Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-12-02 / 49. szám
—T «IN _ TARKA SPORTVI- LÁG Labdarúgó válogatottunk világbajnoki selejtezőinek nyitánya nem úgy sikerült, ' mint ahogy... Most majdnem azt írtam ide, hogy mint ahogy reméltük volna. Mert tegyük a kezünket a szívünkre, ugyan ki remélte, hogy győzünk a walesi oroszlánbarlangban? A brit szigeteken senki számára sem terem babér, e- zért a mintmálts 1:0 arányú vereséget akár hízelgőnek is tekinthetjük. Jóllehet, a mérkőzést még a televízió képernyőjén sem láthattuk, de a rádióközvetítés, a külföldi lapvélemények, no meg a mérkőzés „szenvedő alanyainak“ egybehangzó nyilatkozatai alapján nyugodtan elmondhatjuk, hogy az viszont már csöppet sem hízelgő számunkra, ahogy a vereséget elszenvedtük. Mindenki csapnivaló csapatjátékról beszél. Még - g brit lapok is úgy vélekednek, hogy a csehszlovák csapat egy kicsikével jobb csa- Mfrjátékkal tisztesebb eredményt is elérhetett, vagy a- kár győzhetett is volna. Megint ott vagyunk, ahol a part szakad. A csapnivaló csatárjáték a ligának is állandó kísérő jelensége. Ennek ellenére az egyesületi edzők változatlanul a végkimerülésig tartó erőnléti edzésekkel igyekeznek jobbnak tűnni a másiknál. Ahelyett, hogy helyzetfelismerésre, alkotókészségre oktatnák védenceiket és lövőtechnikájukat csiszolnák olyan vasszt- gorral, mint erőnléti felkészülésüket. Mintha az erőnléti edzésben lehetne ma valami újat kitalálni. Mintha az alapozás, a tüdőtágítás, izomerősítés minden vállfáját nem ismerné már az egyik éppúgy, mint a másik. Nem ártana, ha ezek helyett egy kis fejtágítást is beiktatnának az edzésprogramba. Hogy az aranylábú fiúk a 'futballt ne csak deréktól — vagy ha úgy tetszik — válltól lefelé, hanem egy kicsit fejjel is . játsszák. Hogy az adott helyzetben ne azt a megoldást válasszák, amelyet bárki választana, hanem azt, amelyre senki sem számít, legkevésbé az ellenfél. Ha ezeket a tulajdonságo- ■ kát ■ elsajátítanák, jakkor elég lenne alkalmasint . néha-néha egy kicsit célba lő- dösni, és bizonyára meg is . lenne az eredménye. Valahogy úgy, ahogy annak idején Puskás csinálta, aki páratlan tökéllyel tudta célba juttatni a labdái. Amikor megkérdezték tőle, hogy tett szert ilyen csodálatos lövő- technikára, azt válaszolta, hogy gyermekkorában nem kerülhetett az útjába egyel len kavics, amelybe ne rúgott volna belé. De nemcsak, hogy belerúgott, hanem igyekezett is mindig eltalálni va lamit. Mikor már komoly edzésben volt, nem átallott az edzések után másfél-két óráig is a pályán maradni és már-már az eszelősséggel határos önuralommal célbn- lődösni a labdával. Mert hát a gyakorlat teszi az embert mesterré. 000 De felesleges most már a történtek fölött keseregni. Inkább vegyük sorjába, hogy . milyenek az esélyek, az esélyeink a 3. európai selejtező csoportban. Egy biztos, legnagyobb ellenfeleink, a walesi és a szovjet válogatott nagyon jó rajtot vett. Mindkét csapat száz százalékos. Wales három mérkőzésből hat ponttal tma és 9:0 arányú ragyogó gólaránnyal S áll az élen. A Szovjetunó két mérkőzésből négy pontot szerzett, és Tiles gólaránya is kecsegtető. Figyelembe kell venni, hogy a jó kezdés lélektani szempontból is feldobja a csapatot. Na és mi van akkor? Miről árulkodik legnagyobb ellenfeleink csatározásainak menetrendje? Wales — jövő év március 25-én kínt játszik Törökországgal, május 30-án otthon a Szovjetunióval, szeptember 9 én nálunk lép pályára, október 14-én otthon fogadja lilandot és kerek egy év ■múlva, november 18-án a Szovjetunióban zárja a küz S deiemsorozatot. Ha két . további , mérkőzésen győz, és a