Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-15 / 29. szám

AZ ORVOSI ELLÁTÁS Az új rendelőintézet hat­emeletes épülete pompásan beülik az olimpiai falu ké­pébe. Mintegy háromszáz or­vos és ugyanannyi ápolónő őrködik majd egymást vált­va éjjel-nappal az olimpi­konok egészsége fölött. Az olimpiai falu minde­gyik épülettömbjében orvo­si rendelőt nyitnak. A sport­létesítmény-együttesben kü­lön ügyelet lesz. A mentő­állomás hívásra azonnal ko­csit küld. A munka dandár­ja azonban mégis a polikli- nikára hárul. A betegeket jól képzett szakorvosok gyógyítják majd. Mindegyik orvosnak saját kezelő- és kötözőhelyisége lesz. Ha netán valaki súlyosan megbetegszik, az orvos e- lőbb az elkülönítőben he­lyezi el, majd valamelyik városi kórházba szállítják át a beteget, ahol az olim­pia idejére szabad ágyakat biztosítanak. A rendelőintézet alsó há­rom szintjén találhatók a- zOk a helyiségek,- - melyek­ben fizikoterápiái, vízgyő- gyászati, hőiszap-, fény- és villanykezelést vagy masz- százst kaphat a beteg. Sem Münchenben, sem Montrealban nem volt az o- limpiai rendelőintézetben az úgynevezett funkcionális diagnosztikai osztály. Moszk­vában olyan rendelők is lé­tesültek, amelyekben elvé­gezhető a sportolók teszte­lése. A versenyek kezdete előtt speciális edzőhelyisé­gekben ellenőrizhető az atlé­ták rajtra való felkészültsé­ge és edzettségük szintje. A poliklinika többi emele­tén műtőblokkal kapcsolt se­bészeti osztály, fogászat, röntgen és különböző labo­ratóriumok sorakoznak. A müncheni olimpiai falu­ban a résztvevők 17 359 e- setben fordultak , orvoshoz — naponta 800—1200 sze­mély. A legelfoglaltabbak a baleseti sebészek, a bel­gyógyászok, az orr-fül-gége- orvosok, a fogorvosok és a fizikoterápiás szakorvosok voltak. A moszkvai - olimpiára ér­kező vendégsereg egészsé­gére mintegy hárorrtezer or­vos és csaknem hatezer e- gészségügyi középkáder ü- gyel majd. A terv szerint valamennyi sportpályán és az edzésre kijelölt helyen összesen több mint 80 se­gélyhelyet állítanak fel. Az egészségügyi szolgálat ren­delkezésére bocsátanak há­rom különlegesen felszerelt helikoptert, három egész­ségügyi hajót és több mint 80 gépkocsit. Alaposan meg­szervezték az orvosi ellá­tást azokban a szállodák­ban is, ahol a hivatalos ven­dégeket, az újságírókat és a turistákat helyezik el. Az olimpián ténykedő or­vosok a Központi Orvosto­vábbképző Intézet tanfolya­main különleges kiképzést kapnak, az orvosok és az á- polőnők nyelvtanfolyamokon vesznek részt. Lev Markov, az olimpiai falu főor­vosa A, Mihailov rajzán a moszkvai Béka sugárút látható, ahol az olimpiai sportlétesítmények egy része, az olimpiai nszoda, a fedett stadion is van. V , . . • • . ' . • • VENDÉGKÖSZÖNTÖ ! ; ' — A korábbi olimpiák ta­pasztalatai szerint nemcsak és nem is annyira a játé­kok sporttal kapcsolatos ol­dala jár gondokkal és kia­dásokkal, mint inkább a vá­ros belső helyzetének, a so­kat emlegetett infrastruktú­rának az átalakítása. Mi­lyen megoldások születtek ebben a tekintetben Moszk­vában? — Ezek a kérdések ne­künk is sok fejtörést okoz­tak. Valóban: az olimpia le­bonyolításához nemcsak sta­dionok, sportcsarnokok és más létesítmények építése szükséges, hanem rengeteg olyan kérdést ts meg kell oldani, amely a város és fő­útvonalainak bizonyos mér­tékű átrendezésével, a köz­lekedés és hírközlés