Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-04 / 36. szám

2

TEVÉKENYSÉGÜNK

Komáromi (Komárno) Vnb mellett működő polgári ügyek testületé a hagyományos rendezvények mellett az üzemek és a különböző társadalmi szervek bevonásával nagy jigyelmet szentel a polgári szertartásoknak is. így a járási katonai parancsnoksággal az idén először rendeztük meg a 60. életévüket betöltő tartalékosok ünnepélyes kiiktatását a Csehszlovák néphadseregből. Az ünnepségen több mint háromszázan vettek részt az egész járásból. A hét legaktívabb komáromi volt tartalékos katonának, Gyűrűst Imrének, Jozef Kormannak, Augustin Le- hotskjjnak, Jakubík Ábelnek. Kiss Lajosnak, Jozef Kálóinak és Mészáros Jánosnak ebből az alkalomból átadtuk a városi nemzeti bizottság elismerő oklevelét és tárgyi ajándékait.

Ez év júniusában először rendeztük meg a legjobb érettségiző diákok és szakmunkástanulók városi találkozóját. A bensőséges ünnepélyen 200 végzős, közöttük a hajógyárban tanuló vtetnamt jlatalok találkoztak a párt- és állami szervek, illetve a tömegszervezetek képviselőivel.

A színvonalas kultúrműsoron sikeresen szerepeltek a Népi Művészeti

Iskola énekesei és szólistái. Különösen Dobi Ákos aratott nagy sikert az előadott népdalokkal. A résztvevők erre az alkalomra készült, ízlésesen kivitelezett kétnyelvű emléklapot és tárgyi jutalmakat kaptak, s bejegyezték nevüket a város emlékkönyvébe. Kondé Gabriella, a végzős diákok nevében fogadalmat tett, hogy a lövőben is becsületesen helytállnak, bárhová is kerüljenek, öregbítik majd a város jó hírnevét. Ennek a. kezdeményezésnek nagy volt a visszhangja.

További rendezvényünk volt a jubiláns nyugdíjasok köszöntése havonta a nyugdíjasklubban. Ezt a rendezvényt a nö'szövetség tagjai is pártfogolták.

A pionírok nyilvános ünnepélyes fogadalomtételének is már gazdag hagyományai vannak városunkban. Jövőre a Mártírok emlékművénél tartjuk meg a szikrák ünnepélyes avatását. Erre az alkalomra új emléklapokat állítunk össze.

Ezzel a fontos tevékenységünkkel, az újabb és újabb színvonalas rendezvényekkel ts hozzájárulunk polgáraink szocialista neveléséhez.

Bende István, a Komárnól Vnb elnöke

A SZISZ-tagok kultúrműsorral szórakoztatják a közönséget.

Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára beszédet mond.

ziil ballhattuk Gyurcsík Józsefet, Vízi Sándort, Plavy Dezsőt és az egykori somorjai és nagymegyeri járások funkcionáriusait, Bohus Zoltánt és Gerhardt Imrét is. A járás ifjúsági mozgalmából indult el Magyarics Vince is, a járási pártbizottság vezető titkára, aki beszámolójában a leglényegesebb kérdésre hívta fel a figyelmet, arra, hogy a fő cél az ifjúságot szocialista meggyőződéshez, közösségi elkötelezettséghez segíteni, értelmi és érzelmi integrációval, személyiségformálással, fejlesztéssel. Célunk, hogy fiataljaink jól igazodjanak el a világ tudományos-politikai, gazdasági életében, hogy váljanak közéleti emberré, aki véleményt formál, érvel, meggyőz és közösségi relációkban gondolkodik, cselekszik. Fel kell figyel, nfink arra is, mondotta a vezető titkár, hogy kis teret adunk az ifjúság tényleges önállóságának. Bátrabban kell megbízni fiatalokat önálló feladatok megoldásával, bátrabban kell őket vezető posztokra állítani.

S. Gy.

NEMZEDÉKEK

TALÁLKOZÓJA

Nemzedékek találkozójának is nevezhetnénk I..........................

