Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-02-12 / 7. szám
Következő számúnkban: Balázs-Piri Krisztina Hemingway«halászai című riportja Kubából A luxuskocsit valami Somo- za-féle nagykutya hagyta el Guatemalába menekülve. Sajnos, amolyan udvarló járgány lehetett: puha fehér bőrülés, légkondicionálás, gombnyomásra fel- és lefutó ablakok, sztereo magnó és rádió, ravaszul elhelyezett tükrök. Hogy miért sajnos? Mert az első két ülés a lényeg, oda való a szenyor és a szenyorl- ta, a hátsó ülés amolyan lényegtelen melléklet, arra kell hanyagul leterítení a zakót, miegymást, de egészen biztosan nem arra találták ki, hogy két magyar tévés meg egy UHER- -magnó, no meg egy Eclalr-ka- mera elférjen rajta. A csomagtartó Is parányi és bizony meglehetősen koszos: mintha Nicaragua' szép zöld városaiban összeszedték volna az összes föllelhetö port és belezúdították volna. Ezért Várszegi Károllyal, a Bejrutot ts megjárt operatőrrel minimálisra zsugorodva gubbasztunk a kupikocsí hátsó ülésén, mert elöl „vezérünk“, kísérője és egy tölténytár meg a hozzá tartozó, Colt utazik. Már a harmadik járókelőt szólítjuk meg a rekikenő hőségben, hogy merre van Te- peyac, de széles kalapjuk elől mindhárman különböző teóriákat fejtenek lel, és hozzáfűzik: eompa, ami az „elvtárs“ vagy í,bajtárs“ jelentésű compaöero szó kedélyes nlcaraguai rövidítése. Valahogy így: „A templom utáni második erdőnél lesz egy öt, ott forduljanak balra, elvűikéin.“ HACIENDA fölvenni a comandante szavait. A hátsó falnál negyven év körüli, enyhén őszülő, szikár, magas férfi ül, teljesen európai vonásokkal, ö Fernando Carde- nal atya, azaz padre, katolikus pap, forradalmár, az írástudatlanság leküzdésének egyik 1- rányítója. Arcé parancsnok lassan és mélységes meggyőződéssel arról beszél, hogy a forradalmárok hiába győztek volna, ha nem tanítanád meg a népet fr- nl-olvasnl, ha nem törnék meg az egykori oligarchia (ez görög szó, a kevesek uralmát jelenti) művelődési monopóliumát. A PAP ÉS A PARANCSNOK Vége a gyűlésnek, kameránk elé szólítjuk a forradalmi vezetőt (aki Júliusban, a győzelem után Kubában ünnepélyesen adta ál Fidel Castrónak a sandinisták ajándékát: egy Ga- lil típusú, izraeli gyártmányú zsákmányolt géppisztolyt), mellé Invitáljuk a katolikus papot (aki sajnos civilben van, egyszerű rövid ujjú ingben) és megkérdezzük: — Két különböző életút találkozott Itt. Önök most együtt dolgoznak a nlcaraguai nép fölemeléséért. Ml az az erő, amely önöket egy táborba hozta? világjárók Olvasóink közül sokan jól ismerik Sugár András riportjait a Magyar Televízióból. Az utazó tudósító eddig hetven országban készített riportfilmet. Legutóbbi nagy színes filmjét decemberben a közép-amerikai Nicaraguában forgatta. Most lapunk számára irt jegyzeteiben ennek a romantikus útnak egy-két részletét mondja el. A riportút első napján furcsa luxusautón indultak el a stáb tagjai egy Tepeyac nevű ismeretlen falucska felé... mint pap és keresztény, megtaláltam a módját annak, hogy az egész nép iránt keresztényt szeretettel viseltessek. E- zért dolgozom együtt Arcé elv- társsal a harcban és az ország újjáépítésében, mert egyesít bennünket a forradalom eszméje. Ahogy forog a kamera (Eclair típusú, francia gyártmányú, .16 milliméteres színes fordítós film vem benne), jobbról Is, balról Is többen figyelik az Interjút a fiatalok közül, és Jellemző nicaragual tartózkodással, udvarias figyelmességgel nem szólnak bele, nem tapsolják meg, csak szemük villanása mutatja, menynyire tetszik nekik a pap és a comandante mondanivalója. FÖLDRENGÉS — ÉS NÉPIRTÁS Hát ezzel a kedves Jelenettel kezdődött nlcaraguai forgatásunk felejthetetlen hét napja. Filmeztünk aztán a Masaya vulkánnál, amelynek torkából kénköves, fojtogató füst tört elő (szerencsére lávakttörés éppen nem volt, bár akármikor bekövetkezhet). Elmondták nekünk, hogy ebbe a kráterbe („a pokol torkába“) dobatta