fej­lesztésével, új szállodák, ét­termek, falatozók, eszpresz- szők és üzletek megnyitásá­val, a szolgáltatóhálózat bő­vítésével kapcsolatos. — Tokióban a XVIII. o- limpiai játékok versenyei­nek megszervezésére 25,5 millió dollárt, a sportléte­sítményekre — vagyis az a- nyagi-technikaí részre <— mintegy 40Ú millió dollárt, a város infrastruktúrájának fejlesztésére pedig több mint 2 milliárd 4Ó0 millió dollárt költöttek. A magán­vállalkozói rendszerben ez teljesen érthető. Moszkvá­ban természetesen más meg­oldást kerestünk. — Az olimpiai létesítmé­nyeket — számuk mintegy nyolcvan — mindenképpen felépítettük volna, ha meg­kapja, ha nem Moszkva az olimpia rendezési jogát. Az 1980-as olimpiára tehát nem kellett külön előteremte­nünk azt a pénzt, amibe pél­dául az olimpiai faluként szolgáló lakótelep vagy a főváros központi sportléte­sítményeit összekötő Szever- nij Lucs (Északi Fény) el­nevezésű főútvonal megépí­tése kerül. Más kérdés, hogy a közelgő olimpia siettette az építőket. Az É- szaki Fény út például az e- redeti tervek szerint 1990-re készült volna el, így pedig máris használható. — Az előbbi körülmény­nyel magyarázható egyebek között az is, hogy miért nem befolyásolja a szovjet fővárosban az építkezések ütemét és mennyiségét az olimpia megrendezése. A je­lenlegi, tizedik ötéves terv­re összesen 21 millió 600 ezer négyzetméternyi szoba- -alapterületű lakás építését . BESZÉLGETÉS VLAGYIMIR PROMISZ- LOVVAL, A MOSZKVAI VÁROSI TA­NÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKÉVEL irányoztuk elő. Ezen az o- limpiai előkészületek miatt sem kellett változtatnunk. — Akik egy-két éve nem voltak Moszkvában, sok ú- jat láthatnak. A repülővel érkezőket a Seremetyovo-2, új nagy repülőterünk fogad­ja. Megújult a város legré­gebbi repülőtere, a vnuko- vol. Űj metróvonalak épül­tek, metróhálózatunk hossza elérte a 185 kilométert. Több mint száz kilométernyi új trolibuszvonal készült el, az autóbuszjáratok száma hu­szonöttel gyarapodott. Mind­erre szükség volt, mert á számítások szerint az olim­pia időszakában a városi tö­megközlekedés napi forgal­ma kb. harmincmillió utas lesz. A tömegközlekedést le­bonyolító jármüveket jelen­tősen felújítottuk, jóllehet azelőtt is nagy gondot for­dítottunk erre. — Nem titkolom: a szál­lodák elég sok gondot o- koznak nálunk, noha ez nincs másképp a világ más nagyvárosaiban sem. Az q- limpiát megelőző években a szállodai férőhelyek száma 27 ezerrel növekedett Moszkvában. Bár nem aka­rom az olvasókat felsorolá­sokkal fárasztani, nem hagyhatom említés nélkül az izmajlovói szállodákat, valamint a Kozmosz- és a Szaljut-szállót, amelyekben egyszerre tízezer vendég kaphat helyet. Húszezer sze­mély befogadására alkalmas új diákszállók nyíltak meg, ahol a játékok idején turis­ták kapnak szállást. A Moszkvához vezető utak mentén és a város környé­kén új motelek és kempin­gek létesültek. — Szakácsok, cukrászok és pincérek ezrei gondos­kodnak majd vendégeink íz­letes és bőséges étkezésé­ről, gyors kiszolgálásáról. A játékok megnyitójáig továb­bi 45 ezer ember ellátásá­ra alkalmas éttermeket, cuk­rászdákat, falatozókat és eszpresszókat adunk át, e- zenkivül huszonötezer fő ki­szolgálására ideiglenes ven- déglátőipari egységeket ho­zunk létre. Az olimpia ven­dégeinek és résztvevőinek szállást adó hotelekben egy­idejűleg 