Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-04-22 / 17. szám

A lig valamivel telt «1 több egy óránál attól a pillanattól, amikor Iljusinunk ' feieiíielkedett a moszkvai repülőtér betonjá­ról, s amikor a gép motor­jai fortéból pianora váltot­tak, és érezhetően süllyedni kezdtünk. Mint vezényszóra, minden fej az ablakhoz tu- padt. Vajon milyen is lehet az a város, amely Lenint adta az emberiségnek? Mi­lyen Is lehet Uljanovszk — a valamikori Szimbirszk, a- hol utolsó napjait élte a lá­zadó parasztvezér, jemeljan Pugacsov, mielőtt a rnnszk vai vesztőhelyre szállítot­ták, és ahol Goncsarov szü­letett, a világhírű Oblomov Írója? Nem sokat élvezheti azon ban a légi vándor az eléje táruló képét. Egy pillanat ra felvillannak a zöld faso rokkal és parkokkal hint zeit terek és utcák, meg csillan a „Kujbisevi-tenger- ré“ duzzadt Volga tökre, a pilóta már simán leteszi a hatalmas gépet a kifutópá­lyára. Még néhány manőver, és kint állunk a repülőtér korszerű épülete előtt. Néhány kilométerrel előt­tünk a város.— Uljanovszk Az a város, amely minden kövével, utcájával, terével Lenin emlékét idézi. A látogatók legtöbbje az egykori Moszkovszkaja ut­ca, ma Lenin utca 58-as szá­mú épületnél kezdi az is­merkedést a nagy munkás­vezért Idéző emlékekkel. Itt lakott családjával 1878 és 1887 között Ilja Uljanov, a szlrabírszkl kormányzóság népiskoláinak tanfelügyelő­je — Lenin édesapja. Ma ez a ház a Lenin emlékmúze­um. Az egyemeletes faházba be­lépve az ember megfeledke­zik, hogy tulajdonképpen múzeumban van. A ház e gész berendezése olyan ál lapotban van, mintha lakói csak az Imént hagyták vol­na el. A családi arcképcsar­nokká átalakított előszobán a szalonba Jutunk. Itt áll, többek között a régi zongo­ra, amelyen Marja Alek- szandrovna, az édesanya o- lyan szívesen zongorázott. A művelt, több nyelvet beszé­lő asszony szerette a mu­zsikát, de Vlagyimir Iljics is gyakran zongorázott gyermekkorában, örökölve édesanyja zeneszeretetét. A szalonból az apa dolgozó­szobájába lépünk. A polco­kon sorakozó Nyekraszov, Dobroljubov-művek, vala­mint a Szovremennyik (Kor- társ) haladó szellemű fo­lyóirat példányai adnak bi­zonyságot Hja Uljanov fel­világosult nézeteiről. A ház legnagyobb helyi­sége az ebédlő. Szinte még ma is árasztja a családi fé­szek melegét. A falakon függő térképek arra emlé­keztetnek, hogy valamikor a gyermekek itt készítették ház! feladataikat. Az asz­talon ott áll még a sakk- -készlet, amellyel Vlagyimir Iljics vívta nagy sakkcsa­tái! édesapjával és Szása bályjával. A gyermekek szobái a fél­emeleten vannak. Itt lakott Lenin bátyja, Alekszandr is, aki szenvedélyesen vegyész- kedett. Asztalán kémcsövek és Mengyelejev könyvel. Mellette Marx Tökéje. Alek­szandr Uljanov kitüntetéssel végezte a gimnáziumot, majd oklevelet s/erzett a pétervárl egyetemen. Forra­dalmár lett és a Narodnaia Vola (Népszabadság) nevű szervezet tagjaival együtt részt vett in. Sándor cár elleni merénylet előkészíté­sében. Ezért 1887-ben kivé­gezték. Vlagyimir Iljics szobája a legkisebb a házban. A szo­bában egyszerű vaságy, asz­tal. két szék. Az asztalon a diák Lenin oklevele!, Isko­lai alándékkönyvel, legked­vesebb olvasmányai — Pus­kin. Nyekraszov, Csernvlsev- szkíj munkái. Vlagyimir li­lies nyílt eszű, fogékony, kitűnő tanuló volt. De mini a falon függő érettségi bi­zonyítvány tanúsítja, egy tantárgyból mégsem kapóit legjobb osztályzatot. Mégpe­dig logikából. Tanára u­gyanis nehezményezte, hogy Vlagyimir nem tartja elég logikusnak — a logika tan­könyvét. A Szovjetszkaja utcában találjuk meg az egykori szimbirszkl főgimnázium é- pűletét. Az épületben ma Is középiskola van. Az egyko­ri hetedik osztály tantermé­ből múzeumot alakítottak. Az emléktábláról megtudhat­juk, hogy 1879—1887 között itt végezte Lenin a gimná­ziumi tanulmányait. Az 1885—86 os tanévben ebben a tanteremben tanult. Isko­lapadját is emléktábla jelö­li. Ha valaki hlrtelenében megkérdezné, mi jellemző Uljanovszkra, két dolgot mondanék. Az elsőt már említettem: sz ember lépten- -nyomon Lenint idéző emlé­kekre bukkan. A másik egy kicsit a Rómába vezető u- takat hozza az emlékezetbe. Induljon el az ember bár­melyik irányba, előbb-utóbb a Volgánál köt ki. Ha tör­ténetesen a Novij Venysc sétánynál éri el a „mátyus- kát“, szembe találja magát Lenin monumentális szobrá­val. A művet M. G. Manyi- zer alkotta 1940-ben. Az im­pozáns emlékmű, mögötte a kujblsevt vtzduzzasztó által négy kilométer szélesre te­rebélyesedett Volgával le­nyűgöző látványt nyújt. Ha Innen balra fordulunk, feltűnik a Lenln-emlékmű­világjárók A nagy világjárókkal ellentétben Horváth Rudolf nem fordul meg minden héten idegen kontinenseken. Az Új Ifjúság kultúrrovatának szerkesztője, a népművészet sze­relmese. Egy újságfrő-küldüttség tagjaként járt Ulja- novszkban. íiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiimmi vek leghatalmasabbika: az úgynevezett múzeumi és em­lékkomplexum (Lenytn- szklj Memorlalnij Centr) mo­dern tömbje. Az emlékkőm plexumot a Lenlncentená- rlum alkalmából adták át 1970-ben. A hatalmas, csu­pa Qveg épület közepén pa- tioszerfl udvar van. Itt áll az Ide telepített és rekon­struált ház, amelyben Vla­gyimir Iljics született. Egy­séggé alakulva, egymást ki­egészítve azonosult a régi és az új. A komplexum bel­sejében kapott helyet a Központi Lenin Múzeum ki­helyezett részlege, továbbá egy 1400 embert befogadó, filmvetítésre Is alkalmas e- lőadóterem, meg a hatalmas mozaikpannókkal díszített Lenln-díszterem. Az emlékkomplexum előtt kapott helyet Bondarenko szobra: Marja Alekszandrov- na Uljanova Vologya fiával.“ Szimbólumnak Is lehet néz­ni ezt a nemes alkotást: az anya, aki forradalmárokat szült, és fia, aki győzelem­re vitte a forradalmat. Csak valóban a legfonto­sabb emlékművekről szól­tam, hiszen még hosszan so­rolhatnám azokat a helye­ket, amelyek valamilyen kapcsolatban vannak Lenin­nel Uljanovszkban. És ak­kor még nem Is beszéltem a mai, bármelyik nyugati várossal vetélkedő Ulja- novszkról. Mielőtt azonban tovább lépne 8 látogató, a- jánlom, térjen be a kom­plexumtól egy kőhajításnyi- ra levő 23 emeletes Venyec Szálloda kávéházába, és fris­sítse föl magát egy pohár jégbehűtött limonádéval vagy kitűnő fagylalttal, e- setleg az erősebbek egy nye- letnyf sztollcsnájával. KÖRSÉTA ULJANOVSZKBAN Lenin szülőhaza a komplexumban A V enyec-szdlló Marja Alekszandroona