Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-10 / 24. szám

2 AZ ESZMEI ÉS ÉPITÖMUNKA EGYSÉGE A SZISZ további munkájára nagy hatással van a CSKP KB 15. és az SZLKP KB áprilisi ülésén elfogadott határozat. Ezeken a plénumokon át­fogóan értékelték az ideológiai-politi­kai munka eredményeit, és kitűzték a főbb feladatokat is. A fiatalok cselekedetei arról ta­núskodnak, hogy az ideológiai-politi­kai nevelés jelentős mértékben kihat az építőmunkára, további eredmények elérésére sarkallja a fiatalokat, nö­veli társadalmi elkötelezettségüket, és megszilárdítja marxista-leninista világ­nézetüket. A CSKP KB 15. ülése fel­adatul adta a SZISZ-nek, hogy a vi­lágnézeti nevelésben még az eddigi­nél is jobban ki kell használni azo­kat a szellemi értékeket, amelyeket Marx, Engels és Lenin tártak fel. A fiatalokkal részletesen meg kell is­mertetni Lenin életét, mert nagyon tanulságos és sokat meríthetnék be­lőle mindennapi munkájukhoz. A fiatalok tudományos világnézeté­re és szocialista öntudatára nagy ha­tással van a rendszeres politikai ne­velés, amelyet elsősorban a SZISZ biztosítja. A politikai nevelés ütem­terve úgy van összeállítva, hogy elő­segítse a fiatalok számára a marxiz- mus-leninizmus alapjainak elsajátítá­sát, pártunk politikájának és a SZISZ küldetésének jobb megértését. A SZISZ politikai nevelő munkájába a tagság 97,8 százaléka bekapcsolódott. ( Pozitívan kell értékelni azt, hogy a múltban a SZISZ politikai nevelő mun­kája jelentős minőségi változáson ment keresztül. A politikai nevelés irányítóinak tapasztalatai azt igazol­ják, hogy munkájuk új formái hatáso­sak. A politikai nevelő munka haté­konyabbá tételét elsősorban a lekto­roktól és a propagandistáktól várjuk. A pártszervezetek segítségével a múlt­ban kitűnő, jól felkészült lektorokat és propagandistákat neveltünk a SZISZ-alapszervezeteknek. A SZISZ- -szervezetek eredményesen együttmű­ködnek a politikai-nevelő központok­kal. Az előző évekhez viszonyítva je­lentős előrehaladást értek el az ifjú­Helmut Váchának, a SZISZ SZKB titkárának beszéde az ideológiai és tö­megpolitikai munka eredményeiről, feladatairól, amely a SZISZ SZKB 1980. május 30-i ülésén hangzott el. sági szervezetek a világnézeti neve­lésben is. Sajnos, a gyakorlatban még mindig nem vagyunk képesek alkal­mazni a politikai és a világnézeti ne­velés elfogadott formáit és módsze­reit. Nagyok még a tartalékok a tu­dományos-ateista nevelés hatékony- nyá tételében. Ebben a munkában is szorosabban együtt kell működnünk az ifjúsági alapszervezeteknek a po­litikai-nevelési központokkal, a járá­si népművelési intézetekkel, a Szocia­lista Akadémiával és a nemzeti bizott­ságokkal. SZOCIALISTA HAZAFISÄG — PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS Az ideológiai-politikai nevelő mun­kának elválaszthatatlan része a szo­cialista hazafiságra, a proletár és a szocialista internacionalizmusra való nevelés. Az 1968—69. válságos év egy­értelműen meggyőzött bennünket ar­ról, hogy mindennemű kételkedés és határozatlanság ebben a nevelő mun­kában káros és szocialistaellenes. Nap­jainkban az antikommunlsták inten­zív erőfeszítéseket tesznek arra, hogy kihasználják a fiatalok tapasztalatlan­ságát, arra törekednek, hogy félre­vezessék őket, s elvonják figyelmü­ket a haladó erők osztályharcától. A mi feladatunk elmélyíteni a fiatalok­ban a hazaszeretetet, az internacio­nalizmus és a Szovjetunió iránti sze­retet érzését. Az ideológiai-nevelő munkával és a SZISZ teljes tevékenységével hat­nunk kell a fiatalokra és segíteni őket abban, hogy megismerjék nap­jaink valóságát. A CSKP KB 15. ülé­se rámutatott arra, hogy valameny- nyiünk elsőrendű kötelessége, akár áldozatok árán is, megvédeni szocia­lista hazánkat. Nekünk ezt a tudatot következetes nevelő munkával kell elmélyítenünk bennük. A SZISZ alap­szervezetei nem elégedhetnek