Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-04-08 / 15. szám
A már említett Istenségnek tehát se híre, se hamva. De csak addig, amíg az Idegen meg nem érkezik az emberek hangyabolyába, Delhibe. A város Jellegzetes levegőjével már annak perifériáján találkozik a turista. Fehér, fekete, tiszte és koszos tehenek „klsisten- ként“ nagy közönyösséggel mozognak a város forgatagában. Tekintet nélkül a közlekedési szabályok legalapvetőbbjeire, keresztül-ka sül járják az utcáAghnjá — a szent tehén. Nemcsak as indiai falvak, hanem a nagyvárosok tartozéka is. Felvételünkön a fényképész kedvéért „pózol" motorkerékpár és kerékpár társaságában. Eudovít Záreckji a bratislavai Vecerník című napilap munkatársav Nagyon sokat utazik a világban, általában különféle expedíciók tagjaként, és többször járt már tengeri, hajókkal. E riportútját is hajón kezdte meg, majd szárazföldön folytatta. MÁRVÁNYÁLOM Dél-Azsia legnagyobb és legjelentősebb állama India, a közép-európaiak képzeletében nagyon gyakran még mindig csupán a szent tehenek hatalmas országaként él. E ezen szent állat kiváltságos helyzetéről már na gyón sokat olvashattunk. Beutaztam az országot keresz- tíil-kasul anélkül, hogy az Indiaiak JelentőségtelJesebben tantijeiét adták volna a tehén felsőbbrendűségének. Láttam teheneket a földeken, amint egykedvűen húzták a faekét; másutt egy mezítlábas, lesoványodott Indiai paraszt a tehenet nyomtatónak használta; egy másik falu határában pedig egy szent tehénpár fújtatva' húzott egy roskadásig megrakott szekeret. ni. Széltében-hosszában lehe- veredtek a Jamuna folyó partjára, eltorlaszolva £• városba vezető utat. Először szép szóval, később pedig az autódu- dával igyekeztünk megzavarni nyugodt délutáni pihenésüket — eredménytelenül. Viszont a tülkölés hallatára az út mentén csakhamar megjelent néhány helybeli lakos a köze'1 kor már ott álltunk a Tadzs Mahal bejárata alatt. A megosztó vélemények oka nem a mi rossz mértékbecsülésünkben keresendő, hanem az épület csalóka máryányintarziájában. A bejáratnál például fehér márványlapba sötétebb árnyalatú márvánnyal Allah 99 nevét írták. A betűk nagysága a diadalív törésrészén Is látszóvilágjárók Ennek ellenére az Indiába látogató Idegen például a teherhordásra és a mezőgazda- sági munkákra he-sznált tehén láttán az országban végbement fejlődésre következtetheti hiszem a szent állattal szemben efféle szentségtörésre évekkel ezelőtt még csak gondolni sem tehetett. További indiai jellegzetesség; a ktgyóbüvölés. Egy-két rúpiáért suhancok. de tisztességes kinézésű idős emberek is hajlandók előhívni kosarukból a félelmetes kobrát. A tehén, az indiaiak számára örök idők óta a vak dicsőítés szimbóluma. Nehéz időzíteni ezen dicsőítés kezdetét, de minden Jel arra mutat, hogy a tehén ezt a tekintélyt,- tiszteletet, a szentségességét fokozatosan szerezte meg magának. Ugyanis az Indus folyó völgyében talált ásatási leletek arról tanúskodnak, hogy a termékenység és erő ősrégi szimbóluma a biika volt. A történészek úgy tartják, ezer éve van az állatimádat élén a tehén. Ezt s> posztját a mai napig is megőrizte. Az Indiaiak azt tartják, hogy ez természetes, hiszen a tehén nemcsak a tőke megtestesítője, hanem a nemzet táplálékának legfontosabb forrása, és a bikát, az Indiaiak legjelentősebb közlekedési eszközét is tulajdonképpen ök, a tehenek „szolgáltatják“. A tehén évszázadok során fáradhatatlanul tesz eleget valamennyi feladatának. Ezért az indiaiak aghná- jának, tehát olyan állatnak nevezik, amelyet tilos bántani, vagy ne adj isten, életét kioltani. És tulajdoniképpen ehhez ez elvhez vezethető visz- sza az Indiában annyira elterjedt vegetáriánus életmód. Az európaiak számára viszont érthetetlen, hogy egy o- lyan országban, ahol naponta sok százan éhen halnak, a tehenek ezrei céltalanul kószálnak az utcákon. A hinduk megmosolyogják ezt az általuk jellegzetesen európainak tartott érvet, mondván: a levágott szarvasmarha húsából legfeljebb 80 ember lakik jól, míg az élő tehén tejével és nemzett utódaival 410 ezer gyomor éhségét képes enyhíteni. G épkocsinkon e világhírű Iadzs Mahal felé haladunk. Elhatároztuk, hogy megtekintjük az iszlám építészet remekművét. Szándékunkban égy hat tehénből álló csorda próbált megakadályozkát, Járdákat, sőt néhány „műveltebb“ társuk flegmán lehe- veredtik i legforgalmasabb utca kellős közepén. Egy további csordával » város egyik fontos Útkereszteződésén találkoztunk. Az indiaiak — Járókelők és gépkocsivezetők egyaránt i—‘ türelemmel viseltetnek Irántuk, látszólag senkit sent zavar lusta mozgásuk,- türelmesen megvárják; míg egv- -egy csorda átkel az útkereszteződésen. tündököl. Idegenvezetőnk zseblámpával világit rá a bizarr árnyalatú kő szépségeire. A Tadzs Mahal művészeti értékét csak akkor tudatosítjuk, amikor vezetőnk egy olyan kis műhelybe tessékel bennünket, amelyben a palota építőinek utódai kőfaragással és -csiszolással keresik a kenyerüket. Többen közülük már évtizedek óta végzik ezt a munkát; szerény véleményem szerint a magamfajta halandó csupán néhány óráig lenne képes rá. Ezek a kőcsiszolók különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek munkájuk végzéséhez egyszerűen szükségesek: a végtelen türelem, kitartás, békés jellem. Ezenkívül szeretni kell a jéghideg kődarabokat- is. Láthattuk, hogyan születik kezük nyomán egy-egy - márvány hamutartó, ékszerdoboz... Harmincöt rúpiáért megvásároltuk a Tadzs Mahal apró modelljét, és a jó üzlet érzésével léptünk ki az utcára. Ez az érzésünk azonban csak addig tartott, amíg a szomszéd üzlet kirakatában fel nem fedeztük, hogy egyazon modell ott 10—15 rúpiával olcsóbb. EUDOVlT ZARECKY A szerző felvételei- «M 5 A világ szörnyűlködve hallgatja a közép-amerikai országból, Salvadorból érkező híreket; tömeggyilkossé- gok, utcai vérengzések, terror! Felkaptuk a fejünket akkor is. amikor a hírügynökségek közölték, hogy az egyik templomban az épp miséző érseket. Oscar Arnolfo Romerét lemészárolták. Tudvalevőleg a templomok még a hajdani királyok Idejében a legelvetemültebb gonosztevőknek Is biztos menedéket nyújtottak, s ma, a XX. század ntolsö éveiben van olyan ország, ahol az embertelenség ellen fölszólaló papot eme szentélyben ölik meg. A Salvador! junta persze az lnterpolt, hogy nyújtson segítséget az érsek gyilkosának takarni szeretné bűneit a világ előtt. A vezetés felkérte- kinyomozásában — jelentette Adotto Majano ezredes, á junta tagja. Persze az effajta el- ködüsítés vajmi keveset ér. hiszen korábban a hadügyminiszter erélyes hangon jelentette ki: „Romero bűnt követett el azzal, hogy lázadásra- szólitutta a katonaságot!“ Né- • zőpont kérdése, hogy lázadásnak minősülhet-e az, amikor valaki arra kéri a katonákat: ne fogjanak fegyvert honfitársaik, apjuk, anyjuk, testvéreik ellen __?! A tömegek, természetesen egyetértve az érsekkel, nagyszabású tiltakozást szerveztek a temetés alkalmával. Ötven ezres tömeg gyűlt össze a ravatalnál. Azonban még e gyásszertartás sem folyhatott le incidens, lövöldözések nélkül. Ojabb vérengzéssé fajult a temetés. A salvadori rendőrség jelentése szerint a1 lövöldözőket „nem sikerült kézre keríteni“, ellenben le> tartóztattak három fiatalembert, akik a Népi Forradalmi Tömb (BPR) baloldali szervezetéhez tartoztak, és röplapokat osztogattak. Szerencsére a- menet résztvevőinek sikerült kiszabadítaniuk a három fiatalt. Hogy az gpemények hátterében kik állnak, nem nehéz kitalálni. A gyilkosság mögött a junta áll. őt pedig az USA támogatja. Ezt tanúsítja az alábbi hír is: ; ‘ A San Salvadur-1 amerikai nagykövetség munkatársainak összes hozzátartozóit evakuálták. Az amerikai állampolgárok meghatározatlan időre hagyták el az országot. Irán- intő' példa lett számukra! B anditákká züllöttek az afgán ellenforradalmárokj akik az ország határain túl a törvényes afgán kormány ellen