Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-31 / 31. szám
KEDVES OLVASÓINK! Már az első szelvényünk közlésekor jeleztük, amely lapunk június 26*1 számában jelent meg, hogy azok az olvasók, akik ezeket. kivágják és amikor Végh Antal nagy érdeklődéssel kísért regényének folytatását lapunkban befejezzük (előreláthatólag augusztus végén), a szelvényeket beküldik szerkesztőségünk címére, azoknak külön erre a célra készült színes nyomású könyvborítót küldünk az író dedi* káciőjával, hogy a borítólapba aztán könyvvé fűzhessék össze a nyár fo* lyamán közölt futballra* gényt. rA szerkesztőség A Bratislava! Líra bár hetekké! ezelőtt véget ért, de a kimagasló müsorszáraokra, együttesekre, énekesekre még sokáig emlé kezünk. Ilyen felejthetetlen fellépés volt Jose Feliciano műsora is. Szokatlan, hogy egy együttes a nemzet közi fesztiválra csak néhány órával a fel lépése előtt érkezzék. Ez történt ugyanis a Líra első napján Jose Feliciano amerlka gitárossal, énekessel és együttesével. Feli ciano a fellépése napján délelőtt még Bér linben volt, és Prágán keresztül késé délután érkezett csak a rendezvény szín helyére, Bratislavába. A délutáni főpróbán nem vett részt és — a fárasztó utazásra, az esti fellépésre meg egy másnapi szerep lésre hivatkozva — az újságírók kérdései re sem volt hajlandó válaszolná. Az együttes menedzserétől megtudtuk hogy a bratlslavat fellépést a csoport euró pai turnéjával kapcsolták össze. Felléptek Franciaországban, Svédországban, Norvégiában, Angliában, Jugoszláviában, Monte Carlóban, az NSZK-ban. Az európai turné után egy hazai, majd amerikai fellépésso rozattal folytatták szereplésüket. Az együttes szólistája, a Porto Rlco-t születésű Jose Feliciano előbb New York ban, Jelenleg pedig Los Angelesben él Nagyszerű zenész, kiváló egyéniség. Keve sen mondhatják el magukról, hogy har mlncöt éves korukban már bejárták az e- gész világot. Fellcianót és gitárját fogalomként emlegetik. A kritikusok elragadtatással írnak fellépéseiről, a blues, a folk, a soul és a rock legjobb előadójának emlegetik. A világtalan énekes már tízéves korában szerepelt. Kezdetben, még a hatvanas évek elején kis kávéházakban, kabarékban, klubokban alapozta meg népszerűségét. Ma már az egész világ játssza, énekli a Light my fire (Gyújts tüzet) című első nagy slágerét. A kis kávéházakat aztán az élőkeló londoni mulatóhelyek váltották fel, ahol Feliciano £ világ legjobb zenekaraival szerepel. A legtehetségesebb, legtechnikásabb gitárosok egyike lett. 1963-ban egy lemez- társaság szakembere fedezte fel, egy évvel később pedig már első igazi nagy sikerét ünnepelhette a New York-i Fólkfesz ti válón. Jose Feliciano tíz hangszeren Játszik, hét nyelven énekel. Tizenöt év: leforgása alatt lartnirickét aranylemez tulajdonosa lett. Az együttes Magyarországon, Jugoszlávia uan és Romániában Is fellépett. Készülnek a Szovjetunióba, majd újabb magyarország1 fellépés következik. Közben néhány kon certet adnak Kanadában, az Egyesült Álla mokban, ahol néhány felvételt is készíte nek. Az idén több európai fesztiválon szere peltek. Bemutatták műsorukat a San. Re- mő-i fesztiválon, felléptek