Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-21 / 34. szám
rmmummm 4 — T ÖRTÉN i Bucsekék háza nem nagyon tér el a falu többi házától. Emeletes, a kertben nem látni semmi zöldet vagy virágot, mindenütt csupa fóliasátor. — Na, jöjjön — nyitja ki a ház ajtaját Bucsekné, miután megmondom, ml járatban vagyok. Közben a lányát elküldi a férjéért, aki etető a szövetkezetben. Jöjjön a- zonnal, mert fontos dologról lesz sző. Ogyhogy mire a fontos dolog szóba kerül, már öten ülünk az esztal körül, a családból csupán Karcsi hiányzik, aki e héten délutános. Sokáig tart, míg túlesünk az apa dacos hallgatásán, Bucsekné dührohamain, a serdülő lány „semlegességén“, a nagymama szótlanságán. De vagy egy órai ott-tartózkodás után már leszögezhetem, hogy abban a házban hitele van a szülői átoknak, hogy Itt legnagyobb érték a pénz, és & szülők szava, akarata szent. — A ml családunkban még nem vált el senki. Miért éppen az én fiamnak kell elvált asszonnyal házasságot kötni? Elég szégyen, hogy sülve-főve mindig együtt vannak! S még feleségül is akarja öt venni! — Kezdetben mindent ráhagytunk, azt hittük, eljátszogat egy kicsit, mint szokás az Ilyen asszonyokkal! Tudom, hogy volt az én legénykoromban, vesz neki egy selyemkendőt, aztán isten veled babáml De hát nem így lett, nem ezt érdemeltük tőle öregségünkre. Csakhamar rájövök arra is, hogy Bu- csekéknak nem e.< lány, pontosabban elvált asszony ellen van kifogásuk, hanem az állapota ellen, az nem tetszik nekik, hogy már volt egy férje, „akit ott hagyott, ugye megérti, miért...“ Nem, nem tudom, miért. — Igazán nem tudja? Hát mert az ilyennek mindig más férfi kelll Az Ilyet a házasság sem térít észhez. Még» hogy elvált esszonyt vegyen el egy Bucsekl Ilyet legénykoromban akár tízet is kaphattam volna. — Ismerik maguk azt a lányt? A kérdés villámcsapásként éri őket, a tinédzser lányt mintha darázs csípte volna meg, úgy felpattant. — Nem, de nem Is ekarjukl Egy „olyannal“ én soha szóba nem állok. — Igazad van, lányom. Számtalan kérdés fogalmazódik meg bennem egyszerre, már feltett és megválaszolt kérdések, de olyanok Is, amelyekre képzeletben Is legyintek: Itt még nem jártak a népművelők. A legszívesebben elmennék, de csakhamar visszaülök a székre. Visszaülök, mert eszembe jut, amit a hnb-n súgott kolléganője fülébe a középkorú titkárnő: „A Bucsekék ügyét jött rendbe tenni.“ Visszaülök, mert annak ellenére, hogy az újságíró szereti az éjszakába nyúló vitákat, nem szívesen ismeri be vereségét, szeret győzni. Visszaülök hát ahhoz az asztalhoz, ahol hiába van ma, az idő gyorsulását, a változást ön képviselem, ez a négy ember holnap is a tegnapban fog élni. — Igaz, hogy két hőnapja' nem beszélünk vele (Karcsival), de büntetés ez. Magács- ka is látta, ml mindene van a szobájában. És akkor a magnóját már elvitte ahhoz s nőhöz. Hazajött a katonaságtól, akkor kezdődött nálunk a fóliázás, egy év alatt ösz- szehoztuk neki a pénzt az MB re. Gondolja megl Lányunknak akkor télikabátra meg csizmára lett volna szüksége. Nem tudtuk megvenni, kellett a pénz a kocsira. És most kt furikázik benne? A nőcske. Ez £■ hála a jóságunkért! — Estéken át könyörögtem neki, mozdulj már ki otthonról. A húga is csalogatta, gyere diszkóba, bálba, egyre-másra hozta