Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-15 / 29. szám

PIERRE DE COUBERTIN: j ., , ' ,,) r ( <( ’ . . ' <! 5DA a sporthoz (Részlet) Ä béke vagy te, Sport! a népeket egymáshoz fűző szép ázalag: és testvérré lesznek mind általad, önuralomban, rendben és erőben, Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled, s más népek jellemét is éppúgy megértik s nagyra tartják, hogyha te tanítod őket túlszárnyalni egymást: mert versenyed a béke versenye. DEVECSERI GÁBOR FORDÍTÁSA Elena Muhina, a női torna nagy egyénisége ma még azon töpreng, hol kellene csiszolnia a gyakorlatokat AZ OLIMPIAI LÁNG FÉNYE A moszkvai olimpia jelképe: Misa mackó, a versenyzők kedvence ÁPN-felvételek A civilizáció megőrzése és továbbfejlesztése érdekében az emberiségnek össze kell fog­nia a békéért, a kölcsönös megértésért és együttműködé­sért. Enélkül nemcsak nem oldhatja meg gazdasági, kultu­rális, egészségügyi, és környe­zetvédelmi problémáit, hanem az önmegsemmisítés veszélye is leselkedik rá. A múlt háborúi népek, álla­mok, hatalmas körzetek életét nyomorították meg, egy új, ter­monukleáris háború az egész földkerekséget eltorzítaná. Ezt minden értelmes ember tudja. Ezért jellemző, hogy korunk­ban a népek és államok poli­tikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt keresik egy­mással az érintkezést. A cél: megérteni egymást, el­hárítani a szembenállásból szár­mazó fenyegetést, kialakítani a kölcsönösen előnyös együtt­működést. Ebben a nemes munkában ha­talmas szerep jut a sportnak. A nemzetközi sportkapcsolatok során szövődő baráti szálak' fokozatosan a sport híveinek millióit kötik össze. Jóllehet a szurkolók mind a saját csapa­tuk győzelmét ktvánják, egy nemzeteket összekötő soknyel­vű közösséget alkotnak. A nemzetközi sportélet leg­nagyobb eseménye az olimpia. A modern olimpiák az utób­bi időben az emberiség egyete­mes jelentőségű ünnepévé vál­tak: a sportba tevékenyen be­kapcsolódott Ázsia, Afrika és Latin-Amerika számos függet­lenné lett országa. A gyarma­tosítás uralma alól felszaba­dult népek ezáltal is letépték magukról az alacsonyabbren- dűség bélyegét. Sportolóink e- gyenlfi jogokkal vesznek részt az olimpiákon, sőt többük már aranyérmet is szerzett. Érthe­tő, miért világraszóló jelentő­ségűek és miért a béke ünne­pei ezek a versenyek. A hagyomány, a józan ész és a haladás azt kívánja, hogy az olimpiai láng útjábél háruljon el minden akadály. Moszkva <— amint lord Kil- lanin, a NOB elnöke és a nem­zetközi sportélet több más ve­zetője nemegyszer megállapí­totta — a NOB szabályaival és követelményeivel teljes össz­hangban tett eleget a felada­toknak. Most a sportolókon a sor. A XXII. olimpia verseny- pályáin új teljesítményeikkel és csúcsaikkal elkápráztatják majd a nézőket. Es mint min­dig, a sportolóké lesz a dicső­ség, nemzeteiké a büszkeség és az emberiségé az eredmény. A sport ma már nem néhány lelkes ember tevékenysége, ha­nem fontos társadalmi ténye­ző, olyan jelenség, amelynek komoly része van a tudomány és tecbnika, a kultúra és a mű­vészet fejlődésében, sőt vége­redményben az egész emberi­ség sorsához is köze van. Miután a Fehér Ház rákény- szerítette akaratát az amerikai sportolókra, durva nyomást fejtett ki más kormányokra és nemzeti olimpiai bizottságokra is, azt követelte, hogy kövessék a példáját. De a józan politi­kusok, az Üzleti körök képvi­selői, a kulturális és társadal­mi szervezetek és maguk a sportolók is a legtöbb ország­ban az olimpiai eszmények mellett álltak ki. Kudarcba ful­ladt az amerikai kormánynak az a kísérlete is, hogy az o- limpia helyett valamiféle ellen­olimpiát szervezzen. Francois Mitterand, a Francia Szocialis­ta Párt főtitkára lényegretörő- en így nyilatkozott erről: „Os­toba ötlet! Nem akarunk a ka­tonai tömbök mintáiára szer­vezett spnrttömhöket. Az olim­piának nincs alternatívája, nem is lehet. Az olimpiák az emberiség közös öhaját kifeje­ző megnyilvánulások.“ Legyen hát minden újabb négy év, amely a két olimpia között eltelik, újabb állomása sport fejlődésében, újabb sza­kasz a világ békéjének meg­szilárdításában. A. KOLÖDNIJ

Next

/
Thumbnails
Contents