen a bajnokság vége felé — egyes csapatok a további mérkőzések eredményének tudatában kalkulálhatnak, ügyeskedhetnek. Másrészt ez a rendszer megakadályozza, hogy a labdarúgó- ‘mérkőzések látogatása szokássá váljék. Ha szombaton reggel történetesen nem veszek újságot, és nem hallgatom meg a kora reggeli híreket — ami nem is olyan elképzelhetetlen, hiszen az ember szombaton és vasdr- ,nap reggel rendszerint tovább alszik —, akkor nem tudom, honnan ■a jóégböl értesülök arról, hogy mikor játszik a kedvenc csapatom. Szombaton, vasárnap vagy esetleg hétfőn? Persze más az, amikor egy csapat mindig ugyanabban az időben lép pályára, ahogy az a fejlett labdarúgást űző országokban szokás. Az ember a heti teendői között a megszokott időben szinte már természetszerűleg számol a labdarúgó-mérkőzéssel. Egy idő után talán már hiányozna is, ha elmaradna. ■ • ■ Egy példa a hazai gyakorlatból. Dunaszerdahelyen (Dunajská Stre- daj mindig szombaton délután játsz- szák a DAC bajnoki mérkőzéseit, és ugyanebben az időpontban játsszák majd ezután is. Nem véletlen talán, hogy a Szlovák Nemzeti Ligában az őszi idényben ' Dunaszerdahelyen volt a legnagyobb nézőszám. Tavaly az egyik őszi mérkőzésen egy tanító barátomat fedeztem fel a tömegben. Malteros overálban, és még a füle is meszes volt. Tudtam róla, hogy házat épít, de azért így jönni a mérkőzésre.-..?! — Hát te? — böktem az öltözékére. — Oi kőművest kaptam mára — szabadkozott —, de engem meg sem köthetnének otthon. Kiadtam nekik az anyagot, ételt, italt bőségesen, és most itt vagyok. Egyenek, igyanak és dolgozzanak, de én egy mérkőzést nem hagy ok., ki. még azért az istenverte házért seni. Dunaszerdahelyen és környéken nem 6 az egyedüli, aki azt tartja: Ha szombat délután van, akkor foci- meccs. ■ • ■ Válasz M. l. losonci (Luíenec) olvasónknak: Igaza van abban, hogy a nemzetközi porondon való helytállás érdekében nem lehet elég túl korán kezdeni a felkészülést. Nem vagyok a- zonban biztos benne, hogy ennek a legmegfelelőbb módja a bajnokság idejekorán való megkezdése. Ebben az országban közel száz fedett jégstadion van, amelyekben az év minden szakában készülhetnek a korongosok. Nyilván ezért is tartozunk a világ jégkorongsportjának élvonalába. Ellenben nincs egyetlen fedett csarnok sem az országban, amely labdarúgó-szakosztály tulajdonában lenne. Pedig külföldön, például a Szovjetunióban már rendkívül eredményesén kísérleteznek fedett labdarúgópályák üzemeltetésével. Műszakilag megoldható. Egy fedett jégstadion alapterülete megfelel egy még szabványos labdarúgópálya nagyságának. Ráadásul itt a játékteret nem kell hűteni költséges berendezésekkel. Nem értem, miért nem lehetne legalább a legnagyobb kluboknak fedett edzőpályája: (palá£y.i). Európa legjobb labdarúgója Ostraván (Befejezés) í.apzárta után került sor a Bánik Ostrava — Bayern München BEK-találkozó visszavágó mérkőzésére. Az ostravai szurkolóknak így alkalmuk adódott, hogy megismerkedjenek Európa legjobb labdarúgójával, Karl-Heinz Rummeniggével. Lapunk előző számában közöltük a bratislavi TIP olvasóinak kérdéseire adott válaszai első részét, most elolvashatják a befejező részt. • Magánéletében mit tart a legboldogabb események, és mit mint labdarúgó? — Magánemberként életem legmeghittebb percei azok, amelyeket a családommal tölt- hetek, labdarúgó énem pedig a nagy győzelmek után a legboldogabb. 