Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-17 / 29. szám

Lomtárból - lakás S v «r....... Még par évtizeddel ezelőtt le nem nagy becsülete volt a padlásnak. Oda került minden felesleges holmi a házbői. Másrc' nem ts igen szolgál­hatott, mert kellő szigetelés híján nyáron füllesztő meleg volt, télen meg hideg Azóta azonban sok min­den megváltozott: az igények meg» nőttek, ma már mind kevesebb he­lyen él együtt egy lakásban több nemzedék. A fiatal házasok alighogy egybekelnek, máris saját otthonra vágynak. Családi házét építeni rög­tön a kezdet kezdetén, merész vál­lalkozás, szövetkezeti lakásra sokáig kell várni, üzemi lakást pedig a több gyermekes családoknak adják hama­rabb. Egyik legolcsóbb és legkön­nyebben megvalósítható megoldás t> tetőtér beépítése, különösen városok­ban. így „lépett előre“ az egykori lomtár lakássá. Azok is, akik gyakorlott barká­csolók, jobb, ha szakemberrel együtt végzik az átalakítást. Az így nyert lakóteret leggyakrabban háló-, dolgo­zó-^ gyermekszobának vagy műterem­nek rendezik be. Első képünk gyerekszobát ábrázol. A hangszigetelt padló legyen köny- nyen tisztítható, borítsuk PVC-vel, gyékénnyel vagy nem túl bolyhos szőnyeggel, A szarufák közötti részt átlátszó lakkal bekent deszka borít­ja. E borító és a tető közé kerül a szigetelés. A szarufákat fessük be élénk színűre. A helyiség a tényt a szarufák közé szerelt ablakon át kapja. A tető szerkezete van olyan eirös, hogy hintát, bordásfalat vagy más tornaszert Is megbfr. Hogy a gyerekek egy ilyen szobában nagy­szerűen fogják érezni magukat, az biztos. A padlásfeljárő melletti sarok szin­te kínálja magát egy olyan ötletes megoldásra, mint amilyet a máso» dik kép ábrázol. Ide kerüljön a szé­les heverő, amelyen akár két sze­mély Is alhat. Heverő mögötti függő­leges falra szereljünk polcokat, és máris vem helye a magnónak, lemez­játszónak, könyveknek. A fényt a szarufák közé egymás fölé szerelt ablakokon kapja. Az alsó tolóablak, a felső rögzítve van. Az aránylag nagy sík deszkafelület kellemesen he<t. A keresztfák fölötti rész szaba­don maradt, ezzel a megoldással a helyiség tágasabb és szebb. Dolgozószoba vagy műterem, s egyúttal „hálószoba“ lehet a harma­dik megoldás. A ,-,hálószoba" tulaj­donképpen csak egy rolettával elvá­lasztott parányi fülke. Igen kis te» rületet foglal el. A „háló“ mellett még a ruhásszekrénynek Is Jut hely. A hálófülke és a szekrény falát ta­pétázzuk be, sokkal szebb és prak­tikusabb, mintha befestenénk. , Még egy fontos tanács:. mielőtt e vállalkozásba kezdünk, alaposan el­lenőrizzük a tető állapotát. ,Ha re­pedt, csorba cserepet, eternitet fe dezünk fel, cseréljük ki; mert későtU csak kárunk és bosszúságunk szár­mazna belőle, ha beázik a tető. V MÄJUS 18. Az ügy, amiben tanácsot kérsz tőlünk, nagyon komoly és lehet, hogy a te természeteddel képte­len leszel megoldani. Te komoly, felelős fiatal férj és édesapa vagy, míg feleséged felelőtlen nem tiszteli benned az élettársat, nincs szüksége rád, mivel ót kielégíti a szülők kényeztetése és helytelen hozzáállása, a pénzköltés. Az ilyen, em­berről állíthatjuk azt, hogy csak azért ment férj­hez, mert más is azt teszi. Nagyon önzó beállított­ságú, a gyermekét sem képes nevelni, a nagyszü­lők pedig csak elnevelhetlk. úgy mint feleséged és húgát Is. Neked szükséges, hogy keményebben fellépj, „az asztalra üss“,.. Az az érzésem, hogy részben a te hibádból is ered, hogy ennyire elfa­jult a helyzet. Eleinte hagytad a dolgok folyását, úgy, ahogy környezeted diktálta. Most már csak arra számíthatsz, hogy környezetedet