Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-30 / 40. szám

6 ftps Világraszóló csehszlovák győzelemmel ért véget Buenos Airesben a csehszlovák-argen­tin Davis Kupa találkozó. Ez azt jelenti, hogy Prágában a döntőt az olaszokkal játsz­hatjuk. Történjék bármi, a Buenos Aires-i siker örökre bevonul a sportág történetébe. A hírügynökségek különösen Ivan Lendl já­tékát dicsérik, aki legyőzte a világranglis­ta 4. helyén nyilvántartott Vilast. Reméljük, hogy az olaszok ellen is mogismétli argen­tínai teljesítményét, és akkor talán el is nyerhetjük a „salátástálat“. A nagymenő profi teniszezőkről egyébként furcsa dol­gok kerülnek napvilágra, olvassák el ro­vatunk erről szóló írását. Szolidaritási program f Nagy feladatok állnak a I Nemzetközi Olimpiai Bizott- I ság előtt: segítséget kell 8 nyújtania az ázsiai, afrikai f és latin-amerikai országok- 1 nak, ahol a sport csak most I indul Igazán fejlődésnek 1 Ezt a célt szolgálja a NOB | olimpiai szolidaritási pro- 1 gramja, Konsztantyln Adria j novnak, a NOB szovjet tag- 8 jának cikkéből idézünk I részleteket. A Szovjet Ollftip'fat Bízott- S ság 1962-ben határozati ja- | vaslatot terjesztett a NOB § 59. ülésszaka elé, amelyben I javasolta, hogy a: Nemzetközi Olimpiai Bi- 1 zottság részesítse sokolda- 1 lú támogatásban az afri- 1 kai és ázsiai országok sport- I mozgalmát. Indítványozta, hogy se- I gítsék elő a nemzeti olim- I piai bizottságok megszilár­dítását, a sport anyagi I alapjainak megteremtését, a 1 sportmozgalom helyi veze­tőinek és az edzőknek a képzését. Mindehhez vegyék igénybe a nemzetközi sport- szövetségek, a nemzeti olim­piai bizottságok, valamint a fejlett sportéletű országok állami és társadalmi szerve- I zetének közreműködését. A Szovjet Olimpiai Bi- I zottság az elsők között já- I rult jelentős összeggel a j program segélyalapjához, I amelynek létrehozásában az I NDK, Csehszlovákia, Bulgá- I ria, Franciaország, Olaszor- I szág és más országok Is I részt vettek. A NOB az olimpiai szoli­daritási program irányításá­ra 24 tagú különbizottságot hívott életre, élén Lord KILLANINNAL. 118 olimpiai bizottsággal vették fel a kapcsolatot, s figyelemmel kísérik az edzőképzést, a módszertani szakirodalom kiadását a fejlődő országok­ban, és szaktanácsot adnak a sportlétesítmények építé­séhez. 1978-ban 103 ázsiai, afri­kai és latin-amerikai nemze­ti olimpiai bizottság kapott a -sport fejlesztésére segít­séget. Harminckét országban rendeztek edzőtaiífolyamo- kat, amelyeken 7312 hallga­tó vett részt: Jelenleg 25 fejlődő ország­ban 122 szovjet szakember­( dolgozik. A: közeljövőben újabb edzőket küldenek ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai államokba. Ezek az edzők módszertani tanfo­lyamokat vezetnek majd. ■BI I A z ember érzelmi állapota, testi és szellemi képessége több napos idő­közönként ingadozásoknak van alá­vetve — állapítja meg a bioritmusról szó­ló elmélet. Ezeket az ingadozásokat min­denkinek tekintetben kell tartania. Ez a- zért szükséges, hogy az ember egyrészt el­kerülje a kedvezőtlen Időszakokkal járó veszélyeket, másrészt a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsa a kedvező időszako­kat. Ennek az elméletnek eg-yes követkéz tetősen már kezdik alkalmazni a gyakorlat­ban, többek között a testnevelés terén. A kellett a versenyzők születésének dátumát, valamint azt, hogy mely napokon