Somoza diktátor a nemzeti gárda nevű magán had seregének egyik altisztjét, amikor az elárulta gazdáját és kapcsolatVIVA NICARAGUA! Végül Is ő maga kényszerült arra, hogy elhagyja a végső menedéket, a bunkert. EGÉRLYUK A „bunker“ a városközpont* ban van, luxus egérlyuknak neveztem a filmben. Talán +15 fokos hidegre hütöttték le a légkondicionáló berendezések a szobákat, úgyhogy nagyon fázunk, ahogy belépünk a napfényben úszó udvarról (ott + 28 fok van árnyékban). Sehol agy ablak. Betonfalak. Somoza nagyon félt. Hálószobájában szép dupla ágy: Itt pi- hengetett szeretőjével, aki vele együtt szökött meg, de állítólag már elhagyta. A tanácsteremben Somoza könyvel, tárgyal. Floridai emlékek, oklevelek, és két soha föl nem bontott, celofánba kötött könyv: A keresztény otthon és A keresztény nevelés. Ezeket a diktátor nem olvasta el. A falon légifényképből készített nagyméretű térkép: Managua, a főváros térképei gondosan bejelölve a bombázás célpontjai... Itt vonta meg ceruzájával a diktátor a népirtás tűzvonaláit. Azt mondják, a ' bunkerből múzeum lesz, és nemzedékeken át Iskolásoknak mutogathatják majd, hogy volt egyszer egy diktatúra ... A Somoza-börtönökben rettenetesen megkínozták a forradalmárokat, emberi méltóságukban megalázták őket, sokat legyilkoltak, mások belehaltak az elektromos és egyéb kínzásokba. Most körülbelül hétezer gyanúsított a börtönben várja perét. A Nemzeti Gárda és a biztonsági szervek tagjai ezek. Végül Várszegd csalhatatlan ösztöne vezet el célunkhoz, a- mely nem más, mint egy erdei hacienda, tanyaszerű épület. Bokáig ér a sár. Mostanában nincs ugyan esős évszak — sőt az Idegenforgalmi propagandabrosúrák szerint december, január és február „az örök napfény boldog évszaka“ —, de az Időjárás úgy látszik, nem olvasta a turistacsalogatőt, és e- gylk zápor a másikat ért. . A vödörnyi virágok, a hatalmas fikuszfa és a pápájától el nehezült ágak között nylonspárga húzódik. Ingek trikók, bugyik száradnak rajta. Hirtelen, ki tudja honnan, minden eddiginél kegyetlenebb trópusi zápor kerekedik, két lépésnyire sem lehet látni az esőfüggönytől; a házakból visítva nevető fiatal lányok, villogó fogú fiúk ugranak elő, és egymással versengve kapkodják le a száradó fehérneműt. MANDULASZEM, EPERAJK A lányok között sok az Indián vagy mesztlc szépség: mon.aolos mandulaszem, fekete fénylő haj, kissé dundl alak, rövid lábacskák és főleg kedves mosoly, „kihívóan szégyenlős“ testtartás, ami azt jelenti, hogy ha a kislány veled szemben megáll és beszélgetni kezd, lágyan kldülleszti kerek- ded hasát, bal kezével éjfekete haját babrálja és lassú ü- temben hol a bal, hol a jobb combjára nehezedik. Ezt Itt nemzedékek óta tanulhatják: anyától kislányra, nagymamától unokára ragadhatott, észre sem veszik, mint ahogy azt sem. hogy a kislányok beszélgetés közben gyakran kidugják piros nyelvük hegyét, .megnyalogatják duzzadt ajkukat, beharapják alsó eperajkukat, és amikor nevetnek (tehát gyakran), akkor hátrave- tik fejüket, mintha el akarnák dobni. Édesek, egyszóval. A fiúk komolyabbak, halk szavúak, rendkívül udvariasak. Latin-Amerikában mindenfelé hallani, hogy a nicaragual emberek talán a legszívélyeseb- bek az egész kontinensen (persze ebben a versengésben sok vetélytársuk van). Bemegyünk a terembe, ahol nagy karéjban körülülik az asztalnál fegyveres őr előtt szónoklő „comandantét“, forradalmi parancsnokot, Bay erdő Arcét. Talán százan lehetnek a hallgatók. Jegyeznek, halálosan komoly arccal figyelnek, van. aki. mikrofont tart maga elé. és kismagnóra próbálja Arcé parancsnok lay- válaszol: — A mi harcunkban testvériesen együttműködik a pap, a gerillaj a munkás, a paraszt, a diák, a nő, a gyermek és az öreg, mert mindnyájan forradalmi hazát akarunk alkotni Nicaraguában. Meg akarjuk szüntetni az írástudatlanságot, és ezt a küzdelmet most Indítottuk el. Gardenal atya folytatja: — Talán érdemes kissé részletesebben szólni az én szerepemről, a katolikus pap szerepéről, hiszen Európában és Latin-Ameriká nagy részén ügy állítják be a forradalmat, mint Emi ellentétes a papok és a keresztény hívők meggyőződésével ... Én ebben a forradalomban találtam meg a keresztényi élet legfőbb motivációját. Elkezdtem azt élni, amit azelőtt csak prédikáltam, de nem vittem át a** gyakorlatba. Amikor az egyház a forradalmi erőszak és a politikai aktivitás ellen prédikált, amikor a marxizmust bírálta, nem a kereszténység, hanem a .kapitalizmus oldaláról tette ezt. Én A Somoza-legények szabadon sétálnak a kényelmes börtön udvarán. A forradalom egyik vezetője: Carlos Carrión országos szervezőtitkár, mindössze 24 éves Somoza „elnök“ és szeretőjének ágya a bunkerben. ba lépett a Sandinista Felszabadítást Fronttal. Iszonyatos halál... De a halál angyala mindenfelé elkísért bennünket ebben a kétmilliós kicsiny országban: a főváros, Managua központját 1972 karácsonya e- lőtt néhány másodperc alatt teljesen elpusztította egy rettenetes földrengés, amelynek körülbelül tízezer áldozata voü. Somoza nem építette újjá a városközpontot, de bezse- uelte a körülbelül 250 millió dollárnyi külföldi segélyt... Földrengésből nekünk is kijutott egy hajnalon, de csak 5- ös erősségű volt a Richter-skálán. Az ágyam úgy táncolt velem, mintha hajón lettem volna. Baj nem történt, nem úgy, mint 1972-ben... Jártuk a főváros utcáit a decemberi nagy hőségben és mindenfelé ezt kérdeztük kísérőinktől, egy-egy romra mutatva: — Földrengés? Polgárháború? Mert a romok nagy része a földrengés „munkáját dicséri“, de Igen sok a bombázás, a tüzérségi tűz nyoma Is. Somoza, „a nemzet atyja“, légierejével módszeresen szétbombáztatta saját fővárosának kerületeit, különösen azokat a gyárakat, amelyek a konkurrens tőkések tulajdonában voltak. Gondolta: ha vége lesz a háborúnak, nem marad versenytárs. Tiszta haszon ... A szerző felvételei BÖRTÖN VAGY KEMPING? A forradalmárok engesztelhetetlenek voltak a harcban, de nagylel'küek a győzelemben. Erről a Nueva Gulnea-l börtönben győződhettem meg. Egy volt textilgyár gépek 'nélküli hatalmas csarnokaiban, közönséges drótkerítésekkel körtll- vont 120 négyzetméteres nagy cellákban laknak a gyanúsítottak. Olvashatnak, csomagokat kaphEtnak, rádiózhatnak, sétálhatnak, focizhatnak az udvaron, többszáz zuhanyozó és Igen sok tiszta vécé áll rendelkezésükre a szabadban (itt mindig meleg van); mindenütt tisztaság, a rabok szabadon moshatják ruháikat, alhatnak, vagy akár a kevésszámú női fogollyal beszélgethetnek a rácson át. Már sok börtönben jártam életemben jó néhány országban, de ennyire családias, kempingszerű börtönt sohasem láttem. A rabok mindegyike — persze — ártatlannak mondja magát. Sokan abban reménykednek, hogy gaztetteiknek nem maradt élő tanújuk. Ezt mondja pimaszul kameránkba Hemán Lozano, Somoza 15 éven át volt testőrparancsnoka Is... A forradalmi bíróságok már hoztak néhány ügyben ítéletet. A halálbüntetést eltörölték; 30 évi börtön a legszigorúbb büntetés. FELELŐSEN, ÓVATOSAN Nicaragua forradalmárainak óvatosan kell lépkedniük, meg kell védeniük fiatal szabadságukat, nem adhatnak»- ürügyet az imperialista beavatkozásra. Óvakodnak a túlzásoktól. Nem sietnek el semmit. Nem bántják a magánszektort: a kávé- termelő, gyapottermesztő tőkéseket, a gyárosokat. Csak megkövetelik, hogy kissé csökkentsék profitjukat, osztozzanak méltányosabban a koldussze- gény dolgozókkal. Nem könnyű az Elkudozás, de a hatalom birtokában — úgy mondják +- oz a célravezetőbb ’ út, ha nem ikarják kitenni magukat a jenki Intervenciónak. Decembert forgatásunkról .a- gész könyvet lehetne — és kellene — írni. Ezeket a rövid jegyzeteket talán azzal- feledhetném be, hogy bizekodóh- ban és elégedettebben hagytuk el Nicaraguát, mint ahogy az első napom megpillantottuk. És ez nagy szó. A kis ország végre jő kezekben van.