épp az eré­lyes fellépésed fog|a felréznt helytelen viselkedé­sükből. A különválást, ahogy tudod, sürgesdl Csak mint magad ura vagy képes rendet teremteni. Mi­vel anyósodra sem számíthatsz, hogy javuljon a helyzet és magad gyengének érzed a probléma megoldásában, keresd fel a minden járási szék­helyen működő házassági tanácsadót. Ott sze­mélyesen és mélyebb áttekintéssel fognak problé­máddal foglalkozni. Mindenképp gyermeked jö| vőjét tartsd szem előtti „AZ ELSŐ SZERELEM OLYAN. MINT AZ ALOM“ Egy 16 éves lány életcélja általában az, hogy Iskoláit befejezze, 16 barátok vegyék körül, tud- i jón szórakozni, de mindezért tesz is valamit. Tej hát tanul Is, hogy szakmát szerezzen, megbecsüli, segíti barátait, így 6 is támaszra lel. ha kell. A szórakozást sem viszi túlzásba, mivel ez meglát­szik a tanulmányi előmenetelén. A te eseted azt bizonyítja, hogy visszaéltél több helyzettel Is, a fiúkat számokban mérted, nem pedig a. .baráti kéznyüjtár alapián. Így most nincs, aki segítsen! Barátnőidet önzéssel vádolod, közben észre sem veszed, hogy salát problémádban egyedül marad­tál. Vágyaidban nem vagy szerény, mindent sze­retnél. és Ingerültté tesz az, ha valami nem va­lósul meg — hiányzik az önfegyelmed, de még nincs késő, hogy megtanulj jobban uralkodni ma­gadon. Gondolatvilágodban nem lehetsz ennyire csapongó próbáld jobban összefogni igényeidet, lehetőségőidet kritikusabban mérlegeld. A megírt levelet pedig küldd el. A fiú a légiiletékesebb vá- ' laszolnt arra, hogy mit érez Irántad. Válasza sok mindenben eltgazít és megnyugtat majd. Még fia­tal vágy, így bízz ábban. hogy egyszer még mo­solyogni fogsz a fenti leveleden. VERONIKA FÁJ A LÁBA? Az a testrészünk, amely nem végez intenzív munkát, lassan elveszti alkalmazkodó képességét, ereje, ügyessége csökken, jól megfigyelhetjük ezt a folyamatot az alsó végtagon, a lá­bon. Gondoljunk az ősemberre, aki mezítláb mászott a fára, vagy kénytelen volt egyenetlen talajon, csúszós sziklákon lábú), jaival kapaszkodva megtartani magát. A mai kor embere ci­pőben, általában sima talajon jár —■ ha nem közlekedési esz­közt vesz tgénybe. A civilizáció lustává, gyengévé és ügyetle­nebbé tette a láb izom. és szalagrendszerét. Főként ez az oka az oly gyakran előforduló, sokszor kínzó lábfájásnak, amely kedélyünkre, munkabírásunkra Is kihat. (Persze más okai is lehetnek a lábfájásnak: érrendszeri elváltozások, reumás be­tegségek stb.) A természetes mozgásformákat, amelyeket a civilizáció révén elvesztettünk, lábtornagyakorlatokkal pótolhatjuk. 1. Széken vagy talajon ülve felhúzott térddel lábujjainkkal húzzunk össze egy a földre tett törülközőt, majd ugyanúgy fokozatosan simítsuk ki. 2. Széken vagy talajon ülve felhúzott térddel helyezzünk egy vagy két kis labdát, esetleg egy kis hengert a talpunk alá. Lefeszített lábbal erősen behúzott ujjakkal gurítsuk előre és hátra a talajon lábujjainktól a sarokig. 3. Széken vagy talajon ülve, hajlított és kifordított térddel, támasszak össze a két talpunkat úgy, hogy csak a 16b külső széle érintse a talajt. Ebben a helyzetben felváltva emelgessük sarkunkat, illetve lábfejünk elülső részét. 4. Széken vagy talajon ülve húzzuk fel a térdünket. Talpunk a talajra témaszkodik. Ebben a helyzetben emeljük fel a sar­kunkat és erőteljesen távolítsuk egymástól, majd zárjuk. (Láb­ujjaink behúzva maradjanak.) 5. Talajon ülve nyújtsuk, a lábunkat kisterpeszben előre. Bőkéből fordítsuk lábjünket befelé, míg a két hüvelykujj érin­ti egymást. Ebben a helyzetben mozgassuk lábfejünket lefelé és felfelé. (Ügyeljünk rá, hogy a térd ne forduljon befelé, csak bokaiziitetből történjék a mozgás!) 