Brüsszel megala pltásának 1000. évfordulóján, Monte Carló ban az 50. Grand Prix-n, Monacóban és még több más fesztiválon. Ezekre a fellé pésekre az utolsó turnéjukon került sor. Az együttes számainak többségét Jose Feliciano írja, de előadnak dalokat Elvis Presleytől és Billy jóétól és más híressé gektől ts. A legtöbb felvételt az Atlantic kiadónál készítik. Két éve dolgoznak a- Jose Feliciano legújabb nagylemeze dalain. Ed dig hat nagy- és négy kislemezt adtak ki. Évente több mint 15 millió példányszámban adják el lemezeiket, amelyek — egy kivételével, amelyet az angol királynő számára készítettek — Amerikában jelentek meg. Jose Feliciano legkedvesebb szórakozása a lovaglás, az úszás, Spesen hallgat stílus zenét. Ugyanúgy örül mindennek, mint bárki más. PAPP SÁNDOR A SCOTLAND YARD ÜJ FEGYVERE A londoni rendőrség új fegyverrel dolgozik. Ez a titkos fegyver nem más, mint a besúgók mintegy harminc főnyi csoportja. Tagjai bűnözők, akik most töltik börtönbüntetésüket. A börtönbüntetés hallatára bizonyára fogházat, szűk cellákat képzel maga elé az olvasó, de erről szó sincs. Ezek a bűnözők nem börtönökben élnek, hanem a városi rendőrállomásokon, és volt bűnözőtérsalkról hordanak megbízható Információkat a rendőrség embereinek. A Scotland Yard azért döntött emellett az enyhén szólva különös társbérlő-viszony mellett, mivel a besúgókat leleplezésük esetén nem kecsegteti hosszú élet a börtön falai közt, • fgy viszont könnyen és gyorsan tájékoztathatják a rendőrséget a londoni alvilág eseményeiről. Viszonzásul kényelmesen töltik fogságuk Idejét, minden helyiségben színes tv-készülék áll rendelkezésükre, engedélyezett az alkoholfogyasztás, sőt még hölgylátogatókat Is fogadhatnak. „Segítenek felgöngyölni a megoldatlan eseteket, és ml ezért igyekszünk kényelmessé tenni Ittlétüket“ — magyarázta az International Herald Tribune egyik újságírójának a Scotland Yard egyik szövlvője. „Ha segítségükkel sikerül leleplezni valamilyen nagyobb bűntényt, jelentősen csökkenhet a büntetésük, vagy fel Is menthetik őket a vád alól. Szabadlábra helyezésük után a rendőrség üj személyi Iratokkal látja el őket, sőt, ha valamelyikük még fgy sem érz! magát eléggé biztonságban, gondoskodik arról Is, hogy egy plasztikai műtét eltüntesse régi arcvonásait, és üj arccal kezdhessen új életet.“ A harminc főnyi csoport Információi alapján eddig vagy száz bűnözőt fogtak el. akikre együttesen 1000 évnyi fogházbüntetést rótt ki a bíróság. A rendőrség adatai azt bizonyítják, hogy a besúgók „körzetében“ a bűnözés jelentős mértékben csökkent. A történet azonban még nem ért véget. A besúgók ugyanis a rendőrség tagjait sem kímélve egész sor olyan esetre derítettek fényt, melynek negatív hőset megvesztegetett rendőrtisztviselők voltak. Sikeres működésük eredményeként öt magasrangú rendőrtisztviselőt állítottak bíróság elé azzal a váddal, hogy hallgatásuk fejében egymillió dollárt zsebeltek be különböző nagyszabású bankrablások szervezőitől. Nem csekély azoknak a rendőröknek a száma sem, akik rendszeresen „tájékoztatják“ az alvilág tagjait a rendőrség várható akcióiról, természetesen nem, puszta felebarát! szeretetból. .. De mindennek ára van. A besúgók feladatuk végeztével örökös rettegésben élnek, félve a leleplezéstől és volt társaik bosz- szüjától. A londoni Observer szerkesztőinek alkalmuk nyílt elbeszélgetni egyikükkel London egyik közkedvelt, drága éttermében. „Ügy festek talán, mint aki fél?