Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-16 / 42. szám

dm 5

t

I

Világszerte nagy érdeklődést váltott kl Leonyid Brezsnyev beszéde, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 30 évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen mondott. A beszéd lénye* ge az igazi humanizmus megnyilvánulása, a reális szocializmus országainak humanizmusa, vagyis azoknak az országoknak az emberiessége, amelyek a békéért, mint a- lapvető emberi jogért harcolnak. Az emberiség sorsa iránti mélységes gond hatja át Leonyid Brezsnyev szavait. A beszéd azt az optimizmust fejezi ki, amely a békés egymás mellett élés politikájának már elért eredményein alapszik, azon, hogy számos tőkésország vezető körei mindinkább megértik a világ reális erőviszonyait és a háborúnak, mint a nemzetközi prob lémák megoldási eszközének az elfogad hatatlanságát. Meggyőződésünk, hogy a béke ügye legyőzhetetlen, mélységesen hiszünk a dolgozó emberek — a munkások, a parasztok, az értelmiségiek — békesze- retetének nagyszerű életigénylő erejében.

Az alábbiakban részletet közlünk Leo* nyid Iljics Brezsnyev Berlinben elmondott beszédéből.

Mint a Szovjetunió honvédelmi tanácsának elnöke, teljes határozottsággal kijelenthetem: tíz év óta a Szovjetunió euró pai részén a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverhordozók mennyiségét egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növeltük. Ellenkezőleg, valamelyest még,.csők kentettük is a közép-hatótévoiságü rakéták indítóberendezéseinek mennyiségét, éppúgy, mint e rakéták nukleáris tölteteinek hatóerejét. Csökkentettük a közép-hatótávolságú bombázók számát is. De a Szovjetunió más államok területén ilyen eszközöket egyáltalán nem helyez el. Már évek óta nem növeljük a Közép-Európában állomásozó csapataink létszámát sem. ^

—í Többet mondok: készek vagyunk a jelenlegi szinthez képest csökkenteni a. Szovjetunió nyugati területein telepített közép- -hatótávolságú nukleáris eszközök mennyiségét, de természetesen csak akkor, ha Nyugat-Európában nem helyeznek el további, közepes hatótávolságú nukleáris fegyvert. .........iu:* í Szeretném ünnepélyesen kijelenteni, hogy a Szovjetunió sohasem fog alkalmazni nukleáris fegyvert olyan államok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek gyártásáról és vásárlásáról, s területükön nincsenek ilyen fegyverek. ■ — Attól az őszinte óhajtól vezérelve, hogy az európai katonai enyhülés elérése érdekében tett több éves erőfeszítéseket kivezessük a zsákutcából, példát mutassunk, a szavakról a reális tettekre való áttérésre, az NDK vezetőségével történt megegyezés, valamint a Varsói Szerződés többi tagállamával folytatott konzultációk után úgy döntöttünk, hogy egyoldalúan csökkentjük a Közép-Európáhan állomásozó szovjet csapatok létszámát. Az elkövetkező 12 hónap során a Német Demokratikus- Köztársaság, területéről ?.Q 000 szovjet haditechnikát vonunk ki.

— Meggyőződésünk, hogy Európa és az egész világ népei helyeselni fogják a Szovjetunió és szövetségesei békeszeretetének és jószándékának ezt az újabb konkrét megnyilvánulását. Felhívjuk a NATO-országok kormányait, hogy értékeljék kellőén a szocialista államok kezdeményezését és kövessék jő példánkat.

— Országunk amellett van, hogy tovább kell szélesíteni az európai bizalmat erősítő

intézkedéseket. Ml egyebek között készek vagyunk megállapodni abban, hogy a nagyobb szárazföldi hadgyakorlatok előzetes bejelentése — amit a Helsinkiben aláírt záróokmány előirányoz — a jelenleginél korábbi Időpontban, és nem a mostani 25 000 fős szintnél, hanem kisebb, mondjuk 20 000 fős szintnél történjék. Kölcsönösségi alapon arra Is készek vagyunk, hogy ne tartsunk olyan hadgyakorlatot, amelyen 40—50 000 főnél többen vesznek részt.

— Természetesen továbbra is érvényes a szocialista országoknak az a javaslata, hogy be kell jelenteni minden nagyobb légi és olyan tengerészeti hadgyakorlatot, amelyet a helsinki konferencián részt vett államok felségvizeinek közelében tartanak.

— Még azt Is szeretnénk javasolni a Nyugatnak, bogy a helsinki záróokmányban meghatározott térségekben idejekorán jelezzük ne csak a hadgyakorlatokat, hanem a 20000 főnél nagyobb alakulatok szárazföldi mozdulatait is.

