Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-21 / 34. szám

rmmummm 4 — T ÖRTÉN i Bucsekék háza nem nagyon tér el a fa­lu többi házától. Emeletes, a kertben nem látni semmi zöldet vagy virágot, mindenütt csupa fóliasátor. — Na, jöjjön — nyitja ki a ház ajtaját Bucsekné, miután megmondom, ml járatban vagyok. Közben a lányát elküldi a férjé­ért, aki etető a szövetkezetben. Jöjjön a- zonnal, mert fontos dologról lesz sző. Ogyhogy mire a fontos dolog szóba kerül, már öten ülünk az esztal körül, a család­ból csupán Karcsi hiányzik, aki e héten délutános. Sokáig tart, míg túlesünk az apa dacos hallgatásán, Bucsekné dührohamain, a ser­dülő lány „semlegességén“, a nagymama szót­lanságán. De vagy egy órai ott-tartózkodás után már leszögezhetem, hogy abban a házban hitele van a szülői átoknak, hogy Itt legnagyobb érték a pénz, és & szülők szava, akarata szent. — A ml családunkban még nem vált el senki. Miért éppen az én fiamnak kell el­vált asszonnyal házasságot kötni? Elég szégyen, hogy sülve-főve mindig együtt vannak! S még feleségül is akarja öt ven­ni! — Kezdetben mindent ráhagytunk, azt hittük, eljátszogat egy kicsit, mint szokás az Ilyen asszonyokkal! Tudom, hogy volt az én legénykoromban, vesz neki egy se­lyemkendőt, aztán isten veled babáml De hát nem így lett, nem ezt érdemeltük tőle öregségünkre. Csakhamar rájövök arra is, hogy Bu- csekéknak nem e.< lány, pontosabban elvált asszony ellen van kifogásuk, hanem az ál­lapota ellen, az nem tetszik nekik, hogy már volt egy férje, „akit ott hagyott, ugye megérti, miért...“ Nem, nem tudom, miért. — Igazán nem tudja? Hát mert az ilyen­nek mindig más férfi kelll Az Ilyet a há­zasság sem térít észhez. Még» hogy elvált esszonyt vegyen el egy Bucsekl Ilyet le­génykoromban akár tízet is kaphattam vol­na. — Ismerik maguk azt a lányt? A kérdés villámcsapásként éri őket, a ti­nédzser lányt mintha darázs csípte volna meg, úgy felpattant. — Nem, de nem Is ekarjukl Egy „olyan­nal“ én soha szóba nem állok. — Igazad van, lányom. Számtalan kérdés fogalmazódik meg ben­nem egyszerre, már feltett és megválaszolt kérdések, de olyanok Is, amelyekre képze­letben Is legyintek: Itt még nem jártak a népművelők. A legszívesebben elmennék, de csakhamar visszaülök a székre. Vissza­ülök, mert eszembe jut, amit a hnb-n sú­gott kolléganője fülébe a középkorú titkár­nő: „A Bucsekék ügyét jött rendbe tenni.“ Visszaülök, mert annak ellenére, hogy az újságíró szereti az éjszakába nyúló vitá­kat, nem szívesen ismeri be vereségét, sze­ret győzni. Visszaülök hát ahhoz az asztal­hoz, ahol hiába van ma, az idő gyorsulá­sát, a változást ön képviselem, ez a négy ember holnap is a tegnapban fog élni. — Igaz, hogy két hőnapja' nem beszélünk vele (Karcsival), de büntetés ez. Magács- ka is látta, ml mindene van a szobájában. És akkor a magnóját már elvitte ahhoz s nőhöz. Hazajött a katonaságtól, akkor kez­dődött nálunk a fóliázás, egy év alatt ösz- szehoztuk neki a pénzt az MB re. Gondol­ja megl Lányunknak akkor télikabátra meg csizmára lett volna szüksége. Nem tudtuk megvenni, kellett a pénz a kocsi­ra. És most kt furikázik benne? A nőcske. Ez £■ hála a jóságunkért! — Estéken át könyörögtem neki, mozdulj már ki otthonról. A húga is csalogatta, gyere diszkóba, bálba, egyre-másra hozta hozzánk a