“ — kérdezte az egykori bűnöző. Az aranygyűrűjét, értékes óráját, láncát hivalkodva mutogató, jól öltözött ember valóban nem kel-« tett Ilyen benyomást. Nem csoda, jól bebiztosította magát: „Van pár nagyon befolyásos ember, a- klk tudják, hogy őket kihagytam a listáról. Ezek nem engedik, hogy valami bántödásom essék.“ Egy másik társa azonban nem járt ilyen jól. Üjabb betöréssorozata után a rendőrségtől kapott új arca sem mentette meg a letartóztatástól. Ezt a büntetését már valószínűleg kevésbé kényelmes körülmények közt tölti majd. Bár ki tudja? V 8 G B ANTAL: 80 PERC v ídníísSgre ís behívatták. Mon'djon I« önként, csendben, jelentsen bete» get, fogja kapni a fizetést végig, amíg a szerződése szól... Másutt Is hány ilyen eset volt már! Sokszor évekre kell ilyen meg* oldást választani *.. Ott marad a név — és ideiglenesen megbíznak va» lakit — állandó jelleggel. Lehet, ha most ajánlanák fel a Mesternek: szó nélkül feléllna a kis* pádról, és eltűnne, hogy sosem látnánk többet* Késő. Meglehet, azóta már leragasztották a negyedik borítékját is. Lé* hetséges, hogy Guszti a mérkőzés után egyből a postára rohan? Ex* pressz! Ajánlottl Sztttyő bácsi. Maky elvtárs, Dani bácsi egymás mellett. Mint három halványlilára főtt cékla. „Mikor mondasz már le, te hülye?“ A Mester nem fordul meg. Nem kiabál be semmit a játéktérre. (Guszti is szótlanul ül mellette* „Lehet, hogy a Mesterrel együtt én is lelépek!“ Lévy néha felugrik — de csak óvatosan — kettőt-hármat íép, aztán gyorsan visszaül. Ahányszor Goldmayer felszisszen, annyiszor kap a táskája után, elfut az oldalvonalig, aztán vissza. Sanyigyúró nagyokat húz a csatos ásványvizesüvegből. Dani bácsi keze, karja a magasban. Magyaráz. Biztosan most is arról beszél, hogy ők annak idején tíz perc alatt is megnyertek volna egy ilyen meccset. „A szívemet hagynám ott azon a kutya pályán.“ De hát nem ő van a pályán.., „Csak egy fél idényt játszhatnék még köztetek! Majd megmutatnám én.,.!“ Nagy I. visszaszólt. „Csak két hétig csinálná a vezetőség úgy a dolgát, ahogy kéne. Csak bíznák rám. Majd megmutatnám én.,.“ Mindenki ott akarja megmutatni, ahol nincs. Ahol az illető nem is lehet... Bár Nagy I-ből még lehet itt elnök. De akkor előbb takarodni kell az egész szakosztály-vezetőségnek. Élén a Mesterrel... Csakugyan nem rossz ember. De rossz pályát választott magának. Nem egy NB Il-es csapatot, de egy gimnáziumi osztály csapatát sem tudná felkészíteni olyan mérkőzésre, ahol egyforma a tudás. Pedig megmagyarázza^ hogy miért kell futnunk. Minden háromezer méter előtt kiselőadást tart. De látszik a képén, hogy már ezerötszáz méternél legszívesebben beszólna: elég. Nem bírja látni, ha valaki szenved. Pedig a tízszer tíz, a tízszer hBsz, a tízszer harminc méteres sprintek után háromezer métert lefutni csak szenvedve lehet. „Sportoló vagy, erősítsd magad, edzzél, fuss! A versenyeken ne csak az ellenfelet győzd le, hanem magadat is!