.., .___ ...__;__...__ ' *,

a

zt a rendezvényt, amelyet a SZISZ dvnaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási bizottsága rend«-Alexander Mllly, a Csehszlovák Rádió Igazgatóhelyettese, zett augusztus 25-én a jahodnái Álba Regiában.Fehér Gábor, Horváth Márta és Hanák László.

Az ifjúsági mozgalom mai és múltbeli aktív résztvevői cserélhették ki a tapasztalataikat: az idősebbek felelevenítve a múltat, a maiak elemezve a jelent és latólgatva az elkövetkező időszak feladatait. Térben a Csallóközre összpontosítva, időben pedig egy fél század küzdelmeiről, gondjairól és örömeiről hallhattunk az összejövetelen. Fél évszázad nem túlzás, mert Fehér Gábor elvtárs éppen ötven évvel ezelőtt kezdett tevékenyen dolgozni a kommunista ifjúsági mozgalomban, míg a mellette ülő Horváth Márta és Hanák László a SZISZ jb elnöke, már az előttünk állő nyolcvanas évek fiataljaival foglalkoznak.

fis e két pólus között véleményeket, nézeteket hallhattunk mindazoktól, akik képletesen mondva a ..váltóban“, a negyvenes évek végén, az ötvenes, hatvanas vagy a hetvenes években a maguk pályáján nem is a síkfutásban, hanem inkább az akadályok felett is a legjobb eredményekkel igye- A résztvevők egy csoportja.

keztek bizonyítani. Az egykori járási elnökök kö- Fogas Ferenc felvételei

Tavaly a magyarországi IM (Ifjúsági Magazin) utolsó decemberi számában a „Kedves IM“ rovatban böngészve a sok érdekes kérés (között, a negyedik oldalon egy csehszlovákiai kis magyarlakta falu SZISZ- alapszervezetének levelét olvastam. Szfics Gitta, a szervezet fiatal elnöke egyebek között ezt írta: „Szeretnénk felvenni a kapcsolatot magyarországi KISZ-szervezettel. Falunkban az idén alakult újjá az ifjúsági szervezet és nagyon aktívan működik. Több alkalommal Irodalmi összeállításokat, táncestéket rendezünk, van ifjúsági klubunk is."

Elhatároztam, hogy felkeresem Gittát. Két oka is volt dön. lésemnek: Valójában Ilyen aktív ez a szervezet? A falusi SZISZ-alapszervezetek életéből mindig az a mozzanat ragadott meg, hogy mennyire gyakori e- zen szervezetek átalakulása. Az idősebb vezetőségi tagokat Időnként fiatalabbak váltják fel, akik a középiskolákból kerültek ki, és az Iskolai tapasztalatokkal szeretnék aktivizálni, reformálni a szervezet tevékenységét. Olyan fiatalok ők, akik tettekre vágynak, akik tele vannak erővel, tenníakarással. Ilyen fiatal a madarl (Modra- ny) SZISZ-alapszervezet elnöke is.

— Első kérdésem az IM-ben megjeleni leveletekhez kapcsolódik. Mi adta az ötletet, hogy kapcsolatot , vegyetek fel egy baráti KISZ-szervezettel? Hogyan sikerült a kapcsolatfelvétel?

— Az egyik vezetőségi ösz- szejövetelen elmondtam, hogy mi a középiskolában kapcsolatot tartottunk fenn egy középiskolai SZISZ-a lapszervezettel Több versenyen. vetélkedőn mértük össze tudásunkat, kicseréltük tapasztalatainkat, meg személyes barátságok kötésére is volt lehetőség. Így közös döntés alapján született meg az ötlet, hogy minél jobban meg. ismerkedhessünk. beiekintést nyerhessünk a magyar fiatalok közösségi munkájába. Mindaz,

amit újságokból róluk megtudhatunk, kevés ahhoz, hogy valódi szervezési meg egyéb problémáikat, örömeiket megismerjük. És, hogy miért éppen a KISZ-re gondoltunk? Ök élnek hozzánk a legközelebb, közös a nyelvünk, és Magyarországot mindannyian elég jól ismerjük.

