Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-11-04 / 45. szám
' ZÁSZLAJÁRA AZT ÍRTÁK, HOGY BÉKE „ElvtársakI A munkások ás parasztok forradalma, amelynek szükségszerűségét a bolsevikok mindig hangoztatták, megválásait!“ — jelentette be Vlagyimir Iljics Lenin a Szmolnijban megnyílt munkás- ás ka- tonaküldöllek petrográdi szovjetjének ülésén. 1917. (október 25-ét) november 7-ét mutatott a naptár. Az emberiség legűjabbkori történetének első napját. A szocializmus győzelmének és a kommunista társadalom építésének elmélete immár legális keretek között találkozott a forradalmi gyakorlattal. És ennek a gyakorlati kommunizmusnak az első megnyilvánulása az volt, hogy ezt a szót (rta zászlajára: béke! A legfontosabbként november B-án Lenin előterjesztette a békéről és a földről szóló dekrétumot. A Szovjetunió egész történetét ez a motívum, a békéért vívott harc kíséri végig. A második világháború után a Szovjetunió és a testvéri szocialista országuk ereje meghatározó tényezővé vált a világban. Korunkban egyetlen lényeges kérdést sem lehet a szocialista országok nélkül megoldani. Ehhez — a nemzeti sajátságok figyelem- bevétele mellett —, a marxizmus-leniniz- mus ideológiája alapján álló internacionalista együttműködésre volt és van szükség. Ezért gyűltek össze húsz évvel ezelőtt, 1960. november 29-én (előtte 1957-ben és utána 1969-ben) Moszkvában tanácskozásra a kommunista és munkáspártok képviselői. A moszkvai nyilatkozat leglényegesebb mondanivalója: „Korunk fő jellegzetessége, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének meghatározó tényezőjévé vált. Az imperializmus semmiféle erőlködése nem állíthatja meg a történelem előrehaladását. Létrejöttek a szocializmus további döntő győzelmének szilárd előfeltételei. A szocializmus teljes győzelmét nem lehet feltartóztatni.“ A haladó emberiség bizakodva tekint a Szovjetunióra és a szocialista országokra, elsősorban mint a béke támaszaira. Ezt bizonyítja többek között, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán kidolgozott békeprogramot valamennyi ország népe támogatja, mert találkozik igazi érdekeivel. Hatalmas tehát az erő. Az igazság és ez az erő vezette a tullakat, amikor Helsinkiben 35 ország küldöttségének vezetője aláírta a záróokmányt, megvalósult a gondolat, amelyet a Szovjetunió, hazánk és a többi szocialista ország kezdeményezett és az 1969-es budapesti felhívásban intézett Európa népeihez. A békepolitika, a békeharc tovább folytatódik. A Szovjetunió, a testvéri szocialista állaindk sürgetik a politikai és katonai enyhülést. A világ népei joggal tekintenek bizakodva Moszkvára. A figyelmet odavonzza most az is, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja újabb történelmi jelentőségű kongresz- szusra készül. Ezen a többi között minden kétséget kizárólag újabb békekezdeményezés szii'nHk. Olyan, amely az egész emberiség érdekeit szolgálja. (gyl) imf< 4. MOLNÁR JÁNOS felvétele A KONGRESSZUSI PALOTA A MOSZKVAI KREMLBEN •V- V -V yf ' Izenegy millió jól szakképzett ifjúmunkást kell felkészítenie öt év alatt 1980-nal bezárólag a szovjet szakmunkásképző rendszernek. Ebbe a rendszerbe tartoznak a 3 éves képzési idejű szakmunkásképző intézetek, ahol a gyerekek a nyolc általános után szakmát tanulnak és érettségi bizonyítványt is kapnak. Vannak olyan egyéves intézetek is. ahova azok jelentkezhetnek, akik már elvégezték a tízosztályos iskolát. Ezek az intézetek rendkívül népszerűek: a tanulók egy év alatt kitanulhatnak egy jő szakmát, miközben ösztöndíjat és fizetést is kapnak. A pedagógusok hangsúlyozzák, hogy a fiatal lányok és fiúk a 10 éves iskola elvégzése után jobban eligazodnak a pályaválasztás dolgában, mint a csak nyolc osztályt végzett fiatalok. A 30-as számú szakmunkásképző intézet igazgatója, Ivan Novikov elmondta, hogy miután a televízióban bemutattak egy háromperces filmet az intézetről, a jelentkezők száma csaknem háromszorosára növekedett. — A mai fiatalokat nem lehet világos osztálytermekkel, nagy tornatermekkel elragadtatni — mondta az igazgató. — A srácok elmagyarázták nekem, hogy a legnagyobb benyomást azok a korszerű szer-R számgépek tették rájuk, melyeken-szerelő- £ Ink dolgoznak, azok a bonyolult műszakiíT feladatok, melyeket a konstruktőröknek 1 kell megoldaniuk. Vonzotta őket az, hogy r'; az intézetünk által ajánlott szakmákban ; gondolkodni és alkotni kell. Műszaki raj-. zolókat, műszaki átvevőket, karbantartó la-j|', katosokat és szerelőket, rádiószerelőket stb. képezünk ki. Minden tanuló ösztöndíjat kap, \ a szakmai gyakorlat idején az elvégzett munkáért járó fizetés bizonyos százalékát.^; • Vizsgák idején az intézetet szó szerint meg-® rohamozzák a legnagyobb moszkvai gyárak képviselői. Valamennyi végzős három-négy ajánlat közül választhat. A fiúk főleg azokat a gyárakat választják, melyek saját ; felsőoktatási intézménnyel rendelkeznek, ahol tovább lehet tanulni. Nálunk az oktatási rendszer nyílt, mindenki ott „áll meg“, ahol azt szükségesnek érzi. Egyszer előadást tartott nálunk Andrej Szolovjev akadémikus, a híres pszichológus, ö mondta, hogy a helyes pályaválasztás a boldog élet egyik fontos alapja. Szeretnénk, ha tanulóink választása ilyen alapokat adna az induláshoz. APN-KS ■ ■■■■■ A HELYES PÁLYAVÁLASZTÁS BOLDOG ÉJÉT ALAPJA