— Megvizsgálhatunk más elképzeléseket is, amelyek az államok közötti bizalom erősítésére, az európai háború veszélyének csökkentésére irányulnak. Az európai katonai enyhülést célzó intézkedések széles kérdéskörének megvitatására a legalkalmasabb fórumot továbbra is a politikai szintű összeurópai konferenciában látjuk, amelynek előkészítése és összehívása rendkívül időszerű, mondhatni megérett feladat.“

Hétköznapokon kegyeletteljes csend araija a duklai tájat, Csak a rendezett sírok, a rengeteg virág és a bajtársai teteme fölött őrködő bronzkatona néma tanúi a harmincöt év előtti ádáz harcoknak. Duklát — ha nem ismernénk a múlt véres történetét, azt mondanánk, a tér mészet Üdülőhellyé formálta a Kárpátok bércein Petőfi bizonyára nem innen ismerte a Kárpátokat, mikor zordnak nevezte őket. Duklánál inkább szelíd, lankés a táj és valószínűleg épp ezért vélt a „hadak útjává“. Az évszázadok alatt ki tudja hányszor folyt a Duklai-szo rosban a drága embervér. Azt tudjuk, hogy ebben a században harminc év leforgása alatt kétszer is. Először fölöslegesen 1914-ben az egyik oldalon a császárért és a királyért, a másikon a cárért és persze mindkettőn a „hazáért“, amely kegyetlen mostohaként hajszolta pusztulásba jobb sorsra érdemes gyermekeit Másodszor 1944-ben amikor áldozatokat kellett hozni nem a királyokért és a cárokért, hanem egész nemzetekért, amelyeket a pusztulás veszélye fenyegetett.

Drágán fizettek a szovjet és a csehszlovák katonák minden talpalatnyi földért a Duklai-szorosban Talán közhelyként hat, de megmásíthatalan igazság, hogy ezreknek kellett meghalni, hogy milliók élhessenek. Hiszen a duklai hadműveletet a szovjet hadvezetőség a Szlovák Nemzeti Felkelés katonai megsegítésére indította, pedig tudta, hogy itt nem lesz könnyű megtörni a német ellenállást.

A fáradt harcosok hősiesen küzdöttek a duklai térségben. A csehszlovák föld közelségének tudata megsokszorozta erejüket. Kemény harcokban érkezett el 1944. október 6„ amikor végérvényesen megvetették katonáink lábukat a hazai földön. S e naptól kezdve az elesett katonák fegyvereit új harcosok vették át, a felszabadult területek lakossága önként jelentkezett a hadseregbe- A csehszlovák egységek valóságos hadsereggé nőttek. Észak- és kelet-szlovákiai városok és falvak, Zilina, Ostrava, Olomouc mind egy fejezete népi hadseregünk küzdő képességének. Még az egykori .krónika sem -jegyezhette fel az összes csata nevét. A történelemben azonban joggal helyet kapott október 6, hazánk felszabadulásának valódi kezdete. Ezen a napon a szovjet és a csehszlovák katonák „faltörő kosai“ nyomán kitárult a szabadság, az új élet kapuja.

STRASSER GYÖRGY

A Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetségek Föderációja Főtanácsának küldöttsége hazánkban

Céljaink közösek

(Befejezés az 1. oldalról)

sült Munkáspárt VI. kongresszusát követően az ott ho- zott határozatok értelmében a fiatalok túlnyomó több* ségének támogatásával jött létre az említett föderáció.

A párt politikájának érvényesítése, az ifjúsági szövetségekben különböző módszerekkel történik. A legkézen- fekvőbb, hogy az ifjúsági mozgalmakban tevékenykedő fiatal párttagok terjesztik, népszerűsítik a párt politikájának Irányelveit. A pártapparátusban a különböző i- rányltő testületekben, a gyárakban, és a gazdasági élet minden területén nagyon sok fiatal kommunista tölt be vezető tisztségeket. Az ő jelenlétük, aktivitásuk meggyőző munkájuk a biztosítéka annak, hogy az ifjúság széles rétegei — megértve a párt célkitűzéseit —, tehetségüket, ambíciójukat, lelkesedésüket az országépítő feladatok szolgálatába állítják. A fiatal, de az idősebb párttagok Is gyakran találkoznak az ifjú nemzedék tagjaival. Több éven át szerveztek akciót, amelynek mottója:, a párt besz.élget a fiatalokkal. Ezeken a beszélgetéseken több mint egymillió fiatalt kérdeztek meg arról, hogyan képzeli saját és társadalma jövőjét, mit tart jónak és mit elvetendőnek napjaink társadalmi gyakorla- táben. A föderáció főtanácsa különböző helyekről, gyárakból, intézményekből, iskolákból kap leveleket: helyeslik, hasznosnak tartják ezt a kezdeményezést. Fontos. szempont — lengyel vendégeink szerint —, hogy minden időben őszintén, reálisan tükröződjön az ifjúság véleménye arról, hogyan akarják felépíteni a szocialista társadalmat Lengyelországban.

Lengyel testvérszervezetünkkel céljaink közösek, és ezért őszintén örülünk elért eredményeiknek.

—S—