Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-10-28 / 44. szám
fl* s Ä főépítésznél Bukarest főépítésze, Alexandra Budisteanu kedélyesen kérdi: mi érdekel Jobban, a város múltja vagy jövője. — A Jelene,. — Az kicsit nehéz lesz, mert ml már az ezredforduló generációjának építünk. A városfejlesztési terv legfőbb elve a termőföld védelme és a zöldterületek sérthetetlensége. 4.- • — Szerencsénk van, -mert Bukarest nagykiterjedésű, több mint 600 négyzetkilométer területű város,,.ráadásul van hővé terjeszkedni. Az 1977-es földrengés után Bukarest központjába .Irányítottuk az építkezések súlypontját. És bizonyára tapasztalta, hogy az akkori pusztításnak jelenleg már nyoma sincs a városban. Befolyásolta-e a. földrengés a város épületeinek építészeti technológiáját? i— Nem döntő mértékben. Tulajdonképpen a földrengés vizsga volt, amelyen helytálltunk, ugyanis csak a nagyon régi épületek mentek tönkre, ezért nem Is változtattunk fő építés szetl elveinken. Továbbra Is 1= gyekezünk megőrizni a város történelmi arculatát, és ott, ahol az utca vagy városrész azt megkívánja, az. új épületeknek . is igyekszünk ilyen arculatot adni. 'Az építészek véleménye, hogy az ipartelepeknek, amelyek szennyezik a levegőt és a vizet, semmi keresnivalójuk a lakónegyedekben, városközpontokban. Ezt az elvet Bukarestben szigorúan veszik. Néhány évvel ezelőtt még az ország ipari termelésének egynegyede itt összpontosult, ma ez tizenöt százalékra csökkent. Egy cementgyárat nemrég „lakoltat- tak“ ki egy új lakónegyed tő- szomszédságából. Bukarestben ebben az ötéves tervben 170 ezer lakás épül, a következőben már 20Ö ezer. A kétmilliós főváros lakóinak kétharmada új lakásban lakik, csupán a régebbi (13—^20 éves) lakónegyedekben, a . Titánban 240 ezer ember él, a Drumul Taberiiben 170 ezer., Maga _a város főépítésze egy házgyári elemekből készült lakóház tizedik emeletén lakik. Nem mintha ezt tartaná a. legideáli- labbnak, de egy gyorsan fejlődő társadalo.m;nem építhet minden családnak , kertes házat. „Nem azért, mint! i nem. férnénk el a. földön, hanem mert ezzel az építészeti technikával csak 2060-ra oldanánk meg j lakásproblémát.“ A bukarestiek rendkívül büszkék a metróra. Lépten-nyomon bukdácsolnak, terelőutakon közlekednek miatta/ mert Prágához hasonlóan itt is folyamatosan adják át az egyes szakaszokat, de ez cseppet sem zavarja őket. Az első szakaszt tavaly augusztusban adták át a bukarestieknek. Azonnal elhatároztam, hogy kipróbálom. Kisszakaszt választottam, az Uniri, piac és a Timpuri Női gyár közöttit. Az utazás valóban nem tartott sokáig, viszont a lépcsőjárás igen, mert a mozgólépcsőknek minden állomáson csupán a helyük van meg. t Maricánál Marica Floriea egy bukaresti kötöttárugyár varrónője, hat éve dolgozik a gyárban, naponta 170 férfizakőba kell bele- varrnia a bélést. Havi keresete 1500—1800 lei. A mesterkezek versenyében vállalati szinten második lett. Olt megyéből jött, elvégezte a gyár üzemi iskoláját, és nem gondol többé arra, hogy hazamenjen... _ Marica, hogyan osztod be a pénzed? — Legtöbbet az öltözködésre költök, meg szépítőszerekre. Aztán sokba kerül a szórakozás is. A fiúmmal moziba, diszkóba járunk, nem, nem spórolok semmire. Talán később... — Otthon érzed magad ebben a hatalmas városban? ' — Lassan több itt az idegen, mint a tősgyökeres bukaresti. Már megszoktam a várost, és tulajdonképpen nem tudnék o- lyat mondani, ami itt nem tetszik. A gyár, amelynek egy részlegén Marica és a KlSZ-tltkér, Pt- va Illana