Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-01 / 27. szám
Jusag 7 Ki ne Ismerné az Í977-es magyarországi táncdalfesz- tivál, a Metronóm egyik nagy slágerét a Múlnák a gyermekévek című dalt és előadóját, Ihász Gábort? Pályafutása alatt több olyan dallal nyerte el a közönség tetszését, amelyek az általános slágerekkel, ellentétben nem csak egy bizonyos korosztályt szórakoztathatnak. Ihász Gábor slágereinek másik nagy előnye, hogy az átlagosnál hosszabb életűek. Ennek talán az az oka, hogy dallamukkal és szövegükkel nemcsak szórakoztatnak: ennél többet nyújtanak. Ihász Gábor sportoló családban nőtt fel, az 1960-as években több mint tíz éven át aktív labdarúgó volt. Az, hogy jelenleg énekes-zeneszerzőként tartjuk nyilván, sérülésének eredménye. Orvosi ajánlatra ugyanis el kellett búcsúznia a labdától. Kezdetben több énekesnek komponált, majd úgy határozott,' hogy dalait saját maga adja elő. Hogy milyen sikerrel, arról már többször Is meggyőződhettünk. Legsikeresebb 'dalait első nagylemezén Is meghallgathatjuk: Ihász Gáboron kívül a dalok szerzői még Heilig Gábor és Malek Miklós. A lemez dalaira a líraibb hangvétel, az egyszerűség, az érthetőség a jellemző. Erről így nyilatkozott: — A közönség általában egy év leforgása alatt min den énekestől' csak egy-két számot fogad el. Továbbra is minden évben két Igazi slágerrel szeretnék jelentkezni. Jobb érzést keltenek az emberben a csendesebb, dallamosabb dalok, mint az erőszakos hangzások. Szükség van a kikapcsolódásra, s véleményem szerint a zenének éppen ezt kellene szolgálnia. Hazánkban nemegyszer megfordult már, s mint ahogy elmondotta, azért jön szívesen, mert az itteni magyar nemzetiségű közönség előtt ugyanolyan közvetlen tud lenni, mint Magyarországon. Fellépései alkalmával nemcsak énekesként mutatkozik be, hanem mint barát Is szól a közönséghez. Ihász Gábor talán az együk legőszintébb, legszerényebb énekes. Tisztában van képességeivel, nem sző elérhetetlen terveket. Olyan énekes ő, aki nemcsak egy korosztály kedvence lehet. PAPP SÁNDOR Német Demokratikus Köztársaság egyik legnépszerűbb énekesnője Regina Thoss. Nem csak hazájában, a határokon túl is elismert sztár. Számos rangos nemzetközi dalfesztiválon képviselte hazáját vagy lépett fel a gálaműsorban. Regina családjában a zene szeretető hagyomány. Édesapja bár a kereskedelemben dolgozik, szereti a tánczenét, olyannyira, hogy még komponál is. ű íratta be leányát a zeneiskolába, énekórákra járatta. Regina- már tizenkét -éves korában énekelt. Kezdetben“ csak népdalokat, később középiskolás korában megpróbálkozott komolyabb dolgokkal is. Saját bevallása szerint akkor még nem tudta, melyiket válassza, a szórakoztató műfajt, vagy az operát. Végül is az előbbinél maradt. Legutóbbi csehszlovákiai látogatásakor megkértem Reginát, hogy nyilatkozzon magáról. — Kezdőiben csak az iskolában szerepeltem, majd tehetségkutató versenyeken indultam. Többször nyertem díjat, természetesen nem mindig elsőt. A sikerek, a díjak ösztönöztek; hogy behatóbban foglalkozzak az énekléssel. Rendszeresen eljártam a fiatal tehetségek klubjába énekelni. Amikor francia sanzonokat kezdtem énekelni, felfigyelt rám Hans Ktvei- man tévékonferanszié, és buzdított, hogy ezt-folytassam. Ez a találkozás vezetett a tánczenéhez. Reginának már hat éve saját kísérő zenekara van; ahol férje a „vezér“ és a menedzser is. Bejárta már az egész országot az összes szocialista államot, sőt fellépett már Nyugat -Európában is. — A sok fesztiváli fellépés közül melyiket említené? — 1971-ben a rostocki fesztiválon első lettem, két évvel később a Bratislava! Lírán a szocialista országok versenyében képviseltem hazámat. Ez ■a bratislavai fellépés számomra nagyon jelentős volt, a zsűri különdíj- jal jutalmazta éneklésemet. Tulajdonképpen ez alapozta meg a külföldi sikereimet. Ezt követően több külföldi meghívást kaptam. 