Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-22 / 30. szám

2 iteg

Tulajdonformák

a

szocializmusban

A szocializmusban a termelőeszközök kétféle tulajdonformáját különböztetjük meg. A koncentrált nagyüzemi tőkés termelés helyén

i kisajátítás útján — kialakult a szocialista állami (össznépi) tulajdon. A szétszórt kisárutermelő gazdaságokból pedig szövetkezés útján kialakult a szövetkezeti (csoportos) tulajdon.

A szocialista állami tulajdon társadalmi jellegét e tulajdon lényegi vonásainak érvényesülése bizonyítja. Az állam, a társadalom képviseletében gyakorolja a köztulajdonosi funkciókat. Társadalmi méretekben összehangolja a termelést a szükségletekkel, meghatározza az újratermelés fő arányait, összpontosítja a társadalmi többlettermék jelentős részét, központilag dönt az a- lapvető beruházások tekintetében, gyakorolja az állami vállalatok vonatkozásában az alapítás, az összevonás jogát, kinevezi és felmenti a vezetőket, szabályozza a vállalatok gazdálkodásának általános kereteit. Az állam köztulajdonosi funkciójának lényege a társadalmi érdek tudatos feltárása és érvényesítése. Ezért és ennyiben az állami tulajdon össznépi tulajdon.

E megállapítás tartalma a szocializmus, illetve a szocialista állam fejlődésének különböző szakaszaiban eltérő. A szocialista állam kialakulásakor a proletariátus diktatúrája. Ennyiben az az állam köztulajdonosi funkciója a munkásosztály érdekeinek realizálását jelenti. Ez azonban már ebben a szakaszban is lényegében egybeesik az összes dolgozók, a társadalom többségének érdekeivel. A szocializmus teljes felépítése után az állam átalakul szocialista népi állammá. Ez tovább erősíti az állami tulajdon össznépi jellegét.

A szövetkezeti tulajdon jellege mindig az adott országban meghatározó szerepet játszó tulajdonformától függ. Lenin bebizonyította, hogy a termelőeszközök döntő részének állami tulajdona esetén a szövetkezetekben is szocialista viszonyok bontakoznak ki. így aztán a szövetkezeti tulajdon a szocialista társadalmi tulajdon egyik formája. A szocialista államban a szövetkezetek gazdálkodása szervesen bekapcsolódik a szocialista tervgazdálkodás rendszerébe, termelésük szerves része a társadalmi termelés folyamatának. A szocialista gazdaságirányítási rendszer közvetett és közvetlen eszközökkel biztosítja a szövetkezeti érdekek és a társadalmi érdek egybehangolását.

A társadalmi tulajdon szövetkezeti és állami formája alapvetően egytípusú viszonyokat testesít meg. Ez a két tulajdonforma gazdasági egységeinek külső és belső viszonyaiban egyaránt megnyilvánul. Ugyanakkor a szövetkezetek viszonyai az állami vállalatoktól eltérő vonásokat is tartalmaznak, amelyek lényegében a szövetkezeti tulajdon kialakulásának sajátosságaiból a- dódnak.

HARNA ISTVÁN mérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa

1938 őszén, a gyászos emlékű bécsi döntés után Dél-Szlovákia területét Horthy Magyarországához csatolták.

Kassán (Kosice) az illegális szervezkedés élén Schönherz Zoltán állt, aki a megszállásig a szlovákiai magyar ifjak szövetségének országos titkára volt. Mivel Schönherz az új helyzetben határozott pártutasítással nem rendelkezett, még 1938 decemberében a kárpát-ukrajnai elvtársak segítségével illegálisan a Szovjetunióba utazott, ahonnét aztán 1939 januárjában megfelelő utasításokkal tért vissza Kassára. A Szovjetunióból való visszatérte után megszervezte az Illegális kommunista párt kassai vezetőségét, amelynek tagjai Schönherzen kívül Szekeres Sándor, Ménesi István, Maár Gyula és Frei- mann Artúr lettek. A vezetőség az időszerű feladatokat felismerve, jól megfontolt terv alapján hozzálátott Kassa és vidéke kommunistáinak megszervezéséhez. Tevékenységüket kiterjesztették a rozsnyói bányavidékre is, majd kelet felé egészen Kárpátaljáig, ahol elsősorban Ungvár- ral és Munkáccsal vették fel a kapcsolatot.

