Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-11 / 50. szám

M 5 ' 'S DINAMIKUSAN ■ - S , *• FEJLŐDIK A SZOVJET NÉPGAZDASÁG JO KILÁTÁSOK 1980-RA Moszkvában, november 27-én plenáris Olást tartott az SZKP Központi Bizottsága, Az ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB tőtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke mondott beszé­det. Beszédében megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió a jelenlegi ötéves terv végrehajtásának eddigi szakaszában jelentősen előrelépett a népgazdaság' fej­lesztése, az anyagi jólét és a kulturális színvonal további emelése terén, megszilár­dította védelmi képességét. Négy év alatt, az előző ötéves terv hasonló időszakával összevetve, a nemzeti jövedelem 323 mil­liárd rubellel volt nagyobb, az ipari terme­lés értéke 600 milliárddal haladta meg az első ötéves terv első négy évének idősza­kát. A mezőgazdasági termelés értéke több mint 40 milliárd rubellel nőtt. Az elmúlt négy év során körülbelül ezer nagyobb iparvállalatot építettek fel a Szov­jetunióban. Köztük vannak olyan óriási lé­tesítmények is, mint a szajano-susenszkajei vízi erőmű Szibériában, a kámai autógyár, az Atommas-gyár, több nagy atomerőmű. Az ország keleti részén épülő Bajkál — Amúr vasútvonalon több mint 1500 kilomé­ter hosszúságban fektették le a síneket. Az ipari termelés szerkezetét úgy kor­szerűsítették, hogy ezen belül gyorsabban fejlődtek azok az ágazatok, amelyek meg­határozzák a műszaki fejlődést. Megnövekedett a közszükségleti cikkek termelése, következetesen megvalősnl a párt mezőgazdasági politikája is. A gabo­natermés évi átlaga az elmúlt négy évben 209 millió tonna volt, ami csaknem 27 szá­zalékkal haladja meg az elűző ötéves terv­időszak átlagát. Még az idei, igen nehéz évben is 179 millió tonna gabona termett. Az SZKP KB főtitkára kiemelte, hegy az egy lakosra számított reáljövedelem négy év alatt valamivel több, mint 13 százalékkal növekedett. Teljesítik az ötéves terv előirányzatait a munkások és az alkalmazottak bérének, il­letve a kolhoztagok jövedelmének emelése terén. Az idén a nem termelő ágazatok 31 millió munkása és alkalmazottja, illetve az épitőipar dolgozói kapnak béremelést. Megállapította, hogy a sikerek kézzel foghatóak, és jó alapot adnak az 1980. évre a népgazdasági feladatok megoldásához. Kitért a Szovjetunió jövő évi népgazda­sági és szociális tervének tervezetére. A fejlesztés előirányozott üteme biztosftja, hogy jelentős mértékben növekedjék a nem­zeti jövedelem, az ipar és a mezőgazdaság termelése. A tervek szerint tovább szélesí­tik a külgazdasági kapcsolatokat a KGST tagállamaival és más országokkal is. Leonyid Brezsnyev a továbbiakban kiemel­te, hogy a szovjet népgazdaságnak hatal­mas eszközei vannak. Az ország ma már a világ első helyén áll számos fűtőanyag és nyersanyag íernjelése tetéo. a vas- és acél­gyártásban, a cement, a műtrágya terme­lésében és számos más területen is. A népgazdaság egyes ágazatainak hely­zetével foglalkozva Brezsnyev elvtárs szá­mos bíráló megjegyzést tett. A többi között megállapította, hogy a vasúti szállításban fennakadások mutatkoznak, s rámutatott a kohászat, az élelmiszeripar és néhány más iparág munkájában fellelhető hibákra is. Beszédében részletesen foglalkozott a fű­tőanyag és az energetika kérdésével, rá­mutatva, hogy újból át kell gondolni az energetikai problémák egész komplexumát. A nyolcvanas évekre az a feladat, hogy jelentősen megjavítsák az ország fűtőanyag- és energiamérlegét, s mindenekelőtt csök­kentsék az olaj felhasználását hőerőművek fűtőanyagaként. Ugyanakkor gyorsabban kell fejleszteni az atomenergetikát, még­pedig nemcsak villanyáram előállítására, hanem fűtési célokra is, és meg kell gyor­sítani az ország keleti részén lévő szénle­lőhelyek kiaknázásának megkezdését. Az SZKP KB főtitkára beszédének befeje­ző részében azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a dolgozók kollektívái, a sok millió szovjet állampolgár támogatásával teljesí­tik az 1980. évi tervben kitűzött feladato­kat. —— ■l / etl Armstrong, aki tíz évvel ezelőtt a világon első emberként egy' másik égitestre lépett, mostanában szilár­dan megveti lábát a Földön. „Az ember a Holdon“, akinek az első bi­zonytalan lépéseit a