Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-05-06 / 19. szám
Lapzárta után értesültünk róla, hogy az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes 25 éves művészi tevékenységének elismeréséül megkapta az Építésben Szerzett Érdemekért című állami kitüntetést. A magas kitüntetéshez olvasóink nevében is gratulálunk és kívánunk az együttes minden egyes tagjának sok-sok művészi sikert az elkövetkező években. Az énekkar nagy közösség: az együttes három művészi részlege közül a legnépesebb csoport. Műsoruk elsősorban magyar népdalokból áll, amelyeket magyarországi és hazai zeneszerzők dolgoztak fel. E- zenkívül a kórus repertoárjában megtalálhatjuk a klasszikus kórusirodalom e- gyes korszakainak jelentősebb alkotásait. A jelenkori magyar, szlovák, cseh, szovjet zene képviselőinek műveit Is megszólaltatják a kórus tagjai. Az énekkarba minden tag bizonyos céllal jön; jó ismerősöket, barátokat, társakat szerez, megértő emberi közösségbe kerül, biztosítva van művészi fejlődése és a szereplés lehetősége. A kórusban is ugyanúgy, mint a többi művészi részlegben, cserélődik a tagság. Az ú- jabb és újabb évjáratok, nemzedékek cseréjéből az állandó újrakezdés nehézségein túl, valami ifjúi flui- dum, az Ifjú Szívek összetartó ereje árad. Minden művészi közösség elérkezik működése során egy-egy csúcsidényhez, időszakhoz. Az együttes énekkarának életében bizonyára ilyen volt az 1958—59-es évad, majd hosszú évek titán 1970 tavaszán az énekkar a szólistákkal együtt önálló ünnepi bemutatót tart. 1972-ben a II. Kodály Zoltán-napokon a kórus a hazai magyar énekkarok között a minősítő pályázaton aranykoszorút nyert. Most az együttes megalakulásának 25. évfordulója alkalmából az énekkar, a szólisták, a népi zenekar és a zenekar közreműködésével egész estét betöltő műsort ad. Repertoárjukban több igényes, magas művészi élményt nyújtó kórusmfi szerepel. Az énekkart jól ismeri a közönség a rádió műsorából és az OPUS hanglemezeiről Is. Most, a 25. évforduló alkalmából újabb lemezfeljátszást készítenek elő, ahol Szíjjártó Jenő, Né- meth-Samorinszky István, Karaba Gyula, Vavrinec Béla és Szabó Csaba kórusműveit, illetve népdalfeldolgozásait szólaltatják meg. XXX A három részleg közt a zenekar a legösszefogóbb tényező egy-egy kompozíció megvalósításánál. Hiszen csupán a bizonyos dallambeli, harmóniai, ritmikai sorrendbe állított hangok, bizonyos hangerőben, tempóban zengő tónusok képesek a legjobban sikerre vinni a táncosok mozgásának hanuglatát, az énekesek ajkán szárnyra kelt szavakat. Ha az együttes 25 éves létének tükrében a zenekar múltját vizsgáljuk, szembetűnik a sok szerkezeti vál- tozás a művészi részleg fejlődésében. A legelső évek kis népi zenekara 18 tagú vonószenekarrá nőtt. A későbbi években az együttes dramaturgiája a nagyobb, gyakran drámai feszültségekkel teli kompozíciók műsorra tűzésére irányult. Ez a tény késztette az együttes zenekarának kis szimfonikus zenekarrá való kibővítését, amely 33 tagú volt. Jő zenészekkel betölteni a zenekart nem volt könnyű dolog. A legnagyobb gondot a zenészek évenkénti, gyakran 50 százalékig terjedő cseréje okozta, ami nagymértékben megnehezítette e részleg művészi fejlődését, fiatalodott, s főleg minőségi szempontból sokat fejlődött elsősorban a konzervatórium és a zeneművészeti főiskola hallgatóinak soaz Ifjú Szívek az utóbbi é- vekben szélesítette műsorának skáláját. Nevelő jellegű hangversenyekkel járul hozzá a diákifjúság