Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-08 / 2. szám

2 (Mi Százezreket érő ötletek A Szlovák Műselyemgyár Senica nad Myjavouban az idén ünnepli megalapításának 60. évfordulóját. Az el­múlt hatvan év alatt azonban alaposan megváltozott nemcsak a gyár, hanem gyártásszerkezete is. Mai müszálas termékei, a Slovisa és a Slotera világ- viszonylatban is megállják a helyüket, ráadásul lépés- rfil-lépésre javul a termékek minősége. Ebben pedig nagy érdemük van az újítóknak is. Az újítómozgalom­ból a fiatalok is kiveszik a részüket. Tavaly 44 újítási javaslatot nyújtottak be. A hat el­fogadott javaslat gazdasági haszna vagy százezer koro­na. A legjobb újítók közé tartozik Tibor HarnoS, aki főleg két évvel ezelőtti javaslataival több százezer ko­rona hasznot hozott nemcsak a gyárnak, hanem az e- gész népgazdaságnak. A poliészter orsőzásához hasz­nált külföldi csomózógép helyett új gépet tervezett, a- melynek a sorozatgyártását már meg is kezdte A Ces- ká Trebová-i Strojexport. A behozatali gép 1750 devi­zakoronába került, a hazai gyártmányú mindössze 334 csehszlovák korona. Helena Bernacká javaslata a gé­pek jobb kihasználását, és a villamosenergia megtaka­rítását teszi lehetővé. A fiatalokból nem hiányzik a lelkesedés, csupán azt nehézményezik, hogy néha elég hosszú az újítási ja­vaslat útja a megvalósulásig. A ultrái Miiex tejgyár vaj és tejpor előállítására sza­kosított üzem. A tejpor teljes mennyiségét exportra ké­szítik. A gyár évi termelése pénzben kifejezve 225 mil­lió korona. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy na­ponta körülbelül 330 ezer liter tejet dolgoz fel. Ebből már egy szép kis tóra is telne. A nemzetközi gyermekév alkalmából naponta hat­ezer kis tasakot töltöttek meg a tanulóifjúságnak. Az idén is folytatják a kis tasakok töltését, sőt szeretnék növelni a termelését. A gyárban nagyon sok fiatal dolgozik. Legtöbbjük szakképzett munkás, a helyi tejipari szakközépiskola volt növendéke. S mi lenne akkor, ha ez a gyár egy napra leállna? Akkor Nitra és a környező falvak kereskedelmi há­lózata 70 ezer liter tejjel, 1200 kilő túróval és két és fél tonna vajjal lenne szegényebb. Szerencsére ez sohasem fordulhat elő. Az ifjúsági fényszórómozgalom és egyebek A mikor a középiskolák SZISZ-szervezeteiben szó­ba kerül az Ifjúsági Fény­szóró ügye, a legtöbb helyen csak legyintenek, mondván, „mivel takarékoskodjunk mi, milyen nyersanyagot spóroljunk meg, milyen hiányosságra hív­juk fel az illetékesek figyelmét, mi nem termelünk, nem tudunk újításokat létrehozni“, és még sokféle érveléssel élnek. Pedig takarékoskodni, ésszerűen élni, még a legkisebb háztartásban, az egyszemélyes munkahelyen is lehet, hát még egy-egy nagy iskolaépületben. Nos, ezt próbálják meghono­sítani a nagymegyeri (Calovo) középiskolában. Ez az Iskola- épület valóságos diákparadi­csom, mert itt tanulnak az álta­lános iskolások, meg az a né­hány gimnáziumi osztály, a- melynek diákjai már az utolsó gimnazisták lesznek Nagyme- gyeren, s a közgazdasági szak- középiskola tanulói. Az történt ugyanis, hogy a nagymegyeri gimnázium két év éta fokoza­tosan közgazdasági szakközép- iskolává szerveződik át. Egy-két év múlva leérettségiznek az utolsó gimisek, s ezzel teljesen megszűnik a gimnázium Nagy- megyeren, helyébe a Közgazda- sági Szakközépiskola lép. A gimnazisták és a közgazda- sági szakközépiskola tanulói között nagyon jó a kapcsolat, közös a SZISZ-szervezettlk is. Tagjaik létszáma 250, nemrégi­ben gazdagodott 105 új taggal a szervezet. A SZlSZ-avatást szépen, ünnepélyes körülmé­nyek között rendezték meg, is­merkedési esttel egybekötve, ez­zel is bizonyítva, hogy az idő­sebb diákok befogadják maguk közé a fiatalabbakat. Természetesen az elsősöknek is rögtön elmagyarázták az if­júsági fényszőrömozgalom je­lentőségét. Németh Ilona, a SZISZ-elnök ugyanis