Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-09-30 / 40. szám
6 ftps Világraszóló csehszlovák győzelemmel ért véget Buenos Airesben a csehszlovák-argentin Davis Kupa találkozó. Ez azt jelenti, hogy Prágában a döntőt az olaszokkal játszhatjuk. Történjék bármi, a Buenos Aires-i siker örökre bevonul a sportág történetébe. A hírügynökségek különösen Ivan Lendl játékát dicsérik, aki legyőzte a világranglista 4. helyén nyilvántartott Vilast. Reméljük, hogy az olaszok ellen is mogismétli argentínai teljesítményét, és akkor talán el is nyerhetjük a „salátástálat“. A nagymenő profi teniszezőkről egyébként furcsa dolgok kerülnek napvilágra, olvassák el rovatunk erről szóló írását. Szolidaritási program f Nagy feladatok állnak a I Nemzetközi Olimpiai Bizott- I ság előtt: segítséget kell 8 nyújtania az ázsiai, afrikai f és latin-amerikai országok- 1 nak, ahol a sport csak most I indul Igazán fejlődésnek 1 Ezt a célt szolgálja a NOB | olimpiai szolidaritási pro- 1 gramja, Konsztantyln Adria j novnak, a NOB szovjet tag- 8 jának cikkéből idézünk I részleteket. A Szovjet Ollftip'fat Bízott- S ság 1962-ben határozati ja- | vaslatot terjesztett a NOB § 59. ülésszaka elé, amelyben I javasolta, hogy a: Nemzetközi Olimpiai Bi- 1 zottság részesítse sokolda- 1 lú támogatásban az afri- 1 kai és ázsiai országok sport- I mozgalmát. Indítványozta, hogy se- I gítsék elő a nemzeti olim- I piai bizottságok megszilárdítását, a sport anyagi I alapjainak megteremtését, a 1 sportmozgalom helyi vezetőinek és az edzőknek a képzését. Mindehhez vegyék igénybe a nemzetközi sport- szövetségek, a nemzeti olimpiai bizottságok, valamint a fejlett sportéletű országok állami és társadalmi szerve- I zetének közreműködését. A Szovjet Olimpiai Bi- I zottság az elsők között já- I rult jelentős összeggel a j program segélyalapjához, I amelynek létrehozásában az I NDK, Csehszlovákia, Bulgá- I ria, Franciaország, Olaszor- I szág és más országok Is I részt vettek. A NOB az olimpiai szolidaritási program irányítására 24 tagú különbizottságot hívott életre, élén Lord KILLANINNAL. 118 olimpiai bizottsággal vették fel a kapcsolatot, s figyelemmel kísérik az edzőképzést, a módszertani szakirodalom kiadását a fejlődő országokban, és szaktanácsot adnak a sportlétesítmények építéséhez. 1978-ban 103 ázsiai, afrikai és latin-amerikai nemzeti olimpiai bizottság kapott a -sport fejlesztésére segítséget. Harminckét országban rendeztek edzőtaiífolyamo- kat, amelyeken 7312 hallgató vett részt: Jelenleg 25 fejlődő országban 122 szovjet szakember( dolgozik. A: közeljövőben újabb edzőket küldenek ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokba. Ezek az edzők módszertani tanfolyamokat vezetnek majd. ■BI I A z ember érzelmi állapota, testi és szellemi képessége több napos időközönként ingadozásoknak van alávetve — állapítja meg a bioritmusról szóló elmélet. Ezeket az ingadozásokat mindenkinek tekintetben kell tartania. Ez a- zért szükséges, hogy az ember egyrészt elkerülje a kedvezőtlen Időszakokkal járó veszélyeket, másrészt a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsa a kedvező időszakokat. Ennek az elméletnek eg-yes követkéz tetősen már kezdik alkalmazni a gyakorlatban, többek között a testnevelés terén. A kellett a versenyzők születésének dátumát, valamint azt, hogy mely