kedvező sorsolás alapján ez nem is olyan lehetetlen, a spanyolországi döntőben érezheti magát. A Szovjetunió —- május 30. Wales, szeptember 23-án otthon fogadja Törökőr szó got, a visszavágó november 7-én lesz, október 28-án otthonában fogad bennünket, november 18-án Woles-et, és november 30-án nálunk játszik. ., Mi holnap játszunk Prágában a törökökkel, a visszavágó április 15-én lesz, május 27-én izlandoi, szegi ember 9-én Wnles-et fogudjuK. szeptember 23 án Izlcmd sz’ getére, október 28 an a Szov/etunióba megyünk, és november 30-án a Szovjetunióval itthon zárjuk a csoport selejtező mérkőzéseit Bár az esélytelen izlandiak és törökök is megkeverhetik a kányát — Izland Törökországban aratott 3:1-- es győzelmével máris meglepetést szerzett — azért minden valószínűség szerint a sorsdöntő mérkőzésekre a három nagy között kerül sor. Életbe vágóan fontos a május 30-1 Wales — Szovjetunió mérkőzés, de bizonyára minden egy év múlva, november 30-án Bratislavá- ban dől el a Csehszlovákia — Szovjetunió találkozón. Addig még sok idő van hátra. Addig esetleg még lőni is meg lehet tanulni, és gondolkodni — okosan. ooo Amíg labdarúgóink botlásán — és, hogy műfajt váltsak — a jégkorong liga alacsony színvonalán kesergünk, jégkoróngozóink ifjabb korosztálya megint nagy ö- römöt szerzett nekünk. A szocialista országok reménységeinek hagyományos Ifjúsági Barátság Versenyén Zvolenban fölényesen diadalmaskodott, amikor a döntőben magabiztos, 9:1 arányú győzelmet ajjatott a legnagyobb rivális, a Szovjetunió fölött, amely nem any- nyira volt rosszabb, mint a- hogy azt az eredmény mutatja, hanem mi voltunk annyival jobbak. Az IBV kilenc évfolyamában ez már a hatodik győzelmünk. Aki látta a megmondhatója, hogy ezek a tizennyolc évesnél fiatalabb fiúk bámulatos dolgokra képesek a jégen. Éppen Ilyen bámulatos dolgokat műveltek elődeik is a korábbi é- vekben. Felmerül a kérdés: hová tűnnek el ezek a tehetségek? Minden bizonnyal elsüllyednek az élvonal visszahúzó hínárjában. Minden bizonnyal hamar átveszik felnőtt társaik kényelmes, könnyelmű felfogását, és beilleszkednek a sorba. Kár! (palágyi) 3§|g áPORT VILÁG t HA AZT MONDJÁK, DAVIS KUPA ... NAGY REMÉNYSÉGÜNK — IVAN LENDL A hét végén az pgész teniszvilág figyelme Prágára irányul. Ha zánk fővároséban lösz a csehszlovák-olasz Davis Kupa-döntő. Teniszezőinknek most egyedülálló lehe tőségük van, hogy elnyerjék a híres -nevezetes-kupát, győzzenek abban a versenysorozatban, amely e sportág ban nem hivatalos csapatvilágbajnokságnak számit. Ezért olvasóink Is bizonyára szívesen veszik, ha megismerkedünk ezzel a sportággal és az említett kupa történetével. EGY KIS TENISZTORTÉNELEM A tenisz — eredeti angol néven lawn-tennis — nagyon régi'játék. E- gyes források szerint már a XIII. században Is játszották. Egykoron ütők nélkül, tenyérrel adogatták >a rongyból, kócból készült labdát a partnerek. Eredetileg az oiaszok és a fran- .ciák hódoltak leginkább neki, és pau- menak nevezték, a sportág fejlődéséért a legtöbbet azonban az angolok tették, aktk tenisz néven már a XIV. században játszották. Századokig alakúit, fejlődött mai formája. Első alapszabályait 1878-ban az angol Julian Marshall áiiítotía ösz- sze. Ezek egy része ma Is érvényben van. - a > . A játéktér egy belső kisebb és egy külső nagyobb négyszög. A pályát egy 91 centiméter magas háló két teljesen egyenlő részre osztja. Régebben 75—80 centiméter magas hálók voltak. A pálya hossza 23 méter 77 centiméter. Szélessége páros játéknál 10 méter 97 centiméter, egyesnél 8 méter 27 centiméter., A pálya talaja változó, Angliában általában füves pályákon játszanak, máshol salak, aszfalt vqgy műanyag. borítású a pálya. A szabályok azcnbait mindenütt egyformák. A préselt gyapjúval borított gumilabda előírt átmérője 6,67 centiméter, súlya körülbelül 58 gramm. A teniszütő anyagára, alakjára és súlyára nincs kötelező szabály. E sportág 1928-ig olimpiai versenyszám, világbajnokságokat is addig rendezték.: Az 1924. évi olimpiai játékok ' után a teniszt törölték a műsorról. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Nemzetközi Tenisz Szövetség FIT között azóta már elfelejtett vita robbant ki. A teniszezők azzal vádolták a NOB testületét, hogy nem megfelelően szervezte meg a párizsi- tornát, és kijelentették, hogy a jövőben beleszólást kívánnak az Irányításba. A NOB azzal érvelt, hogy az olimpia évében nem célszerű a nagy jelentőségű egyéni versenyek kiírása, mert így a teniszezők ötkarikás tornája veszít varázsából. A vita égé-/ szén odáig fajult, hogy a tenisz megszűnt olimpiai sportág lenni, s azóta sem sikerült visszakerülnie az olimpiai sportok családjába. Ojabban azonban biztató tárgyalások folynak a NOB és a FIT között. A szövetség négy éve tette meg az első kezdeményező lépéseket, hogy a sportág visszatérhessen az olimpiai családba Első lépésként a NOB elismerte a szövetséget, s jelenleg az ún. „elismert“ sportszövetségek közétartozik. Néhány kérdésben, Így az amatőr és a hivatásos játékosok különválasztását illetően még nem sikerült megegyezésre jutni, de a legközelebbi, Los Angelos-i olimpián minden valószínűség szerint sor kerül bemutató jellegű tornára, és Í988-ban a tenisz visszatér az olimpiára. Az 1913-ban alakult nemzetközi szövetségnek jelenleg 69 tagszövetsége van, a világszerte teniszezők számát azonban nehéz lenne meghatározni, mégpedig azért, mert egy egész életen át lehet űzni. Aki valaha kezébe vette az ütőt, aligha hagyja abba haláláig a teniszezést, amely versenyszerűen is egész magas korig űzhető. Philippe Chat-rier nek, a FIT francia elnökének a megállapítása szerint az egész világon föbb mint százmillió ember teniszezik, tehát az egyik legelterjedtebb sportág. A DAVIS KUPA SZÍNRE LÉP A Davis Kupáért folyó küzdelem a világ egyik legrégibb sportversenye. Az idén múlt 80 éves, és a háborús évek (1915—1918, 1940—1945) kivételével minden évben megrendezték Prágában kerül sor a kupa 69. dön tőjére. A kupa eredete amerikai diákok kai, pontosabban egy amerikai diák Dwight Fllley Davis nevével függ ösz- sze. Davis társaival együtt nagy be mutató körutat rendezett az Egyesült Államokban az Angliából behozott tenisz népszerűsítésére. A bemutatóknak hatalmas közönségsikere volt. Ez adta nekt az ötletet, hogy kupét a- jánljon fel az USA és Anglia legjobb teniszezőinek összecsapására. Gazdag déli szülők gyermeke volt, álmát könnyedén megvalósíthatta. 1900-ban az amerikai tenisz-szövetség évzáró gyűlésén átnyújtotta a hat-kilós és 15 dekás, korabeli salátástálra emlékeztető, akkor 500 dollár értékű kupát. Az első találkozót a hazai teniszezők és a Brit-szigetek (az E- gyesült Királyság és Írország) még ugyanabban az évben, augusztus 8— 10. között Játszották le Bostonban. Az angolok roppant magabiztosan érkeze tek, de 3:0 arányú vereséget szenvedtek. A győztes csapatban az alapító Davisen kívül Whitman és Ward Játszott. Az első években a Davis Kupa tehát az Egyesült Államok és Anglia valamiféle háziversenye volt. 1904- ben csatlakozott Belgium ás Francia- ország, egy évvel később pedig Ausztrália és Ausztria. 