Megfogalmaztuk hát a levelet, és mivel az IM-nek közvetítő rovata is van, elküldtük. Közben új javaslat is elhangzott. Tudniillik falunkból, Madárról sok embernek van odaát távoli rokona, ismerőse, konkrétan Isztlmér községben Aránylag gyakran felkeresnek bennünket, vagy tőlünk utaznak hozzájuk. Am a levél ekkor már útban volt a szerkesztőségbe, és mire megjelent, mi már megkötöttük a barátságot az isztimérl KISZ-alapszervezettel, és még hetvennyolc télén megtörtént az első találkozás.

Első benyomásunk az volt, hogy van különbség a mi és az ő munkájuk között. Kissé másként viszonyulnak a dolgokhoz, de céljaik, munkájuk lényege ugyanaz, mint a mienk.

— Az átalakulást is említitek abban a levélben. Hogyan is álltok ezzel?

— Lényegében ml már régebben e felállításban — ha szabad így mondanom — dolgozunk, csak nem voltunk hivatalosan elismerve. Terveinket elmondtuk a hivatalos vezetőségi tagoknak, azok vagy jóváhagyták vagy nem, de általában ránk bízták a dolgokat. A régi vezetőség tagjai között sokan voltak olyanok, akiknek

már családjuk volt, akik szabadidejük nagy részét Is családi körben töltötték, és csak nagyritkán néztek be hozzánk. Az új csapatban, szervezetben

16-22 év között mozog a tagok életkora. Az új vezetőségnek tizenhárom tagja van, többnyire középiskolások vagy középiskolát végzett fiatalok.

— Szóval változás következménye, hogy aktivizálódott a szervezet? '

— Igen. De természetesen nagyon közrejátszik az akciók megszervezése és a tagok érdeklődése. Fölöslegesnek tartunk olyasmit szervezni, ahová könyörögni kell a fiataloknak, hogy jöjjenek, vagy a székekhez kell őket kötözni, az ajtót kulcsra zárni, hogy meg ne szökjenek. Tehát szem előtt kell tartani, hogy saját részünkre szervezünk. Hogy erezhessük ml, szervezők: amit teszünk, arra szükség van, azt igénylik, ja, és nem utolsó sorban a munkának szabadnak, a hangulatnak egy kissé kötetlennek kell lennie, nem úgy mint az iskolában egy matek- vagy fizikaórán. Hogy minden fiatal kivétel nélkül érezhesse, rá Is szükség van, az ő problémáját, az ő javaslatát is meghallgatják, mert csak így lehet eredményeket felmutatni.

— Sokat beszéltünk a barátságról, az újjáalakulásról, de nem szóltunk a szervezet munkájáról.

— Magát az évi tervet négy fő pontba foglaltuk össze. Az első pontba soroltuk be a politikai-nevelő munkát. Előadásokat szervezünk. „A fiatalok és a CSKP“ címmel. Meg kell Ismertetni fiataljainkat ezzel a problémával, hiszen a SZISZ- munka valamiféle előkészület

a jövőbeli pártmunkára. A második és a harmadik pontba soroltuk be a szervezeti tevékenységet, valamint az aktivitás és a munkakezdeményezés fejlesztését. És végül a negyedik pontként a szabadidő hasznos kihasználását tüntettük fel. Ezen a területen igyekszünk eredményeket felmutatni.

— És hogy, miként?

