Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-08 / 2. szám

fontosán egy hónap választ el bennünket a téli olim­piai Játékok megnyitójától. A téli sportok legjobbjai vi­lágszerte lázasan készülnek a nagy eseményre, de éppoly lázas előkészületek■ folynak a kulisszák mögött is. 'Már rég nem titok, hogy a téli sportoknál nagy sze­repet játszanak a sportszerek és a felszerelés. Ebből kifolyólag nézeteltérések is támadtak. Gondoljunk csak a különleges sílécek vagy a síugrók „légpárnás“ öltözé­ke körül dúló vitákra, amelyeknek a Nemzetközi Síszö­vetség vetett véget azzal, hogy betiltotta a felszerelések használatát, mert tulajdonosaikat előnyhöz juttatták. A bobversenyek is gyakori vita tárgyat. A legkorsze­rűbb bobok — tapasztalt, rutinos legénységgel — szinte már a Forma l-es autók gyorsaságával száguldanak a jégvályúban. Itt ■ már nagy szerepet játszik a bobok sú­lya, kiképzése, csúszófelülete, aerodinamikus alakja. A nemzetközi szövetség ugyan pontosan meghatározta a- bobokra vonatkozó előírásokat, de még így is nagy lehetőségük nyílik a tervezőknek, hogy az előírásokon belül különféle korszerűsítésekkel tegyék gyorsabbá a bobot. A négyes bobokra vonatkozó előírások értelmé­ben például a csúszófelületek nem lehetnek 380 centi­méternél hosszabbak, maximális fesztávolságúk 67 cen­timéter, és nem használhatnak mechanikus és semmi­lyen idegen erőt a bobok meghajtására. Ezek az előírá­sok lehetővé teszik, hogy bárki szabadjára engedje a fantáziáját. így a Német Szövetségi Köztársaság élsporttal foglal­kozó kormánybizottsága egy autógyárat bízott meg azzal, hogy tervezzen egy minden eddigit felülmúló bobot, a- mely azonban teljesen megfelelne az előírásoknak. Meg­született a Forma l-es autókon használatos tapadó szárnnyal [spoiler] ellátott csodabob. A bob hátulján el­helyezett tapadószárny lényegesen növeli a sportszer gyorsaságát. A csodabobot egyelőre hét lakat alatt őrzik a könig- seei pálya raktárában, és csak éjszaka húzzák elő, hogy a nyugatnémet versenyzők kipróbálhassák. Még így is minden biztonsági intézkedést megtesznek, hogy avatat­lan személy ne láthassa a csodabogarat. Egy órával az edzés előtt erős rendőralakulat zárja le az egész pálya környékét. A svájciak világbajnoka, Erich Schürer egy ízben fel- kerekedett, hogy valamilyen búvóhelyről szemügyre ve­szi a csodabobokat, de a rendőrök felfedezték, és bekí­sérték az őrszobára. Néhány Óra múlva sűrű bocsánat­kérés közben szabadjára engedték, mert a bobpálya nem .tiltott terület, de addigra az edzésnek már rég vége volt, és a csodabobok Ismét lakat alá kerültek. Kíváncsian várjuk a csodabobok bemutatkozását, és még kíváncsibbak vagyunk arra, mit szól majd hozzájuk a nemzetközi szövetség. o 0 o Megszokott jelenség a labdarúgópályákon, hogy a gólt elért csapat örömmámorában néha percekig ünnepeli a góllövőt. Előfordulhat azonban, hogy az örömbe üröm is vegyül, ha a szabályok őre történetesen szigorúan ra­gaszkodik az előírásokhoz. Múlt év végén e hasábokon írtunk a labdarúgóév leg­furcsább eseményeiről. Némi adalék a sorhoz, de elő­ször menjünk vissza három évvel a labdarúgás történe­tébe. 1976. február 1-én a római olimpiai stadionban ját­szották a Lazio — Como olasz bajnoki mérkőzést. Már csak tizennégy perc volt hátra a mérkőzésből, amikor Ferrari, a hazaiak csatára az ellenfél hátvédeit kicse­lezve gólt rúgott. Kitört az örömmámor, Ferrari égnek emelt kézzel köszöntötte a közönséget, de mihamar oda­rohantak játékostársai is, és vége-hossza nem volt az ünneplésnek. Bergamo llvornói játékvezető sürgette a játékosokat, hogy álljanak fel újrakezdéshez, de ügyei g sem vetettek rá. Ekkor különös dolog történt: Bergamo játékvezető a zsebébe nyúlt, és sárga lapot mutatott