napokon érték el csúcseredményeiket és legjobb teljesítményeiket. Az adatokat számítógépbe programoztuk ... És mit láttunk? — Leonyid Zsabotyinszkíj súlyemelő olimpiai bajnok eredményeiből jellegzetes dinamika tűnt ki: összetett teljesítménye két év után, a harmadik évben erősödött teljesen. Húszéves korában 45 kilogrammal javult, a következő évben csupán meigsmé- telte ugyanazt az eredményt. Huszonkét é- vés korában 5 kilogrammal emelt többet, Mi a bioritmus? bioritmus alkalmazásának azonban sokkal nagyobbak a lehetőségei, például az edzéstervek összeállításánál is figyelembe vehetők a kutatások eredményei. A bioritmus elméletéről Valentyina Sa- posnyiková, a pedagógiai tudományok kandidátusa a többi között Így nyilatkozott: ■— „Divatba“ jött a bioritmus. Sokan új tudományos fogalomnak tartják, noha voltaképpen ez nem egészen igaz. Amint az életben az gyakran előfordul, az újról kiderül, hogy csak —- alaposan elfeledett... A múlt század végén végzett kutatások a- lapján kialakult bioritmus-elmélet a következő hármas felismerésben összegezhető: az emberi test teljesítőképessége 23 napos, érzelmi élete 28 napos, szellemi teljesítménye 33 napos ritmusban változik. A bioritmus azonban az egész emberi szervezet funkciója, nem bontható részekre. © Beszélne kutatási eredményéről? — Az élvonalbeli férfi sportolók teljesítményei két év után, a harmadik évben javulnak jelentősen. A 'nőknél átlagosan egy év múlva állnak be hasonló változások. Emellett minden sportágban találhatók bizonyos sajátosságok. Vizsgálatainkhoz több mint ötszáz nemzetközt szintű sportolót választottunk ki. Ezenkívül további nyolcezer versenyző sportteljesítményeinek sok éves dinamikáját tanulmányoztuk különböző sportágakban. Ehhez Ismernünk viszont huszonhárom évesen egyszerre harmincöttel. Huszonnégy évesen 12-vel, huszonöt éves korában 17-tel, 26 esztendősen 15-tel. Ám 29 éves korában megint észrevehető kiugrás következett: 22 kilogramm volt a teljesítménytöbblete. (j§ Felmerül tehát a kérdés: Milyen mértékben függünk a bioritmustól? — Nincs szó kikerülhetetlen kényszerről, és semmi okunk a „fatalista“ álláspontra. Először Is azért, mert az emberre ható különböző ritmusok mintegy fáziseltolódást mutatnak egymáshoz viszonyítva. Így hát biológiai rendszerünk megbízhatósága elég nagyfokú. Ezenkívül az akarati tényezőkről sem szabad megfeledkezni. Ha felismertük a szabályszerűséget, úgy nemcsak arra van mőd, hogy élőre jelezzük az eseményeket, hanem szabályozhatjuk Is a bioritmust. © Ebben a vonatkozásban bizonyára nemcsak a sportolókkal foglalkoznak... — A legjobb kísérleti terep a stadion, ahol a sportolóra maximális testi és lelki megterhelés nehezedik. Azokban az Időszakokban, amikor az emberi szervezet a környezeti hatások miatt a leginkább sebezhetővé válik, megelőző intézkedésekre van szükség. Gondoskodni kell tehát az ellenálló képességének a helyreállításáról bizonyos vitaminokkal és gyógyszerekkel! VISSZHANG Az Oj Ifjúság egyik korábbi számában cikket írtam Nyitraiak az athéni olimpián címmel. A Zobor alatt ugyanfs már régóta tartotta a fáma, hogy az első athéni olimpián nyitrai versenyzők is részt vettek. A régi Nyitra eleven lexikonja, Knotek Lajos bácsi, akinek az elbeszélése álapján írtam az említett cikket, azt is tudni vélte, hogy a két versenyző Krencsey