esztétikai séhez. A népdaltól az áriáig címmel 1947-ben mutatták be az első ilyen jellegű ösz- szeállításukat, amelyben szólisták előadásában a dalirodalom legjobb alkotásaival ismerkedhetett meg a fiatalság. Ezt 1978-ban újabb bemutató követte. A műsor címe nagyon találóan így hangzott: Ide jöttünk muzsikálni. S ahol muzsikálnak, ott mindig dal is fakad. Ebben a műsorban az együttes kis népi zenekara és szólistái népdalaink sokszínűségével, változatos téA MINDIG FIATAL IFJO SZÍVEK 2. mivel állandóan új tagokkal kényszerültek újra tanulni, gyakorolni a technikailag nagyon igényes műsorszámokat. A képzett zenészek hiánya miatt (főleg a fúvós hangszerek csoportjában) a vezetőség 1969-ben a zenekart újra vonós zenekarrá változtatta. Természetesen így a zenekar sokat vesztett színéből és erejéből egyaránt. A későbben kialakult új dramaturgiai szemlélet már nem követelte a zenekartól ilyen összetételben az igényesebb és terjedelmesebb művek betanulását A legutóbbi években a zenekar szinte teljesen megraiból jött új tagok révén. Jelenleg 21 tagot számlál. A zenekar keretén belül népi zenekart Is sikerült létrehozniuk, amely megfelelően színesíti és gazdagítja az e- gyüttes műsorát. A zenekar elsősorban az énekkari művek és a szólisták kíséretét látja el. U- gyanakkor azonban tánckompozícióknak is elválaszthatatlan része, melyek az utóbbi években >— meny- nyiségben és minőségben egyaránt >— zenei szempontból mind technikailag, mind művészileg egyre igényesebbek. Az egyes művészi részlegek munkájáról beszélve megemlíthetjük azt Is, hogy ízlésének formálásához, ze- máival és dallamvilgával isnei műveltségének fejlesztő- mertette meg a hallgatót. Mindkét összeállítás Szlová- kia-szerte nagy sikert aratott, s ma is az együttes állandó repertoárjában szerepel. Most, amikor az Ifjú Szívek legújabb eredményeiről szólunk, ne hallgassuk el azt sem, hogy Szlovákia magyarlakta vidékein kevés az olyan hely, ahol ne fordult volna meg az együttes. Ismerik a szlovák, cseh- és morvaországi városokban is, ahol időnként szintén bemutatkozik. Többször képviselte hazánkat külföldi kőrútjai során. Közel két és fél millió azoknak a nézőknek a száma, akik az előadásaikat megtekintették. Táncosaik nemegyszer szerepeltek a tévé műsorában. A 25 év alatt 65 tánckompozíciót, 267 zenekari, illetve szólószámot és zenekari művet tanultak be. Az együttesben a 25 év a- latt több mint ezer fiatal cserélődött ki, közülük pedig sokan a távozásuk után is hűek maradtak az énekhez, a tánchoz, a népművészethez, maguk Is csoportot alakítottak és vezetnek szülőfalujukban, működési helyükön. így folytatják azt a munkát, amelyet az Ifjú Szívekben tanultak, szerettek meg. Az együttes félhívatásos Jellegéből adódik, hogy az egyes művészi részlegek tagságának összetétele évről évre változik. Az alakuláskor elenyésző kivétellel diákokból tevődött össze. Az u- tóbbi években viszonylag nagy számban működnek fizikai vagy szellemi munkát végző, tehát állásban, munkaviszonyban levő fiatalok. Ez a tény azért is örvendetes, mert az érettebb, felnőttebb, több élettapsztalat- tal rendelkező dolgozó fiatalok ős a diákifjúság kölcsönösen jó hatást gyakorol egymásra. Sikerekben gazdag 25 év áll az együttes mögött Munkájáról két könyv, sok-sok újságcikk, méltató írás ad számot. Az együttes minden egyes volt és jelenlegi tagja tudatában van annak, hogy munkáját megbecsülték a múltban és becsülik a jelenben is. Legfelsőbb párt- és