103 ezer vendég ül­het asztalhoz, s a szovjet népek konyháját képviselő legkülönfélébb ételekből vá­logathat majd. — Az olimpia megnyitójá­ra az egész város ünnepi díszt ölt. Felújítottuk sok lakóház homlokzatát, rend­be hoztuk az útburkolatot, új kerteket és parkokat lé­tesítettünk. A moszkvaiak mindent megtesznek azért, hogy vendégeik kellemesen és hasznosan tölthessék í- dejüket a városban. . —> Nemcsak .azokra gon­dolunk, akik eljönnek Moszkvába. A már működő osztankinói televíziós köz­pont mellett felépült az új tévéadó, amely egyszerre húsz nemzetközi csatornán «»• színesben közvetíti majd a versenyeket. A rádiótudősí- tásokat egyszerre száz mű­sorban adhatják, az 1500 csatornás nemzetközi auto­mata telefonközpont nagy lehetőségeket nyit a távköz­lési kapcsolatokra az egész világgal. Oj nemzetközi pos­tahivatal is épült Moszkvá­ban. — Valóban tekintélyt kel­tők a változások. Am az o- limpia legfőbb eseményei mégiscsak a sportpályákon zajlanak majd le. Készen van-e valamennyi a sporto­lók fogadására? — A külföldi sportolók és szakemberek, mielőtt el­dőlt volna, hogy Moszkva lesz a XXII. olimpia városa, egyetértettek abban, hogy a szovjet fővárosnak olyan sportlétesítményei vannak, amelyek a * legrangosabb versenyek lebonyolítására is alkalmasak. Mégis úgy dön­töttünk, hogy huszonöt sport- létesítményt felújítunk, Il­letve építünk. — Az új létesítmények közül elsősorban Európa legnagyobb fedett stadion­ját kell említenem, amely a Béke sugárúton épült. Te­rülete 33 ezer négyzetmé­ter. Negyvenezer néző befo­gadására alkalmas. A lelá­tók által közrefogott teret hangszigetelő fémfüggöny- nyel kettéoszthatják, s Így egyidejűleg tarthatnak ököl­vívó- és kosárlabdaverse­nyeket. — Ehhez a stadionhoz egy fedett vízisport-telep csatlakozik, amelynek lelá­tóin tizenötezren foglalhat­nak helyet. Itt tartják majd az olimpia úszó- és műugró- versenyelt, és a vízilabda- torna döntőjét. Így tehát a város közepén sportlétesít­mények hatalmas együttese épült fel. — A súlyémelőversenyek résztvevőit az ízmajlovo ke­rületben épült új sportcsar­nok várja, a kézilabdatorna színhelye a Dinamo Sport­egyesület Lavocskin utcai u- niverzális sportcsarnoka lesz, a folyami kikötő kö­zelében. A röplabdázók ta­lálkozói Luzsnyikiben, a Ba­rátság csarnokban lesznek. A lovasversenyeket a város déli részén, a bitcai park­erdőben kialakított új pá­lyán rendezik meg. Az olim­piák történetében - először kerülhet sor egy helyen á lovassport valamennyi ver- sényszámára. — Moszkva másik szélén, Krilatszkojében is új sport­létesítmények együttese é- pült fel: evezőspálya, íjász­stadion, körpálya az ország­úti kerékpárversenyzők ré­szére és egy fedett kerék­párcsarnok. Az utóbbiról érdemes külön is szólni. Ez a világ legnagyobb ilyen lé­tesítménye, pályaburkolata szibériai vörösfenyőből ké­szült. A pálya hossza 333,33 méter. — A sportpályák építése közben az volt a vezérel­vünk, hogy „mindent a sportolókért“, azért, hogy a legjobb eredmények szület­hessenek. Ez érvényes egy másik új létesítményre, az olimpiai falura is, ahol 107 hektáron minden kényelem­mel ellátott 18 lakóépület áll. A sportolóknak nyújtott lehetőségeivel ez az olim­piai falu előnyösen külön­bözik például a Lake Pia­cidban tapasztalt feltételek­től. Lord Killanin, a NOB elnöke megállapította, hogy a moszkvai