Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-04-15 / 16. szám
Az időjárás nem fog ki rajtuk A kedvezőtlen időjárás, a szokatlan tavaszi havazás ellenére a Csallóközben teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. Az Oj Élet Földmüvesszövetkezetben is — kihasználva az átmeneti jó időt — még március elején elvetették kétszáz hektáron az árpát. Most a napraforgó, a cukorrépa és a kukorica vetésére készülnek. Ez már nehezebb feladat elé állítja őket, mert a gépparkjuk kissé elavult. Hogy mégsem legyen fennakadás, erről gondoskodnak a gépjavítók Az elhasznált alkatrészeket felújítják, és ezzel sok pénzt takarítanak meg. A gépjavítók — zömükben fiatalok — eddig is jól dolgoztak. Nekik köszönhető, hogy a gépek készen állnak a tavaszi munkára. Közülük kettőt, Vass Vendelt [fent) és Deák Imrét (lent) munka közben mutatjuk be. A szövetkezet agronőmusa, Horváth József úgy vélekedik, hogy az idén jobbak a terméskilátások, mint tavaly. A vetemények jobban átteleltek. Mindent megtesznek, hogy az időjárás ezután sem fogjon ki rajtuk. Rajeck^ felvételei A VÁNDORZÁSZLÓ KELETRE „KÖLTÖZÖTT“ A SZISZ központi Bizottsága a közelmúltban meghirdette a' Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabd- dításának 35. évfodulója tiszteletére Indított szocialista munkaverseny második szakaszát. Az eredmények alapján ezúttal a vándorzászló Nitráról a Koslce-városi szervezethez került. A vándorzászlót Michal Z o z u I á k, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ SZKB elnöke nyújtotta át a győztes szervezet képviselőinek. Ebből az alkalomból röviden értékelte a mozgalom eddigi lefolyását. Elmondta többek között, hogy az 1978 decemberében hirdetett verseny nagy visszhangra talált az ifjúság körében. A fiatalok nagy erőfeszítéseket tesznek az ötéves terv, különösen az utolsó év feladatainak teljesítésére. Mintegy 15 ezer SZISZ-alapszervezet és 1528 pionírcsapat kapcsolódott be a mozgalom második szakaszába. Szlovákiában mintegy 27 millió órát dolgoztak le társadalmi munkában a termelésben, ebből 8,5 millió órát a kelet-szlovákiai kerületben. A. legjobbak közé tartozott például Krivjansky Ifjúsági munkacsoportja a Kelet-Szlovákiai Vasműből. Kiválóan dolgoztak az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai is. Közreműködésükkel Szlovákiában mintegy 150 millió korona értékű nyersanyagot és egyéb anyagot takarítottunk meg. Kitettek magukért az újítók és feltalálók ts. A verseny második szakaszában 13 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, a 7500 elfogadott újítási javaslat gazdasági haszna 210 millió korona. A verseny második szakaszában egyes kerületekből a bratislaval, a trencíni, a zvQlenl és a Kosice-városl szervezet kapta meg a Hatodik ötéves terv kollektívája cím első fokozatát. Közülük a koSiceíek dolgoztak a legde- rekabbul, 83 millió korona értékű kötelezettségvállalásukat 19 millióval túlteljesítették, és ezért megérdemeltén kapták meg a vándorzászlót. Ezzel azonban nem mondták ki az utolsó szót. A vándorzászló ünnepélyes átvételekor éppen az említett Jozef Krivjansky nyújtotta ét a várost szervezet újabb, 9,5 millió korona értékű kötelezettségvállalását a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága elnökének. ----A világsajtót annak Idején bejárta egy fénykép — most sokszor elővesz- sailk, magyarázzuk —: Lenin a Komintern III. kongresszusán a szónoki emelvény lépcsőjén ül, kényelmetlen pózban görnyed, s egy kis papírra vagy noteszba buzgón jegyezget valamit. Egész legendakör támadt már körülötte: lám, Lenin milyen szerény volt, nem restellt a lépcsőre ülni sem. Csakhogy Lenin személyisége, minél jobban megismerjük, annál inkább ellenáll a legendáknak. Nem tudjuk, miért ült a lépcsőre. Meglehet, egyszerűen csak fáradt volt, vagy hirtelen föl a- kart jegyezni valamit, és a lépcső volt a legközelebbi ü- lőhely. De az biztos, hogy e- szébe sem jutott, hogy ezzel valami feltűnőt csinál, hogy ez valahogy szokatlan egy államfőtől. Idegen volt tőle minden effajta póz. Az államfő ruháját éppoly természetes egyszerűséggel viselte, mint a rabét, a számüzöttét, a bujdosóét. É- letrendjén, szokásain felnőttkorban már keveset