“ Ilyeneket csak megszállott szent bolondnak lehet beadni. Reggel Kilenckor edzés. Tizenegyig. Aztán szünet. De nem lehet ha* zamenni, mert akkor a délutáni edzésre mindenki fáradtan jön vissza. Itt maradunk három óráig együtt az öltözőben. Háromkor újra edzés. És ez így megy hét*, hónap*, évszám. Elvérz'ünk. Mi lesz itt meccs után! „Gyertek le a pályáról, szemetek!" Rákapcsol az Állóhely. A Tribün felordít. „Mindent bele!" Az ö hangjuk az erősebb. Persze, lehet ebből a meccsből még diadalmenet ís. „Most is úgy, mint a múltkor!“ Vagy: „Elég lesz, ha elcsípünk egy döntetlent! Másik este vacsoránál megint ott volt a piros melegítés csaj. A ba* rátnőjét is hozta. Megint kimentünk hozzájuk sorban. A Mester nem jött ki. Harmadik este a Mester azt mondta, nem mehet ki senki! „Hogyhogy? Amikor maga is akart menni, akkor lehetett?“ „Én mondom meg, mit lehet, mit nem!“ „Már akinek ... a pályán igen, de itt nem!“ Valter Misi akasztott össze az edzővel. A Mester odaállt az ajtóba. Misi kiment, de nem a csajhoz, hanem az állomásra a vonathoz. Még öten mentek utána. Az egész akkori véde* lem. Másnap délután már megjelentek az edzőtáborban az Elnök sport* társék is. Berti bácsit azonnal kirúgták. És hazavitték az egész csapatot, Három napig edző nélkül szaladgáltunk. Akkor mondta az Elnök sporttárs: nincs más lehetőség, valaki az öregjátékosok közül vonuljon vissza. Vegye át a csapatot*.. 63. perc Fél pályáról rúgnak kapura. Szandál élvezi, hogy kényelmesen, látványosan leszedheti a potyalabdákat. Minden labdát Goldmayernek dob ki. Aztán vigyorogva visszaáll a kapuba. A srác, aki már mióta melegített, ott áll a partjelző mellett. Nálunk van a labda, nem tudjuk kirúgni a taccsvonalon túlra, hogy el lehessen végezni a cserét. Amikor a Mester átvette a csapatot, Kővágó Sanyi összehívta a tár* saságot Vekerdyék lakásán. Erről nem tudott sem a vezetőség, sem a Mester. „Srácok, a Mester haver. De ne toljunk ki vele. Ha nem megy a csa* patnak, kirúgják. Kapunk megint valami vén hülye szeszkazánt, jó haver volt a pályán Is, higgyétek el, az lesz, mint edző is. Mindig a m! pártunkra áll...“ Hat meccset nyertünk meg sorozatban. A tizenegyedik helyről feljöt* tünk a negyedikre. Minden otthoni mérkőzésünkre egyre több ember jött ki. Az edzőcsere a bajnokság félidejekor történt. Ha előbb történik, az utóbbi évek leglátványosabb NB II*es -bajnokságát nyerjük akkor. De már nem tudtuk behozni a 14 pontos hátrányt, amivel a tavaszi idényt kezd* tűk. Amikor beolvasták mérkőzések előtt a csapat összeállítását, és a végén bemondták az edző .nevét ts, mindig ő kapta a legnagyobb tapsot. A Mesternek év végén három NB 1-es csapat tett ajánlatot, ö lett a csodaedző. Edzéseken legtöbbször csak iábtenlszeztünk. Egy frász volt akkor, nem Írásbeli taktikai utasítás: Meg szipológus. ,* 64. perc Nem hagyjuk őket cserélni. Goldmayer összeesik. Hátulról kaszálták el. „Állítsd ki! Ezt nem állítod ki, te?!“ A következő idényt is az üj Mesterrel kezdtük. Valter Misinek a haverok építették a lakatosműhelyt. Mindig sört vitt