8. Hanyatt fekve emeljük fel lábunkat, kis köröket írva for­gassuk a lábfejünket bokából, majd lazán rázzuk ki. A gyakorlatokat mezítláb végezzük. Naponta egy-egy gya­korlatot lehetőleg hússzor Ismételjünk. isi A tornagyakorlatokon kívül a fájós lábnak hasznos a na­ponkénti áztatás és masszírozás. Körülbelül tízperces áztatás utjD gondosan törüljük meg a lábunkat, ezután erőteljesen nyomogassuk végig tenyerünkkel minden oldalról, minden irányban. A Nők Lapja nyomén-j A BIEDERMEIER L A XIX. század első évtizedeinek művészete a romantika Jegyében Ismét s múlthoz fordult, így az öltözködés és a divat Is hasonlóképpen alakult. De ez a divatjelenség nem volt hosszú életű. A század közepére már. új! dfvatforma ala­kult ki, amely szerényebben bánt mér a csipkékkel, sZéla­......„ gok kal, és leegyszerűsítve alkalmazta őket. Ebben az idő­ben a polgári szándék tükröződött az öltözködésben is: a szűk derék, a bő szoknya, a középen elválasztott, simán fé­sült haj. Az öltözék stíluséhoz Igazodott a köpeny, avugy ahogyan akkor hívták: a bnrnusz vagy burkony, amely nem volt más, mint kapucni bő pelerln. Az öltözék másik jelleg­zetes kiegészítője a vállkendő, amely szintén a pelerln tor­máit viseli magán. Az anyagok változatossága az alkalmaknak megfelelően alakult: a nappalt, az atcal viselethez csíkos, kockás tompa ! fényű szöveteket, estére pedig hímzett tűllt, csipkét, selyem­brokátot hordtak. A hatvanas években a viszonylag szerény alsószoknyát felváltotta az abroncsszerkezetes krlnolln. Ezt követte a tournure, amely az elmúlt századokból kölcsönöz­te formált. A szoknyát hátul kitömték, és még a nappali öltözéknél is, a .raffolt slepp lett a divatos. Ez a formai túltengés Illett a kor szemléletéhez. A derék­vonal vékony lett, és a halcsontos fűző Ismét szélsőséges méreteket öltött. Sok gombot; fodrot, szalagot alkalmaztak. Ebben a korban egyre Inkább az a felfogás alakúit ki, hogy a férfiöltőzék a ]Ú1 szabott és egyszerű formák által válhat elegánssá. Ekkor tűntek el végérvényesen a csipkékkel, selymekkel díszített férflrnhák. NAPJAINK DIVATJA A XIX. század utolsó évtizedeiben a gyors ipari fejlődés, a tudomány és a technika eredményei a divatot is befolyá­solták. A gépi termelés hatására az anyagok olcsóbbak let­tek. A század vége felé az öltözékek általában megfeleltek az Igényeknek, elvetették a kényelmetlen fűzőt, és csupán váll és a csípő tartotta a test formáihoz simuló ruhát. A dolgozó nő mai értelemben vett célszerű Öltözködéséről még nem beszélhetünk, de annyi bizonyos, hogy a nöl Öltö­zék sok felesleges kelléke eltűnt. A századforduló sima ha­rangszoknyája, blűzos felsőrésze, a könnyen kezelhető, mos­ható anyagok felhasználásával rövid Idő alatt nagy utat tett meg. Paul Polret párizsi divattervező volt az első, aki a modernebb életforma követelményeiből kiindulva felvetette a ruhák megrövidítésének gondolatát — a divat történeté­ben először —, és az alső lábszár szabad lett, a mozgást gátló bosszú ruha már csak mint estélyt és alkalmi öltözék élt tovább. Napjainkban elmouhatjuk, hogy korunk legszembetűnőbb változását a megelőző századokhoz viszonyítva a ruhák rövidülése Jelentette. A ruhák hosszának változásai Időnként meglepő fordulatokra voltak képesek (pl. a mini], de ezek a kirívó esetek csak rövid epizódoknak tekinthetők a divat- - ban. Az felső világháborút követő évek divatja a keresgélés. Kialakultabb divatról csak a későbbi években beszélhetünk.