érték el csúcseredményeiket és legjobb teljesítmé­nyeiket. Az adatokat számítógépbe progra­moztuk ... És mit láttunk? — Leonyid Zsabotyinszkíj súlyemelő olim­piai bajnok eredményeiből jellegzetes di­namika tűnt ki: összetett teljesítménye két év után, a harmadik évben erősödött tel­jesen. Húszéves korában 45 kilogrammal javult, a következő évben csupán meigsmé- telte ugyanazt az eredményt. Huszonkét é- vés korában 5 kilogrammal emelt többet, Mi a bioritmus? bioritmus alkalmazásának azonban sokkal nagyobbak a lehetőségei, például az ed­zéstervek összeállításánál is figyelembe ve­hetők a kutatások eredményei. A bioritmus elméletéről Valentyina Sa- posnyiková, a pedagógiai tudományok kan­didátusa a többi között Így nyilatkozott: ■— „Divatba“ jött a bioritmus. Sokan új tudományos fogalomnak tartják, noha vol­taképpen ez nem egészen igaz. Amint az életben az gyakran előfordul, az újról ki­derül, hogy csak —- alaposan elfeledett... A múlt század végén végzett kutatások a- lapján kialakult bioritmus-elmélet a követ­kező hármas felismerésben összegezhető: az emberi test teljesítőképessége 23 napos, érzelmi élete 28 napos, szellemi teljesítmé­nye 33 napos ritmusban változik. A biorit­mus azonban az egész emberi szervezet funkciója, nem bontható részekre. © Beszélne kutatási eredményéről? — Az élvonalbeli férfi sportolók telje­sítményei két év után, a harmadik évben javulnak jelentősen. A 'nőknél átlagosan egy év múlva állnak be hasonló változá­sok. Emellett minden sportágban találha­tók bizonyos sajátosságok. Vizsgálatainkhoz több mint ötszáz nemzetközt szintű sporto­lót választottunk ki. Ezenkívül további nyolcezer versenyző sportteljesítményeinek sok éves dinamikáját tanulmányoztuk kü­lönböző sportágakban. Ehhez Ismernünk viszont huszonhárom évesen egyszerre har­mincöttel. Huszonnégy évesen 12-vel, hu­szonöt éves korában 17-tel, 26 esztendősen 15-tel. Ám 29 éves korában megint észreve­hető kiugrás következett: 22 kilogramm volt a teljesítménytöbblete. (j§ Felmerül tehát a kérdés: Milyen mér­tékben függünk a bioritmustól? — Nincs szó kikerülhetetlen kényszerről, és semmi okunk a „fatalista“ álláspontra. Először Is azért, mert az emberre ható különböző ritmusok mintegy fáziseltolódást mutatnak egymáshoz viszonyítva. Így hát biológiai rendszerünk megbízhatósága elég nagyfokú. Ezenkívül az akarati tényezők­ről sem szabad megfeledkezni. Ha felismer­tük a szabályszerűséget, úgy nemcsak arra van mőd, hogy élőre jelezzük az esemé­nyeket, hanem szabályozhatjuk Is a biorit­must. © Ebben a vonatkozásban bizonyára nem­csak a sportolókkal foglalkoznak... — A legjobb kísérleti terep a stadion, ahol a sportolóra maximális testi és lelki megterhelés nehezedik. Azokban az Idő­szakokban, amikor az emberi szervezet a környezeti hatások miatt a leginkább sebez­hetővé válik, megelőző intézkedésekre van szükség. Gondoskodni kell tehát az ellen­álló képességének a helyreállításáról bizo­nyos vitaminokkal és gyógyszerekkel! VISSZHANG Az Oj Ifjúság egyik korábbi számában cikket írtam Nyitraiak az athéni olimpián címmel. A Zobor alatt ugyanfs már régóta tartotta a fáma, hogy az első athéni olim­pián nyitrai versenyzők is részt vettek. A régi Nyitra eleven lexikonja, Knotek Lajos bácsi, akinek az elbeszélése álapján írtam az említett cikket, azt is tudni vélte, hogy a két versenyző Krencsey István és