Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-20 / 8. szám
rmm Sportvilág Kevesen tudják, hogy Sepp Maier, az NSZK-válogatott és a Bayern München 35 esztendős kapusa — akit mellesleg hazájában tavaly immár harmadszor megválasztottak az év legjobb labdarúgójának — eredetileg csatárként indult. Szeretett gólokat lőni, de a szakértők a kapuba helyezték és ott is ragadt örök Időkre. Azóta is kiválóan végzi jeladatát, de nyilatkozatából ítélve elégedetlen a sorsával. — Még a legszebb védések után sem vagyok őszintén boldog — jelentette ki. — A mérkőzés végén mindig csak azt számolják, hogy hány gólt lőtt a csapat, az nem is annyira érdekes, hogy hány gólveszélyes lövést hárított a kapus. Nem az irigység beszél belőlem, de való igaz, hogy például Müller teljesítményét becsüli igazán a közönség, ö a „nemzet bombázója" jelzőt kapta, bennünket kapusokat legfeljebb „macskáknak“, jobbik esetben „tigrisnek" vagy „párducnak" neveznek. A kapussal szemben kevés a megértés. Az emberek nem tudják megérteni, hogy egy nehéz mérkőzés kilencven percén át szinte lehetetlen hibátlanul védeni. Az ember elcsíp két-há- rom veszélyes lövést, kap érte némi tapsot, de -ha netán elkövet egy végzetes hibát, 6 válik bűnbakká. A csatár kihagyhatja a legkecsegtetőbb helyzeteket is, de ha mégis belövi a fontos, talán győztes gólt, mindent megbocsátanak neki, és ő lesz a nap hőse. Hát igazság ez? Köztudott még róla, hogy szenvedélyesen szeret teniszezni és nagy tréjacsináló, kitűnő humorérzékkel megáldott labdarúgó, Adottságát különösen akkor csillogtatja, amikor egy- •egy nehéz és rosszul sikerült mérkőzés után ő is, játékostársai is feszült idegállapotban vannak. Amikor a közelmúltban a Fortuna Düsseldorftól hét gólt kapott és csatártársai mindössze eggyel válaszoltak, a következőket mondta: — Teniszben az egész düsseldorfi csapatot megverem. ooo Az Angol labdarúgó Szövetség statisztikája szerint az elmúlt öt évben nem kevesebb, mint 88 angol klub mondott búcsút edzőjének. Csupán a múlt év utolsó öt hónapjában 18 menedzsernek tették ki a szűrét. Jelenleg 46 élvonalbeli munkanélküli edzőt tartanak nyilván. Igaz, hogy Albionban a munkanélküliség nem szenzáció, inkább hétköznapi dolog, de már a fociban is... ? 000 Az emberi csacsiság nem ismer határt. Az NSZK-ban új sportágat „találtak jel" — a víz alatti rögbit. A játékosok szerelése: légzöberendezés és uszony. Az egész játék a víz alatt folyik, a játékvezetők is d víz alatt Irányítják a mérkőzést. A szabályokról nem érkezett hír és arról sem, hogy a közönség honnan szemléli a játékot. Vagy menjenek ők is a víz alá? (palágyij A z elmúlt száz év alatt rendkívül nagyot változtak az életkörülményeink. A tudósok például kimutatták, hogy 1850-ben a vilás gon összesen termelt energia több mint 94 százalékát emberi vagy állati izmok munkája hozta létre. Százhúsz évvel később, 1970-ben már az emberi és állati Izommunka részvétele az energiatermelésben 1 százalékra, azóta pedig csak= nem egy százalék alá csökkent. Ezzel szemben az ember biológiai alapja ugyanaz maradt. Az életmódban beállt változás következtében a ma embere, főként a városban élő, elveszítette természetes egyensúlyát. Élete egy zárt körben mozog: otthon, munka, otthon, televízió, bőséges táplálkozás. Ez a körforgás alvással ér vé= get, hogy azután másnap minden elölről kezdődjön. Ember- milliók élnek így egész éven át, s szinte nem is tudnak az évszázadokról, növényzetről, a tiszta levegőről, vagy ha igen, csak rövid időre:, az évi szabadság idején. A norvégok példája Szerencsére az ember felismerte a veszélyt, rájött arra, hogy meg kell találnia a bűvös körből