olimpiai falu az olimpiák történetében a legjobb ilyen létesítmények közé tartozik. A lakóházakon kívül kul­turális és bevásárlóközpon­tok, étterem és szakorvosi rendelőintézet kapott itt he­lyet, és az edzésekre is ele­gendő lehetőség nyílik. Most röviden azokról a sportlétesítményekről, ame­lyeket a. játékokat megelő­zően felújítottunk: A ne­gyedszázaddal ezelőtt Luzs­nyikiben épült és 140 kü­lönféle létesítményt magába foglaló sporttelep valóság­gal újjászületett. Nagysza­bású rekonstrukciót végez­tünk a nagy pályán, ahol százezernél több néző je­lenlétében lesz a játékok ünnepélyes megnyitója és záróünnepsége, és ahol az atlétikai versenyeket, vala­mint a labdarúgótorna dön­tőjét bonyolítják le. Korsze­rűsítettük és tetővel láttuk el a Kisstadiont, ahol a röplabdaversenyek zajlanak majd le. Felújítottuk a Sportcsarnokot, amely a tornászok és a cselgáncso- zók rendelkezésére áll majd. — Kibővítettük a hadse­reg központi sportklubjá­nak, a CSZKA-nak a sport* telepét. Itt többek között labdarúgó- és átlétikai pá­lya épült. Ez lesz a vívó- és a birkózóversenyek szín­helye. Átépítettük a moszk­vaiak több kedvelt stadion­ját, a Dinamo és az Úttörő stadiont, a szokolnyiki sportcsarnokot és a Moszk­va közelében fekvő mityis- csi lőteret. Átalakítottuk azt a negyven pályát is, ame­lyet a város edzések céljára bocsát az olimpikonok ren­delkezésére. — Az olimpiával kapcso­latos problémák tudvalevő­leg nem szorítkoznak a já­tékok előkészületeire és megrendezésére. Sok koráb­bi olimpia okozott és okoz még most is gondot a pol­gármesternek: hogyan hasz­nosítsa a sportlétesítménye­ket a nagy verseny után. Nem jelent ez majd teher­tételt Moszkvában is? — Csak megismételhetem, amit már beszélgetésünk elején mondtam: mint a vá­ros Infrastruktúrájának fej­lesztése, az olimpiai létesít­mények felépítése is lénye­gében csak annyit jelent, hogy gyorsabban valósítjuk meg azt a sporttal kapcso­latos programot, amelyet Moszkva általános városfej­lesztési és rekonstrukciós terve előír. E program meg­valósítása lehetővé teszi, hogy az eddigi kétmillió helyett négy-ötmillió em­bert vonjunk be a sportélet­be, vagyis minden második moszkvai lakos, sportolhas­son. Kell-e hangsúlyoznom, mennyire fontos ez a mai korban? Az olimpia után a stadio­nok és csarnokok a sport­egyesületek rendelkezésére állnak majd, amelyeknek bármely szovjet állampolgár a tagja lehet. A tagdíj évi 30 kopejka. Sok sportléte­sítmény univerzális jellegű: a Dinamo és a Barátság csarnokaiban például tizen­két sportág hívei tarthat­nak edzéseket és versenye­ket. A Béke sugárúton fel­épült és az időjárástól füg­getlenül használható sta­dionban labdarúgó- és jég­korongmérkőzéseket, kor­csolya- és atlétikai verse­nyeket tarthatnak. A sta­diont nem csupán sportlé­tesítményként használják majd, hanem tömeggyülé- sek és látványos rendezvé­nyek színhelyéül is. Köztu­domású, mi lesz az olimpiai falu sorsa: tizennégyezer moszkvainak ad majd ott­hont. A játékok sajtóköz­pontjának épületét a Szov­jet Újságíró Szövetséggel közösen a JJovpsztyí sajtó- ügynökség veszi át. Egy­szóval, ezen a téren nincse­nek problémáink. — Moszkva és lakosai tü­relmetlenül várják az olim­pia megnyitóját, és nagy ó- römmel fogadják a sporto­lókat és a sport minden ba­rátját. Köszöntjük vendé­geinket! x

Next

/
Thumbnails
Contents