— Talán akkor hadd kezdjem a kulturális munkával, mert azt hiszem az a legszínesebb. Két kulturális felelősünk van: Öllé Vince és Tóth Béla. Nagyon örülünk, hogy sikerült létrehoznunk egy Irodalmi színpadot, azért is, mert tapasztalatból is tudom, hogy ez a kérdés a legnehezebb a falusi szervezetek életében, ehhez hozzáértő, verskedvelő, kitartó fiatalok kellenek, jómagam vezetem ezt az irodalmi színpadot, de sok kitartást, türelmet, odaadást igényel. Irodalmi színpadunkon kívül szorgalmasan tevékenykedik a népi. és moderntánc-csoportunk. Azt hiszem szintén a kulturális munkához számíthatjuk a történelmi előadásokat. Ezen a téren szintén szerencsés helyzetben vagyunk, mert ha megkérem a kollégákat, nagyon szívesen kijönnek közénk falura. Legutóbb

például a keltákról hallgathattunk meg egy nagyon érdekes és színes előadást. Múzeumlátogatást Is szerveztünk már. Megemlíteném még — bár azt hiszem ez minden szervezetnél így van — hogy minden polgári esküvőre, névadóra mi ls elmegyünk egy-egy verssel köszöntem az ünnepeiteket.

Aztán Gitta egy régi hagyományról is beszélt, amit ők — mint eddig minden generáció — ápolnak. Ez az úgynevezett szüreti felvonulás. A régi elöljárók

jelmezébe öltözött fiatalok négylovas hintóval hajtanak végig a falun, és akik nem kerülnek fel a hintóra, népvisletbe öltözve táncolnak végig az úton. Ezzel nyitják meg a szüreti táncmulatságot.

— Ismerek néhány falusi szervezetet, ahol arra panaszkodnak, hogy elég nehéz megszervezni a társadalmi munkát, nem is azért, mert esetleg lusták volnának a tagok, hanem azért, mert nem tudják kellőképpen összhangba hozni az időpontokat. Jobbára csak a hétvégeken szervezhettek, és ilyenkor falun elég sok munka akad otthon is, a szőlőben vagy a ház körül. Hogy álltok ti a társadalmi munkával?

— Idei kötelezettségünk kétszáz társadalmi munkaóra és ezen felül Időnktől mérten Igyekszünk majd segíteni a művelődési ház körüli teendőkben. Általában a helyi szövetkezetben dolgozunk. Igyekszünk jóval a társadalmi munka időpontja előtt bejelenteni, mikorra szervezzük meg az akciót, így csaknem teljes létszámban jelennek meg a tagok. Ezenkívül a faluszépltési akciókból is kivesszük részünket. A művelődési otthon építésében szívesen részt veszünk, mert e létesítményt magunkénak érezzük.

— Hogy álltok e klubhelyiséggel?

— Klubhelyiségünk van is, meg nincs is.

— ?

— Ugyanis a művelődési házban kaptunk helyiséget, elég nagy, sőt nagyobb is mint kellene. Egy kis és jól, saját ízlésünk, elképzelésünk szerint be. rendezett klubnak jobban tudnánk örülni, de hát örülni kell annak Is, ami van. Ezzel elárultam, hogy szeretnénk kissé átalakítani. Igaz, hogy más szervezetek is Itt tartják gyűléseiket, de naponta hat órától, •no meg szombaton és vasárnap a mienk. Lemezjátszónk, ’magnónk van, tehát megvan a lehetőség a szórakozásra.

— Egy iskolai szervezet vezetőségének munkája nyilván könnyebb, mint a tietek?

— Igen, ez így van. Attól szép a falusi szervezet munkája, hogy a problémák megoldása nagyobb erőfeszítést követel. Nem kell panaszkodnom, nálunk a szervezéssel nincs baj. Vagy mindannyian elfogadjuk a javaslatokat, és.akkor ha törik, ha szakad megvalósítjuk, vagy nem fogadjuk el, mert többen vannak ellene, mint mel. lette. Na persze teljes tökéletesség nincsen, még nem találták fel a mindig kék eget, előfordul, hogy nem mindenki tud részt venni egy-egy akcióban, de ezek száma elenyészően kicsi. A többség mindig ott van, és a legfontosabb, hogy figyelmesek és érdekli őket ami van, nem csupán kötelességből jönnek.

— Kitől várhattok segítséget?

— A szövetkezet vezetőségéhez, a hnb-elnökhöz egyaránt fordulhatunk segítségért, azon kívül a művelődési ház vezetője is segíti munkánkat tanácsaival.

Tallósi Béla

1