9 A szövetségi liga csupa kitűnő játékosból áll, mégis ki ön szerint a legjobb? — A legjobbaknak azokat a játékosokat tartom, akik az NSZK válogatottjában Is játszanak. Közöttük kell megemlítenem Paul Breitnert Is, noha pár évvel ezelőtt megvált a válogatott csapattól. • Kikkel játszik legszívesebben, és miért? — Paul Breitnerrel, mert a több évi edzésnek köszönhetően, akár bekötött szemmel is megtaláljuk egymást a pályán. De Müllerrel is mérkőzésről mérkőzésre jobb az együttműködés. • Hány gólt lőtt a szövetségi ligában, és mennyivel öregbítette a nemzeti válogatott hírnevét? — Csapatom dicsőségéhez november végéig 85 góllal járultam hozzá, az NSZK válogatottja színibben a december 30-1 szófiai mérkőzést is beleszámítva 14 gólt lőttem. • Van-e futball-álma, amely mindmáig nem teljesölt? — Természetesen, szeretnék válogatott csapatommal világbajnokságot nyerni. 9 Volt-e már büntetve, és ha igen, miért? — Két évvel ezelőtt a Bayern-München 1860 elleni rangadó mérkőzésen pályafutásom alatt először és mind ez ideig utoljára piros lapot kaptam. Hogy njiért? Játékos ellenfelem Hofeditz vörös disznónak nevezett. Münchenben ugyanis hagyományos me,- zünkröl kaptuk a „vörös“ becenevet. Én a sértésre pofonnal válaszoltam, majd az öltözőbe vonultam. 9 Mikor mond búcsút a pályának? Akar-e utána edaőként ténykedni? — Legalább 1985-ig a Bayernben szeretnék maradni, addig szól ugyanis a szerződésem. Természetesen nem lenne ellene semmi kifogásom, ha a klub meghosszabbítaná. Arról még nem döntöttem véglegesen, hogy utána .hogyan s mit, de nem hinném, hogy valaha is edzőségre adom a fejemet. 9 Milyen arányban tette önt a mai rangos labdarúgóvá a tehetség, és mennyire az edzés, a munka? — Teljesítményemet 70 százalékban adottságomnak, 30 százalékban az edzésnek köszönhetem. 9 Az egyik leggyorsabb futballista hírében áll. Miiyen időt ér el 100 méteren labdával és nélküle? — Három évvel ezelőtt futottam úgy százast, hogy mérték az időt, 11,2 mp volt az eredményem. Száz métert időre labdával még nem futottam. 9 Szívesen játszik együtt Horst Hru- beschsal a válogatottban? Kérem, jellemezze öt mint játékost és embert! — Horsttal szívesen játszom együtt. Hogy Fischer megsérült, ö jelenleg az NSZK legjobb középcsatára. EÍrössége a fejelés, a támadókedv, sőt legújabban játéktechniká- jában is sokat javult. Nagyra becsülöm öt mint embert is nyíltságáért, barátságosságáért, és azért, mert összeférhető. 9 Az NSZK válogatottja arról híres, hogy játékosai gavallérosan viselkednek a pályán. Miért nincs így a szövetségi ligában is? — örvendek, hogy így vélekedik rólunk a közönség. Ami pedig a szövetségi liga harciasságá^t illeti, úgy vélem, túl szigorú a mérce. Más országokban néha még a miénknél Is keményebb, durvább futballt játszanak. 9 ..Gyors játékos, játéktechnikája sem rossz, csak túl sokáig tartja magánál a labdát“ — így vélekedik önről a tehetségekre vadászó Werner Kern, aki megnyerte önt a Bayern csapatának. Egyetért ezzel a nézettel? — Igaza volt, valóban túl sokat taktikáztam a labdával, de időközben már raeg- tanultam, legalább is úgy hiszem, hogy mikor kell magamnál tartani a labdát, mikor cselezni és mikor továbbítani. 