Juhász Árpád volt. A napokban levelet kaptam' Budapestről, Zombory György barátomtól, .aki sporttörr ténelemmel foglalkozik, és a következőket közölte, hogy nyitraiak az athéni olimpián nem szerepeltek, összesen hét sportoló In­dult a magyar színekben, többek között Szokoly Alajos, aki szlovákiai származású volt, Vlhnye fürdőn élt. 100 méteres sík­futásban a harmadik, hármasugrásban a negyedik lett, 100 méteres gátfutásban bár felbukott, de így is a döntőbe került. A másik szlovákiai származású sportoló Kell­ner Gyula volt. Ö SzepesSég szülötte, fia, Késmárki Kornél később a magasugrás ma­gyar csúcstartója volt. Az olvasók elnézését kérem, hogy téves értesülésemmel talán félrevezettem vala­kit. Másfelől azonban megtudtuk, hogy az athéni olimpián két szlovákiai sportoló Is indult. Mártonvölgyi László KÁBÍTÓSZER A TENISZBEN (Az amerikai Rock and Folk havilap szeptemberi számában szenzációs nyilatkozatot közölt Patrick Noah ismert francia teniszező, aki azt állította, amire so­kan már régen gyanakodtak, hogy egyes versenyzők doppingszert, kábítószert használnak. A jelenleg húsz­éves Noah egyébként Kamerunból került Franciaország­ba. Arthur Ashe. Wimbledon első színes bőrű bajnoka fedezte fel tehetségét pontosan tíz évvel ezelőtt. Phi­lippe Chatrier, a nemzetközi szövetség francia elnöke nyújtott segítséget Párizsba költözéséhez, s ott valóban kibontakozhatott tehetsége, tudása. Jelenleg a világ­ranglista (izennegyedik helyezettje. Nyilatkozatának kérdéses részét az európai sportsajté is átvette.) — Te mit nyelsz, kokaint? — Nemi — Megpróbáltad már legalább? — Soha, de egyesek an­nál többet szednek. A te­niszben a doppingellenőr­zés ismeretlen fogalom. — Rájössz, ha az ellenfe­led szedett valamit? — Biztosan ... De gyanús alakokat minden verseny­ben látni, ráadásul egyre szaporádnak. S ez velem együtt sokakat felháborít, hiszen így nem küzdünk egyenlő feltételekkel. Ideje lenne fellépni ellenük. — Gondolod, hogy Borg ts szed valamit. — Undorodnék nevek em­lítésétől. — Ezt senki sem kéri tő­led. — No de nem tudom... Azt gondolom ... Olykor .., Lehetségesnek tartom ... — Mit gondolsz, ezek mit „nyelnek“? — Többek között amphe- tamint és kokaint. — De ez verseny idején veszélyes dolog lehet... — Hát Igen, végigjátszol egy versenyt, méghozzá nagyszerűen, és utána össze- csuklasz. Akadnak játéko­sok, akik egy-egy versenyen nagyszerűen teniszeznek, és utána hetekre eltűnnek. Nem is hallani róluk. — Például? ­— Mid mondjak erre, hát itt van Pecci és inások. — Te nem követed példá­jukat? — Sohal — De előbbre juthatnál a ranglistán, a legjobb is le­hetnél. — Ilyen eszközökkel nem! De a doppingproblémáről beszélnünk kell. Sürgős ellenőrzésekre volna szük­ség, még mielőtt a tenisz­ben Is halálos áldozatokat szedne az esztelen dopping, mint a kerékpársportban. — A versenyzők maguk­tól szedik ezeket a szere­ket, vagy vannak orvosok, akiktől segítséget kapnak? Borgnak példáaul van orvo­sa. — Kellene, hogy legyen... x x x x Eddig a vádló, leleplező szavak Ténykérdés, hogy a teniszben nincs dopping- ellenőrzés. Ám Noah állítá­sait, gyanúsításait egyelőre nem tudta bizonyítani, s így a nyilatkozat megjele­nése után egyelőre nyilvá­nos bocsánatkérésre kény­szerült. A dolog érdekessé­ge, hogy a lap megjelenése után Borg ellen kellett pá­lyára lépnie, az amerikai bajnokságon, és a svéd ala­posan