barátnőit, más lányokat is a- jánlgattunk neki, de ennek a csökönyös szamárnak senki sem kellett. H& otthon volt, akkor vagy a kertben kotort, vagy az autóján matatott, ha meg elment, akkor ahhoz a kancához sietett. — Egyszer már az esküvőjük napját is kitűzték, egy héttel előtte árulta el a fiam. A feleségem majdnem belehalt, azóta Is csak gyógyszereken él. De akkor aztán Ír­tam is neki egy levelet, és még azt is meg­tiltottam neki, hogy a temetésünkre eljö] jön. Meg hogy a gyerekeinek a Bucsek ne­vet adja! Nem engedhetem, hogy egy nőcs­ke Bucseket szüljön. Még akkor sem, ha a faluban az én fiaim lesz az utolsó Bucsekl — Valóban megijedtél az apád levelé­től? Karcsi teljesen egykedvű, gyanakodva vizsgálgat, mit tudok róla, róluk. Azt mond­ja, várjam meg, tízkor vége a műszaknak. A megjelölt Időpontban aztán ketten Is várunk rá. A lány, tudtomon kívül, és én. — A szüleim nem rossz emberek, csak az ő világuk egészen más. Képtelen va­gyok elhinni, hogy két ennyire egyforma gondolkodású ember találkozása véletlen volt. Annyira egy követ fújnak, hogy az már nem Igaz. A legapróbb részletekben Is megegyeznek, de hogy ez boldogítja-e őket, azt már nem tudom. A házasságunkat kü­lönben nem a szüleim miatt halasztottuk el, habár bevallom, az Is közrejátszott, hogy anyám azt üzente, ha estig haza nem megyek, leugrik a háztetőről, és élete az én lelkemen szárad. Hazamentem, és otthon megátkoztak. Annak, hogy esküvőnket ké­sőbbre halasztottuk, a menyasszonyom be­tegsége volt az oka. Egyezőn gyárban dolgoznak, csak más­-más részleten, és rendszerint más-más műszakban ts. Hétközben alig találkoznak; vasárnap meg kilométereket gyalogolnak egymás mellett, nagyokat hallgatva, legfel­jebb sóhajtozva, milyen jó lenne, hS'... Karcsi nem akar addig nősülni, míg szü­lei olyan hevesen ellenkeznek a menyasz- szony személye ellen. Viszont semmi pén­zért sem hajlandó lemondani róla,, még akkor sem, ha többszörösen elvált volna. Már erra is gondoltak, hogy itthagyják a falut, elmennek egy vadidegen városba, el­vágva minden rokoni és baráti köteléket. A lány azonban elvetette a szökés gondo­latát. Miért? Ű itt akar élni. Bujdosson az, aki valamilyen szégyenletes dolgot köVe- - tett el. ö bátran ez emberek szemébe néz. — Tizenhét éves koromban mentem férj­hez egy olyan férfihoz, akt a szüleimnek nagyon tetszett. Egy hónapos házasélet u- tán már azon töprengtem, hogy ml köny- nyebb: tűrni a férjem durvaságait, része­geskedését, undorító viselkedését egy éle­ten át vagy elválni, és élni az elvált asz- szony sorsát. A válás nálunk ritkaságszám­ba megy, és úgy, mint Karcslék falujában is, az elvált asszonynak nincs semmilyen becsülete. Én mégis beadtam a válópert. Botrány volt, de az egészet könnyebben viseltem el, mint a férjem durvaságait e- gyetlen éjszaka. A férfiakat töröltem az életemből. KarcslvEl két évvel a válásom után kezd­tem járni. Nem sürgettem a házasságunkat, mondtam, hagyja a kedélyeket megnyugod­ni, majd csak lesz valahogy. De ő csak állandóan azt hajtogatja, nem tisztességes, hogy Így járjunk együtt, gyerekeink csak a házasságkötés után születhetnek. Néha úgy mondja, mintha ez törvény lenné, pe­dig én már megtanultam, hogy a házasság- levél mit sem ér tartalom nélkül. Hallgatok, nem kérdezek és nem érve­lek. Arra