Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-18 / 51-52. szám
a. H a számba akarjuk venni az 1979-es év sikeres popelőadóit, a legnagyobb gondot a bőség zavara okozza. A ‘ veteránok mellett ott sorakoznak a különböző slágerlisták „egydalos“, berobbant, de u- gyanolyan gyorsan letűnt csillagai, s persze teltűnt néhány Ígéretes tehetség is. Részletes áttekintésre hely hiányában nem vállalkoztunk, szóljunk legalább a legnépszerűbbekről. A kát bombasikerű film, a Szombat esti láz és a Pomádé kisugárzása elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy befolyásolja az idei év slágertermését. A diszkó tehát hengerelt, de azért itt- ott az úgynevezett „újhullám“ képviselői is szóhoz jutottak. Spirits Having Flown (jókedv á- ramlás) a címe annak a nagylemeznek, amelynek dalai gyakran szerepeltek a slágerlistákon, s melynek szerzői és előadói a kitűnő Bee Gees együttes tagjai. Vidám cime ellenére a lemez legnagyobb slágere a Tragedy (Tragédia). A másik nagy tetszést aratott album Donna Summer nevéhez fűződik. Bad Girls (Rossz lányok) című albummal és dallaL hódított a tánctermek dekoratív külsejű, színes bőrű királynője. De szívesen táncoltak Amanda Lear, Rod Stewart és az Eruption együttes (One way ticket, Egy útra szóló jegy a nyár nagy slágere volt) muzsikájára. Kissé ha- loványabb lett az Abba népszerűsége, pedig a Voulez-Vous (Amit akartak) című lemezükön nem egy remek szerzemény található. Az októberben megjelent Boney M-nagylemez, a Tengernyi fantázia is bővelkedik slágerekben, bizonyára jut belőlük a jövő évi listákra is. A Szeptember című dal révén egy funky-zenét játszó zenekar neve is bevésődött a köztudatba. A csoport neve Earth, Winds & Fire, azaz Föld, Szél és Tűz; legújabb sikerszámuk pedig a Stars (Csillagok). Cgy tűnik fel, a diszkó uralma leáldozóban van, hiszen egyre inkább utat törnek az „újhullám“ művelői. A népes táborból különösen két együttes startolt jól. Az első a Dire Straits, amely ugyanilyen című első nagylemezével hetekig uralta a listák csúcsait, a másik a szőke, harminckét éves énekesnő, Debbie Harry vezette Blondie. Paralell Lines (Párhuzamos vonalak) című albumuk sokáig a lemezlisták élén tanyázott. Leghíresebb slágeriek a Heart of Glass (Üvegszív) és a Sunday Girl (Vasárnapi lány). Számos könnyűzenei rendezvény közül kimelekedik az ENSZ-palotá- ban lezajlott, humánus célzatú UNI- CEF-gálaműsor, amelynek bevételét az éhező gyermekek megsegítésére ajánlották fel. A tévé jóvoltából mi is láthattuk a pop csillagainak ezt a parádéját. * m S Hazánk pop-zenéjének jelenlegi állásáról két megbízható forrásból szerezhetünk tudomást: az Aranycsalogány népszerűségi listából és a Bratislava! Líra színvonalából. A Mlady svét és a Smena ifjúsági napilap minden évben meghirdeti az Aranycsalo- gány népszerűségi ankétot. A legutóbbiból kiderül, hogy az előző évfolyamokhoz viszonyítva a helyzet nem sokat változott. Úgy tűnik, Karel Gott egyeduralmát a férfi énekesek közül még sokáig nem veszélyezteti senki. Hana Zagarnvá is utcahosszal elűzte meg „kolléganőit“. Még Marika Gombitová lépett a legnagyobbat — negyvenkettőt — előre a népszerűségi listán. Az együttesek kategóriájában, a sokat próbált, tapasztalt muzsikosokból verbuválódott Ladislav Sin irt I zenekarát szavazták az olvasók az első helyre. Őket két fiatal együttes, a prágai Katapult és a bra- tislavai Modus követi. Ürömmel tapasztaltuk azt a zenei megújhódást, amellyel az idei Bratislava! Líra szolgált. Reméljük a folytatás sem marad el: a fesztivál a jövőben is fekarolja a modernabb irányzatokat. Az idén is alkalmunk nyílt összehasonlításra, hiszen több neves külföldi előadó megfordult színpadainkon. Charles Aznavour közvetítésével leckét kaptánk a francia sanzonból, s az angolszász rock kiváló tolmá- csolójának, Suzi Quatronak is tapsolhattunk. Ismét ellátogatott hozzánk Drupi (Hana Zagorovával közösen kislemezt is készített), s a Líra vendégeként megismerkedhettünk a világtalan )ose Feliciano és az ötvenes évek rock and roll zenéjét felelevenítő Showaddywaddy együttes műsorával. lii Végül, de nem utolsósorban hadd emlékeztessük olvasóinkat egy, számunkra fontos eseményre: 1979. október 13-án, a Kultúra és Pihenés Parkjában gyűltek össze a legjobb csehszlovákiai magyar amatőr tánc- dalénekesek, hogy nemes versenyben mérjék össze tudásukat. Itt tapsolhattunk a három győztesnek, Farkas Zsuzsának, Nagy Leónak és Rácz Alajosnak. STRIE2ENEC Sándor Foto: PrandI Sándor Vlado Mucha ül Magyarföldön megerősítette pozícióját a kemény, fémes rock-zene. így, visszapillantva megállapíthatjuk, hogy az idei nagy átalakulások vihara nem vált a zene kárára, sőt, friss vért hozott a magyar pop vénáiba. Miután lecsillapodtak a kedélyek, s rendeződtek a sorok, kiderült: született egy ütőképes zenekar, a Dinamit, Frenreisz Károly új formációja pedig jókora lépés a progresszív zene irányába. Az élboly, az Omega, LGT, Piramis, Fonográf szorgalmasan készít- gették lemezeiket, hangversenyeket adtak, s közben külföldi babérok felé kacsingattak. Kemény, az „újhullám“ elemeivel megtűzdelt rock-kai jelentkezett az utánpótlást képviselő fiatal együttesek többsége, a P Mobil, az Edda, a Korái, az SOS vagy a Beatrice, de hallatott magáról egy új folkcsoport is, a Bojtorján. A diszkónak nincs olyan bázisa Magyarországon, mint másutt, magas színvonalon csak a Neoton Família és Szűcs Judit művelik, bár reményekre jogosít Kati és a Kerek Perec bemutatkozó albuma. Megjelent egy másik album is, a címe Valahol, amely egyben azt jelenti, hogy Koncz Zsuzsa kellemesen fátyolos hangját immáron (izénkét nagylemez őrzi. Elkészítette rendes évi albumát a többi élvonalbeli előadó is: Zalatnay Sarolta, Kovács Kati, Máté Péter, Zorán ... Mindent egybevetve, sikeres évet zárhatnak a pop-berkekben, volt mire odafigyelni, volt mit hallgatni; ezt jelzi az eladott lemezek mennyisége. V