a kiutat, amely visszaviszi a természethez, hogy a városi környezetben is megőrizze egészségét: Jó fizikai és szellemi erőnléte legyen. Néhány évvel ezelőtt a norvégok olyan határozatot hoztak, hogy megszervezik a sport mindenki számára elnevezésű akciót. A sport harmadik dimenziójának nevezték ezt, a- melynek lényege sportolási lehetőséget nyújtani azok számára, akik nem sportolnak, vagyis a felnőtt embereknek. — Olyan sportot kell találFUSSUNKÉGŐNKÉRT ni — monták a norvégok —, amelyet mindenki mindennaposnak, élete szükséges részének tekint. S megszületett a TRIM. (A szót a tengerhajózás terminológiájából kölcsönözték. A ha= jőormány olyan elosztását Jelenti, ami biztosítja a zavartalan hajózást a tengereken és óceánokon. Ebben az esetben tehát átvitt, értelme van.) A TRIM-akcié nem alapit klubokat, semmiféle áldozatot nem kíván az embertől, egyszerűen az egészség ápolására, az e- rőnlét fokozására, a kor em= herének az elkorcsosodás, a tespedés útjáról való eltérítését szolgálja. A TRIM-pályák ideális, a városhoz közeli kirándulóhelyeken létesültek, ahol úgy haladnak, ahogyan azt a terepi viszonyok engedik. Ajánlatos természetes anyagból (fa, kő) különféle akadályokat elhe= lyezni. Fussunk megint Számtalan érdekes rajz, jelszó, karikatúra, jelvény és reklám népszerűsíti Európa- -szerte a TRIM-et. Egyik leghasznosabb jelszava: Fussunk meginti Vagyis, ha valamikor futottunk, ha már megfeled= keztünk erről, ha nem is vagyunk már fiatalok, próbáljunk meg újból futni. Nem 1- dőre, nem az elsőbbségért, hanem az egészségünkért. A kocogó professzor.. , Dr. Ernst von Aaken német orvoskutatő 69 éves, de legalább 15 évvel fiatalabbnak lát= szik. Munkabírása szinte csodálatos, munkanapja 18 érából áll. Azt mondja, mindezt a futásnak köszönheti. Ügy is nevezik: a kocogó professzor. Minden este felhúzza melegítő- jét, és egy erdei TRIM-pályán legalább 10 kilométert fut, a= kár esik, akár fúj a szél. S teszi ezt majd ötven éve. — Nem kell mindenáron futni, lehet kerékpározni, gyorsabb ütemben sétálni, gyalogolni vagy akár úszni is. A fő, hogy mindennap mozogjunk — mondja a kocogó professzor. . j «elmélete. 5. Aaken azt állítja: a testi mozgás, de mindenekelőtt a kitartó futás a legjobb védekező eszköz az öregedés, a kövérség és a szívinfarktus el« len, hanem az emberiség első számú ellenségével, a rákkal szemben is. Elméletét Otto H. Warburg (1883-1970) Nobel- -díjas (1931) német profesz- szornak a felismerésére alapozza. A szervezet egészséges sejtjei anyagcseréjüket a vércukor elégetésével végzik. Ha valamit el akarunk égetni, ahhoz oxigén kell. Oxigént a tüdőn át lélegezzük be. Ezt aztán a vér a szervezet sejtjeibe szállítja, ahol lehetővé teszi az elégetést. Warburg elmélete szerint előfordul, hogy a test 60 billió sejtjének valamelyike elégtelen oxigénellátást kap. Ilyen esetben a sejt az anyagcserét nem elégetés, hanem erjedés útján hajtja végre. Ez az oka a rákdaganat keletkezésének. Sok ember meghal egy olyan anyag — az oxigén — hiánya miatt, amely a természetben bőségesen van. Civilizált világunkban számos oka lehet, hogy az egyes testsejteknek hiányos az oxigénellátása. A belélegzett levegő tele van szennyel, korommal, ezek megzavarják a komplikált légzésláncolatot, s akadályozzák a sejtekben az a- anygcserét. Számos élelmiszerben festékanyagok, konzerváló anyagok vagy . rovarirtó mérgek találhatók, amelyek ugyancsak kibillentik egyensúlyából a sejtek lélegzését. Akadnak vírusok is, amelyek ártanak a sejteknek. Veszély fenyeget bennünket azért is, mert túl keveset mozgunk, ezért nem elégséges a szervezet vér- ás oxigénellátása. Testünk