Uljanova és Vologya fia A Lenin-emlékhdz m 5 VISSZATETSZÉST KEL­TETT Nyugat-Enrópában Carter nyilatkozata, amelyet a brit, a francia, az olasz és a nyugatnémet televízió­nak adott Iránról. Az ame­rikai elnök Teheránt említ­ve kijelentette, hogy Wa­shington katonai beavatko­zása — amelyhez mind a mai napig nem folyamod­tak — továbbra Iz „nyitva álló lehetőség“. Az elnök megállapította: ha London­nak, Bonn-nak és a többi szövetségesnek egy köze­lebbről meg nem határozott időpontig nem sikerűi fel­sorakoznia a Fehér Ház mö­gé az Irán elleni szankciók ügyében, az Egyesült Álla­mok fenntartja magának azt a jogot, hogy a túszok sza­badon engedése érdekében egyoldalúan még erőtelje­sebb intézkedésekhez nyúl­jon. A Carter-interjút köve­tően azonban rövidesen ki­derült, mikor is jár le a Fe­hér Ház oltimátnma, ame­lyet nyugat-európai partne­reinek nyújtott be. Chris­topher amerikai külügymi­niszter-helyettes közölte: áp­rilis 21-re, a kiiencek kővet­kező ülésének napjára vár­ja a végleges döntést er­ről, hogy csatlakoznak-e az EGK tagállamai a washing­toni fenyegetésekhez. Kellemetlen helyzetbe hoz­ta az NSZK kormányát Car­ter elnök. A bonni szóvivők ngyanis mind ez ideig azt áilitották, a nyugat-európai esetleges igen vagy nem ki­mondásának nincsen az a- merikaiak által megszabott határideje. Másrészről pedig Schmidt kancellár és Gen­scher külügyminiszter egé­szen a carteri nyilatkozatig azt fejtegette, hogy nem idő­szerű a diplomáciai viszony megszakítása Iránnal. Érde­kes vetölete az amerikai el­nök állásfoglalásának az is, hogy az NSZK fővárosiban újból félreértésekről beszél­nek. A hivatalos nyugatné­met kormányszóvivő kije­lentette, hogy a kancellári hivatalnak egyáltalában nincsen tudomása anrál, hogy Carfer egy bizonyos határidőről beszélt volna. A bonni bizonytalankodást lát­szik alátámasztani az a hfr is, hogy Helmut Schmidt vá­ratlanul összehívta a válság­kabinetet az amerikai el­nök ultimátuma és a moszk­vai olimpiával kapcsolatban kierőszakolt lépése miatt. Jól értesült források szerint az Iránnal és a Szovjetunió­val kapcsolatos nyugatné­met politika alapvető kérdé­seiről volt szú. A MÁSODIK TELJES MUN­KAHETET kezdi meg • vi­lágűrben Leonyid Popov és ValeriJ Rjnmin az új szov­jet űrexpedíció két tagja. A munkafolyamatok kö­zött a legfontosabb az el­használódott berendezések cseréje. Az űrhajósoknak például ki kell cserélniük azt a közpbnti rádióberen­dezést, amely a földi paran­csokat továbbítja — auto­matikus végrehajtására — az űrállomásra. Ez a beren­dezés mintegy hatszáz kü­lönböző műszer, szabályozó és egyéb alkatrész működé­sét irányítja, s bár garan­ciális ideje régen lejárt, e- gészen a legutóbbi időig ki­fogástalanul működött, s most is csak egyetlen csa­tornájának működésében ta­pasztaltak kisebb zavart. A legkisebb hiba is veszé­lyes: amikor nincs űrhajós a Szaljuton, s ez a rádióbe­rendezés irányít mindent, s hibája esetleg irányíthatat­lanná tenné az automatikus működésű állomást. A bo­nyolult munka azt jelenti, hogy mind a hatszáz mű­szer és berendezés rádióiré- nyítású működését is ellen­őrizniük kell a földi köz­ponttal együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents