Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-18 / 38. szám
ti A Nsoton Família Ha siemtlgyre vesszük a Neoton pályáidnak fontosabb állomásait, feltűnik, mennyire találó jelző rá a legfrissebb albumuk elme. Stílusuk az évek folyamán többször változott, de mindig igyekezett a legdivatosabb l- rányzatokhoz közelíteni. A mat Neoton Família őse, bár a dallamos beatzenéből indult ki, kacérkodott az akkor virágzásnak induló hard-rock gondolatával. Hogy miért nem sikerült ráérezniük, rejtély, pedig abban az Időben velük muzsikált a Piramis vezére, Som Lajos, Balázs Ferenc a Koráiból és az Omegás Debreceni. A kivezető útra a zsákutcából három lány vezette az együttest. A Famíliává bővült Neoton, vokális ruhába bújva, egy ütőképes és vonzó együttessé lépett elő. S innen már csak egy ugrás választotta el a diszkózenétől. A divat hullámain lovagolni any- nyit jelent, hogy alaposan szétnézni a popvilág tájain, s a tapasztalatokból leszűrni azt, ami átültethető a hazai muzsikába anélkül, hogy az i- degenül hatna. Mint a Napraforgó című lemezükből kiderült, a Neoton Família jól megtanulta a diszkózenélés fortélyait. Itt-ott érződik ugyan az Idegen hatás, mégis egységes, színes, köny- nyed hangvételű ez a lemezük. A színpompa érthető, hiszen — összeszámoltam — tizennyolcán szorgoskodtak azon, hogy minél, csillogóbb köntöst kapjanak a dalok. Haliható az albumon a Boney M-től ismert felelgetős zenei forma (Hegyirabló, Santa Maria), a Baccara által képviselt lírai harmóniavilág (Szia, Ha varázslólány lehetnék), de a tengerentúli keményebb hangzás is fellelhető (Forró fejű lány, Megörülök a szerelemért, Hazafelé). Egy magyar népdal is áldozatul esett a Neoton muzsikáló kedvének, így Sebő Ferenc tekerőlantja is feliratkozott a kísérő hangszerek amúgy is változatos listájára. Fejlődés tapasztalható a szövegekben. A többségükben játékos témákat feldolgozó versek jól énekelhetök, gyakran vidámak, humorosak. A nagy műgonddal elkészített lemez g jófajta zene mellett színvonalas stúdiótechnikáról ts árulkodik. A diszkózene a sokat emlegetett „fogyasztói társadalmunk“ egyik fogyasztói terméke. Bár már sokan megpróbálták, még senkinek sem sikerült ritmusát zenei-versi értékekkel összeházasítani. S míg ez nem sikerül, a diszkózene megmarad a klubokat látogató fiatalok talpalávalójá- nak és mindennapjaink hangulatos kulisszájának. Ennek a követelménynek a Neoton Família Napraforgó című albuma kiválóan megfelel. STRIE2ENEC SÁNDOR GHEORGHE ZAMFIR Pablo Casals szerint a világ egyik legnagyobb muzsikusa. Kurt Waldheim hivatalos levélben mondott neki köszönetét a tőle kapott zenei él ményért. A párizsi Sorbonne tudományegyetem díszdoktorává avatta. Művészetét megcsodálhatták szerte a világon, s a szaksajtó mindenhol elragadtatással írt játékáról. A harmincnyolc éves Gheorghe Zamfir a román népzene legtehetségesebb és legszorgalmasabb terjesztője. Az, hogy neve felkerült az angol pop- -slágerllstákra, a véletlen müve. A Dolna de jale című szerzeményét bevezető dalául választották egy angol tv-sorozatnak, s ez a nézők körében osztatlan sikert aratott. A kislemezen is megjelent számból több mint 200 000 fogyott el, a slágerlistákon a negyedik helyig tornázta fel magát. Hangszeréről, a pánsípról tudnunk kell, hogy a görög mitológia szerint Pán, a pásztorok védelmezője játszott hasonló hangszeren. A pánsip eredetétől függően különböző meny- nylségü (7—24) egymás mellé állított, s alul zárt facsővekből áll, hasonlóan szólaltatják meg, mint a kulcsot vagy üveget szokás. Európában elsősorban Romániában nal néven mint szólóhangszer használatos. Gheorghe Zamfir zenepedagógusnak készült, később vezényelni tanult. Ciorclrlla nevű együttesével sok helyen megfordult, hogy a román zene hírnevét öregbítse, de leginkább Párizs nőtt a szivéhez. Megszállottja hangszerének, ez derül ki alábbi, ma már híressé vált nyilatkozatából: „Semmilyen más hangszer nem lehet egyszerre bonyolultabb és egyszerűbb, tökéletesebb, teljesebb, koz- mikusabb és tisztább, mint a pánsíp. Hiszem, hogy a pánsíp az első helyen áll a hangszerek hierarchiájában. A pánsíp maga a természet, a legjobb eszköz, amellyel kifejezhetem magam e zajos, tragikomédiákkal teli világban.“ A népzenén kívül klasszikus ihletésű szerzeményeket is Ír, és nem zárkózik el a könnyű műfajtól sem. Szabad Idejében szívesen jógázik, s mint vallja, a „jógával szeretné lelki erejét összpontosítani, hogy a művészetet szolgálja. A festészet és a költészet iránt is érdeklődik. AzEmi- nescu Könyvkiadónál nemsokára megjelenik egy verseskötete, ezt később Franciaországban Is napvilágot lát. „Mindenfajta zenét meghallgatok, mindent, aminek hangja, színe és formája van“ — nyilatkozta. A sikertől mégsem szállt fejébe a dicsőség, szerény ember maradt. Bizonyság erre egy másik hires mondása: „Mindent, amit tudok és. játszók, hazámnak és az ott élő embereknek köszönhetem.“ —gyökér— NAPRAFORGÓ A PÁNSÍP VARÁZSLÓJA: ARANYKALÁSZOS Vidám zene, jú hangulat, aranykalászos örömünnep. Tarka ruhás népviseletbe öltözött lányok, kettesével hozzák az aranykalászos koszorúkat. Aratóünnepség országszerte, a kenyér, az új kenyár ünnepe. A szövetkezeti földeken már nam hullámzik a búzatenger, már a tarlót is felszántották, a betakarftott áj termésből pedig már sütik mindennapi kenyerünket. Az időjárás vhzontagságai miatt az- idei kenyéresata rendkívül nehéz volt, elmaradtak a rekordtermések, a kevesebb előteremtése pedig rendkívül nagy erőfeszítésre késztette a szövetkezetek dolgozóit. Derekasan helyt álltak a kenyércsatában, és a termés betakarítása után aratóünnepségékkel búcsúznak a nyártól, hogy aztán újabb lendülettel megkezdjék az őszi munkákat. Hradec Královéban párt- és kor-' mányküldöttség jelent meg az ara- lóünnepségen Gustáv Hnsák elvtárssal az élen. Ugyanakkor nálunk az uraszvári (Rusovcel aratóünnepséggel tettünk pontot a nyári betakarítási munkák végére. A már hagyományosan nagyvonalú nyitrai a- ratúiinnepséghez viszonyítva az o- roszvárí szerényebb volt, egyben a- zonban nem maradt el mögötte: a jé hangulatban. Délelőtt fúvószenekar szórakoztatta a nézőket a telvonn- lás megkezdéséig, majd az elhangzott ünnepi beszédek után a Oukla- aljal Ukrán Népi Tánc- és Dalegyüttes „A szabadság napja alatt“ című műsorát adta elő. A későbbiek során gyermek- és pioníregyüttesek mutatták be műsorukat, majd a Szlovák Televízió Üdvözlet a szövetkezetesek- nek elnevezésű műsora következett, legjobb énekeseink közül Marcele Laiferová és Karol Ducboű dalai kaptak sok tapsot. A késő estig tartó gazdag programban még sokan mások is hozzájárultak az aratóünnepség nagy sikeréhez. A nézőtéren voltak öregek-fiataiuk. a legkisebbektől a felnőttekig min. denki talált valami érdekeset a műsorban. A népviseletbe öltözött öreg te az Irodalmi összeállítás, majd Itt ts megpróbálkoztak a táncházzal. Az itteni siker, sajnos, messze elmaradt a vásárúti mögött. Hogy miért, azt azon melegében késő éjszakáig elemezgették a rendezők. A gyermek- és felnőtt műsorok közt nem tartottak szünetet, így a gyerekek a nekik már unalmas irodalmi összeállítást zavarták. (Érdekes, falun ilyen gond nem volt.) Szabadtéren este nem hallatszott eléggé a szereplők hangja, mikrofon pedig csak egy volt. Kiderült az is, hogy a városi közönség egy szabadtéri előadásért nem szívesen hagyja ott a papucsot és a televíziót. Végül a táncház kudarcának okát kezdték nyomozni. Néhány gyerek kivételével ugyanis senki sem táncolt, pedig vannak a városban népi táncosok, akik taníthatnák a lakosságot, de úgy látszik, nem teszik. Sőt Ok maguk sem táncoltak. Falun kisebb a távolság, a jelen és a múlt érzelemvilága között, ezért ott a népzenét is hamarább befogadja a fül, a népi táncra is könnyebben rááll a láb. Nem szabad engedni, hogy a városokban mindebből csak a látványosság maradjon meg. Ez egyet jelent a régi zenei motívumok elhalásával, az érzelemvilág, a világkép összeszűkülésével. A betonkockák közt is szépen hangzik a dudaszó, mint ahogy a mezön is azonosulni lehet a beattel. Bartók és Kodály az egész világot gazdagították a népzenével. Egy bujdosódalban, egy virágénekben vagy egy szerelmi dalban éppúgy megláthatjuk önmagunkat, mint a Pynk Floyd együttes Money című számában, az LGT együttes zenéjében, vagy Beethoven V. szimfóniájában. És itt kell feltenni a, kérdést :Mire ts szolgál egy ilyen rendezvény? Segíti a szélesebb látókör kialakulását, fejleszti a világképet, alakítja mind a társadalmi, mind az egyén tudatát, érzelemvilágát. Erre pedig, azt hiszem, szükség van. Dunaszerdahelyen valami felparázslott. A fiatalok önként és lókedvvel, egy pillanatig sem önző érdekből művelődési napokat rendeztek. Megemlíteném itt Hodossy Gyula és Kendi Mária nevét, akik az egésznek a fő értelmi szerzői és szervezői voltak. — Akiket hívtunk, sokan nem jöttek el — mondták. Néhány csoport és magánszemély mégis megérkezett, és bár nem ment minden zökkenőmentesen (ez egy első rendezvényen nem is mehet), kitűnő hangulatban bonyolították le az egészet. Hiszen ők tudják és érzik igazán, hogy ez a munka azt formálja leginkább, akt végzi. Sok szó esett az ilyen találkozók szükségességéről, mivel irodalmi színpadaink számára kevés a fellépési lehetőség. A magam és a dunaszerdahelyi művelődési napok rendezői nevében megkérnék minden vállalkozó kedvű fiatalt, kezdeményezzetek hasonló rendezvényeket. Ne feledjétek, a művészettel önmagatokat formáljátok a legjobban! öllős Lásiló FELPARÁZSLOTT VALAMI A gyermekeknek — de nemcsak nekik — rendezték meg Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) a nemzetközi gyermekév jegyében Síppal-dobbal, nádi hegedűvel címmel az irodalmi színpadi napokat. Két mesejátékot mutattak be, s ezenkívül volt sok tánc, ének és különféle játékok, amelyekben a gyerekek egész hada részt vett. Az első meglepetés pénteken délután érte a város lakosait, amikor az utcákon látványos, zenés, dobveréssel és kiáltásokkal tarkított kö- zönségtoborzó felvonulás kezdődött. A menet végül az új kultúrház előtt kötött ki, és Itt láthatta a közönség a Sárkányölő Jankó című mesejátékot, Varga Imre művének színpadi átdolgozását, a JAIK Zsebszínpadának előadásában. A mesejáték befejeztével az egész társaság el- buszozott Vásárútra (Trhové Mljto). Itt megismétlődött a toborzókörút, amely során meghívták at egész falut az esti előadásra. A galántal Vág - Irodalmi Színpad feszült légkörben kezdte az e- lőadást a nézőtérről felhallatszó állandó nevet- gélés, zajongás miatt. A „Képek“ című többizö- rösen díjnyertes műsoruk azonban annyira megnyerte a közönséget, hogy a legzajosabbak ts halkabbá váltak. A nézők látták a színpadon forgó kereket, amelyet nyögő, kínlódó arc nélküli emberek forgattak, nem is tudatosítva, hogy már a kerék forgatja, hajszolja őket. A színészek egyetlen szót sem szóltak, csak a mindig változó, i- dönként velőt rázó zene szólt, az előadást néhány másodpercnyi néma szünet, majd dörgő taps követte. Hasonló hangulat uralkodott az ezt követő verses összeállításon is. Minden szavalatot és dalt tpps követett. Rövid szünet következett, majd a Kis Kolozs és Nagy Kolozs című mesejáték következett, amely népies humorával pihentetőül is szolgált. Ezt kővetően a Szőttes népi táncegyüttes néhány tagja „táncházat“ csinált, amelybe a jelenlévők többsége vidáman bekapcsolódott. Az előadás után Kovács Szilveszter, a Vág Irodalmi Színpad tagja a következőket mondta: — Az elején nagyon feldühített bennünket az állandó zajongás, és csak azért is meg akartuk mutatni, hogy tudunk mi itt valamtt adni még a- zoknak ts, akik eddig a kocsmát ennél többre becsülték. A másnapi műsorok színhelye kivétel nélkül Du- naszerdahely volt. A „vágások“ délután is bemutatták a Kis Kolozs és Nagy Nagy Kolozs című mesejátékot a többségében gyermekközönség nagy örömére, este pedig a Zsebszínpad megismételte a Sárkányölö Jankó című feldolgozást. Ezt követÖRÖMtMP nénikék éppen olyan jől szórakoztak, mint a csinos fiatal lányok. — Örvendetes jelenség, hogy ara- táfinnepségünkre egyre több fiatal jön el nemcsak a környékbeli falvakból, hanem a Dana túlsó partjáról ts. Ez is műsorunk színvonalát Igazolja — büszkélkedtek a rendezők. — Hogy miért jövünk el Ide7 A- zért, mert vidáman szórakozhatunk, a műsor valóban színvonalas, az idő gyönyörű, a közlekedés és minden mis Is jő, miért M jönnénk! JÍvért Is Itt leszünk — fogadkoztak a jól szórakozó lányok. Az oroszvéri park fsától kftrnys- zetében felállított szabadtári színpad előtt szorgoskodott egyik kávéié képzőművészünk Is, Greiner SstblUs festőművész. — Hs tehstem, mlndsn srstóün nsptégrs slmegyek. A ni train la Ml vollem, sajnos kavsset rajzolhattam ds majd Itt kipótolom — mondta, miközben villámgyors vonásokkal vázolta fel a táncegyüttes egy-egy jelenetét. — Kedvelem ni ilyen mánkét, a kenyér ünnepén kötetlenebbül mozognak a táncosok Íz, ágy látásik, e nézők Jő hangulata felodja ókat. Ladtslav Martinék alvtérs, Bratislava polgármestere ünnepi beszédében kihangsúlyozta, hogy a mai*, gazdasági dolgozóknak ts a lehető legkedvezőbb teltételeket teremtenek a sikerei munkához, a szövetkezetek dolgozói pedig élnek Is a lehetőségekkel. jő munkáinkkal ók Is hómé. lérnlnak ahhoz, hogy minél bőségesebben jusson asztalunkra as éj iá- nyár, bár as Időjárás as Idén nem kedvezett nekik, sőt nagyon Is bét. réltatta őket. Pedig a szövetkezetek fennállásának harmincadik évfordn- léját a szövetkezeti tagok rekordterméssel sserették volna megünnepelni. Nem rajtuk műlott, bogy sit I- gyskezetük ellenére asm sikerült megvalósítaniuk. — A körülményekhez viszonyítva országos viszonylatban fgy is Igán jé az eredményük — nyilvánította ki elismerését a polgármester. Az új búzából készült lisztből a kenyér már megszegésre vár. Az •- ratúUnnapség kapcsán befejezésképpen azonban még valami idekívánkozik: az Idén nehezebben kitermelt búzából sütött kenyeret becsüljük meg jobban! Az általános jólétben az előző esztendőkben egy kissé csökkent a kenyér becsülete, amiről kellőképpen tanúskodnak a kakákba dobott kenyérmaradékok, sőt égést kenyerek is. — os. Foto: MÉSZÁROS
