Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-09 / 41. szám
Lapunk 38. számában Nagyra nőttél, Piramis cím a- latt riportot közöltünk a népszerű magyarországi együttes komárnói fellépéséről. Egyúttal felkértük olvasóinkat, írják meg véleményüket a Piramis zenéiéről és általában mindarról, amit a riport szerzője Piramis-jelenségnek nevezett. Kértük olvasóinkat a levélírásra, de az elmúlt két hét levéláradatából ítélve a Piramis-rajon gók és annak elmarasztalói anélkül ts írtak volna. Kivétel nélkül minden levélnek örültünk. Talán ezért is, mert soraitokban nem csupán a Piramisról, hanem sokkal többről írtatok'.\A vitát még nem zárjuk te. Azok akiknek még van mondanivalójuk a témával kapcsolatban, írjanak szerkesztőségünk címére. Leveleiteket november elsejéig adjátok postára. ígéretünkhöz híven a legértékesebb hozzászólásokat dedikált Piramis-plakáttal jutalmazzuk. PIRAMIS „Nagyon örültem az 0] Ifjúságban megjelent riportnak. Imádom a Piramis koncertjeit, szeretem, amit énekelnek, ők az én angyalaim. A koncertet végigénekelem velük és ha kell hát üvöltök, őrjöngök, mert nekem ez boldogság, az élet. A Piramis létezése őta nekünk ajándék, éltetik bennünk azt a vágyat, hogy érdemes élni és küzdeni a mi világunkért. Mondhatja bárki, tévedsz, én akkor is azt mondom, ne bántsd a Piramist, mert az nem hamis! Benyus Ildikó, Zalaba“ „Amikor megjelent a Piramis, az valami egészen új volt. Fiatalok, idősebbek ezt egyaránt érezték. Voltak szülök, akik ma- radiságbál nem engedték el csemetéiket a Piramis koncertekre. Csoda-e hát, ha egy ilyen fiatal szinte őrjöng, amikor kedvenceit látja, és ugyanezt teszi a szülő is otthon, amikor megtudja, hol volt a gyereke. Szinte minden hangversenyen akad egy kisebb „hangulatkeltő“ csoport, amelynek tagjai ordítanak, énekelnek, fütyülnek és a többi akaratlanul is utánozza őket, csakhogy ne lógjon ki a sorból. Persze ezt már másnap valamennyien elfelejtik, de a kő vetkező koncerten ugyanúgy viselkednek mint az előbb, azt hiszik, hogy ezt mindig így kell csinálni. Sőt meglehet, hogy a kö vetkező alkalommal már ők a kezdeményezők. Megtörténik, hogy még a csendes vtsz- szahúzódó diákok ts ordítanak, mert eszükbe jut, hogy otthon suttogva és lábujjáé- gyen kell beszélniük, illetve járniuk, mert a papa a megfeszítő munka után pihen. A suliban szintén nem lehet ordítani, marad tehát a koncert, ahol a fiatalok levezethetik fölösleges energiájukat. Hogy ez vala miféle nyugatmajmolás lenne? Nem hinném, mert a tévében már láttam olyan rock-koncerteket is, amelyeken a közönség nagyon illemtudóan viselkedett. Valóban sokan tartják eszményképüknek a Piramts legénységét. De csak kevesen tudják, hegy miért. Révész Sándor messze a többiek előtt vezet, neki van a legjobb hangja, csinos, az év embere volt Magyar- országon, de nem hiszem, hogy csak ezért kedvelnék. Nagy Piramis-rajongó vagyok, de ha véleményemet netán közllk az újságban, akkor „Alex" leiige alatt, meri mivel diák vagyok, nem szeretnék összeütközésbe kerülni sem a tanáraimmal, sem a szüleimmel." fagyon rövid leszek. Akárhogy ts fáj, Piramis a sztár!" Palik Katalin, Sávoly „Szerintem a farmer megfelelő öltözködés egy Piramis koncertre. Értem ezt az együttes tagjaira és a közönségre egyaránt. Révészék rock-zenét játszanak és ahhoz nem vág a vasalt nadrág. Nevetséges lenne az is, ha Piramísék az Omegához hasonlóan lepedőben vagy rövid nadrágban lépnének föl.