Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-23 / 39. szám

4 LAKATOS GÉZA: Minden lehetőségünk megvan arra, hogy a tervezett példányszá­mot teljesítsük, sőt túl is szárnyaljuk ZELINKA ISTVÄN: Meglátod, legkevesebb száz állandó előfizetője lesz nálunk az Új Ifjúságnak ORSOLYA PIROSKA: Meggyőződésem, hogy a lapot jól fel tudják használni a SZISZ-alapszervezetek vezetői. (Folytatás az 1. oldalról) Lakatos Géza, a SZISZ járási bizottságá­nak ideológiai titkára tudott érkezésünk­ről, jövetelünk céljáról. Udvariasan kezet nyújtott, és elnézésünket kérte, hogy most nem beszélgethetünk, mert a szokásos hét­fő reggeli értekezletet tartják. „Csak ké­sőbb tárgyalhatunk“ — mondta. Nem baj, irány a magyar tannyelvű gimnázium. Az új épület egyik szárnya kihalt. Csak az í- gazgatői iroda ajtaján adják egymásnak a kilincset a látogatók. — A 385 tanulóból egyet sem találsz az iskolában — mondja Zelinka István, a gim­názium igazgatója. — De a tanárok közül valaki csak itt van? — Nincsenek ők sem itt. Felügyelnek a tanulókra. Táskámból előhúzok egy kimutatást, mely­ben az egyes magyar tannyelvű gimnáziu­mok, szakközépiskolák és szaktanintézetek tavaly megrendelt 0) Ifjúság példányszámai vannak feltüntetve. f—i Csak nem ellenőrzésre jöttél? — jegy­zi meg Zelinka István. i— Nem, csupán kérni. Amint látom, a kimutatásban ugyanis nem szerepel a ga- iántat gimnázium. r— Hát ebben a tanévben szerepelni fog. Ha visszajönnek a diákok az építőtáborból, megtárgyaljuk a lap terjesztését a SZISZ Iskolai vezetőségével. Meglátod, legkeve­sebb száz állandó előfizetője lesz nálunk az Oj Ifjúságnak. Hosszúra nyúlt az értekezlet, a SZISZ já­rási bizottságán, de kivártuk a végét. Meg­érte. Nemcsak azért, hogy Lakatos Géza di­csérte a lap tartalmi színvonalát, hanem főleg azért, hogy nagyon is konkrét dol­gokban egyeztünk meg. A galántai járás területén a 9000 SZISZ-tag közül vagy 4500 magyar nemzetiségű. A járás ifjúsági szer­vezetének tisztségviselői természetesnek tartják, hogy a fiatalok olvassák az ifjúsá­gi sajtót Most a tanév kezdetén a közép­iskolákban terjesztik a lapokat, de fölmé­rést végeznek az összes helyi szervezet­ben is, és felkeltik az érdeklődést lapunk iránt ott, ahol magyar nemzetiségű fiatalok élnek. Az Oj Ifjúság példányszámának Já­rási tervé 1750, jelenleg 1350 jár. s— Minden lehetőségünk megvan arra, hogy a tervezett példányszámot teljesítsük, sőt túl is szárnyaljuk »— mondta befejezé­sül Lakatos Géza, a SZISZ Járási bizottsá­gának ideológiai titkára. Te csak hajts, Péter, hogy Dunaszerdahe- lyen találkozzunk a SZISZ járási vezetőivel. Orsolya Piroska egy évvel ezelőtt lépett a hivatásos tisztségviselők soraiba. A SZISZ dunaszerdahelyi járási bizottságán dolgo­zik, és a gimnáziumok, szakközépiskolák, szaktanintézetek helyi szervezeteiben na­gyon rövid időn belül megismerték, mivel igyekszik tevékenységüket tanácsaival, konk­rét segítséggel vonzóvá tenni. Tudatában van annak, hogy munkájában nagy hasznát veszi az ifjúsági sajtónak, éppen ezért gyakran véleményt is nyilvánít e lapok szerkesztésével kapcsolatban. Megszívlelen­dő tanácsait mi Is megfogadjuk az elkövet­kező hónapokban. Többek között azt, hogy gyakran írunk az iskolai alapszervezetek­ről, propagáljuk a jó tapasztalatokat, új munkamódszereket, foglalkozunk azokkal, akik befejezték tanulmányaikat a középis­kolákban, bemutatjuk, hogyan kapcsolód­nak be ezek a fiatalok továbbra is a moz­galmi életbe. Szinte felesleges hangsúlyozni ennek fon­tosságát fc-< mondta beszélgetésünk során , hogy