meg azzal, hogy felkészítik a fiatalokat az építőmunkára, fel kell őket készíteni javaink és szocialista hazánk megvé­désére is. Dolgozó népünk forradal­mi hagyományaira támaszkodva el kell mélyíteni fiataljainkban az osz­tályöntudatot. Ebben a munkában ki­magasló eredményeket érték el a Banská Bystrica-1, a martini, a zvo- leni és a humennéi járás alapszerve­zetei. NAPJAINK FORRADALMISAGA Az ifjúság politikai nézeteit, elkö­telezettségét legjobban a munkához és a tanuláshoz való hozzáállásával tudja kimutatni. A fiatalok minden­napi eredményei a termelőmunkában azt igazolják, hogy új, szocialista nemzedék kialakulásának vagyunk a szemtanúi. A tenniakarás, a fiatalos lendület jellemzi ezt a generációt, amely mindent megtesz hazájáért, te­vékenyen bekapcsolódik a szocialista társadalom építésébe. Minden jel ar­ra vall, hogy Szlovákia fiataljai átve­hetik a stafétabotot nagy elődeiktől. Ezt munkakezdeményezésükkel és a CSKP kongresszusán kijelölt felada­tok teljesítésével igazolták. Ezeknek az eredményeknek elérésében nagy szerepet játszott a SZISZ nevelőmun­kája. E munkának az a célja, hogy minél jobban bekapcsoljuk a fiata­lokat és az ifjúsági alapszervezeteket a hatodik ötéves terv feladatainak si­keres teljesítésébe. Ennek során Gus- táv Husák elvtárs szavait kell szem előtt tartanunk: „Napjaink forradal- misága mindenekelőtt a hétköznapok kitartó, sok esetben jelentéktelennek tűnő munkájában rejlik. Ugyanakkor nem szabad szemet hunynunk a hiá­nyosságok és fejlődésünk kerékkötői fölött.“ A fiatalokkal meg kell értetni, miért van szükség a nagy takarékosságra, a munka minőségének javítására, a tudományos-műszaki forradalom vív­mányainak bevezetésére a termelés­be és a hatodik ötéves terv utolsó éve feladatainak, teljesítésére. Köte­lességünk tagjainkat és a többi fia­talt is meggyőznünk arról, hogy Hz említetteket a mindennapi munkában alkalmazni kell. Itt is a tömegpolíti- kai munka kerül az előtérbe, mert ál­tala hathatunk legjobban a fiatalok­ra. 1 f A gazdasági propagandában jelen­tős szerepet játszik az agitáció és a szemléltető agitáció. Az elmúlt évek­ben ezen a téren is szemmel látható előrehaladást értünk el, javultak az agitáciős munka anyagi és személyi feltételei is. így az agitáció pozitívan hatott az ifjúsági kollektívák egész­séges becsvágyára, a munkaverse­nyekre és -kezdeményezésre. Az ági­tációs munkában jó eredményt értek el a bratislavai Slovnaft, a humennéi Chemlon és a Tatrasvit nemzeti vál­lalat fiataljai. Ezekben a vállalatok­ban a dicsőségtáblákra 80 százalék­ban fiatal munkások és szakkáderek fényképei kerültek. A propagáciős munkában még elég sok a hiányos­ság, mindenekelőtt az, hogy ezt a legtöbb alapszervezetben kampány­szerűen végzik. A CSALÄDALAPITÄS felelőssége A SZISZ-nek hatnia kell a fiatalok szocialista erkölcsének kialakulására is. Segítse őket az olyan jelentős lé­pések előtt, mint a családalapítás stb. Ezen a téren az ifjúsági szervezet­nek még nagyon sokat kell tennie. Ehhez a munkához sok segítséget vá­runk az oktatásügyi minisztériumtól, amelynek ezekkel a kérdésekkel rendszeresebben és hatékonyabban kellene foglalkoznia. A diákotthonok vezetőinek is tudatosítaniuk kell, hogy az ő munkájuktól sokban függ a jövő generációjának profilja. Örü­lünk annak, hogy ma már a tanítók, nevelők, mesterek, művészek, újság­írók helyesen viszonyulnak a fiata­lok erkölcsi neveléséhez. Persze még nagyon sokan vannak olyanok, aki­ket kritika illet. Tudjuk, hogy a fia­taloknak példaképekre van szüksé­gük, akiktől tanulhatnak. Tudatosíta­ni kell azt is, hogy a fiatalok mélyen megvetik azokat, akiknek tettei és szavai között ellentmondást észlel­nek. A mindennapi élet egyre összetet­tebb feladatok, elé állít bennünket, amelyekkel a SZfSZ-alápsZervezéték csakis akkor tudnak megbirkózni, ha fokozzák a szervező, az