végigvezetett, egy hatalmas textllkombinát, 18 ezer dolgozóval. Termékeik nálunk Is kaphatók, elismeréssel szóltak főleg a Romarta — Prior- -csereakclókról. Illana 16 éves korától a gyárban dolgozig, varrónőként kezdte, kőt éve áll az Ifjúsági szervezet élén. Férjezett, egy kisgyermeke van. — Most bizonyéra az óvodában van — Jegyzem meg. — Nem, nem. Az ismerősökhöz hordom. A vállalati óvoda mindössze 300 férőhelyes, és nincs is Igény nagyobbra, mert az asszonyok többsége nem a gyár közelében lakik. Hogy mindezt megértsd, azt ajánlom, buszózd végig a várost réggel hat és tél hét között..-. Az óvodán kívül a gyárnak van egy 300 férőhelyes munkásszállója, ifjúsági klubja, a- melyben rendkívül sokrétű tevékenység folyik. Ami viszont számomra sokkal figyelemre méltóbb, az a gyár üzemi iskolája, amelyet Illana szavai szevilágjárók Nehéz újat Írni egy olyan városról, amelyben nyaranta hazánk turistáinak ezrei fordulnak meg. Helyzetemen csupán az a tény könnyít, hogy riporterként jártam olyan helyeken is, ahová turistaként az ember nem jut el. ZÄCSEK ERZSÉBET BUKAREST A bukaresti űnirea téri piacon rlnt a termelés minőségének javítása végett hoztak létre. — Sok asszony egyenesen a földekről jön hozzánk, és mi nem állhatunk addig a termeléssel, míg betanulnak. A gyár mérnökei ebben az üzemi iskolában segítik őket az alap munkafolyamatokat elsajátítani, a gépek iránti bizalmatlanságukat legyőzni. Járjuk a gyárat. Modern alapanyagok, modern fazonok. Selejt úgyszólván nincs. Tökéletes munka. Marica közbe-köz- beszól: „Ezt Franciaországba készítjük, ezeket a szőrmegalléros kabátkákat pedig Olaszországba.“ Adriannál Boeru Adrián még 30 éves sincs, és máris egy olyan intézmény igazgatója, amelynek rendezvényeire hetente kétezer fiatal Jár. Ezt az intézményt népszerűén Atheneulnak nevezik, és körülbelül a mi művelődési házainknak felel meg, azzal a különbséggel, hogy Romániában ezek a házak a bevételükből élnek, nem részesülnek állami támogatásban. — És még egyszer sem volt probléma? — kérdem csaknem kétkedve Adrlant. i Amint látja, nem. A legjobban a szórakoztató- és sport- rendezvények „fizetnek“. Nem a tömegsportrendezvények, hanem... De tudja mit, jöjjön, megmutatom. A pincelejáratot egy hatalmas kulcs nyitja. (Az épület azelőtt egy magántulajdonban levő villa volt.) Lenn kacska- ringós folyosókból ajtók nyílnak, rajtuk különféle feliratok: fotokamra, gimnasztika, testedzés, dzsesszgimnasztika, fogyő- kúraterem. Itt megállunk. — Sok nálunk a kelleténél kövérebb ember. Ez nekik sem p| tetszik. Aki fogyni akar, hoz- zánk Jön. Itt aztán verejtékezve, hetente ledob 1—2 kilót, szakszerű felügyelet alatt, előre kidolgozott szigorú diétával, mindenkinek sikerül megszabadulnia fölösleges kilóitól. Egyiknek ez egy hónapig, a másiknak fél évig is eltart, de mindenkinek sikerül. Ezért a fogyókúráért valóban csak szimbolikus árat kérünk. A ház látogatóinak zöme 17 Hanul cu tel — 27 év közötti fiatal. Ezek egy része műkedvelő, a többiek kíváncsiskodó, szórakozni vágyók. Népszerűek a diszkó- estjeik — héttől tízig — kiállításaik. vetélkedőik. ve zsibongó emberekkel, akik nem vásárolni, inkább csak tolongani jönnek a Lipskánlra. A lipskáni bazárban Tamás, bukaresti kísérőm otttartózkodásom utolsó napján kétségbeesetten kapott a fejéhez: te jó ég, hiszen még nem voltunk a Lipskánin és a skanzenben sem, és a kereskedők fogadójában.sem. Ez engem akkor egyáltalán nem zavart, de most, bizonyos idő távlatából mégiscsak örülök, hogy megnéztem, amit a