a SZISZ tisztségviselői az alapszer­vezetekben is figyelemmel kísérjék az Üj Ifjúságot. Meggyőződésem, hogy a lapot jól fel tudják használni a SZISZ-alapszerveze- tek vezetői. Varga Tibornak, a SZISZ járási bizottsá­ga alelnökének nem szerettem volna a he­lyében lenni ottjártamkor, . Beteg az elnökünk, beteg az ideoló­giai titkárunk, rengeteg a problémánk, ren­geteg a dolgunk. Természetes az, hogy most, a tanév kezdetén ebből a probléma­körből nem maradhat ki az ifjúsági sajtó terjesztése sem. Ott, ahol magyar tannyel­vű középiskolák vannak, természetesnek tartjuk, hogy a diákok járassák az Oj If­júságot. A SZISZ járási bizottságának tiszt­ségviselői szívügyüknek tekintik az ifjúsági sajtó terjesztését. — És az iskolai SZISZ-szervezetek veze­tői? Hogy erről meggyőződjünk, irány Nagy- megyer (Calovo). Sznh Kálmán, a gimnázium és a közgaz­dasági középiskola igazgatója pillanatokon belül előkeríti Petőcz Lászlót, a SZISZ is­kolai szervezetének elnökét — Emlékszel, Laci, tavaly már találkoz­tunk? — Persze hogy emlékszem, sőt velem e- gyütt nagyon sokan emlékeznek a tűzol­tószertárban megtartott Oj Ifjúság-ankétra. Érdekes párbeszédnek voltunk akkor ta­núi. Remélem, hogy ebben a tanévben is találkozunk az Oj Ifjúság szerkesztőivel, ri­portereivel. — Ha meghív a vezetőség, szívesen jö­vünk. i— Én pedig újdonsággal szeretnék elő- huzakodni ? mondta Laci. t— Kíváncsian várom. >— Nem tudom, mennyi a magyar tan­nyelvű gimnáziumok, szakközépiskolák és szaktanintézetek tanulóinak a száma, de azt hiszem, ha csak minden második diák rendelné meg az Oj Ifjúságot, nem lenné­nek problémák a példányszámmal. Mi sze­retnénk felhívni a többi iskolák SZICZ-veze- tőségének figyelmét arra, hassanak oda, hogy minden diák az Oj Ifjúság olvasója és minden második az előfizetője legyen. Hogy ez így is legyen nálunk, az iskola vezetősége, személyesen Szuh Kálmán Igaz­gató minden támogatást megad. Gyors számítást végzek. Nem nehéz ma­tematikai feladat. A gimnáziumokban 4200, a szakközépiskolákban 4500 és a szaktan­intézetekben vagy 5000 diákuk van. Ez több mint tizenháromezer. Hétezer-ötszáz előfi­zető! Csak gratulálni tudunk a nagyme- gyerí kezdeményezéshez. Rosszkor érkeztünk. Öröm után üröm: a SZISZ járási apparátusának tagjai három­napos tanfolyamon vannak. A járási postai hírlapterjesztő vállalat vezetője házon kí­vül. A gimiböl már hazamentek a diákok. Üzenetet hagytunk, hogy másnap korán reggel jelentkezünk. A járási hírlapterjesztő vállalat vezetője várt ránk. Végighallgatva több esetben jo­gos panaszát, egyetlen mondatot írtam a jegyzetfüzetembe: „Nekünk lényegesebb egy megrendelés, mint száz ígéret.“ Nekünk is többet jelent egy megrende­lés az ígéreteknél nyugtattam meg a hírlapterjesztő vállalat vezető dolgozóját. De mi is volt panaszának lényege? Töb­bek között az, hogy az iskolák későn je­lentik be az igényeiket a lapokra. Kiadó- vállalatunk későn bocsátotta rendelkezé- zükre a propagációs anyagot stb., stb. Értem én ezt mind, de egyetlen dolgot nem értek, éspedig azt, hogy abban a kör­levélben, melyet ők küldtek az Iskolákba, az ajánlott lapok, újságok megrendelésével kapcsolatban, az Üj Ifjúságot miért emlí­tik csak az utolsóelőtti helyen. Valahogy az értékrendet nem értem. Tudatosítani kell azt, hogy az ÜJ Ifjúság a SZISZ SZKB lap­ja, és ott a helye minden gimnáziumban, szakközépiskolában és szaktanintézetben, a- hol magyar nyelven folyik az oktatás. — Gyerünk a szomszédba, a magyar tan­nyelvű gimnáziumba — javasoltam kollé­gámnak. — Hogy gyorsabban