megleckéztette, 6:3, 6:3, 6:0-ra győzött ellene. Egyes körök élesen vissza­utasították a gyanúsítást. Mások azzal védték a fran­cia teniszezőt, hogy a nyi­latkozatot éjjel egy diszkó­ban kérték tőle, félreértet­ték szavalt. A lap főszer­kesztője erre közölte, hogy a beszélgetés kora délután, megfelelő környezetben történt, a magnetofonfelvé­tel rendelkezésre áll. „Noah, sajnos vigyázatlan volt. Hi­telt adok szavalnak, de saj­nos, nincs bizonyítéka,“ — mondotta Paul Loth, a fran­cia válogatott edzője. Phi­lippe Chatrier, a nemzetközi szövetség elnöke pedig ki­jelentette: „Ebben a dop­pingügyben tiszta vizet kell öntenünk a pohárba, be kell vezetnünk a vizsgálato­kat, még akkor is, ha eddig egyetlen eset sem került a nyilvánosságra ...“ A bot­rányt leleplező nylatkozat kapcsán az a régi közmon­dás jut eszünkbe, hogy: „Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja!“ A játékosegyéniségekről A közelmúltban közöltük Hennes Weisweilernek, az FC Köln ismert edzőjének cikkét a góllövésről. Ezúttal a játékosegyéniségekről szóló Írását adjuk közre kivo­natosan. A labdarúgó-rajongók közül néhányan talán még min­dig azt gondolják, hogy a futball nagy kérdéseit a leg­jobb edzők eszemecseréi alkalmával meg lehet oldani. A labdarúgás fejlődését — s ezt határozottan állí­tom — nagy játékosegyéniségek határozzák meg és lendítik előre. A milánói Facchetti például megterem­tette a támadó hátvéd szerepkörét. Minden időben és minden országban akadtak támadó szellemű hátvédek, védők, és ez a hosszúra nyúlt, rendkívül gyors olasz csak az Inter reteszével a háta mögött játszhatott ilyen támadószellemben. Az olasz Rivera és Mazzola, a bra­zil Gerson és Pelé, a nyugatnémet Overath és Netzer vagy az angol Bobby Charlton a többi között egyaránt példát mutatott arra, hogyan lehet és kell egyszerre irányítani és gólokat rúgni. Rivelino, Ball és Peters, va­lamint néhányan mások is azt bizonyították, hogy a kö­zéppályáról elindulva a széleken is lehet veszélyesen cselezni, a kaput veszélyeztetni vagy éppen beadni. Még azt az állítást is megkockáztatom, hogy napjainkban egyetlen edző sem adna ilyen feladatot játékosának ha előtte ezek az említett kiváló labdarúgók nem mu­tattak volna példát az efféle taktikai elgondolások meg­valósítására. Szerény véleményem szerint a nagy játéknsegyénisé- gek bizonyos értelemben önmagukat fejlesztik és viszik diadalra elképzeléseiket. Az első legfeljebb utat mutat­hat, segítséget nyújthat. Günter Netzer például nemrég vallotta be, hogy milyen jelentős mértékben formálta játékát a labdarúgásról kialakított ellentétes felfogá­sunk. Közismert pedig, hogy legkedvesebb tanítványaim közé tartozott. Sok !«“ hangzlk el manapság az ifjúsági játékosok neveléséről is. Szerény véleményem szerint a fiatalok általában jó kezekben vannak. Igaz, az iskola és a ta­nulás előbbrevaló a labdarúgásnál, de az ebből a szem­leletből fakadó kezdeti elmaradást később nagyon gyor­san be lehet pótolni. Természetesen nálunk is hiány mutatkozik jól képzett edzőkből, szakemberekből ennek ellenére a Bundesligában szereplő klubok többsége ta­pasztalt és jól képzett edzőt tud biztosítani az idősebb ifjúsági korosztályok tanítására, nevelésére. Mindez an­nak a régebbi felismerésnek a következménye, hogy a legeredményesebb fejlődést az ifjúságon keresztül lehet «lórnt

Next

/
Thumbnails
Contents