bukarestiek minden idegennek megmutatnak. A llpskanl bazár a bratisla- val korzó vagy a komáromi Jókai utca megfelelője, természetesen sokkal hosszabb és tömHát tolongtunk ml is boldogan, és közben megpróbáltunk bámészkodni is: néztük a műbőr vackokat, a meleg kézikötésű gyapjúpulóvereket, mellényeket, kucsmákat, övcsatokat, melltartókat, overallokat, köcsögöket, hímzett térítőkét. Szerettem volna legalább egy felvételt készíteni a nyüzsgő tömegről, sajnos, fényképezőgépem lencséjében szüntelenül csak az előttem tolongó néni bekötött feje látszott. — Térjünk már be valahová — kérleltem Tamást. Hanul cu tel — ez állt a táblán a fölött a kapu fölött, amelyen mi bementünk. Itt szerencsére sokkal kisebb volt, a tömeg, mint kint. A Hanul cu tel egy hangulatos udvarház. Az udvarból sok-sok ajtó nyílik, mindegyik mögött más-más árut vásárolhat a pénzes Idegen: hímezett térítőt, iparművészeti tárgyakat, és fenn az emeleten van a bizományi árúház. Itt többek között közszükségleti cikkek és művészeti alkotások, valamint nemesfém készítmények kaphatók. Stílbútorok 12—15 ezer leiért, ikonok 400—450 leiért, népművészeti tárgyak potom áron. Megveszek egy postert, sőt egy ruhát is kiválasztok, szívesen megvenném, ha lenne rá pénzem. De nincs, és így nehéz szívvel to- vábbállunk, a titokzatosan hangzó Hanul lul manuc felé. Közben vagy háromszor is elhagyom a vásárfiát, de mindannyiszor megkerül, mert kinek is kellene egy plakát. A Hanul lui manuc valamikor a kereskedők szálláshelye volt. Ma turistaattrakció, furfangos- sággal és leleményességgel rendbe hozott pénzköltőhely. A téglalap alakú épület udvart zár körül, ahol jelenleg szabadtéri vendéglő működik. A házban szálloda, étterem, apró presszók vannak és emléktárgy- üzletek. Süppedő szőnyegeken, frakkba öltözött pincérek suhannak — mindezt egy 400 é- ves épületben teszik, amelynek falai helyenként a félméteres vastagságot is meghaladják. ■— Meghívlak az Interconti- nentálba — mondja Tamás, látva, hogy már alig vánszorgok. — De én éhes vagyok...-r Tudom, ebédre hívlak, nem csendes üldögélésre. Ennek pedig nem lesz jó vége, gondolom magamban, én csak egyszer voltam a budapesti Intercontinentálban, de megelégeltem az efféle rongyrázást. Csendben vagyok, gondolom Tamás jobban ismeri a helyi viszonyokat. A két ebédért 40 leit fizettünk, és ettől egészen megjött a kedvünk a további sétához. Magyarázatképp csupán annyit, hogy nem az Intercontinental luxuséttermében, hanem a szálloda földalatti önkiszolgáló é- telbárjában ebédeltünk. Különben ez is nagyon elegáns hely, de az ételek árát a diákok zsebéhez méretezték. Itt ismerkedtem meg egy fiúval, aki kevéske orosz tudásával elmondta, hogy egy bukaresti diáklap szerkesztője. — Egyetemi lap? — kérdeztem. — Nem, a KISZ Központi Bizottsága adja ki az egyetemistáknak. Ezenkívül természetesen minden egyetemnek van saját lapja. Az Intercontinental és a Du- na-szálló tulajdonképpen a város központját képezi. Jobboldalt az egyetem épületei, baloldalt a Nemzeti Színház, és még néhány nagyon elegáns új épület. A téren körös-körül ízléses ernyők alatt virágárusok kínálják a kardvirágot, az őszirózsát, a szegfűt. Bukarestben nagyon sok a virág, és az emberek szeretik is a virágot. A téren teljesen véletlenül felfedezzük a Csehszlovák Légitársaság irodáját. Szlovákul kérdem, szlovákul válaszolnak. Igen, rendben van a repülőjegyem. Nagyon előzékeny, készséges mindenki. Innen a Július Fuőík utcába indulunk. A földrengés itt is sok épületet tönkretett. Az