változtatott. Beszédeinek, cikkeinek, tanulmányainak stílusa mindvégig póztalan, inkább száraz, semmint szónokias. Nem finomra csiszolt fordulatokkal, hanem a felsorakoztatott tények erejével, érveinek, gondolatainak súlyával győz meg. Valahányan kremlbeli lakásán meglátogatták, mindenkinek feltűnt: milyen szegényesen lakik. Kis szobájában csak a legszükségesebb, nagyon egyszerű bútorok álltak. És mindenütt rengeteg könyv, térkép, jegyzet. Lenin egyetlen „luxusát“ a könyvek Jelentették. A Népbiztosok Tanácsának fogadóterme melletti szobában tartotta több mint tízezer kötetből álló „kézikönyvtárát“. Kérőlapok, könyvtári cédulák tanúsítják: gyakran fordult nyilvános könyvtárakhoz Is, Beülni már nem volt Ideje —• némely nehezen megszerezhető könyvet csak egy-egy éjszakára kért kölcsön. Továbbra is szeretett — és még többet szeretett volna — sétálni. Már Petrográdban két- ségbeejtette a Szmolnij őrségét azzal, hogy esténként, a bizonytalan állapotok ellenére, ha 1- deje engedte, egyedül vagy feleségével sétálni indult. Szokását Moszkvában is megtartotta. Gyűlésekre, a környékre Is, gépkocsivezetőjével kettesben, minden kíséret nélkül járt. Volt, hogy elakadtak a mély hóban, s egyedül ballagott kilométereket segítségért. Egyszer fegyveres banditák támadták meg őket — szerencsére „politika- mentes“ rablók voltak, nem Lenin, hanem a kocsi kellett nekik. Ezerfelé tudott figyelni. Hiteles feljegyzések tanúsítják: e- zekbeu a nagyon nehéz időkben is nagy gondot fordított a népművelésre és a könyvkiadásra — különösen ismeretterjesztő könyvek meg jó szépirodalom népszerű kiadását sürgette, de nem hagyta békén Lunacsarszkijt amiatt sem. nagy tekintélyű nyugat-európai „ szociáldemokrata vezetővel, a r_ marxizmus hajdani kiváló in•" terpretátorával, de már a század elején opportunistává s később forradalomellenessé lett „revideálójával“ vitatkozva megvédi a marxizmus forradalom- és államelméletét, és a nemzetközi munkásmozgalom számára összegezi az orosz forradalom első tapasztalatait. Ebben az időben — nem kis mértékben az Októberi FórraA lenini stílus Lenin 1918-ban a kremli dolgozószobájában hogy kezdjék meg a munkát az orosz nyelv új értelmező szótárának összeállítására — mérnökökkel találmányokról, tudósokkal tudományszervezési problémákról tárgyalt. Személyesen válaszolt rengeteg levélre akkor is, ha a legeldugottabb falvakból érkeztek. Veszekedett bürokratákkal, heves vitákat folytatott pártbeli elv- társaival. Közben a legmesz- szebbmenően gondoskodott u- gyanezekröl az elvtársakról. Fennmaradt például olyan levele, amely szerint az egyik népbiztost „szigorúan meg kell róni, mert gondatlanul bánik a népvagyonnal — tulajdon e- gészségével“. Gorkijt — akivel pedig nem sokkal korábban, s részben ez idő tájt Is, a gorombaságig menő vitái voltak elvi kérdésekről — valósággal bombázta leveleivel: törődjön egészségével, gyégyíttassa magát, menjen szanatóriumba, vagy ha kell, külföldre. Figyelme mindezek mellett egyre Inkább a nemzetközi munkásmozgalomra irányult. 1919-ben megírta A proletárforradalom és a renegát Kaut- sky című müvét, melyben a dalom hatására — Európában és Ázsiában forradalmi fellendülés kezdődött. Nyomában szerveződött és erősödött a szociáldemokrata baloldal, sokfelé forradalmi csoportok, majd önálló kommunista pártok alakultak. Lenin, aki képtelenségnek tartotta a forradalom exportját, nagy fontosságot tulajdonított a forradalmárok nemzetközi együttműködésének. Kezdeményezésére alakult meg Moszkvában 1919 tavaszán a III. Kommunista Internacionálé, mely az ő életében négy kongresszust tartott, s melynek mindennapi munkájában betegségének súlyosra fordultáig Igen tevékenyen részt vett. Itt kell megjegyezni, hogy Lenin már 1914-ben gondolt arra, hogy — a megalkuvóvá lett szociáldemokráciától megkü- lönböztetendő — a forradalmi szociáldemokratáknak kommunistáknak kellene nevezniük magukat. Az orosz párt mindjárt a forradalom győzelme u- tánl első kongresszusán, 1918 márciusában felvette a kommunista nevet. ,„ .. Amikor megkezdjük a szocialista átalakításokat, világosan ki kell tűznünk magunk elé a célt, amely felé ezek az átalakítások végső fokon irányulnak, nevezetesen ... a kommunista társadalom megteremtését...