“ Nagy Beáta és Bial Vera, Stará BaSía." „Számomra eleinte érthetetlen volt ez az egész Piramis-rajongás. Mert mi ts a nagy bennük? Mivel különb a Piramis más beat együtteseknél? Semmivell Nem ítélem el ze néjüket, szerelem hallgatni őket. de csupán hallgatni. A megjelenésük, a fellépésük viszont visszataszító, csupán a csöveseket vonzza. Fiatalok vagyunk, szeretünk szórakozni, táncolni, de nem ordítani. Ha valaki üvölteni akar, menjen Piramis koncertre." Fazekas Mária. Zsarnov" „Nagyon sok fiatal részegen, széttépett ingben megy a Piramis koncertjeire. Az ilyenek aztán csak üvöltöznek és kiabálnak, nem érdekli őket, hogy Révész mit énekel, de az sem hogy a zene jő-e vagy rossz. Az ilyenek másnap gyomor és fej fájással emlékeznek vissza a koncertre. A Piramis-együttes dalaiban sok problémát vet fel, de azokon nem azzal segíthetünk, ha koncertjeiken tivöltünk és ordítunk. Viszont azzal én is egyet értek, hogy az ő koncertjeik légköre sokkal szabadabb, mint mondjuk az iskoláé vagy a családé. Tetszik és talán Jő is. ha Révész Sándorral együtt énekelünk, hiszen mindazt, amit a mi generációnk érez, a Piramis-dalok nagyszerűen kifejezik. Klnczer Hilda, Patince“ „A Piramis nem élhet úgy, mint tizenéves közönsége. Lehet, hogy gazdagok, villájuk, kocsijuk, pénzük van, de ez miért a Piramisnál a legnagyobb, baj? A környezetünkben talán mást tapasztalunk? Az ismerösetnk között talán nincsenek olyanok, akik őszinteséget, tehetség szerinti megítélést hirdetnek, szép dolgokat beszélnek, de mindez csak beszéd marad? A Piramis nem megszokott, elcsépelt sláger zeneket produ kál, hanem újat, igazat, őszintéi Azt fejezt ki, amit mi, fiatalok érzünk. Mert. kihez forduljunk a problémáinkkal? A szüléink fáradtak, néha ktdiondottan Idegesítjük őket, a tanáraink elfoglaltak, maguk ts tele vannak gondokkal, és aztán csodálkoznak, ha üvöltünk, amikor felgyülemlik bennünk minden. M. M.. Verké Ludince“ „Gimnazista vagyok, szeretem a Bacca- rát, Szűcs judüő'l és a Pnnéy M zenéjét. Ha a Piramis nem túlozná el a fellépéseit, akkor még jó együttes is lehetne. Igazán jól indultak, de amit most művelnek, az valami borzasztó. A koncertjeik végképp élvezhetetlenek, Inkább egy XIII. századbeli csatatérhez hasonlítanak, ahol mindenki üvölt, ordít. Senki sem érti még a saját szavát sem. A piszkos farmerek, a csövesek csak hozzájárulnak az „ideális“ csataképhez. Senki sem tehet arról, ha Révész Sanyinak csak egy élete van és kettőre vágyik. Vagy ha azt kiabálja, hogy: Nincs egy hely, ahová mehetnék. Pedig a pénzzel szeret dobálózni. Amennyit már eldobált, igazán vehetett volna egy olcsó albérletet. Akkor talán mást énekelne és nem üvölte- ne. Javuljon meg, és akkor minden jő lesz! Pintér Rozália, Stúrovo". „Piramis rajongó vagyok, az együttes zenéjét azonban csak lemezen szeretem hallgatni, koncertjeik ellen sok kifogásom van. Mi lenne, ha Som Lajos tiszta farmerben lépne fel, ha Révész nem üvöltene a koncerteken, és a közönség ts úgy viselkedne, mint ahogy az egy koncerthez illik? Az lenne, hogy a kopaszodó nagyokosok nem neveznék a Piramist „a