1975-ben a spliti nemzetközi fesztiválon első díjas lettem, és még ugyanabban az évben eljutottam a tokiói dalfesztiválral Egy évvel később Ausztriában egy fesztiválon második helyezett lettem, és különdíjjal is jutalmazták teljesítményemet. 1977-ben a sopoti inter- víziós dalfesztivál gálaműsorában léptem fel. Az'eddig elért nemzetközi sikereim közül a legértékesebb a két évvel ezelőtti aranyérem az Arany Orfeusz fesztiválon. Távaly Ismét a Bratislavai Líra nemzetközi gálaműsorában énekeltem két. dalt. — Melyik zeneszerzővel dolgozik együtt?' — Elsősorban Gerhard Nadschins- kyvel; de ha más fiatal szerző felkínál valamilyen dalt, azt is szívesen eléneklem, ha megfelel elképzelésemnek. Az utóbbi időben nagyon jól együttműködöm Welkischan zeneszerzővel, aki több dalt komponált nekem, ezek legutolsó nagylemezemen találhatók. A tavalyi lagnagyobb slágeremet is ő komponálta. — Milyennek találja a mi közönségünket? — Elégedett vagyok a közönséggel. A gottwaldovi Intertalent és a Bratislava! Líra között bár különbséget éreztem, de hát ez a koncerttermektől függően alakult így. A gottwaldovi terem kisebb, ezért közvetlenebb a kapcsolat az előadó és a közönség között, a Lírán ez egy kicsit másképp van. Regina Thoss nagyon sokat szerepel a némát televízió könnyűzenei műsoraiban így a népszerű „Ein Kessel Buntes“ revüműsorban is. Készített önálló tévéshöw-t, amely sokoldalúságát bizonyítja. A műsorban táncdalokat, sanzonokat, diszkó- és rock and roll számokat énekel. Az NDK kul- turálisügyí minisztériuma aranyéremmel és nívódijjal tüntette ki. Bogdány Géza A szerző felvétele Pár éve a sajtó szenzációként kürtölte világgá a hírt, hogy a földkerekség egyik legzsúfoltabb városában, Tokióban a hatóság oxigénpalackokat szereltetett az utcasarkokra, hogy a civilizáció szennyétől, a szmogtól fojtogatott járókelők nagyokat szívhassanak az éltető elemből. Groteszk analógiát érzek a távol- -keletl oxigénpalack és egy budapesti, Hungaroton-kiadvány között. A maga nemében rendhagyó album Magyarország madárhangjai (Erdő és nádasj címmel látott napvilágot; tizenkilenc Magyarországon élő madárfaj jellegzetes énekét, örökíti meg. A felvételeket dr. Ország Mihály készítette, s hogy hogyan, az a lemezhez csatolt képes mellékletből böngészhető kt. Az ő szavait idézem-' „A hangfelvételek hatvan centiméter átmérőjű parabolareflektor gyűjtőpontjában elhelyezett mikrofonnal a szabad természetben készültek. Az ilyen parabolamikrofon csak a- zokat a hanghullámokat gyűjti ösz- sze és veri vissza fókuszába négy- -ötszörösére felerősítve, amelyek egy meghatározott irányból érkeznek; a többi hangforrás hangerejét erősen csökkenti, levágja A jó minőségű hangfelvételek készítéséhez zajmentes környezetre, szélcsendes időre lenne szükség. Parabolamikrofonunkkal pontosan be kell célozni az éneklő madarat, sőt, ha lehet a madár csőrét. Sajnos az állatok természetes élőhelyei a zajoktól is egyre erősebben szennyeződnek. Sokszor meg kell elégednünk azzal is, hogy a nem kívánatos