“ — mondta ekkor Lenin. Az európai forradalmi fellendülés kiemelkedő állomása volt az 1918 őszi magyarországi polgári forradalom s még inkább az 1919 márciusában létrejött proletárhatalom, a Magyar Tanácsköztársaság. Lenin kezdettől nagy jelentőséget tulajdonított a magyarországi eseményeknek, nyomban .kinyilvánította szolidaritását a Tanács- köztársasággal, s — nagyon tapintatosan — tanácsokat is adott vezetőinek, a veszélyekre Is figyelmeztette őket. Egyszersmind tudományosan elemezte a Magyar Tanácsköztársaság tapasztalatát; vizsgálta, mennyiben azonos az orosz forradalommal, s milyen vonásaiban különbözik föle. Lenin ezzel mintegy a proletárforradalmak lehetséges útjait és módozatait kutatta, „Ä magyar proletárforradalom — Irta a magyar munkásokhoz küldött hfres üdvözletében — még a’ vakot Is látóvá teszi. Ä proletárdiktatúrára valő átmenet formája Magyarországon egészen más, mint Oroszországban,«- Annál világosabban 'domborodik ki most a szovjethatalom lényege: most sehol 8 világon nem lehetséges Semmiféle más olyan hatalom, amelyet 8 ‘dolgozók, élükön a proletariátussal, támogatnának, mint a szovjetha- talotrt, a proletariátus diktatúrája.“ Eenin Üdvözlete 8 nemzetközi munkásmozgalom egyik a- lapokmánya. Számtalanszor e- lemezték ■— és bizonyára még sokszor fogják elemezni. Itt csak egyetlen mozzanatra szeretném felhívni á figyelmet, arra, amire a fenti rövid idézetben kétszer ís ismétlődő „most" szócska utal, nevezetesen, hogy Lenin még ebben az ünnepélyes hangú üdvözletben is mekkora hangsúlyt helyezett a konkrétságra, a tényleges helyzet tudomásulvételére, s az ennek megfelelő következtetések levonására. Politikai zsenialitásának Jellemző vonása, hogy gondolkozásában a merész fantázia szigorú valőságérzékkel párosult. Ennek szellemében Íródott 1920-ban közreadott Ä „balol- daliság“ mint a kommunizmus gyermekbetegsége című munkája is. Részint a forradalmi fellendülés hatására, részint a forradalmi mozgalmak vereségei nyomán, s a megalkuvó szociáldemokratákkal szembefordulásaképpen, a kommunista pártokbari világszerte bizonyos szektaszellem, a tömegektől valő elszakadás jele kezdett mutatkozni, s némely kommunisták sokféle túlzó, a valóságos helyzetnek ellentmondó tervekkel, programokkal léptek fel. Ezekkel vitatkozik Lenin, szokása szerint tgen keményen, rámutatva, hogy a túlzó „baloldallság“ éppen olyan veszélyes, mint a megalkuvás, hogy kalandorság minden o- lyan kísérlet, amely arra irányul, hogy a politika átugorja a fejlődés törvényszerű szakaszait. A párt politikájának valamennyi osztályerő szigorúan objektív és tudományos számbavételén kell alapulnia — hangoztatta Lenin. A valóságtól valő elszakadás súlyos hibákhoz vezet. A tömegektől való elszigetelődés pedig: a mozgalom halála. GÖRÖG DIÁKOK AZ ÉVFORDULÓRA A hazánkban tanuló Görög Diákok Szövetsége különösen érdekes kiállítással gazdagította felszabadulásunk 35. évfordulójának ünnepségsorozatát. A Kamensky Egyetem Orvostudományi Karának kiállítótermében a fakultás SZISZ-vezetőségével karöltve megrendezte a „Mai Görögország“ című kiállítást. A megnyitó március 31-én a kar vezetőségének és diákságának jelenlétében volt. A megnyitó beszéd után görög barátaink szép kultúrműsorral mutatkoztak be. Kitűnő hangulatot teremtettek népdalaikkal, népi táncaikkal és zenéjükkel. A közönség csak helyhiány miatt nem tudta a görög táncosokkal együtt járni a hfres „Zorbát“. A műsor végén diafllmeken mutatták be hazájukat. .......... A látogatók a kiállításon betekintést nyerhettek Görögország történelmében és megismerkedhettek természeti szépségeivel. Az elsődleges cél azonban a mai politikai, gazdasági helyzet ás a haladó erők mozgalmának bemutatása volt. A kiáiiitók nagy hangsúlyt helyeztek a Görög Kommunista Párt és a haladó ifjúsági szervezetek nehéz helyzetének érzékeltetésére, elsősorban a „fekete ezredesek“ 1967-74 közötti terrorjának bemutatására. Természetesen nem hiányzott néhány történelmi tárgyi emlék és a görög népművészet egy-kél remeke sem. Átfogó képet kaptunk a mai görög valóságról, Görögország népének életéről. Az április 14-ig tartó kiállítást nagy számú közönség tekintette meg. CZIRFUSZ ATTILA