irányító, az ideológiai és a politikai munka ha­tékonyságát. Mindig abból kell kiin­dulnunk, hogy ami tegnap elég volt, holnap már kevés lesz. Tisztában vagyunk azzal, hogy szer­vezeteink a párt hathatós segítségé­vel érték el eredményeiket. Ezért kö­szönet jár mindazoknak a pártszer­vezeteknek, amelyek a CSKP XV. kongresszusának neveléspolitikai ha­tározatait a gyakorlati életben való­ra váltották. Eredményeink mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy helyes fi­ion járunk. FOCIPARÁDÉ JUHASZ JÁCINTOT SZIKORA ŐRZI! Vasárnap, június tizenötödikén délelőtt tíz órakor kezdődik a ha­todik újságírók — színészek fut- ballcsata. A színhely ezúttal Sahy (Ipolyság), és örömmel közölhet­jük, hogy nemcsak a városban, ha­nem a környékén is óriási érdek­lődés nyilvánul meg a találkozó iránt. A csehszlovákiai magyar újság­írók válogatott együttese az Üj Szó mellett működik, s e napila­punk szerkesztőin kívül az Új Ifjú­ság, a Nő, a Kis Építő tollforga- tói alkotják. A budapesti színészek mindig ö- römmel jönnek Szlovákiába. Csa­patuk olyan nevekből áll, mint Ju­hász Jácint, Ihász Gábor, Szirtes Ádám, Fülöp Zsigmond, Sólymos Antal, Zana József, az olimpiai bajnok dr. Török Ferenc (az öt­tusázók szövetségi kapitánya), és valószínűleg Papp Laci meg Buj- tor István is pályára lép színeik képviseletében. E legfontosabb információn túl még néhány érdekes „apróság“ a hatodik, ipolysági rangadóról: Az Új Ifjúság szerkesztősége jegyzetfüzeteket ajánl fel a két csapat tagjainak, hogy autogra­mokat is osztogathassanak. A szünetben negyvenperces vi­dám műsor szórakoztatja a közön­séget. Fellép Komlós András, Zana József és Rátonyi Hajnalka, éne­kel Ihász Gábor. Az ünnepélyes kezdőrúgást Szir­tes Ági, az egyik legtehetségesebb és legnépszerűbb fiatal magyar színésznő végzi el. A mérkőzést csakúgy, mint eddig mindig — dr. Hegedűs Já­nos, a népstadion! színészek — újságírók rangadó konferansziéja közvetíti. Az újságírók, akik idei első je­lentős találkozójukon fölényes, de kissé szerencsés győzelmet arattak a MATESZ művészei fölött, közép­pályájukat a. huszonegyszeres cseh­szlovák váldgatott Szikora Györgv- gyel erősíti^. A rendezők — az Új Szó szer­kesztősége és az ipolysági helyi szervek — szeretettel várnak min­den érdeklődőt, és remélik, meg­dől a 4000-es nézőcsúcs. A tömeg­sport, a spartakiád hangulatában sorra kerülfj találkozó fáradal­mait a két csapat tagjai egy ba­ráti találkozón kívánják kihever- nL —bt—i A CSEMADOK Galántai Járási Bizottsága hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója és az orszá­gos spartakiád jegyében 1980. jú­nius 15-én vasárnap 15 órai kez­dettel a farkasdi (Vlőany) szabad­téri színpadon és labdarúgópályán járási sport- és kulturális napot rendez. Műsor: 15.00: A CSEMADOK járási válo­gatottja — CSEMADOK, Rá­dió, hetilapok labdarúgó­mérkőzés, melyről a Cseh­szlovák Rádió magyar adá­sa június 21-én 14.10-től hangképekben számol be. Konferál Kopeczky Lajos, a Magyar Tv riportere. 17.00: Kultúrműsor, amelyben fel­lépnek a járási és a Ko­máromi Hajósok Háza népi táncegyüttesei. 20.00: Népmulatság. Mindenkit szeretettel vá- runkl (Folytatás az 1. oldalról) Az ember jövőbeni űrtevékenysége vizsgálatakor számos kérdés vetődik fel. Ezek közül az egyik már közel húsz éve, Gagarin űrrepülése óta szinte állandóan foglalkoztatja a szakértőket. Közülük többen azt ál­lítják, hogy egyszerűbb és olcsóbb az ürtevékenységet csak automatákkal végezni, kiküszöbölve ezzel minden, az embernek a világűrben való tar­tózkodásával felmerülő gondot. A szakértők nagyobb csoportja sze­rint azonban a kérdés semmiképpen sem tehető fel úgy, hogy emberek vagy automaták. Az emberes űrku­tatás közel két évtizede azt igazolja, hogy a jól felkészített űrhajósok a világűr különleges körülményei kö­zött is képesek a különféle bonyolult műveletek