gondolok, hogy valahol épp most olyan bonyolult feladatokat tápláltak be a számítógépekbe, amelyek megoldására az emberi agynak esetleg évtizedekre lenne szüksége. Az ég tele csillagokkal és ott fönn űrrakéták röpködnek könnyedén, mint a madarak. Csak itt lenn a Földön topognak egy helyben néhányan. ZACSEK ERZSEBET ROMÁNIA nemzeti ünnepe 35 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 23-án fogtak fegyvert a Román Kommunista Párt vezette hazafias erők. A fegyveres felke­lést a szovjet csapatok gyors előrenyomu­lása tette lehetővé. A felkelők letartóztat­ták az Antonescu-kormányt, a hadsereg egységei a bukaresti és más városok ha­zafias hEi-cl alakulataival együtt megtá­madták és lefegyverezték a hitlerista egy­ségeket. Ezután a román hadsereg csapatai a szovjet hadsereg oldalán harcoltak a hit­leri Németország ellen. A szovjet hadse­reggel együtt részt vettek Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában. Az au­gusztusi fegyveres felikelés győzelme a né­pi forradalom kezdetét jelentette. Fokoza­tosan megvalósult a népi demokratikus ál­lam, emely akkor a proletariátus és a pa­rasztság forradalmi, demokratikus diktatú- fájának formája volt. A kormány első in­tézkedései között szerepelt a földreform és számos más demokratikus változás végre­hajtása, az államapparátusnak és a had­seregnek a reakciós elemektől való meg­tisztítása, az általános választójog beveze­tése stb. A népi demokratikus rendszer to­vább erősödött, 1947 decemberében kikiál­tották a népköztársaságot, Emely a prole­tár diktatúra államformájává vált. Románia a szocializmus építésének útjá­ra lépett. Egész sor Intézkedést hoztak, hogy megteremtsék az ország szocialista iparosításának előfeltételeit. Megkezdődött a mezögEzdaság szocialista átszervezése, a- mely biztosította a paraszti tömegek mil­lióinak fokozatos bevonását a szocializmus építésébe. Az elmúlt 35 év alatt Románia hatalmas forradalmi változásokon ment keresztül. Nagy eredményeket értek el a Román Kom­munista Párt IX. és XI. kongresszusa kö­zötti Időszakban. Intenzíven fejlődött a gazdaság, gyors ütemben nőtt az Ipari ter­melés, fellendült a korszerű szocialista me- zőgazdeság. A dinamikus fejlődést tanúsít­ja többek között az, hogy az ipari terme­lés volumene tavaly 42-szerese volt az 1938- ban elért termelésnek. Különösen az ener­gia- és a vegyipar fejlődött gyors ütemben. Az elmúlt Időszakban az energlE termelés 110-szeresére, a vegyiparé pedig 260-szo- rosára nőtt. Nagy ^kereket könyvelhet el a korszerű gépekkel és berendezésekkel el­látott mezőgazdaság Is, amelynek termelé­se az utóbbi 30 évben a háromszorosára emelkedett. Nagy jelentőségű lesz a Román Kommu­nista Párt XII. kongresszusa, amelyre ez év novemberében kerül sor. A kongresszus tiszteletére széles körű munkaverseny bon­takozott ki az országban. E munkaverseny­ben a román fiatalok járnak az élen. A verseny célja, hogy túlteljesítsék az idei tervfeladatokat. Románia nemzetközi kEpcsolatal 1» jól fejlődnek. Jelenleg 131 országgal tartanak diplomáciai kapcsolatokat. A csehszlovák- -román kapcsolatoknak mély történelmi gyökerei vannak. Ezek a kapcsoltok a két ország felszabadulása után egyre erősöd­nek és szilárdulnak a szocialista építés so­rán. Vegyiüzem Rimnicu Vilceában

Next

/
Thumbnails
Contents