A kommunisták e céltudatos szervezett tevékenysége huzamosabb ideig nem maradhatott titokban a magyar hatóságok előtt sem:^1940. április e- lején Budapesten egy ifjúmunkásnál illegális röplapokat találtak, ahonnan a szálak Kassára vezettek. És Kassán már április közepe táján megtörténtek az első letartóztatások, a- melyek folyamán hatvan kommunista-gyanús személyt vettek őrizetbe. A letartóztatottakat a kassai hadtestparancsnokság épületében a kémelhárító osztály szervei a szokásos barbár, középkori módszereket alkalmazva vallatták. E tekintetben még a nőknél sem tettek kivételt. Hasonló rendőrségi és katonai akciókra került sor Ungváron, Munkácson és Beregszászon, ahol a letartóztatottakat a hírhedt Kohnert-kas- tély pincéjében összpontosították. További letartóztatások voltak még Ér- sekújvárott, Komáromban, Léván és más dél-szlovákiai városokban. A letartóztatottak száma Dél-Szlovákiá- ban meghaladta a kétszázat. Ezenkívül sorozatos letartóztatások voltak Budapesten, valamint Magyarország más városaiban is.

Schönherz és Szekeres, akik időközben Budapestre tették át működési helyüket, meg tudtak menekülni.

A Délkelet-Szlovákiából kiinduló és az egész magyarországi kommunista szervezkedésre éltetőén ható mozgalom e két vezetője v- a kassal származású Schönherz Zoltán elektromérnök és az ugyancsak kassai származású Szekeres Sándor szabómunkás t?i n közös magyar-szovjet határt Illegálisan átlépve *—i felsőbb u- tasltásra Moszkvába Jutottak, ahol behatóbb tárgyalásokat folytattak a letartóztatások után kialakult helyzetről. A Szovjetunióból aztán további utasításokkal t— már nem ketten, hanem hárman *— ismét visszatértek Budapestre. A harmadik illegális pártmunkás a lévai származású -Skol- nyik elvtárs volt, aki az első köztársaság éveiben Nyitrán és Rozsnyón mint párttitkár tevékenykedett, íí moszkvai utasításoknak megfelelően ez a__három elvtárs képezte a kommunisták magyarországi szervezetének illegális vezetőségét. Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a párt nevelő munkájának dicsőségére válik, hogy testvérpártunknak ily- módon segítségére siettünk, melynek a húszéves illegalitás alatt nem volt módja kellő utánpótlás nevelésére. A háromtagú vezetőséget később további két elvtárssal kiegészítve, megalakították Budapesten a Központi Bizottságot.

Az új Központi Bizottság az üldöztetés következtében legyengült pártszervezeteket megerősítette és akcióképessé tette. Bizonyltja ezt az 1942. március 15-én Budapesten a Petőfi-szobor előtt lezajlott hatalmas háborúellenes tömegtüntetés, amelyen több ezer ember vett részt. A kommunistáknak ez az aktiv tevékenysége felhívta a hírhedt budapesti politikai rendőrség figyelmét 1942. júniusában ismét nagyarányú kommuÉrtékelés és tervezés

Az 1979/80-as tanév utolsó SZISZ- -gyülését tartották meg a bizonyítványosztás napján a zselízl (Zelie- zovce) gimnázium fiataljai. A gyűlés' programja az elmúlt tanév munkájának, a SZlSZ-tágok tevékenységének értékelése, s a nyári feladatok tervezése volt. Nem voltak teljes létszámban jelen a gimnazisták, ennek azonban örvendetes tény az oka, a gyűlés időpontjában ugyanis egy-egy csoport lány és fiú képviselte a lévai [Levice) járást a prágai sparta- kiádon jól betanult, szépen élőadott gyakorlatokkal. Akik viszont részt vettek ezen a gyűlésen, a jól végzett munka boldogító érzésével ülték végig, hiszen a beszámoló bizonyította, hogy a tanuláson, az iskolalátogatáson kívül társadalmi, közösségi munkára is bőven szakítottak egyébként szűkre szabott szabad idejük1 bői. Igaz, nagyszerű vezetőt választottak SZISZ-eliiöknek, Imre László személyében, aki baráti szóval irányítja munkájukat, személyes példa- mutatással veszi ki ő maga is részét a feladatok teljesítéséből.