hozzánk a barátnőit, más lányokat is a- jánlgattunk neki, de ennek a csökönyös szamárnak senki sem kellett. H& otthon volt, akkor vagy a kertben kotort, vagy az autóján matatott, ha meg elment, akkor ahhoz a kancához sietett. — Egyszer már az esküvőjük napját is kitűzték, egy héttel előtte árulta el a fiam. A feleségem majdnem belehalt, azóta Is csak gyógyszereken él. De akkor aztán Írtam is neki egy levelet, és még azt is megtiltottam neki, hogy a temetésünkre eljö] jön. Meg hogy a gyerekeinek a Bucsek nevet adja! Nem engedhetem, hogy egy nőcske Bucseket szüljön. Még akkor sem, ha a faluban az én fiaim lesz az utolsó Bucsekl — Valóban megijedtél az apád levelétől? Karcsi teljesen egykedvű, gyanakodva vizsgálgat, mit tudok róla, róluk. Azt mondja, várjam meg, tízkor vége a műszaknak. A megjelölt Időpontban aztán ketten Is várunk rá. A lány, tudtomon kívül, és én. — A szüleim nem rossz emberek, csak az ő világuk egészen más. Képtelen vagyok elhinni, hogy két ennyire egyforma gondolkodású ember találkozása véletlen volt. Annyira egy követ fújnak, hogy az már nem Igaz. A legapróbb részletekben Is megegyeznek, de hogy ez boldogítja-e őket, azt már nem tudom. A házasságunkat különben nem a szüleim miatt halasztottuk el, habár bevallom, az Is közrejátszott, hogy anyám azt üzente, ha estig haza nem megyek, leugrik a háztetőről, és élete az én lelkemen szárad. Hazamentem, és otthon megátkoztak. Annak, hogy esküvőnket későbbre halasztottuk, a menyasszonyom betegsége volt az oka. Egyezőn gyárban dolgoznak, csak más-más részleten, és rendszerint más-más műszakban ts. Hétközben alig találkoznak; vasárnap meg kilométereket gyalogolnak egymás mellett, nagyokat hallgatva, legfeljebb sóhajtozva, milyen jó lenne, hS'... Karcsi nem akar addig nősülni, míg szülei olyan hevesen ellenkeznek a menyasz- szony személye ellen. Viszont semmi pénzért sem hajlandó lemondani róla,, még akkor sem, ha többszörösen elvált volna. Már erra is gondoltak, hogy itthagyják a falut, elmennek egy vadidegen városba, elvágva minden rokoni és baráti köteléket. A lány azonban elvetette a szökés gondolatát. Miért? Ű itt akar élni. Bujdosson az, aki valamilyen szégyenletes dolgot köVe- - tett el. ö bátran ez emberek szemébe néz. — Tizenhét éves koromban mentem férjhez egy olyan férfihoz, akt a szüleimnek nagyon tetszett. Egy hónapos házasélet u- tán már azon töprengtem, hogy ml köny- nyebb: tűrni a férjem durvaságait, részegeskedését, undorító viselkedését egy életen át vagy elválni, és élni az elvált asz- szony sorsát. A válás nálunk ritkaságszámba megy, és úgy, mint Karcslék falujában is, az elvált asszonynak nincs semmilyen becsülete. Én mégis beadtam a válópert. Botrány volt, de az egészet könnyebben viseltem el, mint a férjem durvaságait e- gyetlen éjszaka. A férfiakat töröltem az életemből. KarcslvEl két évvel a válásom után kezdtem járni. Nem sürgettem a házasságunkat, mondtam, hagyja a kedélyeket megnyugodni, majd csak lesz valahogy. De ő csak állandóan azt hajtogatja, nem tisztességes, hogy Így járjunk együtt, gyerekeink csak a házasságkötés után születhetnek. Néha úgy mondja, mintha ez törvény lenné, pedig én már megtanultam, hogy a házasság- levél mit sem ér tartalom nélkül. Hallgatok, nem kérdezek