István és Juhász Árpád volt. A napokban levelet kaptam' Budapestről, Zombory György barátomtól, .aki sporttörr ténelemmel foglalkozik, és a következőket közölte, hogy nyitraiak az athéni olimpián nem szerepeltek, összesen hét sportoló Indult a magyar színekben, többek között Szokoly Alajos, aki szlovákiai származású volt, Vlhnye fürdőn élt. 100 méteres síkfutásban a harmadik, hármasugrásban a negyedik lett, 100 méteres gátfutásban bár felbukott, de így is a döntőbe került. A másik szlovákiai származású sportoló Kellner Gyula volt. Ö SzepesSég szülötte, fia, Késmárki Kornél később a magasugrás magyar csúcstartója volt. Az olvasók elnézését kérem, hogy téves értesülésemmel talán félrevezettem valakit. Másfelől azonban megtudtuk, hogy az athéni olimpián két szlovákiai sportoló Is indult. Mártonvölgyi László KÁBÍTÓSZER A TENISZBEN (Az amerikai Rock and Folk havilap szeptemberi számában szenzációs nyilatkozatot közölt Patrick Noah ismert francia teniszező, aki azt állította, amire sokan már régen gyanakodtak, hogy egyes versenyzők doppingszert, kábítószert használnak. A jelenleg húszéves Noah egyébként Kamerunból került Franciaországba. Arthur Ashe. Wimbledon első színes bőrű bajnoka fedezte fel tehetségét pontosan tíz évvel ezelőtt. Philippe Chatrier, a nemzetközi szövetség francia elnöke nyújtott segítséget Párizsba költözéséhez, s ott valóban kibontakozhatott tehetsége, tudása. Jelenleg a világranglista (izennegyedik helyezettje. Nyilatkozatának kérdéses részét az európai sportsajté is átvette.) — Te mit nyelsz, kokaint? — Nemi — Megpróbáltad már legalább? — Soha, de egyesek annál többet szednek. A teniszben a doppingellenőrzés ismeretlen fogalom. — Rájössz, ha az ellenfeled szedett valamit? — Biztosan ... De gyanús alakokat minden versenyben látni, ráadásul egyre szaporádnak. S ez velem együtt sokakat felháborít, hiszen így nem küzdünk egyenlő feltételekkel. Ideje lenne fellépni ellenük. — Gondolod, hogy Borg ts szed valamit. — Undorodnék nevek említésétől. — Ezt senki sem kéri tőled. — No de nem tudom... Azt gondolom ... Olykor .., Lehetségesnek tartom ... — Mit gondolsz, ezek mit „nyelnek“? — Többek között amphe- tamint és kokaint. — De ez verseny idején veszélyes dolog lehet... — Hát Igen, végigjátszol egy versenyt, méghozzá nagyszerűen, és utána össze- csuklasz. Akadnak játékosok, akik egy-egy versenyen nagyszerűen teniszeznek, és utána hetekre eltűnnek. Nem is hallani róluk. — Például? — Mid mondjak erre, hát itt van Pecci és inások. — Te nem követed példájukat? — Sohal — De előbbre juthatnál a ranglistán, a legjobb is lehetnél. — Ilyen eszközökkel nem! De a doppingproblémáről beszélnünk kell. Sürgős ellenőrzésekre volna szükség, még mielőtt a teniszben Is halálos áldozatokat szedne az esztelen dopping, mint a kerékpársportban. — A versenyzők maguktól szedik ezeket a szereket, vagy vannak orvosok, akiktől segítséget kapnak? Borgnak példáaul van orvosa. — Kellene, hogy legyen... x x x x Eddig a vádló, leleplező szavak Ténykérdés, hogy a teniszben nincs dopping- ellenőrzés. Ám Noah állításait, gyanúsításait egyelőre nem tudta bizonyítani, s így a nyilatkozat megjelenése után egyelőre nyilvános bocsánatkérésre kényszerült. A dolog érdekessége, hogy a lap megjelenése után Borg ellen kellett pályára lépnie, az amerikai bajnokságon, és