Gerő János igazgató különösen nagyra értékelte a diákok tanulásban bizonyított igyekezetét, s a biológiai, matematikai, fizikái, kémiai olimpiákon elért szép sikereiket. Az eredmények jól példázzák, hogy e- zekből a szaktantárgyakból mennyire megalapozott a tanulók tudása. Járási, kerületi szinten sem okozott gondot számukra a versenymunkák elkészítése, tudásuk, tárgyi ismereteik bizonyítása. Örvendetes volt mindenki, tanulók, iskolatársak, pedagógusok számára egy-egy siker, hiszen abban kisebb-nagyobb mértékben sokaknak része volt, élményt adó volt az ott résztvevő tanulók számára, elismerés a szaktantárgyak oktatóinak,

az iskola hírnevének pedig további elmélyítésére szolgált. Méltán szólt hát a büszkeség hangján ezekről Ge- rŐ Igazgató elvtárs.

A fiatalok nagyszerűen tevékenykedtek a sport, a testnevelés, a honvédelmi nevelés terén. A spartaklád- ra való felkészülésen kívül Is rendszeresen sportolnak, versenyeken vettek részt. Az esztergomi spartakiád- -bemutató után a vendéglátó pedagógusok külön gratuláltak a sok jó testi felépítésű, edzett, kísportolt fiatalhoz.

Természetesen, akikben él az igényesség, a jobbra, többre törekvés vágya >—< márpedig a zselízl gimnazistákban igen — érzik a hiányosságokat is, s tudják hol lehetne még javítani munkájukon. A jövőben több kulturális akciót, igazán színvonalas irodalmi vitadélutánokat, író-olvasó találkozókat, az énekkari munkában pedig lelkesebb hozzáállást, több fellépést, maradandó élményt nyújtó műsort várnak a gimnázium tanulóitól.

A jól végzett munkát persze értékelni és jutalmazni szokás. Értékes munkájukért a legjobbak értékes jutalmakat, szép könyveket vettek át, amelyeket a szülői munkaközösség vásárolt meg a gimnázium igazgatójának és tantestületének ajánlása alapján. Borbély Anikó, Mészáros Kati, Németh Pál, Dóka Erika, Sipos Béla, Szilvás Ernő, Török Laura, Hronka Tibor meg a többiek rendkívül örültek a jutalomnak, hiszen váratlanul érte őket az ajándékozás, s ugyanakkor vallják, hogy könyvespolcaik legértékesebb darabjai éppen a jutalomkönyvek, amelyek értéke akkor is megmarad, ha már kétszer- -háromszor elolvasták őket.

A ktsitl S:rfri htnlti Itbibiíz: Irt teltek 14 Zott,ín tufweki’frí

Ztj—Xs. i/l-óx.-.zSCL

. C.'.CK zL-.vi .-.Sw'.U x

**&*.“. ~xLZm^

.1; -*

A*«; i'MitUt'.t'ljint _ _ AjJJUUs: ir

felntte «, * L. /ki . Ä \

3Ll£ x -gi-cvui <■- "-, -g-M -T,

•a*vsu'a*5k äXtfaMwrs*. zviorr.'ix

ban. A természet örök törvénye, minden ami keletkezik, el is múlik... Anyukád majd elmeséli, ki volt a te édesapád és milyen nagy háború volt... Kedveseim, visszagondolok a felejthetetlen közős szép emlékekre, Kassa, Brno, Prága... Abban a hitben halok meg, hogy munkám nem volt hiábavaló, ha újból születnék, akkor sem tudnék másképp cselekedni ... ahogy éltem, úgy halok meg...“

A budapesti Margit-körúti fogház udvarán elkészült a bitófa. Zárkájából utolsó útjára kíséri a fogházőr Schönhsrz Zoltánt. A tántoríthatatlan forradalmár emelt fővel megy a vesztőhely felé. Elvonul a szenzációra éhes, szadista Horthy-tisztek sorfala között. Keze bilincsekben, de hangját nem tudják elnémítani, mely erősebb a zengő kürtszónál. Ajkáról tisztán csendülnek az utolsó szavak: a kommunista párt és a Szovjetunió éltetése.