végezzünk, én inkább más iskolába megyek — mondta ő. >— Húsz éve terjesztem az Üj Ifjúságot, és diákkorom óta olvasója vagyok. Ezzel a kijelentéssel fogadott Dobai János tanár. — Főleg az elsősök körében propagáljuk a lapot, mert ha egyszer rendszeres olva­sóivá válnak, nem hiszem, hogy lerendelik. A diákok között jó visszhangot váltanak ki a lapban megjelent írások. Én személy sze­rint nagyon kedvelem az ötödik oldalon közölt világjárók sorozatot, persze némi fenntartással fogadom Veronika tanácsait. Egyet nagyon sajnálok, hogy az Üj Ifjúság nincs az Iskolai szervek által propagált sajtótermékek között. Ennyit igazán meg­érdemelne ez a lap. Kik olvassák, ha nem a diákfiatalok? Lehet, hogy sokan azt gon­dolják, azért terjesztem az Üj Ifjúságot, mert magyar-történelem szakos vagyok. Ha fizika szakos tanár lennék, akkor ts ter­jeszteném. Tavaly száz volt az előfizetők száma iskolánkban, ebben az évben meg­lesz a kétszáz. Kedvenc útvonalaink közé tartozik a Ko­máromot Érsekújvárral összekötő műút már csak azért is, mert e rövid távon két út- széli csárda csalogatja befelé az arrajárót. Szerda lévén, az egyikben szünnap, a má­sikban szabadnap. Így maradt az őgyallai fűszerüzlet, ahol „föltankoltunk“ az Arany­fácán palackozott sörből, majd a helyi Centrál Szálloda vendégmarasztaló főnöké­vel váltottunk szót a pincérutánpótlásról. Érsekújváron a Járási Posta és Hírlapter­jesztő Vállalatnál nem jelentettük be elő­re magunkat. A vezetőt nem találtuk, de éppen itt tapasztaltuk, hogy a beosztottak is nagyon jól ismerik a lapterjesztés csín- ját-bínját. ölveczká Éva nemcsak a kérdé­sek kereszttüzét állta, hanem pontos vála­szokat is adott rájuk. Kétezer háromszáz példányszám a ter­vünk a lapból. Ez a nyári hónapokban 1650-re csökkent. Az iskolákból még nem érkeztek be a megrendelések. Ha megkap­juk, biztos vagyok benne, hogy a tervet teljesítjük. Ha fővárosunkban a Duna utcai gimná­ziumban olvashatták volna a nagvmegye­riek felhívását, akkor nem csodálkoztam volna szolgálati utam végén. De nem olvas­hatták, mert hiszen ebben az írásban tesz- szük közzé. És bizisten nem szóltam egyet­len szót sem, amikor Lehel Zsoltné csapat- vezetővel lapunk terjesztésének problémái­ról beszélgettem. — Nálunk az Űj fjüság terjesztése nem okoz semmilyen gondot. Évek óta gyakor­latilag minden gimnazistának jár. A tavalyi tanévben 310 példányt rendeltünk az Űj Ifjúságból, most 340 példányra adtam le a megrendelést. Csupán annyit tennék még hozzá, hogy magam is szívesen olvasom a lapot. Rengeteg benne a fiatalokat érdeklő probléma. Nagyon sok kérdésre választ kapnak az olvasók. A SZISZ vezetősége is fel tudja használni munkájában a lapban közölt írásokat. ;; Mielőtt megköszönném az elismerő szava­kat, még egyetlen adatot jegyzek le: A gimnáziumnak 345 diákja van. Érdemes összehasonlítani a diákok létszámát és a megrendelt Űj Ifjúság példányszámát. Te csak hajts, Páter, mondtam a gépko­csivezetőnek, amikor harmadnap a szolgá­lati út végén elbúcsúztam tőle. Vagy talán nem is kell annyira hajtani? Mindenhová úgysem jutunk el most, a tanév kezdetén. De bízunk abban, hogy eljut a lapunk. Szá­munkra pedig ez lenne a legnagyobb saj­tónapi ajándék. CSIKMÄK IMRE DOBAI JANOS: Ha fizika szakos tanár lennék, akkor is terjeszteném az Űj Ifjúsá­ÖLVECZKÄ ÉVA: Ha az iskolákból meg­kapjuk a megrendeléseket, biztos vagyok, hogy a tervet teljesítjük, PETÖCZ •LÁSZLÓ: javaslatom lényege, hogy minden diák az Üj Ifjúság olvasója és minden második az előfizetője legyen

Next

/
Thumbnails
Contents