építkezések ellenére az utca .tele van zölddel, néhány fa talán már százéves is lehet. Az utca lakói közül bizonyára csak kevesen tudják, ki volt Fuéík; sajnos még egy emléktábla sem hívja fel figyelmüket a névadóKét óra múlva indul a repülőgép Bratislavába. Megvásárolom a bukaresti esti lapot, az Informatiát. Ebből megtudom, hogy a város legnagyobb mozijában az Elfújta a szélt játsszák Clark Gable és Vivien T.eigh főszereplésével. Az elmúlt héten háromnapos látogatáson Görögországban tartózkodott Labo- mír Strougai elvtár«, csehszlovák kormányfő. Csehszlovákia és Görögország politikai és - gazdasági együttműködése jó példa a különböző rendszerű országok kölcsönös kapcsolatai fejlesztésének lehetőségeire. Az elmúlt öt esztendőben a kölcsönös külkereskedelem igen dinamikusan fejlődött és megvannak a kedvező feltételek a mindkét fél számára előnyös termelési kooperáció és a harmadik piacokon való együttműködés fejlesztésére. A látogatás alkalmából egészségügyi segítségnyújtási és konzulárts szerződésről szóló egyezményt is aláírtak. Október 21-én ülést tartott Moszkvában az SZKP Központi Bizottsága. Nagyjelentőségű beszédet mondott az SZKP KB főtitkára, Leonyid Brezsnyev. Beszédének nagy részét a népgazdaság fejlesztésének szentelte. Foglalkozott az életszínvonal emelésével kapcsolatos kérdésekkel. Első helyen említette az élelmiszerellátás javítását. Megállapította, az országban jóval több növényi és állati eredetű terméket gyártanak, mint korábban, a városok és az ipari központok élelmiszerellátása azonban nehézségekbe ütközik. Ezért fontos, hogy a mezőgazdaság továbbra is nagy beruházásokat és a- nyagi forrásokat kapjon. Brezsnyev elvtárs kitért a közelmúltban jóváhagyott és az éleltniszerprogram e- lőkészítésére .vonatkozó határozat teljesítésének a fontosságára, majd megállapította, hogy az életszínvonal további emelése megköveteli a közszükségleti cikkek gyártásában is a változásokat, amelyek nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre és az árucikk választékára is vonatkozik. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése október 19—-20-án Varsóban volt. Az ülés résztvevői hangsúlyoztak, hogy a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben növekszik az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői november 11-én kezdődő madridi találkozójának jelentősége. A jelenlegi körülmények között — hangsúlyozták a külügyminiszterek — a katonai feszültség csökkentésének döntő jelentősége van abban, hogy az államközi kapcsolatok a béke és az enyhülés Irányába fejlődjenek. Szükségesnek tartják, hogy Madridban döntés szülessen az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról, annak idejéről és helyéről. Már a múlt héten említettük a francia elnök kínai látogatását. Most, amikor a látogatás már befejeződött, világossá vált, hogy a kínai és a francia nyilatkozatok jelentősen eltértek egymástól. Megfigyelőknek feltűnt, hogy a francia elnök nem csatlakozott a kínaiak által szorgalmazott szovjetellenes kitételekhez. A kínai vezetők közvetve bírálták a francia elnöknek azt aa álláspontját, hogy párbeszédet kell folytatni a Szovjetunióval, meg kell e- rősíteni az enyhülés irányzatát és nem szabad megengedni, hogy a feszültség váljék uralkodóvá Európában. A francia köztársasági elnök többször hangsúlyozta azt a tényt is, hogy Kínának is pozitív szerepet keb lene játszania a nemzetközi politikában. Ezek a francia vélemények a kínai Vezetők körében nem találtak megértésre. r L