ROjAK DEZSŐ

A nyárt tevékenység megbeszélése külön pontját képezte a gyűlésnek. Lényeges, hogy valamennyi SZI3Z-tag a nyári vakáció idején két hét >— egy hónapra szerződéses munkaviszonyba lép. Olyan munkahelyeken dolgoznak majd, amelyek már évek óta a gimnáziummal megállapodva oldják meg a nyári időszakban átmeneti munkaerőigényüket. Ezeknél a vállalatoknál már jól Ismerik a gimnazistákat, hiszen éveken keresztül mindig kitűntek jó munkabírásukkal, szorgalmukkal, erkölcsi magatartásukkal. Az oroszkai (Pohronsky Rus- kov) Virágzás (Rozkvet) Efsz-ben 32 tanuló segít majd a nyári aratási és betakarítási munkálatokban. Az o- roszkai konzervgyárban hatvan fiatal dolgozik hamarosan gépek mellet, nélkülük bizonyára lényegesen kevesebb jóízű zöldségkonzerv, gyümölcsbefőtt kerülne asztalunkra. A gimnázium udvarán épülő tornaterem mielőbbi befejezése érdekében 35 tanuló, fiúk vállalták a nem könnyű munkát. Ogy mondják, megéri, mert bár a helyi sportegyesület tulajdonát képezi majd a tornaterem, nagyban bővíti a jövőben a gimnazisták sportolási lehetőségeit. No meg, a tanévben is rengeteget dolgoztak ezen a létesítményen, a tanítási órákon kívül, délutánonként. Például nekik volt köszönhető, hogy ősszel tető alá került a tornaterem épülete. Akkor is tettrekészségüket, szorgalmukat, feladatvállalásukat bizonyították.

A kékinges fiatalok, a gimnázium tanulói bizonyára a nyári vakáció i- dején is jól dolgoznak, nem feledkeznek el arról, hogy közösségük hírnevéért nyáron is felelősek, s akkor az 1980/81-es tanév első SZISZ- -gyűlésén ugyanolyan büszkén számolhatnak be nyári tevékenységükről, rendre elvégzett kis és nagy feladataikról, mint most. Mindez, csakis rajtuk múlik!

Benyák Mária

Felkészültek

a nyári munkára

(Befejezés az 1. oldalról)

<— Közeleg a nyári munkák dandárja. A fiatalok munkakezdeménya- zésére, tenniakarására, kitartására talán most még nagyobb szükség lesz, mint tavasszal volt. Hogyan készítettétek fel a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat erre a nagy feladatra, s számoltok-e „külső“ segítséggel?

i— A fiatalok felkészítése az alap- szervezetek feladata volt. Mi a járási bizottságban a központi előírások értelmében kidolgoztuk a nyári munkák versenyének kritériumait és a politikai-szervezés tervét. A verseny folyamatos értékelésé is a mi feladatunk. Külső segítségre minden évben szükség van. Az idén is több fiatal vendégkombájnos jön a járásunkba. Az ő eredményeiket is vezetni fogjuk, mivel ők is részt vesznek saját járásaik versenyében s a nálunk végzett munkájuk alapján értékelik őket. Hasonlóan lesz ez azokkal a fiatal kombájnosokkal is, akik a mi járásunkból mennek majd segíteni oda, ahol később érik a gabona.