az iménti gól szerzőjének. Alighanem ö volt a labdarúgás történetének első játékvezetője, aki az örömért sárga lapot adott, és te­gyük hozzá, teljesen a szabályok értelmében. Tettét a lapok is így nyugtázták, és a játékvezetőt bizottságtól is elismerést kapott. Bergamónak sokáig nem akadt követője. Csak tavaly fordult elő ismét hasonló eset Jugoszláviában, a két bel­grádi rivális, a CZ és a Partizán bajnoki találkozóján. A történet szereplői Matovilovics játékvezető és Dusán Szavícs, a Crvena zvezda és a jugoszláv bajnokság leg­jobb góllövője. Amikor Szavícs a belgrádi rangadón belőtte csapata első gólját, valóságosan táncot ropott a gyepen. Telje­sítményét Matovilovics játékvezető sárga lappal érté­kelte. Szavícs nyilván megfeledkezett erről, mert ami­kor újabb gólt adott, és csapata ezzel már 3:0-ra veze­tett, kirohant a pályáról, és valóságos diadalkört futott a közönség éltetése közben az atlétikai pályán. Amikor végre megnyugodtak a kedélyek, és Szavícs visszatért a pályára, ott már Matovilovics játékvezető várta — pi­ros lappal a kezében. Döntéséhez még magyarázatot is fűzött. — Először: a pálya engedély nélküli elhagyása, má­sodszor: a játék feltartása miatt. Es ennyi elég. o 0 o Végül még egy focitörténet, ezúttal a gyengébb nem az elkövetője. A Tigullio nevű olasz női labdarúgócsapat középcsa- tára, Grazia Gerbin az egyik mérkőzés után az öltöző folyosóján „törlesztett“. Ellenfele, Paola Coliin kemény­nek vélt belemenéseire pofonnal válaszolt. Olyan erővel ütötte arcul küzdőtért őrzőjét, hogy a csonttörést szen­vedett hátvédet huszonöt napig kórházban ápolták. Az ügy a bíróságon folytatódott, s a harcias Grazia most a rács mögött elmélkedhet azon, hogy vajon érdemes volt-e összetéveszteni a labdarúgást az ökölvívással. Hiába, ezek a gyengéd nők ... (palágyi)! A CSEHSZLOVÁK KULTURISTÄK ÚJABB SIKERSOROZATA Anton Holiá bronzérmes lett. Valamennyi nemesfémhez egy-egy hatalmas, egy méternél magasabb sporttrófeát Is csatoltak — a negye­diket, a nemzetek viadalán elért második helyéért és az ötö­diket, a legjobb csoportos fellépésért járó kUlöndíjat a csa­pat kapta. Csupán HoliC maradt díj nélkül, akit a bírók ez­úttal két dőntőbeli török ellenfelének segítve, kimondottan megkárosítottak. A komáromi szakosztály viszont, amelynek vezetője. Gaj­dács János is ott szurkolt a Boudewijnpark-csarnok három­ezer nézője között, ezúttal sem maradt díj nélkül; a dobo­gón ott állt Uríöek, aki nemcsak oszlopos tagja, egyben ve­zető edzője is az országos hírnévre szert tett klubnak. A verseny részletes leírása helyett bizonyára érdekesebb lesz néhány szót ejteni magukról a versenyzőkről, akik pél­dás,* ritka nagy munkával jutottak el eddig a hírnévig. Kezdjük talán a két komárnői versenyzővel. A négyesfo­gatból nemcsak korban, „szolgálatilag“ is a legidősebb Peter Uríöek. A harminckét éves építészmérnök a trnavai Stavopro- jekt dolgozója. Már 1968-ban csehszlovák bajnok volt — ifi­ként. Később, főiskolai tanulmányai befejezése és családala­pítás miatt (két gyermek apja) néhány évet kihagyott, majd ismét visszatért a versenydobogőra. Zilinán született; atléta­ként kezdett sportolni, majd bratislavai diákoskodása alatt is­merkedett meg a kulturisztikával. Sikerei értékét nagyban e- meli az a tény, hogy példaképként is szolgál, hiszen egész sor elsőosztályú versenyzőt nevelt. Sportszeretetét, céltudatos­ságát, kitartását mi sem példázza jobban, mint az, hogy szín­tiszta amatőrként, a napi nyolcórás munkaideje után végzi kemény edzéseit, s ezalatt Jó pár tonnát megmozgat. Ugyanez mondható el tanítványáról és versenytársáról, a huszonhét éves Anton Hollóról, ö is Trnavában él, a magas építő vállalatnál dolgozik, kőművesként. Családja és az ed zés