szervezkednek. Az Et- tela’at című teheráni lap beszámol arról, hogy a fövárus egyik rendőrkapitányságára vagy 300 „afgán forradalmárt“ szállítottak be. akik a teheráni utcákon verekedtek. Garázda cselekményeik miatt többen meghaltak és megsebesültek. Iráni vélemények szerint az Afganisztánnal határos övezetekben igencsak problémát okoznak a teheráni vezetésnek az ellenforradalmárok, garázdálkodásaikkal élezik a helyzetet és egy esetben a tartományi ügyésznek kellett fellépni ellenük. Az iránt hatóságok azonban nagyon enyhén járnak el velük szemben. Az elnöki hivatal például utasítást adott a rendfenntartó erőknek: ne tartóztassák le törvénysértés miatt azokat az afgánokat, akik valamely „iszlám politikai pártnak vagy mozgalomnak a tagjai". Így a késeieket is szabadon engedték. É vszázadok éts nem volt e földkerekségen pénz nélküli társadalom. A kambodzsai Pol Pot-rezsim öt évvel ezelőtt kivonta a forgalomból a pénzt, s többek között ezzel is megteremtette a világ egyik legembertelenebb országát. Nemrégiben az űj új kormány újra forgalomba hozta a pénzt, a reil-t, s az állami alkalmazottak első ízben megkapták tizetásüket. A fővárosban állami üzleteket nyitottak, ahol az árukat csak kambodzsai pénz ellenében adják el. ,-er. A világ egyik legnagyobb építészeti remekműve: a Tadzs Mahal. faluból, egy nem mindennapi esemény kezdetét érezve. Amikor láttuk, hogy a teheneknél békés szóval semmire sem megyünk, erőszakhoz folyamodtunk. Gépkocsink ütközőjével megpróbáltuk tovább nyomni az egyik „fekvő kis- istent“, remélve, hogy a többiek önként továbbállnak. De erről a szándékunkról Is csakhamar lemondtunk, mikor észrevettük a falusiak bosszúálló, fenyegető arckifejezését. Nem maradt más hátra: türelmesen vártunk. Két óra kényszerpihenő u- tán végre felszabadult az üt Ágra felé. A félmilliós lakosú város borult éggel és nagy sárral, öszvérekkel, riksákkal és meztelen gyerekek hadával köszöntött bennünket. Rá se hederítettünk, mert hiszen itt volt a mesebeli, de mégis valóságos Tadzs Mahai, a hófehér márványálom, amely szépségével százezreket lenyűgözött már. Amikor átléptük a főbejáratot, szemünk elé tárult a koronázó palota, Mumtaz Mahal császárnő mauzóleuma. A mauzóleum felé közeledve az épület a szó szoros értelmében a szemünk láttára nőtt. Idegen- vezetőnk a bejárati kapu és a palota közötti félúton megkérdezte, véleményünk szerint milyen messze vagyunk a bejárattól, és milyen magas lehet a palota tornya. A vélemények — rendkívül nagy különbségekkel — megoszlottak kis csoportunk tagjai között. A helyzet akkor sem változott, amilag akkora, mint a látogató arcmagasságában levőkéé. Vagy itt vannak a mauzóleum oszlopai. Látszólag nyolcszögűek; csak amikor a látogató megpróbálja kitapintani a szögek élét, eszmél rá, hogy az oszlopok kerülete kör alakú. Én Is hitetlenkedve visszaléptem: távolról Ismét nyolcszögűek az oszlopok, közelről kör alakúak. E zt a szépséget csak o- lyan ember alkothatta, akinek szívében mértéktelen szeretet lángolt a művészetek iránt. Bizonyára ilyen ember volt a nagy mogulok császára, Sahdzsahán Is. A mauzóleumot 1654-ben é- píttette, felesége iránti tiszteletből, aki 14. gyermekük világra hozása közben halt meg. Az egész létesítmény a szimmetria szigorú alapelveire é- pült, középpontjában a halott császárnő „szívével“. Ehhez a képzelt ponthoz kapcsolódik a mauzóleum valamennyi fontos létesítménye. E ponttal egy síkban van a boltív és a hatalmas szökőkút közepe, és az egész Tadzs Mahal középpontjával egy síkban helyezkedik el a palotától körülbelül 300— 400 méterre fekvő bejárati kapu közepe Is Nem tudjuk, mennyi Ideig tartott, amíg Hans Christian Andersen, a nagy mesélő megírta egy-egy művét. A Tadzs Mahalt, ezt á mesébe Illő műalkotást 20 000 kőfaragó és más mesterember „írta“ teljes 18 éven át. Ez alatt az idő a- iatt az eredetileg fehér márvány magára vette a drágakövek valamennyi színét, és most