koszosok és büdösek bandájának". Fegyelmezni kellene a srácokat ja közönséget), hogy a hangversenyen maradjanak ülve és ne rohamozzák meg a színpadot, mert például Komáromban is az „amji" úgy nézett ki a koncert után, mint Magyarország a tatárjárás után. Ha valaki üvölteni akar, menjen ki a Duna partjára, ott nyugodtan üvölthet, de lehetőleg ott se álljon horgász mellé. Vajka) Katalin, Nová StráZ“ „Azok táborába tartozom, akik kedvelik a Piramist. Nővé Zámky-i (érsekujvári) koncertjükön nem üvöltöttem és nem őrjöngtem, ha csak az éneklés nem számít annak. Nem lógott rajtam elnyűtt, koszos gönc és a suliból sem léptem meg. Egyszerűen elmentem, mert jó zenét akartam hallgatni. Az Gj Ifjúságban közölt riportból úgy vettem ki, hogy a „Lógós“ csajokat a zenekar tagjai szinte cukros madzaggal csalogatják, ezzel is a Piramist vonva felelősségre. De a következő sorban a riport szerzője már azt Írja, hogy ezeket a lányokat még a technikusok sem veszik figyelembe. Az, hogy a nagy Piramis közelségében lehetnek, felér náluk egy világ körüli úttal, a lányok szegénységi bizonyítványa, vagy a cikkíró enyhe túlzása, de nem a Piramis hibája. Azt, hogy a Piramis nagyra nőtt, egyedül újszerű, formabontó játékának, jő számainak köszönhető. Az őrjöngés, eksztázis, üvöltés, amivel én sem értek egyet, csak ezután jöhet. Benkovszky Bea, Dun. Streda" „Huszonöt éves, két gyermekes édesanya vagyok. Szeretem Szűcs judtt, Koncz Zsuzsa dalait, de a Piramis zenéje engem egyáltalán nem tud feldobni. Kifogásolom az öltözékükéi, miért kell a XX. században koszos szerelésben fellépni, talán drága a mosópor? A művészek azzal, hogy tiszta elegáns ruhában jelennek meg a közönség előtt, csak tiszteletüket fejezik ki Irántunk, rajongóik iránt. Zátyik Júlia, Stúrovo“ „Nem vagyok Piramis-rajongó, habár az együttesnek van számos olyan dala, amely úgy érzem, hozzám szól. De amikor megláttam őket a tévében, végképp elment a kedvem tőlük. Rongyos öltözékük, kócos, rendetlen hajuk undort váltott ki bennem. Som Lajos a riportban azt mondja, azért öltözködnek Így, mert a mai fiatalokhoz akarnak hasonlítani. Szerintem a mai fiatalok nagyon is kultúráltan öltözködnek. Barátaimnak ezt már többször is elmondtam, kinevettek, és azt kérdezték, mit akarok. hogy Révész frakkba bújjon? Nem, ezt valóban nem akarom, de jobban tetszene, 1 ha mondjuk tiszta farmerben és rendes ingben lépnének fel. Egy ttzenkilences" (A szerkesztőség megjegyzése: Mivel a Piramis-vita valamennyi hozzászólójának szeretnénk helyet adni lapunk oldalain, úgy döntöttünk hogy a levelekből csupán bizonyos rív’ir-teket választunk ki közlésre.) Foto: Fogas Ferenc Felvételünk 1979 szeptemoerében készült, az új iskolát ábrázolja. Az Ipolysági (Sahy) gimnázium életében az elkövetkező években fontos esemény következik be: hatvanhat év után a magyar és a szlovák tannyelvű gimnázium modern épületbe költözik át. , Az új iskola alapkövét öt évvel ezelőtt, 1974-ben tették ie. Az épület ünnepélyes átadását a város felszabadulásának 35. évfordulójára tervezik, ez év december 13-ra Mivel Ipolyság volt a nyugat-szlováklal kerüld első felszabadítóit városa, az évforduló alkalmából közel egyhetes ünnepségeket rendeznek Itt, és az ünnepségek egyik eseménye lesz az új, tlzenhattantermes