mellett még a gitározásra is Jut ideje. Tizenkét éve „gyúr ja a vasat“, öt éve versenyez. Eleinte még a szlovák bajnok Ságra sem jutott el, de csillaga hamarosan felragyogott; 1975 tői már minden alkalommal érmet szerez csehszlovák bajnok Ságon. Csoportjában azonban Petr Stach, az abszolút Európa -bajnok volt a sztár, az ő legyőzése nehéz diónak bizonyult, Amikor Stach félreállt, Holió, vetélytársait megelőzve, nem szalasztotta el a lehetőséget. Világbajnoki bronzérme óriási sikerl Tavasszal már hírt adtunk róla, hogy minden lel arra mu­tat: hazánkban kezd a kulturisztika sikersportággá válni. Nem­csak a fiatalok érdeklődnek mind jobban az erősítő edzések iránt, hanem a sportág élversenyzőinek szaporodó nemzetközi sikerei is arra mutatnak, hogy a fenti állítás egyre inkább fedi a valóságot. Az egyik oldalon a kétszáz szakosztályban edző több mint nyolcezer tag (ennek mintegy egynyolcada nő) és az otthon, ifjúsági klubokban, szakkörökben súlyozók további ezrei, a másikon egy sereg érem a kontinens- és világbajnokságokról. Sportunk jelenlegi ínséges helyzetében ritkaság az ekkora é- remgyüjtemény, az idén az olimpiai sportágak közűi talán csak az evezősök és részben a súlyemelők szerepeltek ilyen sikeresén. Az idei VB-t az egyesült államokbeli Ohio állam Columbus városában rendezték meg októberben. Öttagú csehszlovák sportküldöttség — három sportoló, Holió, Dantiinger és Ve- seiy, valamint dr. Ludék Nősek edző és Jaroslav Vésel? mér­nök, a tudományok kandidátusa, a szövetség elnöke — uta­zott a tengerentúlra. Hiányzott tehát Petr Stach, a legneve­sebb csehszlovák kulturista meg a két Európa-bajnok, Petr Jlapäk és Alois Fék is. Az erősen megfiatalított csapat en­nek ellenére derekasan helytállt: Dantiinger és Vesel? súly­csoportiában egyaránt a negyedik helyet szerezte meg, An­ton Holló, a CSPD Komárno versenyzője pedig a nyolcvankl- lősok között bronzérmet szerzett. Amerikában, a sportág őshazájában, ahol úgyszólván erő­kultusz virágzik, s a body-buildíng (szó szerint „testépítés“) mostanság legalább olyan népszerű, mint a jogging (kocogás), versenyzőink osztatlan sikert arattak. A VB után több ismert New York-i tornateremben tartottak bemutató jellegű edzést. Az Európa bajnokságra, amelynek versenyeiről volt szeren­csénk a helyszínről tudósítani a sportközvéleményt, a belgiu­mi Brugge városában került sor, decemberben. Brugge Brüsz- szeltől 90 kilométerre nyugatra, a tengerpart közelében fek­szik. Csatornákkal átszőtt 50 000 lakosú város, egykor egész Flandria, most csak északi részének fővárosa, amelyet ké! régmúlt évszázad „aranykora“ tesz mindmáig varázsossá Szinte egyetlen nagy múzeumnak, egy történelmi film díszle­tének tűnik ez a patinás arculatát híven őrző város, amelyet jelentős gyáripar kapcsol a mához. Gazdag „zsákmánnyal“ tértek innen haza válogatottaink. A határon azonban nem kellett tartaniuk a vámvizsgálattól, hiszen a győzelmi dobogón szétosztott érmek vámmentesek: a 80 kg-os kategóriában Dantiinger, 12 ország 23 versenyző­je között aranyat szerzett; 90 kg felett, ahol 9 ország 11 nehézatlétája állt rajthoz, Vesel? ezüstérmes, Uríöek pedig t———p—————Bm—Mn1 sa»a Igazi óriás dr. Josef Vesel?. Magassága 193 cm, súlyá több mint 110 kg. ö a nagy lehetőségek embere. Októberben Ame­rikában kétéves profiszerződést kínáltak fel neki, azzal biz­tatva, hogy ez alatt az idő alatt egymillió dollárt keresheti Josef azonban nem engedett a csábító ajánlatnak. Itthon nemcsak sportoló, felelősségteljes szakmája, állása van — belgyógyász Pferovban. Többek szerint csak idő kérdése, mi­kor lesz súlycsoportjában világbajnok. A huszonkilenc éves Robert Dantiinger a kvartett negyedik tagja. Bruggebán ő lett Stach, Pék és Tlapák után a