-r-v-"M f v n 1 11 ■' v 'vw.' Az -1920—25 közötti években alakult ki az Ingruha, amely már igazodott a modernebb életformákhoz. Sima, egyszerű szabása, derék alatt elhelyezett öve, ma több évtized távla­tából nézve is maradandó, gyakran visszatérő jelensége az öltözködésnek. A húszas években a funkcionális szemléletet legjobban megértő ruhatervező Gábriellé Chanel volt, aki merész újítá­saival, kollegáit is kórszerű gondolkodásra készítette, ö volt az, aki megértette az idők követelményeit, és mindenekelőtt a célszerűségre, a használhatóságra törekedett. Chanel legjelentősebb újításának a kötött, hurkolt szövetek alkalmazása bizonyult, amelyhez rendkívül egyszerű formá­kat tervezett. Az. említett tulajdonságok lehetővé tették, hogy minimális szabással a test formáihoz igazodó pulóverek, kötött kabátok az öltözködés fontos tényezőivé váljanak. A Chanel-kollekció legtipikusabb darabja a kosztüm volt. A harmincas évek divatját a lágyabb kelmék, az aszim­metrikus szabásformák jellemezték. A negyvenes évek közeled­tével a szoknyák megrövidültek, a váltakat szélesre kitömték, miáltal a test szögletes jelleget kapott. A második világháborút követő évek öltözködése arra kész­tette az embereket, hogy ruháikat alakítgassák, kombinál­ják, ebhez az akkori dlvatüjságok ötleteket Is adtak. A negy­venes évek végén, amikor már bővebb volt az anyagválasz­ték, új szemlélet alakult ki, amelyet a francia Dlor-cégnek köszönhetünk. Elmaradtak a kitömött Vájlak, a ruhák felső része könnyedén követte a test formáját, a szoknyák meg­hosszabbodtak és csaknem bokáig értek. A kabátok bővek, lágyan omlók lettek. A Dior új dlvatstilust teremtett, amely a formák, színek magasfokú igényességét követelte, és nem mondott ellen a funkcionális követelményeknek sem. Századunkban a ruhák készítési módja Is Jelentősen meg­változott (konfekció). A modern nagyvárosi élet, a közieke dés, a gyárak, a hivatalok, a sport és a szórakozási lehe­tőségek a használat céljának legmegfelelőbb öltözékeket Igénylik. Tehát a modern öltözködés stílusát nem tormái, hanem tartalmi tényezők határozzák meg. A divat túlzásai nemcsak régen, hanem napjainkban is fellelhetők. Korunk utolsó nagy dtvatváltozása egyszerre következett be a férfi­úé a női divatban le. Az, amire eddig az öltözködés egész története folyamán nem volt példa, az a két nembeli fiata­lok ruha- és hajviselete. A* öltözködés és a divat nem azonos fogalrvak. Egy-egv díva [áramlatból nem lehet következtetni századunk ölte- - kSdési stílusára. Az egyszerűségre és a rendeltetés lényege ra való törekvés fokozatosan vált szemléletté. A mat mo­dern öltözködést elsősorban funkcionális természete, az egy­szerűség követelménye, a szabás és a díszítés összhangja, minőségi színvonala jellemzi. A divat az emberiség mindenkort gondolkodásának, gaz­dagságának, társadalmának hű tűkre. s. M. Csütörtöki Zita rajza rysffEi1-. ess i I «wiÄS? J!iÖ*í.8,»SÍ2TsVél Bi«ytt*é*únaV lapja •Kiadj. . Smena Kladővállal.i • Szerkesztőség és adminisztráció 887 14 Bratislava, PnXsktf 11. Talefon 488 19 • Főszerkesztő dr. Strawer f/őrgy • A főszerkesztő helvetlese Csikmék Imre • Nyomja a Zánado- slovenské tleőlerne, 897 2« Bratislava Duklianska 39 • Előfizetési díj egv évre 92,— K's fél évre 28,— Kös • Terieszti a Posta Hirlapszolgálata Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél • Kéziratokat nem őrzőnk mag és nem küldünk vissza • A lap külföldre a PNS Üstredná expedfcia a dovoe tlaöe8B4 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. B. 48 útján rendelhető meg • Engedélyezve: SÜTI 13/1. Index: 49802 __

Next

/
Thumbnails
Contents