gimnázium felavatása Is. Frantláek Zborovlantól, a szlovák tannyelvű gimnázium Igazgatójától — aki egyébként az építkezés beruházási vezetője is — tudom meg, hogy az új gimnázium 25 millió koronából épült fel. Elmondja továbbá, hogy a fent említett átadási Időpont sorrendben már a harmadik az új Iskola „életm rajzában“. Az eredeti terv szerint már 1977 ] decemberében át kellett volna adni az isko- J lát. Sajnos, az építővállalat számára (Po- ] zemné stavby) az Iskolánál fontosabb fel- I adat volt az elegendő mennyiségű lakások ] felépítése. A munkálatok munkaerőhiány I miatt sokat késtek. Az építők gyakran meg- I szakították a munkát, és egy időre Szlová- I kia más városában segítettek a fontosabb, 1 jelentősebb építkezéseken. Mindezt Csomó Sándor építésvezető Is ] megerősíti, amikor az építkezés területén j őt felkerestem. Viszont reméli, hogy a sok ! nehézség ellenére decemberben mégiscsak ] sor kerül az Iskola ünnepélyes átadására. I Csömör Bélának, a magyar tannyelvű gimnázium Igazgatójának a véleménye szerint | csak valamennyi építkezési munka befeje- I zése után történhet meg az átadás, és en- I nek jelentős része, sajnos, még hátra van. I Itt van például a tornaterem, az ebédlő, a I környezetrendezésről nem Is beszélve. Sok I tennivaló vár még az építőkre. A kerületi nemzeti bizottság iskolaügyi I osztálya a munkálatok teljes befejezését I 1980 augusztusára irányozta elő. A tanítás 1 így az új iskola' falai között csupán az 1 1980-81-es tanévben kezdődhetne el. De va- I jón elkezdődik-e? Nem kell-e aggódnunk I a további csúszás miatt? A diákok szívesen tanulnának már a kor- ! szerűen berendezett szép Iskolában. Eddig á 20 000 őrát dolgoztak le társadalmi munká- I ban, a jutalomra, a szép Iskolára tehát már | rászolgáltak. MOLNÁR IMRE 1 Foto: Gyurgyik László 1 1 LENNI NEM ELÉG | (Űj Ifjúság 38. szám) Az Dj Ifjúság 38. számában jelent meg Zol ezer János Lenni nem elég című írása. Én az egyik nyilatkozó Kelemen László osztálytársa vagyok A riportról az osztály ban nagyon sokat vitatkoztunk, most nem áll szándékomban Laci nyilatkozatait elemezni, tény, hogy ő is belátta tévedését. Ugyanis kis közösségünk RO százaléka pontosan tudja, mi szeretne lenni, merre tovább Ami igaz, az igaz. Nem lehetett köny- nyű négyszáz ismeretlen diák közül olyan ; tanulókat összeszedni, a tízperces szünetekben, akikről messziről lerí hogy vala- ! j mivel mélyebben profiszinten foglalkoznak. I ! Nehéz lehetett, mert az ilyesmit egyetlen ! diák sem hirdet az iskolaköpenyén még akkor sem, ha büszke rá. Nem értem, hogy a riporter miért nem kért segítséget munká- 1 jóban akár a velünk nap mint nap talál- i kozó tanárainktól, ők bizonyosan tudtak volna az ő felfedezettéin kívül is még szá- ; mos olyan tanulót mutatni, akik eredmé- I nyei már kiváltották mások elismerését. 01- jidalakon keresztül sorolhatnám azok nevét, j akiket a riporter érdektelennek nevez minden iránt, ami ezen a földön létezik. Az Írása alapján most az olvasók azt hihetik, j hogy a komárnói gimnázium és a gépipari j ! 800 tanulója közül 796 vegetál, és csak i i négy, az újságíró által „nehezen“ kiválasz- 1 tott személynek van meghatározott életcélJ iaI Lenni nem elég. Ez igaz de Írni sem elég. i Kucsora Ibolya I KMM