a svéd alaposan megleckéztette, 6:3, 6:3, 6:0-ra győzött ellene. Egyes körök élesen visszautasították a gyanúsítást. Mások azzal védték a francia teniszezőt, hogy a nyilatkozatot éjjel egy diszkóban kérték tőle, félreértették szavalt. A lap főszerkesztője erre közölte, hogy a beszélgetés kora délután, megfelelő környezetben történt, a magnetofonfelvétel rendelkezésre áll. „Noah, sajnos vigyázatlan volt. Hitelt adok szavalnak, de sajnos, nincs bizonyítéka,“ — mondotta Paul Loth, a francia válogatott edzője. Philippe Chatrier, a nemzetközi szövetség elnöke pedig kijelentette: „Ebben a doppingügyben tiszta vizet kell öntenünk a pohárba, be kell vezetnünk a vizsgálatokat, még akkor is, ha eddig egyetlen eset sem került a nyilvánosságra ...“ A botrányt leleplező nylatkozat kapcsán az a régi közmondás jut eszünkbe, hogy: „Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja!“ A játékosegyéniségekről A közelmúltban közöltük Hennes Weisweilernek, az FC Köln ismert edzőjének cikkét a góllövésről. Ezúttal a játékosegyéniségekről szóló Írását adjuk közre kivonatosan. A labdarúgó-rajongók közül néhányan talán még mindig azt gondolják, hogy a futball nagy kérdéseit a legjobb edzők eszemecseréi alkalmával meg lehet oldani. A labdarúgás fejlődését — s ezt határozottan állítom — nagy játékosegyéniségek határozzák meg és lendítik előre. A milánói Facchetti például megteremtette a támadó hátvéd szerepkörét. Minden időben és minden országban akadtak támadó szellemű hátvédek, védők, és ez a hosszúra nyúlt, rendkívül gyors olasz csak az Inter reteszével a háta mögött játszhatott ilyen támadószellemben. Az olasz Rivera és Mazzola, a brazil Gerson és Pelé, a nyugatnémet Overath és Netzer vagy az angol Bobby Charlton a többi között egyaránt példát mutatott arra, hogyan lehet és kell egyszerre irányítani és gólokat rúgni. Rivelino, Ball és Peters, valamint néhányan mások is azt bizonyították, hogy a középpályáról elindulva a széleken is lehet veszélyesen cselezni, a kaput veszélyeztetni vagy éppen beadni. Még azt az állítást is megkockáztatom, hogy napjainkban egyetlen edző sem adna ilyen feladatot játékosának ha előtte ezek az említett kiváló labdarúgók nem mutattak volna példát az efféle taktikai elgondolások megvalósítására. Szerény véleményem szerint a nagy játéknsegyénisé- gek bizonyos értelemben önmagukat fejlesztik és viszik diadalra elképzeléseiket. Az első legfeljebb utat mutathat, segítséget nyújthat. Günter Netzer például nemrég vallotta be, hogy milyen jelentős mértékben formálta játékát a labdarúgásról kialakított ellentétes felfogásunk. Közismert pedig, hogy legkedvesebb tanítványaim közé tartozott. Sok !«“ hangzlk el manapság az ifjúsági játékosok neveléséről is. Szerény véleményem szerint a fiatalok általában jó kezekben vannak. Igaz, az iskola és a tanulás előbbrevaló a labdarúgásnál, de az ebből a szemleletből fakadó kezdeti elmaradást később nagyon gyorsan be lehet pótolni. Természetesen nálunk is hiány mutatkozik jól képzett edzőkből, szakemberekből ennek ellenére a Bundesligában szereplő klubok többsége tapasztalt és jól képzett edzőt tud biztosítani az idősebb ifjúsági korosztályok tanítására, nevelésére. Mindez annak a régebbi felismerésnek a következménye, hogy a legeredményesebb fejlődést az ifjúságon keresztül lehet «lórnt