9 Hogy érzi magát egy-egy vereséggel végződő fontos mérkőzés után? — Haragszom magamra, s legszívesebben senkihez sem szólok. Sajnos, olykor még a feleségem is megérzi rossz hangulatomat. Leghamarább a squash labdajáték feledteti velem a kudarcot. Jót odasózok a labdának, így vezetem Te Indulataimat. 9 Kitfinóen eélez kapura, melyik a legemlékezetesebb gólja? — Sorsdöntő gólt rúgtam 1980 júniusában Rómában az EB-n, a Csehszlovákia válogatottja elleni mérkőzésen. Nem tudni, hogy az én egy szem gólom nélkül Európa- -bajnokok lettünk-e volna. 9 Mi teszi Karl-Heinz Rummeniggét nagy játékossá? — Nehéz az embernek önmagáról vallani. Játékomat így jellemezném: gyors a nekifutásom, ismerem a játéktechnikát, és Időközben veszélyes góllövő ■ lettem. 9 Ügy hírlik, a Bayern München újoncaként két gyönyörű góllal remekelt. Igaz ez? £s kivel mérkőztek akkor? — Bár így lenne! Csak sajnos nem Igaz, mert a Bayern-beli kezdetekre nagyon Is emlékszem. 1974 augusztusát Irtuk, Offen- bachban játszottunk, és a csapatban hat olyan Játékos is szerepelt, akik pár héttel korábban az NSZK válogatottja mezében kiharcolták a világbajnoki címet. Hiszik vagy nem, ebben az összeállításban csapatunk 0:6 arányú vereséget szenvedett. Első gólomat pár héttel ez után az emlékezetes mérkőzés után a VÍB' Stuttgart elleni találkozón rúgtam. 9 Dino Zoff még negyvenévesen is játszik a juventusban és a válogatottban, s hogy közelebbi példát említsek, a mi Fran- tiáek Veseiynk 37 évesen a Rapid Wien mezében rúgja a labdát. Meddig akar az élvonalban maradni Rummenigge? — Semmi esetre sem olyan sokáig, mint Zoff vagy Veseiy. Ügy vélem, 33 éves koromban abbahagyom. 9 Kit tartott legnagyobb ellenfelének az aranylabda várományosai között, és kit az év labdarúgója címre pályázók között? — őszintén szólva, nem találtam komolyabb ellenfelet Európában. Idehaza az NSZK-ban legnagyobb riválisom Paul Brelt- ner és Horst Hrubesch. 9 Minden futballista számára létezik úgynevezett „mumus“ játékos, aki ellen nem szívesen lép pályára. Szintén van rettegett elienfele a kapuban vagy a védelemben? — Igen, mégpedig Hans-Peter Brlegel Kaiserslauternből. Ezzel a langaléta termetű hajdani könnyűatlétával ha összeütközöm, úgy érzem mintha betonfalnak futottam volna. De nincs az a kapus, akitől tartanék. 9 Kit tart napjaink első számú európai labdarúgójának, és ki a világ legjobb futballistája? — Talán lehetek annyira szerénytelen, hogy magamat soroljam az első helyre az európai klasszisok között. Világviszonylatban pedig Maradonát tenném erre a helyre, nohá ennek a fiatal tehetségnek még bizonyítania kell rangos nemzetközi versenyen, mondjuk a világbajnokságon. 9 Rettegett góllövő. Sikereinek van valamilyen titka? —' Ezt elsŐsdrban tehetségemnek köszőn- heifem, de a kritikus pillanatban sok függ a megérzéstől, s nálam nem mellőzhető a rutin és az önbizalom sem. 9 Valóban durva játék a futball? Miben iátja ennek az okát? — A futball gyorsabb, atlétlkusabb lett, ennélfogva keményebb. Én azért nem nevezném durvának, tapasztajatból állíthatom, hogy ez a jelző elvétve illik csak valamelyik mérkőzésre. Jubileum előtt Beszélgetés Horváth Györggyel a Honvédelmi Szövetség Komáromi (Komárno) fB-nak