nagyon büszke arra, hogy az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai eredménye­sen működnek az iskolában. S büszkesége éppen azért indo­kolt, mert azon kevesek közé tartoznak, akik iskolai szerve­zet ellenére példamutatóan te­vékenykednek e téren is. Az Ifjúsági Fényszóró őrjáratainak három tagja van, Kosár Ilona, Tóth Ildikó és Néveri Sándor. Figyelmük mindenre kiterjed. Nagyon ötletesen oldották meg a villanyáram takarékosság kérdését. Mivel a tantermek­ben dupla kapcsoló van, rajz­lapból olyan ábrát vágtak ki, amely körülfogja a kapcsoló­kat, s a fehér rajzlapból kitű­nő két sötét kapcsoló úgy néz ki, mint egy éber, figyelő szem­pár. Alatta feliratot helyeztek el: Takarékosdodj! Ez az ábra megragadta az általános isko­la pionírjainak figyelmét Is, s a csapattanács két tagja, Be- lucz Klára és Belucz Mónika az általános Iskolai tantermek­ben ilyen feliratokat függesz­tett ki. Persze minden módszer úgy ér valamit, ha sikerét a gyakorlat bizonyltja. Nos, en­nek megnyilvánulásait már ész­lelik a nagymegyeri középisko­lában a villanyórákon. A vízzel való takarékosságra szóban hívták fel a tanulók fi­gyelmét, ugyancsak eredménye­sen, mert azóta egyetlenegy­szer sem nyitották meg felesle­gesen a csapókat, csupán anjr nyi vizet használtak el, ameny* nyl . feltétlenül szükséges volt. Ezt tették energiaügyben. Vi­szont egymást is éberen figye* lik, s egy-egy hibát, magatar­tásbeli elferdiilést Is azonnyom- ban kipellengéreznek. Külön faliújságjuk van, ahol rajzban és írásban egyaránt felhívják a figyelmet a fogyatékosságok­ra. Sajnos, az elmúlt időszak­ban is volt mit kitenniük a fa­liújságra. A tanulók szétdobál­ják az újságokat, folyóiratokat, célba veszik a szemétkosarat, de a papír mellé röpül, s per­sze már felvenni lusták. Borá­ros Imre műsorán néhányan az alkalomhoz méltatlanul visel­kedtek. Az Ifjúsági Fényszóró őrjáratainak három tagja vi­szont azt is megjegyezte, hogy ennek a faliújságnak nem első­sorban a megszégyenítés a fel­adata, hanem éppen a hibák, hiányosságok feltárásával, be­mutatásával azok fokozatos megszüntetése, kijavítása. Kosár Ilona, Tóth Ildikó és Néveri Sándor lelkiismeretesen és kedvvel végzi munkáját. Sza­vaikból mégis az tűnt kt, hogy valójában annak örülnének a legjobban, ha semmi dolguk sem akadna. No, persze szó sincs itt lustaságról, csak hát szeretnék azt elérni, hogy diák­társaik példamutatóan, diákhoz illő módon viselkednének, s akkor az ő feladatkörük akár meg is szűnhetne. B. M. A SZLOVÁK OKTATÁSI, VALAMINT A MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS MINISZTÉRIUM ÜJ RENDELETÉ A SZAKMUNKÁSTANULÓK DÍJAZÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA A Szlovák Oktatási, valamint Mun­kaügyi és Szociális Minisztérium ren­delettel szabályozta a szakmunkásta­nulók díjazásának és anyagi ellátá­sának feltételeit. A rendelkezés szep­tember elsején lépett hatályba és 1984-ig, a tökéletesített csehszlovák oktatási rendszer bevezetésének idő­pontjáig lesz érvényben. Teljes szö­vegét a Törvénytár 95/1979-es száma közölte. A rendelet a szakközépiskolák, a szakiskolák és a szakmunkásképző iskolák tanulóira vonatkozik, bele­értve a speciális gondoskodást igény­lő fiatalok számára létesített szak­munkásképző Intézetekben és a spe­ciális szakmunkásképző iskolákban tanulókat is. A tanulmányi idő ezek­ben az iskolákban két részből áll: előkészítőből és a szakmai kiképzés időszakából. Ezek tartamát az egyes szakmák igényessége szerint állapít­ják meg. A tanulók díjazása differenciáltan történik, külön az A kategóriába so­rolt, kedvezményezett szakmákat ta­nulók, és külön a többi, B kategó­riába tartozó iskolák tanulói részére. Az A kategóriába sorolt szakmákat tanulók díjazására megállapított összeg az első osztályban 50—300 korona, a második osztályban 80— 500 korona, a harmadik és