állami szervek tág teret nyitnak működésük további felvirágoztatásához az elkövetkező évek során. N őtasző, tánc... Taps nincs, mert hiszen most csak próbát tartanak a fellépésre készülő együttesek. Bemutatta műsorát a pelsőci (Plesivec) művelődési központ kórusa, a huszonegy leány levonul a színpadról. Samu Katalin, a vezetőjük int, hogy csak üljenek le a közelben, mert talán szükség lesz az ismétlésre. A lányok suttogva bár, de vitatkoznak. >— Nincs ez így jól — mondja az egyik. — A bevonulás, a felállás még döcög. Gyakorolni kell még! — Kinek van erre ideje? — kérdi a másik. — Az időt okosan, jól kell beosztani. — Ha szükséges, hát jut rá időm. Aki a? idő okos beosztását tartja fontosnak, az Szecsányi Eleonóra óvónő. Akinek jut rá ideje, szintén óvónő, Palcsó Erzsébet. Az egyik Lekenyén (Bohunovo) tanít, Pelsőcön lakik. A másik Gömörhorkán (Ge- merská Hörka) lakik, Pelsőcön tanít. Az u- tóbblnak jut ideje arra is, hogy velem beszélgessen. — Gömörhorkán táncolok, Pelsőcön dalolok, Gömörhorkán vagyok tisztségviselő, a falusi ifjúsági szervezet kultúrfelelőse, Pelsőcön meg tanítok. Megtanultam már az időt okosan, jól beosztani. Palcsó Erzsébet, aki két éve óvónő, nemcsak a kórus tagja, hanem annak a tánc- együttesnek is, amelyet évekkel korábban Kamarás Imre szervezett meg. Dalol, táncol, és persze irányít, szervez is, hiszen szülőfalujában az ifjúsági szervezetben vezető tisztséget tölt be. ■— Nem nehezíti mindez a munkát? — Sőt, inkább kiegészíti, teljessé teszi. Kérdezősködnék tovább, de leintenek, hiszen próba van, zavarunk. <— Holnap majd folytatjuk..» —o— Másnap folytatjuk Is a megkezdett beszélgetést, de nem a városháza nagytermében, hanem a pelsőci óvodában. A vegyes csoportú, magyar tanítási nyelvű osztály tantermében, munkahelyén. m Igazán kedves, otthonos itt >—< állapi- tóm meg. Köszönöm az elismerést >—i mondja. í— A gyári fiatalok nevében köszönöm. Rejtélyesnek tűnő válaszának egyszerű a magyarázata: A TATRASMALT helyi üzemében működő ifjúsági szervezet az osztály 1 védnöke, ök, a gyári fiatalok készítették a mágneses táblát, a játékok sokaságát, a gyermekek körében oly kedvelt kerékpárokat. No meg a „varázsházikót“, ahová me- sehallgatásra szoktak beülni a gyermekek. Az óvónő jól megszervezte a védnökségí mozgalmat, a gyári fiatalok pedig nem is nagyon kérették magukat. >— És ha most arra kérem, hogy dicsekedjék? >■— Csak velük, a gyermekeimmel dicse- dekhetek. Nem tévedés, így mondja: gyermekeim, amit úgy kell érteni, hogy osztályának tanulói. Tóth Tímea ügyesen szaval, szépen énekel. Bárkái Icu szépen rajzol. Pacsmár Dénes kiscsoportos nemrég került ki a bölcsődéből, de okos, értelmes gyerek. Máié Adrianna ősszel már iskolába megy, ügyes és okos, bizonyára jő tanuló lesz. Mindegyikről mond egy-egy elismerő szót. — Mutassuk meg gyerekek, hogy mit tudunk! — szól az apróságoknak. És a kis A pelsőci művelődési központ kórusa Akinek jut rá ideje „Mutassuk meg gyerekek, hogy mit tudunk!“ A szerző felvételei óvodások táncolnak, dalolnak, azután szavalnak, majd mese következik. Utána játék, eljátszák az előbb hallott mesét. •—i Elhiszi már, hogy az oktató és nevelő munkát teszi teljessé, hogy én az együttesben táncolok, dalolok? — kérdezi, miközben az apróságok tízóraizás előtt kezet mosnak. t— Elhiszem »— válaszolom. Azt már nem Is kell megmagyaráznia, hogy ezért jut ideje a próbákra meg a mozgalmi munkára. így teljes, értékes a munkája, az élete is. —hs—