végrehajtására. Ilyenformán még az is szükségte­len, hogy az űrhajók, az űrállomá­sok fedélzetén mindent automatizál­janak, mert ez egyfelől túlbonyolítja a szerkezetet, másfelől pedig gazda­ságtalan. Az ürobjektumok fedélzeti rendszereinek és tudományos beren­dezéseinek üzemeltetése során igen gyakran fordul elő előre nem látható, nem programozható esemény, s meg­oldása csak a fedélzeten tevékeny­kedő űrhajósok aktív beavatkozásával lehet eredményes. Éppen az emberi alkotó tevékeny­ségben rejlik a „lakott“ űrobjektu­mok előnye az automatikusokkal AZ ŰRKUTATÁS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE szemben: a személyzet szükség ese­tén képes módosítani, kiegészíteni az előre megtervezett programot, megta­lálni a váratlan helyzet optimális megoldását, felderíteni? és kiküszö­bölni a véletlen hibát. SZAKOSÍTOTT ŰRÁLLOMÁS A Szaljut űrállomások története so­rán a személyzet szerepe állandóan bővült, tevékenysége — különösen a Szaljut 6 űrállomáson — sokrétűbbé vált. Ezzel együtt — éppen az em­beri alkotó tevékenység jobb kihasz­nálása végett — számos, főként rutin jellegű folyamatot mindenképpen ér­demes automatizálni, felhasználva a számítástechnika, az automatika leg­újabb eredményeit. Gyakran vetődik fel az a kérdés is, hogy indokolt-e a Szaljut jellegű űrállomások fedélzetén ilyen nagy számú és különböző rendeltetésű mű­szert, illetve berendezést elhelyezni. E kérdés jogosságához nem férhet kétség, hiszen jól ismert, hogy ezek­nek akárcsak egy részét is lehetet­len egyidejűleg működtetni. Például a Föld fotózásakor nem lehet csilla­gászati megfigyeléseket végezni, vagy a sajátos gyártástechnológiai kísérle­tek egy részénél a személyzet tagjai­nak aludni, pihenni kell, meg sem mozdulhatnak a fedélzeten. Így a hatékonyság fokozása végett egyes szakértők célszerűbbnek tarta­tnák az űrállomások szakosítását, pél­dául Föld-kutató, orvosbiológiai, csil­lagászati jelleggel. Az ilyen jellegű űrállomások lé­nyegesen hatékonyabbak lennének. Ma még azonban semmiképpen sincs mód szakosításra. A jelenlegi univer­zális űrállomásokon nemcsak gyakor­lati célokat szolgáló kutatásokat foly­tatnak, hanem a jövő számára meg­próbálják kialakítani a legjobb mód­szereket, és kikísérletezni a legmeg­felelőbb eszközöket is. Az űrállomások szakosítására ilyen­formán csak e feladatok megoldását követően kerülhet sor, s ezzel egy­idejűleg minden bizonnyal szóba jö­het a személyzetnek tudósokkal és szakértőkkel való kiegészítése is. HÜSZFÖNYI SZEMÉLYZETTEL Sok helyen és sokszor esik szó a nagyobb, a 10—20 főnyi személyzet befogadására alkalmas űrállomások­ról. Ezek az űreszközök azért tarta­nak számot érdeklődésre, mert kifej­lesztésük és pályára állításuk tech­nikai szempontból már jelenleg is le­hetséges. Kétségkívül ezek a nagy űrállomá­sok lesznek a belátható jövő űrob­jektumai, de jelenleg még korai len­ne őket üzembe állítani. A nagyobb űrállomások létrehozá­sát a szakemberek elsősorban az igen alacsony földi adatfeldolgozási se­besség miatt sietnék el. A jelenlegi gyakorlat szerint például a Szaljut 6 űrállomáson végzett egyhónapi meg­figyelés eredményeit a földön egy évnél is hosszabb idő alatt dolgoz­zák fel. A világűrből érkező feldol­gozhatatlan vagy késve feldolgozott megfigyelési kutatási eredményeknek így nincs kellő értékük. A nagyobb űrállomások kifejlesztését mindenfé­leképpen meg kell előzni a földi a- datfeldolgozási kapacitás és sebes­ség fokozásának. Bármilyen kedvezőnek látszanak te­hát a jelenleginél jóval nagyobb vagy a szakosított űrállomások, illetve a fantasztikus filmekben bemutatott ür- városok, egyelőre megjelenésükkel nem számolhatunk. Az eddiginél is hatékonyabban kel) kihasználni az űrhajósok jelenlegi bázisát, a Szaljut 7 jellegű űrállomásokat. Szentesi György A politikai nevelő munkánk hatékonysága

Next

/
Thumbnails
Contents