negyedik osztályban 150—500 korona. Ugyan­ez a B kategóriában az első osztály­ban 30—80, a másodikban 50—120, a harmadikban és negyedikben 100— 150 korona, Az összeget e keretek között az a szervezet állapítja meg, amelynél a szakképzés történik, a tanuló előmenetele, magatartása és az iskolán kívüli tevékenységben va­ló részvétele alapján. Az eddig érvényes előírásoktól el­térően az új rendelkezés megszabja, hogy a tanúié étkeztetésre jogosult, éspedig napi 15,70 korona értékben. A bányász szakmunkástanulók, vala­mint a Fűtőanyag- és Energetikai Mi­nisztérium rezortjához tartozó szer­vezeteknél más kedvezményezett szakmákat tanulók étkeztetésére fordított összeg napi 20, illetve 18 korona. Az A kategóriába sorolt ked­vezményezett szakmákat tanulók a szociális szempontból erre rászoru­lók (amennyiben családjuk havi tiszta jövedelme nem haladja meg a személyenkénti 650 koronát) és a speciális gondoskodást igénylő fia­talok számára létesített szakmun­kásképző intézetekben tanulók szá­mára az előkészítő időszakban az ét­kezés ingyenes. A szakmai kiképzés időszakában a tanuló az összeget ha­vonként, az étkeztetés pénzügyi nor­máinak megfelelően fizeti be. A szakmunkástanuló dijából így meg­maradt összeg azonban nem lehet ki­sebb, mint az előkészítő időszak u- tolső évében kapott havidíj. Az elszállásolásért fizetett összeg nem változik. Az új rendelkezés az eddigitől eltérően az utazási költsé­gek megtérítésének kérdését is egy­szerűbben és áttekinthetőbben sza­bályozza. Azok a szakmunkástanulók, akik­nek még 1979. szeptember 1. előtt az addig érvényes rendelkezés értelmé­ben szerződésben biztosították ked­vezményes ellátását és elszállásolá­sát, amelyre az új rendelkezés ér­telmében különben nem jogosultak, a kedvezményben a tanulmányi Idő lejártáig továbbra is részesülnek. U- gyanez vonatkozik azokra az írás­beli megállapodásokra Is, amelyeket a közületek 1979. szeptember 1. előtt kötöttek a tanulók kedvezményes el­látásáról ezek törvényes képviselői­vel. ;­Az üj jogszabály megszünteti a szakágazatok és a vállalatok közötti indokolatlan különbségeket, hatály­talanítja a kivételeket és egysége­sebbé teszi a szakmunkástanulók dí­jazásának és anyagi ellátásának rendszerét. Milan Krátky Ü gy mondják Bősön (Gaböíkovo), hogy ma már a falu valamennyi tömegszervezetében van néhány o- lyan tag, akik egykor az ifjúsági szervezetben ta­nulták meg a közösségi munkát. Nincs ezen semmi külö­nös, mert köztudott a faluban, hogy évek óta az ifjúsági szervezet a legaktívabb, legtevékenyebb, legtöbb eredményt felmutató tömegszervezet. S ez így a helyes, hiszen mégis­csak úgy helyén való, hogy a fiatalok a társadalmi, a kö­zösségi munkában tűnjenek ki, ne pedig a helytelen vi­selkedésben, semmittevésben. Általában a 25 éven felüli SZISZ-esek már elmaradoznak az összejövetelekről, gyűlé­sekről, csakhogy ez nem jelenti azt, hogy ezután már nem érdekli őket a közhasznú munka. Ekkorra már kialakul érdeklődésük a Nőszövetség, a CSEMADOK, a Vöröskereszt, a Tűzoltószervezet, a Honvédelmi Szövetség alapszerveze­teinek tevékenysége iránt, s lassan átirányulnak ezekbe a tömegszervezetekbe. Helyüket a SZISZ-ben újak, még fia­talabbak töltik be; szerencsére van utánpótlás bőven. A községben működő állami gazdaság vonzza a fiatalokat, nagyszerű munkahely számukra, ahol megtalálják számí­tásaikat. Egyre nagyobb ütemben folyik a Gaböíkovo— Nagymaros dunai vízlépcsőrendszer építése, az ott dolgo­zó fiatalok a falusi szervezetben töltik el hasznosan sza­badidejüket, a szervezet további sikereinek érdekében a közösségi munkára fordítják erejüket. A szervezet elnöke Balis István, az állami gazdaság mű­velődési házának igazgatója. Nagyszerű megoldás volt ez a fiatalok számára, mert személyében nemcsak ügyes, rá­termett vezetőt kaptak, hanem így helyiséggondjuk is meg­oldódott. A