Föld egész lakossága egy világméretű tévéadáson a képernyő előtt együtt nézte, ma semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy egy autókonszernt reklámozzon. Senki se tudná pontosan megindokolni, miért történt, de Armstrong kísérőié a Hol­don — talán az űr végtelensége, vagy a visszatérés megpróbáltatása következtében — mély depresszióba esett. Aldrtn lelktdlla­Magyarországon is folynak az elő­készületek a nagymarosi — gabcí- kovói vízi-erőműrendszer építé­sére Érdekes ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK P eking és Pinochet arra készülnek, hogy expedí­ciót szervezzenek az An- tarktiszra. Elhatározták, hogy közösen „tanulmányozzák“ és „ismerik meg’ ezt a kontinenst. A kínai vezetés az Antarktisz­iban nemcsak távlati energia­bázist lát. Pekingnek nincs el­lenére létrehozni ott egy stra­tégiai felderítő információs KÉZ KEZET MOS HOLDUTAZÓK A FÖLDÖN pofa megrendült, miután számtalanszor kel­leti íellépnie a nyilvánosság előtt. Inni kez­dett. Mint ahogy maga meséli, egyre mé­lyebbre süllyedt. Aki elérte már a legma­gasabb célt, nehezen talál magának újab­bat. De Aldrinnak végül is sikerült kigyógyul­nia alkoholizmusából. Kevésbé nagyratórő tervekkel is megelégszik, mint amilyen cé­lokat Armstrong tűz maga elé, mint ahogy a Holdon is átengedte baltársának az első­séget. A legnagyobb magasság elérése után most a legnagyobb mélységek jelé törekszik — mélytengeri kutatásokban vesz részt a Csen­des-óceán térségében, és ezekkel a szavak­kal emlékezik alkoholista korszakára: „Az­zal szemben még az űrprogram is gyerek­játéknak tűnik.“ Hármuk közül a harmadik az űrutazás rabja maradt: Michael Collins jelenleg a washingtoni légügyi és ürutazási múzeum vezetője, és így kettős értelemben ts hozzá­segít ahhoz, hogy ébren tartsa az emberek emlékezetében a maga, Armstrong és Aldrtn tétjesítményét. ­A magyar vízgazdálkodás történetének eddig legnagyobb beruházása a jövő évtizedben meg­valósuló Nagymaros — Gaböikovo vfzierőmő- -rendszer. Részletes kiviteli programja elkészült, megvalósításában mintegy száz vállalat vesz részt. A csehszlovák-magyar közös beruházással épülő vízlépcsőrendszer kapacitása összesen 880 me­gawatt lesz, amelynek 50 százaléka illeti a ma­gyar felet. Ez a mennyiség az ország jelenlegi vtllamosenergia-igényének 8 százaléka. A kivite­lezés előkészületei már az elmúlt évben meg­kezdődtek. A tervek szerint 1980 első negyedévé­ben Visegrád és Dömös között a 11-es utat fel­jebb helyezik, és a visegrádi hegy oldalában fut majd ez az útszakasz, itt ugyanis ideiglenes Du- na-medret alakítanak ki a jelenlegi út helyén. A Duna-mederben óriás, félkör alakú gát épOl. Az előtte levő területről a vizet kiszivattyúzzák, s a kiszárított Duna-mederben 1981-ben indul meg a nagymarosi erőműrendszer alapozása. A jövő évi feladatokhoz tartozik még a Duna másik partján, Nagymarosnál a földmunkák megkezdé­se. Több százezer köbméter föld megmozgatásá­val a partszakasz egy részét átalakítják, feltöl­tik, s itt felvonulási épületeket helyeznek el, a- melyek a későbbiek során üdülőszállókká alakít­hatók. A vfzierőmű-rendszer nagymarosi szaka­szához hat óriási turbina tartozik majd. A magyar oldalon Dünakilitinél a tereprende­zés és a felvonulás megkezdődött. Az elképzelé­sek szerint az első gabCíkovói turbina 1986-ban, a nagymarosi pedig 1989-ben kezdi az áramter­melést. központot sem. Ezért Kína ar­ra törekszik, hogy a chilei jun­ta segítségével otthonossá le­gyen a kontinensen, hogy az­tán nyíltan követelhesse Igé­nyeinek nemzetközt elismeré­sét. Hiszen 1991-ben vitatják meg a szuverenitás kérdését az Antarktisz különböző terü­leteinek ügyében. „Furcsa szövetségesek az An- tarktiszon“ — így névezte Pe- kinget és a chilei juntát az USA hivatalos köreinek orgá­numa, a Business Week. De min csodálkozott? Hiszen a junta és Peking közötti szoros kapcsolatok jól ismertek. Pi­nochet klikkje helyeselte a Vietnam elleni kínai agressziót. Peking bátorítja a juntának a szomszédos országokkal szem­beni területi követeléseit. A kínai vezetés aktívan közremű­ködik abban, hogy a chilei re­zsim kiléphessen a nemzetközi elszigeteltségből. Nem akarván adós maradni, a junta ellátja Kínét stratégiai nyersanyaggal, segít Pekingnek kapcsolatot