1913-ban jelentkezett Kanada ás Németország. A kezdeti időszak legismertebb játékosai az angol Foherty fivérek, az ausztrál Brookes, és az amerikai McLaughlin voltak. Ez utóbbi alkalmazta először a ma már természetes űn, ágyú szervát. Minden idők legeredményesebb Davis Kupa résztvevője az angol H. L. Doherty volt, aki 1902 és 1906 között zsinórban tizenkét kupameccset játszott vereség nőikül. A két világháború között a Davis Kupa nagyot fejlődött. A sok jelentkező miatt a szervezők már 1923-ban kénytelenek voltak a résztvevőket európai és amerikai zónába sorolni. Abban az időben Anglia és Francia- ország jóvoltából Európa vitte a prímet. Ttz évig egyfolytában az* öreg kontinensen maradt a „salátástál“. Az európai egyeduralom 1933-ban ért tetőfokára, amikor európai döntőt játszottak Párizsban A Franciaország — Anglia döntőben az angolok győztek 3:2 arányban. A CSEHSZLOVÁK TENISZ ELŐ LE GENDÄJA JAN KODES MÉG MINDIG CSATASORBAN ÁLL A Davis Kupa küzdelmeken számos világhírű teniszező tűnt fel, mint például az amerikai Bil Tilden, akit ma Is minden Idők legnagyobb teniszezőjének tartanak. Örökre bevonultak a tenisz történetébe honfitársai: Johnston és Richards, a négy francia muskétás: Cochet, Borotra, Lacoste és Brugnon, az angol Perry és Austin, az amerikai Vines, Budge és Riggs, a német von Gramm és az ausztrál Crawford, Qulst' és Bromwich. Ebben az Időben a csehszlovák versenyzők Is hallattak magukról, akik Í924-, 1928-, 1931-, 1935- és 1937-.ben bekerültek az európai zóna döntőjébe. A csehszlovák színeket olyan teniszezők képviselték, mint Jan Ko- Zeluch, Macenáuer, R-ohrer, Menzel, Hecht és Cejnar. A háborút a kupa Ausztráliában „vészelte“ át. De már az első háború utáni évfolyamban, 1946-ban elhódították az amerikaiak, akik között o- lyan hírességek szerepeltek, mint Kramer, Schroder, Talbert, Parker és Mulloy. 1974-ig csupán az Egyesült Államok és Ausztrália neve került fel a serleg kettős talapzatára. Ekkor Svédország jóvoltából európai győztes neDWIGHT F. DAVIS vét vésték az ezüstlapocskára. A svédországi döntő a hazaiak ellenfele éppen hazánk válogatottja volt. Szoros küzdelemben csak 2:3 arányban maradtunk. alul a Borgot Is felvonultató svéd együttessel szemben. Néhány figyelemreméltó eredményt azért az európai tenisz Is ért el a világháború utáni Időkben. Az olaszok nyolc ízben nyerték meg az európai zónadöntőt, sőt 1960:ban és 1961-ben 1937 után Európából először küzdhet- tek az ausztrálok ellen a kíhívásos döntőben. A mieink az idei győzelemmel együtt hatszor diadalmaskodtak az európai döntőben, mindenekelőtt Jan Kodeá érdeméből. Miután Ivan Lendl ragyogó teljesítményével a zónaközi döntőben legyőztük Argentínát, december 5—7-én Prágában játszhatunk a „salátástálért“ Olaszországgal. ÉRIK AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK GYŐZELEM A csehszlovák tenisz színvonala — főleg Ivan Lendl jóvoltából — felfelé ível. A fiatal Lendít az Idén elért eredményei alapján pillanatnyilag a világ második helyén tartják számon az amerikai McEnroe után. S bár a nőknél nem rendeznek Davis Kupát, ide kívánkozik, hogy Haná Mandlíko- vát is hasonlóan a második helyt« sorolják a „komputeres“ értékelésben. Előttünk tehát a nagy lehetőség, amely alighanem egyhamar nem tér vissza. Annál is inkább, hogy szó van a Davis Kupa átszervezéséről. Dávid Gray, a FIT főtitkára előterjesztette azt a javaslatot, hogy töröljék el az eddigi zónákat, és a sorsolás legyen teljesen nyílt. Egy másik javaslat szerint a Davis Kupát egy vagy több nagv nemzetközi tornán a legjobbak részvételével bonyolítanák le. Mindkét javaslat nagy ellenállásba ütközik. Hazánk, számos országgá] együtt az eddigi i^i-inyolftásf rendszer mellett szavaz. PALÁGYI LAJOS Y PRÁGÁBAN A