és nem érvelek. Arra gondolok, hogy valahol épp most olyan bonyolult feladatokat tápláltak be a számítógépekbe, amelyek megoldására az emberi agynak esetleg évtizedekre lenne szüksége. Az ég tele csillagokkal és ott fönn űrrakéták röpködnek könnyedén, mint a madarak. Csak itt lenn a Földön topognak egy helyben néhányan. ZACSEK ERZSEBET ROMÁNIA nemzeti ünnepe 35 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 23-án fogtak fegyvert a Román Kommunista Párt vezette hazafias erők. A fegyveres felkelést a szovjet csapatok gyors előrenyomulása tette lehetővé. A felkelők letartóztatták az Antonescu-kormányt, a hadsereg egységei a bukaresti és más városok hazafias hEi-cl alakulataival együtt megtámadták és lefegyverezték a hitlerista egységeket. Ezután a román hadsereg csapatai a szovjet hadsereg oldalán harcoltak a hitleri Németország ellen. A szovjet hadsereggel együtt részt vettek Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában. Az augusztusi fegyveres felikelés győzelme a népi forradalom kezdetét jelentette. Fokozatosan megvalósult a népi demokratikus állam, emely akkor a proletariátus és a parasztság forradalmi, demokratikus diktatú- fájának formája volt. A kormány első intézkedései között szerepelt a földreform és számos más demokratikus változás végrehajtása, az államapparátusnak és a hadseregnek a reakciós elemektől való megtisztítása, az általános választójog bevezetése stb. A népi demokratikus rendszer tovább erősödött, 1947 decemberében kikiáltották a népköztársaságot, Emely a proletár diktatúra államformájává vált. Románia a szocializmus építésének útjára lépett. Egész sor Intézkedést hoztak, hogy megteremtsék az ország szocialista iparosításának előfeltételeit. Megkezdődött a mezögEzdaság szocialista átszervezése, a- mely biztosította a paraszti tömegek millióinak fokozatos bevonását a szocializmus építésébe. Az elmúlt 35 év alatt Románia hatalmas forradalmi változásokon ment keresztül. Nagy eredményeket értek el a Román Kommunista Párt IX. és XI. kongresszusa közötti Időszakban. Intenzíven fejlődött a gazdaság, gyors ütemben nőtt az Ipari termelés, fellendült a korszerű szocialista me- zőgazdeság. A dinamikus fejlődést tanúsítja többek között az, hogy az ipari termelés volumene tavaly 42-szerese volt az 1938- ban elért termelésnek. Különösen az energia- és a vegyipar fejlődött gyors ütemben. Az elmúlt Időszakban az energlE termelés 110-szeresére, a vegyiparé pedig 260-szo- rosára nőtt. Nagy ^kereket könyvelhet el a korszerű gépekkel és berendezésekkel ellátott mezőgazdaság Is, amelynek termelése az utóbbi 30 évben a háromszorosára emelkedett. Nagy jelentőségű lesz a Román Kommunista Párt XII. kongresszusa, amelyre ez év novemberében kerül sor. A kongresszus tiszteletére széles körű munkaverseny bontakozott ki az országban. E munkaversenyben a román fiatalok járnak az élen. A verseny célja, hogy túlteljesítsék az idei tervfeladatokat. Románia nemzetközi kEpcsolatal 1» jól fejlődnek. Jelenleg 131 országgal tartanak diplomáciai kapcsolatokat. A csehszlovák- -román kapcsolatoknak mély történelmi gyökerei vannak. Ezek a kapcsoltok a két ország felszabadulása után egyre erősödnek és szilárdulnak a szocialista építés során. Vegyiüzem Rimnicu Vilceában