— Az elmúlt évekhez képest van valamilyen változás, esetleg újítás a nyári versenyben?

i— A múlt években kialakult versenyforma jónak bizonyult. Az egyes járások adottságainak megfelelően tudjuk értékelni a versenyzők telje: sítményét. így nagyobb változtatásra nem volt szükség, sőt helytelen is lett volna. Mindössze egy kategóriával egészítettük ki a nyári munkák versenyét. Eddig a gabonaszárítők- ban dolgozó fiataloknak nem volt módjuk bekapcsolódni ebbe a versenybe, ami helytelen volt, hiszen tudjuk, milyen mértékben függ a nyári munkák sikere a szárítók teljesítményétől. Azt is mondhatnám, hogy a szárítók dolga nehezebb a kom- bájnosokénál is, mivel, ha a szükség úgy diktálja, nekik éjjel is dolgozniuk kell annak érdekében, hogy a gabona megfelelő állapotban kerüljön a felvásárló magtáraiba. Mindezt mérlegelve lehetővé tettük számukra, hogy külön csoportban összemérhessék erejüket, tudásukat.

— Mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik a nyári vakáció alatt a mező- gazdaságban szeretnének néhány hetet dolgozni?

i—i A nyári munkákban nagy szükség van a tanulóifjúság segítségére is. Sajnos, ennek a szervezése részben kicsúszott a járási bizottságok kezéből, mivel a nyári építőtáborok szervezését és irányítását maguk az iskolák és az érdekelt üzemek végzik. Természetesen azért mi is odafigyelünk a tanulóifjúság nyári tevékenységére. Járásunkból mintegy 850 középiskolás megy más járás építőtáboraiba. A legtöbben a lovoslcei Deli üzembe és a brnói Zetor vállalatba készülnek. Sajnos, járásunk nagyobb mezőgazdasági üzemeinek i- génylését idén sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Sokkal több fiatalt tudnának foglalkoztatni a nyári hónapok alatt a Bálványi (Bálvány), a Bajcsi (Bajt) Állami Gazdaságban, valamint a Gútai (Koiá* rovo] Egységes Földművesszövetkezetben, mint ahányan eddig jelentkeztek. Sok segítő kézre lenne szükség a csallőközaranyosi szövetkezet gyümölcsösében is. Az említett üzemek kitűnő feltételeket tudnak biztosítani a fiatalok számára. Biztos vagyok benne, hogy az idén is mindenki elégedett lesz az ellátással és a kereseti lehetőségekkel.

— Szerinted, mi az oka annak, hogy a nyári építőtáborok irányításába és szervezésébe a SZISZ járási bizottságainak kevés a beleszólása?

— Ezt a helyzetet az elmúlt évek gyakorlata szülte. Véleményem szerint ezen is el kellene gondolkoznia az illetékeseknek, mert ha a járási bizottságoknak nagyobb lenne a hatáskörük az építőtáborokat illetően, még hasznosabbá, tartalmasabbá le: hetne tennie a tanulóifjúság nvári szünidejét. Erre a feladatra "a járási bizottságok megfelelő apparátussal rendelkeznek, és szívesen magukra is vállalnák a vele járó többlet munkát.

K J.

A halál sem volt akadály

nista-letartóztatásokra került sor. Ekkor vették őrizetbe Schönherz Zoltán elvtársat is, akit aztán kötél általi halálra ítéltek. Az ítéletet a Margit-körúti fogház udvarán 1942. október 3-án hajtották végre. Schön- herz Zoltán mártírhalálát egy héttel előzte meg, ugyancsak Budapesten, a kárpátaljai nép hős fiának, Borka- nyuk elvtársnak kivégzése, aki mint ejtőernyős tért vissza, hogy harcos ellenállásra mozgósítsa népét a fasiszták elleni küzdelemben.'

Schönherz Zoltán születésének 75. évfordulóján büszke öntudattal gondolunk pártunkra, Csehszlovákia Kommunista Pártjára, amely évtizedeken át nevelte tagjait, hogy minden helyzetben helyt álljanak. Ezt a feladatot Schönherz Zoltán becsülettel teljesítette. Egyéniségéről mi sem tanúskodik jobban, mint siralomházból családjának írt utolsó levele, melyből egy részt idézünk:

......Drága feleségem, kedves kisfiami Mikor e sorokat kézhez kapjátok, már nem leszek az élők sorá-