éli^kével — A Honvédelmi Szövetség novemberben ünnepli megalakulásának harmincadik évfordulóját. Járásukban hogyan készülnek erre a jelantős eseményre? — Közeleg a CSKP XVI. kongresszusa és megalakulásának 60. évfordulója, júniusban lesznek az NF képviseleti testületéibe a választások. Ezek az események meghatározzák a HSZ tevékenységét Is ebben a ju- blleupil évben. Hozzánk méltóan szeretnénk köszönten! ezeket a jelentős eseményeket, ami egyúttal a HSZ harmincadik évfordulójának méltó megünneplését is jelentené. Idén több, s főleg színvonalasabb rendezvényre kerítünk sort mint általában. Szorosan együttműködünk a NF szervezeteivel, főleg a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és a Testnevelési Szövetséggel. Összehangoltuk a munkaterveinket, ami biztosítéka . lehet az eredményesebb munkának. — Milyen rendezvényekre kerül sor? — A legnagyobb versenynek a búvárok szlovákiai bajnoksága mutatkozik. Nagy kitüntetés számunkra, hogy ’ezt a víz alatti tájékozódási versenyt járásunkban rendezik meg. Sok, de szívesen vállalt feladattal jár ez majd számunkra. Júniusban készülünk a duklai honvédelmi többtusára. Magas színvonalon szeretnénk lebonyolítani a járási bajnokságokat is. — A jubileumra való készülés miben mutatkozik még a szarvezst életében? Alapszervezeteinkben mennyiségi ás mtnőeégi javulásra törekszünk. Nagyon jő eredményeket értünk el az elmúlt két-há- rom év alatt. 1979-ben a legjobb járási szervezetként értékeltek bennünket, 1980- ban Is az elsők között emlegettek bennünket, s talán nem tűnik szerénytelenségnek, hogy Idén Is az első három hely egyikére pályázunk. — Eddig mennyire vált népszerűvé a HSZ szakosztályaiban folyó munka? — Járásunk lakosságának hét százaléka tagja a HSZ-nek, e szempontból szlovákiai méretbeli ts az elsők között vagyunk. Tehát az érdeklődés elég nagy a munkánk iránt, de véleményem szerint még nagyon sok embernek tudnánk hasznos elfoglaltságot biztosítani. Az utóbbi években nagyon sok látesltménnyel gazdagodott járásunk. Megemlíteném az aranyosi (Zlatná na Ostrove] szervezet házát, a komáromi búvárok birodalmát és azokat a műhelyeket amelyekkel a raotorizmus fellendítését akartuk elősegíteni. A közeljövőben Is számolunk néhány létesítmény átadásával. — Mi vonzza leginkább az embereket a HSZ-be? — A legtöbb embert a szervezetünkbe a honvédelmi sportok vonzzák, de nagyon közkedvelt a sportlövészet is. Sajnos, az utóbbi időben problémáink adódtak, nem volt elegendő, de már lényeges Javulást értünk el, úgyhogy várható ennek a sportágnak Is a fellendülése. Sokan érdeklődnek a motqrlzmus és a rádiózás Iránt. Mivel városunk két folyó között fekszik, nagyon népszerű a búvárkodás. Búvárainkat külön dicséret illett azért, hogy nemcsak kedvetelésükre gondolnak, hanem hasznos munkát ts végeznek a hajógyárnak. A tervek szerint kiveszik részüket a gabőíko- vo — nagymarosi vízlépcső építésén előforduló speciális munkákból is. — Melyik korosztályt érdekli legjobbaa a HSZ monkája? — Szakosztályalnban vannak egészen fiatalok, és jóval a nyudíjkorhatár feletti tagok Is. A tevékenység nincs korhoz kötve. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy szervezetünk a fiatalok szervezete, mivel az átlag életkor huszonöt év, KAMOCSAI IMRE