ta­lálni más reakciós latin-ameri­kai rezsimekkel. Most pedig el­vállalta, hogy a tenyerén viszi Pektnget az Antarktlszra. A. Kudrjavcev Néhány hőnap ván hátra a NATO decemberi brüsszeli ülésszakáig, a­melyen — a tervek szerint — dön­tenek az észak-atlanti szerződés új,- nagyszabású fegyverkezési program­járól. Leonyid lljics Brezsnyevnek, az NDK jubileumi ünnepségein el­mondott beszéde 6t& a NATO-álla- mok vezető politikusainak tudftiuk kell, hogy miként tekint a másik öl­dal ezekre a tervekre. A Szovjetunió határozott állásfoglalása, amely rá­mutatott, hogy ezek a lépések a fegyverkezési hajsza ú] szakaszához vezethetnek, s a SALT megkerülését testesítik meg, egyben alternatívát is kínált. Ma már elmondható, hogy e- zek az Indítványok, Illetve egyolda­lú lépések — ésszerűségükkel, kéz­zelfogható voltukkal — zavarba hoz­ták a NATO-tervek összeállítóit. Eh­hez hozzájárul az, hogy Nyugat-Eu- rópában különböző — korántsem csupán hagyományosan progresszív- nek minősíthető — politikai körök­ben erősödik ez ellenállás a NATO- -tervekkel szemben. Ezt mutatja a holland példa is. Hollandiára kettős nyomás nehezedett: egyrészt a presz- sztó a szövetség vezető hatalma, másrészt pedig a szomszédos NSZK részéről, hiszen a szövetségi köztár­saság helyezkedett olyan álláspontra, hogy nem lesz az egyedüli ország, amely területét az új fegyverek ren­delkezésére bocsátja. Bár a parla­ment végül elutasította a Munkapárt­nak azt a javaslatát, hogy a NATO csupán 1981-ben döntsön az új fegy­verek ügyében s egyfajta kompro­misszumos döntést hozott, a hadügy­miniszternek meg kellett ígérnie, hogy igyekezni fog meggyőzni kollégáit: az új fegyverek telepítését a Szovjet­unióval folytatandó tárgyalások ered­ményétől kell függővé tenni. Teheránban a sah amerikai tartóz­kodását követő túszszedés! akció, az iráni főváros heves tüntetései, a roekkaf támadás nyomán kirobbant pakisztáni megmozdulások, a török- országi és az indiai tüntetések több okra is visszavezethetők, egy elem Ezonban közösnek tetszik bennük: az Amerika-ellenesség. Az Egyesült Ál­lamok imperializmusával szembeni gyűlölet akut tényező a zilált iránt belső helyzetben. Az iráni vezetés Amerika-ellenességét például támo­gatják a fedajinok, a városi gerillák Is, akiket. pedig Khomeini „felforgató tevékenységgel“ vádolt, és támogat­ják a kurdok Is, akik eddig fegy­veresen védelmezték nemzetiségi jo­gaikat Teheránnal szemben. Az Egyesült Államok viszont újabb erőfeszítéseket tesz, hogy befolyását megőrizze, netán új függőségi for­mákba öntse az Öböl térségében. Egyesek szerint Arab-öböl, mások Perzsa-öbölnek mondják, több újság csak az „Öbölként“ emlegeti — je­lezvén, hogy valójában ez a föld­rajzi terület a világ egyik legfonto­sabb öble. Hogy miért? Az Öbölből a keskeny bejáratú Hormuz-szoroson át naponta száz tankhajőglgász szál­lítja £• tőkés világ olajimportjának több mint a felét, Szaud-Arábia, Irán, Irak, Kuvalt, a sejkségek olaját az öbölben horgonyzö tankhajók szip­pantják fel, kimaradásuk akár csak rövid Időre Is, beláthatatlan követ­kezményekkel Járhatná'. Ez magya­rázza az öböl megkülönböztetett sze­repét a nyugati stratégiai tervekben, mindenekelőtt az Egyesült Államok külpolitikájában. Még a térség legbefolyásosabb, po­litikailag, pénzügyileg hangadónak számító országa, Szaúd-Arábia sem mentes ez egyelőre csak mérsékelt, de mind erősbödő politikai mozgás­tól. Ez év februárjában — egy idő­ben az iráni sahellenes mozgalom győzelmével — Brown amerikai had­ügyminiszter Rijadban járt. Űtja csak fokozta a szaúdi vezetésen belül az iránt események hatására már amúgy- ts jelentkező nézetkülönbségeket a követendő külpolitikai Irányvonal kö­rül. Schlesinger amerikai energiaügyi miniszter a Brown-út után a koráb­biaknál erőteljesebben és félre nem érthető módon fogalmazta meg, mi­szerint az Öböl térségéhez létfontos­ságú amerikai érdekek fűződnek, a- melyeket az Egyesült Államok akár katonai erő vagy katonai jelenlét ré­vén is érvényesíteni kfván. Mint a Newsweek írta ezzel kapcsolatban, a Közel-Keleten bevethető amerikai gyorshadtestet az USA szövetségeseit és ellenfeleit egyaránt figyelmeztet­ni akarta, sző sincs az Egyesült Ál­lamok korábbi politikájának feladá­sáról. /

Next

/
Thumbnails
Contents