negyedik csehszlovák Euröpa- -bajnok. Csendes, intelligens és elegáns. Foglalkozása: kar­bantartó. Lakhelye Mariánské Lázné. Két kislánya van. Ok négyen állpak az idei sikerek mögött. Nem manökenek vagy ázépílök' (ahogy itt-ott néhátiy, sportolásra általában lus­ta, vagy gátlásos egyén szokta „szellemeskedve“ beskatülyáz- ni a kulturistákat), és nem is szuperemberek. A testi tökélyre való törekvés általában együtt jár a szel­lemi nemesedéssel. Nem klasszikus sportág az övék, de il­lik respektálni. Sportolók ők, ugyanolyan emberek, mint mi, csak egy kicsit talán becsvágyóbbak — és jóval kitartóbbak. MAJOR LAJOS A szerző . felvételei A csehszlovák spartakiád é- vébe léptünk, s a napok telté­vel egyre nő a lelkesedés a nagy sportesemény iránt. Ezt tapasztaltuk a komáromi (Ko- márno) járásban is, ahol nem feledve az 1975-ös spartakiád sikereit és > élményeit, buzgón készülnek a strahovi felvonu­lásra. A komáromi járási sparta- kiádstáb legutóbbi értekezletén megvitatták az összpontosítá­sok tervét és értékelték az e- lért eredményeket. A fér­fiak spartaltiád-összeállításához megvan a kellő létszám, legna­gyobb gondot a nők műsora okozza. 1980. május 25-én Ko­máromban, a járási bemutatón 3668-an lépnek fel, ebből 432 nő. Hogy ez a létszám megtel­jék, még több mint ötven nő jelentkezését várják. A járási törzskarnak mindenképpen meg kell beszélnie a gondokat az üzemi testnevelést tanácsokkal és a Szlovák Nőszövetség járási bizottságával. A nők műsorának begyakorlása egyébként teljes ütemben folyik, ez azért is fon tos, mert a járás második leg tömegesebb száma lesz. Elisme réssel kell szólni a Szlovák Nő szövetség ógyallái (Hurbanovo) helyi szervezetéről, amely oly­képpen segíti a fiatal anyákat, hogy amíg azok gyakorolnak, nincs gondjuk csemetéikre. Az elmúlt esztendőben, októ­ber elején azután, hogy a já­rás 32 helységéből elküldték a fáklyaüzenetet, óriási lendület­tel láttak munkához, de a gya­korlatok vezetőit nagyban fé­kezte az, hogy nem volt ele­gendő kísérőzenét rögzítő mag­nószalag. Ma már ez a gond is a múlté, sőt a közeli napok ban az egyforma tornaruhát is megkapják. A gyakorlatuk ve zetői, Boíáneková, Szabó, Fa zekas, Bóday, Koreková, Tőrük Kurucz, hogy csak néhány ne vet említsünk a nők táborából illetve Podkorny, Citovsky Tö rök, Janovsky és Keresztényi a férfiak soraiból, mindent elkö vetnek azért, hogy a gútai (Ko- lárovo) és az ógyallai körzeti bemutató, de különösen a járá si spartakiádparádé valódi sportélmény legyen résztvevők nek és nézőknek egyaránt. Gazdasági és szervezési szem pontból a komáromi járásban a spartakiád előtt semmi aka­dály nem áll. A járási sparta kiádstáb az SZLKP jb titkárá­val, Opálka elvtárssál az élen a sportszakosztályokkal egyez séget kötött, amelynek értelraé­ben a sportcsarnok és a torna­termek megegyezett időpontok­ban a gyakorlatozok rendelke­zésére állnak. Jó szervezéssel tehát elkerülték a torlódást. E- gyediili gond csak az, hogy a kis tornatermekben a gyakor­latok alatt szoroskodniuk kell, illetve a művelődési otthonok tágasabb termeibe kényszerül­nek. A résztvevőknek csak haszná­ra válik a 2cfár nad Sázavou-i és a blanskői járással kötött baráti egyezség az ún vendég- szerepelésről. A csehszlovák spartakiád kap­csán sokszor elhangzott már az a megállapítás, hogy e rendez­vény sport- és turisztikai ré­szének, valamint a látványos bemutatónak elsősorban az a célja, hogy mind nagyobb tö­megeket mozgasson meg, nép­szerűsítse a sportot. A komáro­mi járásban arra törekszenek, hogy a mostani lelkesedés a prágai, országos találkozó után sein lankadjon. A B!>l - '■ "1 I "I >8 Csallóközi siker Amerikaban I A NŐK IS KÉSZÜLNEK Peter Ürítek lekuenyomústuz Készülődik

Next

/
Thumbnails
Contents