zavaró hangforrás ne essék az éneklő madár irányába. Arra törekszünk, hogy minél közelebbről készítsük a hangfelvételt, mert így az állathangnak és a környezet zajszintjének a hangereje között kedvezőbb lesz az a- rány. A madár zajtalan megközelítéséhez elengedhetetlen, hogy az illető fa] környezetét és viselkedését — ökológiáját és etológiáját — jól ismerjük." A hasznos melléklet nemcsak az egyes madárfajok fényképeit tartalmazza, hanem ismerteti életmódjukat, továbbá azt, hol és mikor rögzítették a felvételt. Madárdalos erdő és nádas. A lemez nem kíván nosztalgiát ébreszteni természetünk eme kincset iránt. Nem ilyen célzattal készült, már csak azért sem, mert az album egyben bizonyság rá, hogy e- zek a kincsek még megvannak. De állhat felkiáltójelként önpusztító- an rohanó világunkban. Figyelmeztetőül a flóra és a fauna sokszor korlátlanul garázdálkodó haszon- élvezőinek. És persze esztétikai élménynek sem utolsó. Óvatosságra vall a lemezgyár háromezres példányszáma. Am az album iránti érdeklődés azt sugallja, a kiadvány így vagy úgy célba talál. -gyökérA első, kiábrándultságra okot adó nagylemeze után most Demjén Ferenc legénysége alaposan kivágta a rezet. Nem mindenki fogadta annak idején kitörő örömmel a hírt, hogy a népszerű Rózsi kivált a legnagyobbak között megállapodott Ber- gendy együttesből. Az a fajta korszerű, színdús hangzásvilág, amelyet a Bergendy produkált, azóta is hiánycikk a magyar popipar tájékán. Nem csoda hát, hogy kezdeti próbálkozásai a V Moto-Rock tagjaival csakugyan elhamarkodottnak hatottak, s elhalványultak előző., korszakának árnyéké ban. Ezért kellemes meglepetés az együt tes római kettessel jelzett albuma. Hiába éneklik egyik dalukban, hogy „Nincs középút“, a csoport zenei hovatartozása középút a dallamos és a kemény rock között. A kemény alapot hangszerfelállásuk biztosítja: Herpai Sándor ügyes, gépszerű dobolása nagyszerűen egészül ki Demjén Ferenc dinamikus basszusával. A „fémes“ hangzást szolgálják Lerch István elektromos billenTiv' és Menyhárt János rutinosan visszafogott, ám annál fülbevá- góbb gitárszólói is. Az egész zenei alap mentes minden öncélúságtól; kompakt egészet alkot. A lemez barázdáit szántva kiderült: kifejező dallamokért sem kell a szomszédba menniük. Demjén Ferenc főember nótáin kívül Lerch István kompozíciói is hatásosak, sőt, épp ezek „viszik“ az albumot. A Gépnek születtem, az Állj el az útból, de leginkább a Gyere és szeress jogosan talált utat a hallgatókhoz. A Vár], míg felkel majd a nap című dalával pedig a régi, már elsiratott Rózsit éleszti újra. Kevésbé slágergyanúsak Demjén szerzeményei — talán csak a Tessék választani- ban is bemutatott El kell, hogy engedj a kivétel. A Nincs középút, Soha nincs szerencsém és a Nekem így jó című dalokat igényesre hangolta szerzőjük, így bizonyára hosszabb életűek lesznek. Menyhárt János két szerzeménye is megüti az előbbiek színvonalát; a Blues (Ne kövess) érdekes szövegével és briliáns gitárszólójával tűnik ki, a Sátán című dala pedig hatásos hangszerelésével vonja magára a figyelmet. A csapatmunkából a dobos, Herpai Sándor Is kivette részét: ő három dalszöveggel Járult hozzá az album anyagához. Messze még az év vége, s a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat biztosan sok lemezcsemegét készül kiadni, de a V Moto- Rock együttes második nagylemezét már most az év sikereként könyvelhetjük el. StrieZenec Sándor REGINA §Éi|'; M oto-R ock. II..