művelődési ház az egyetlen hely, ahol cso­portosan összejöhetnek a fiatalok. Bár csak kölcsönbe kapják meg a nagytermet, bár csak vendégekként tartóz­kodhatnak ott, mégis jól jön egy-két alkalommal, hogy van, ahová egyszerre beférnek. Ez a megoldás Balis Ist­ván érdeme, aki maga is a helyiseghiányt tartotta a leg­nagyobb problémának, s véleménye szerint annak végle­ges megoldása nagyot lendítene a fiatalok további tevé­kenységén. A szervezet száztíztagú, s vegyes összetételű, mert pe­dagógustól traktorosokig sokféle foglalkozású fiatal alkot­ja ezt a nagylétszámú gárdát. De talán lényegtelen is a vegyes összetétel olyan szervezetben, ahol egyébként a munkában megtalálják a közös hangot. Földes Mária, a SZISZ-szervezet politikai felelőse ezért is büszke arra, hogy a politikai oktatásban mindenki részt vesz, s az 1­Jól nevel a SZISZ lyen irányú tevékenységet sikerült úgy megszervezni, hogy mindenki számára érdekes, érthető, tanulságos legyen. Az új tagok alapoktatásban részesülnek, a többiek az ateis­ta és a Lenin-körben beszélik meg a marxista-leninista fi­lozófia alapjait és tökéletesítik politikai ismereteiket. Min­den gyűlésen elhangzik egy rövidebb előadás az időszerű politikai eseményekről, ezek megtartását Brezovszky és Kelemen elvtársak vállalták. A jól megszervezett politikai oktatásnak köszönhető, hogy a fiatalok egyre tájékozot­tabbak, öntudatosabbak, Így az idén 2—3 SZISZ-tagot ja­vasolnak a párttagságra. Ha választani kellene, .hogy milyen jellegű munkában vesznek részt a legszívesebben a SZISZ-esek, egyhangúan a kulturális munkára szavaznának. A CSEMADOK helyi szervezetének énekkarába nyolc dalos kedvű, lágy hangú lányt adtak kölcsön, s nemcsak Horváth Piroska, az ének­kar vezetője hálás ezért, hanem a közönség is. A községi szociális otthonba évente kétszer-háromszor ellátogatnak, s mindig új kulturális műsort is „visznek“ magukkal. Ver­seket szavalnak, régi népdalokat énekelnek és rövid, vi­dám jeleneteket mutatnak be. Lipkovics Katalin nemrég még az általános iskola tanulójaként szavalt, énekelt, s ma már az ifjúsági szervezet kulturális csoportját vezeti. SZISZ-esküvők és a SZISZ-esek gyermekeinek névadó ün­nepségein is mindig az alkalomnak megfelelő műsorral teszik még ünnepélyesebbé és emlékezetesebbé barátaik szép ünnepnapjait. Dzsesszbalett-együttesUk újszerű mfi- sorformát próbál meghonosítani a községben, több-keve­sebb sikerrel. Mindenesetre a tíz fiatal s két vezetőjük Fodor Margit és Nagy Viola lelkesedéssel gyakorolnak, néhányszor már felléptek a közönség előtt, s tovább tö­kéletesítik müsurukat. Mint már említettük, a falu tömegszervezetei a SZISZ- •szervezettől kapják tagságuk legtevékenyebb részét. A SZISZ-szervezet pedig az utánpótlást az általános iskolától és a pionírcsapattól. A mostani pionírokkal is jó a kap­csolatuk, így hát remélhető, hogy egy-két év múlva a nyol­cadikos, kilencedikes tanulók már a kékingesekkel együtt viszik tovább azt a lángot, amelyet pionírjelvényük is jel­képez. Legutóbb két jelentős közös akciójuk volt a pioní­roknak és a SZISZ-eseknek. Sikeres sportvetélkedőt ren­deztek, a szervezők a fiatalük voltak, a versenyzők pe­dig hatvan pionír. A pionírklubban került sor a „Mit tudsz Csehszlovákiáról?“ elnevezésű vetélkedőre, amelynek si­keres megrendezése Balis Katalin és a Kun-testvérek, Er­zsébet, Mária és István érdeme volt. Kicsit vitatkozhatnánk arról, helyes-e, ha a 25—2B éve» lányok, fiatalasszonyok és férfiak már otthagyják a SZISZ-szervezetet, úgymond kiöregedtek, kilúgnak a tizen­évesek közül. Szerencsére Bősön ez nem jelenti a fiata­lok további teljes tétlenségét, sőt éppen, ellenkezőleg, be­lőlük lesznek a többi tömegszervezet vezetőségének legte­vékenyebb tagjai, jó nevelést kaptak a SZISZ helyi szer vezetében. Banyák Mária 330 EZER LITER TEJ

Next

/
Thumbnails
Contents