sejtjeinek jobb oxigénellátása végett csak egyet tehetünk: fussunk! ... és tízparancsolata A kocogó professzor tudornál nyos megalapozottsággal készült statisztikai adatokkal támasztja alá a fenti elméletét. Hatszáz idős, rendszeresen futó ember adatait elemezve kitűnt — bár a 40 éven felüliek 20 százaléka rákban hal meg —, hogy közülük öt esztendő alatt egyetlenegy sem halt meg rákban, és szívinfarktus sem fordult elő. Kidolgozta a kocogőelméleteí is, amely így fest: + Naponta kocogjunk legalább 5000 métert, salakon, mes zőn, de legjobb erdőben, ahol tüdőnk mintegy ötvenszeres mennyiséget vesz fel a jó levegőből, s szinte oxigénzuhany alatt állunk. Ily módon nemcsak izmaink, hanem egész agyberendezésünk bőséges oxigénhez jut. + Lassan kocogjunk. Az a helyes tempó, amikor menet közben fáradtság; nélkül cseveghetünk, és nem kell levegő után kapkodnunk. + Iktassunk kocogásunkba menetszünetet a felfrissüléshez. + Nem kell okvetlenül kos cognunk. Sétálhatunk .gyorsabban, hegyeket mászhatunk, síelhetünk, kerékpározhatunk, korcsolyázhatunk, teniszezhetünk és úszhatunk. Á . fő az, .hogy kitartóan mozogjunk, és mindig olyan tempóban, hogy közben megizzadjunk. Az izza- dás igen fontos. Kiválasztódik a fölösleges víz és salakanyag, megemelkedik a .test. hőmérséklete. Ez a túlhevítés is a rák elleni megelőzéshez tartozik — állítja Aaken profesz= szór. javasolja ugyanakkor, hogy minden futást forró fürdővel fejezzünk be, 42 C-fok körüli vízben. Alighanem mindenki követhetné receptjét. Nem is kerülne pénzbe, és naponta mindössze alig egy órát igényel. Szabó József Lapunk most induló „Mozogj az egészségedért“ sorozatában is azzal akarunk foglalkozni, hogy mit tettek és mit nem tettek meg vidékenként a rendszeres testedzés érdekében. Hálásak lennénk, ha olvasóink is hozzászólnának a kérdéshez. gj ffozog’f az egészségedért CTJ Beszélgetés Homola József mérnökkel, a CSTSZ komárnői JB elnökével Használjuk ki a lehetőségeket + A tömegsportok fellendítése, azok feltételeinek biztosítása a CSTSZ V. kongresszusa határozatainak értelmében a jelen és a közeljövő legfontosabb — azt is mondhatnánk — kiemelt feladatai közé tartozik. Járásukban milyen intézkedéseket tettek ennek érdekében? — Járási bizottságunk több intézkedést hozott a sport és testnevelés fellendítése érdekében. A legjelentősebbek közé sorolnám azt, hogy járásunkban minden ötszáz lakosúnál nagyobb faluban megalapít tottuk a testnevelési egyesületeket. Azonkívül ezerkilencszáznyolcvanig minden egyes testnevelési egyesület mellett meg akarjuk alapítani az alapozó és üdülési sportok szakbizottságait, vagy a turisztikai köröket. Az utóbbinak már van némi hagyománya,, de csak a nagyobb falvakban és a járás városaiban, úgyhogy e téren is még sok tartalékkal rendelkezünk. A tömegsportok fellendítésére irányuló intézkedések kidolgozásakor tudatosítottuk, hogy a testnevelési szövetség egymagában nem érheti el a kívánt eredményt, ezért szoros együttműködésre törekszünk a Honvédelmi Szövetséggel és a SZISZ-szel. + Milyen anyagi bázissal rendelkeznek mind« ezek eléréséhez? — Természetesen mint mindenhez, a sportoláshoz, testneveléshez is meg kell teremteni az a- nyagi feltételeket. Ezerkilencszázhetventől számítva e téren is sokat fejlődött járásunk. Több kézilabda, röplabda és futballpályával gyarapodtunk. Ezek a kevésbé igényes létesítmények közé tartoznak, de ezen kívül Kolárovőn, Hurbano- vőn és Komárnóban magasabb követelményeknek is megfelelő T—12-es, illetve T—18-as típusú speciális tornatermek építését is megkezdtük. A sportolási lehetőségek fejlesztésében nagyon sokat jelentett a komárnői sportcsarnok felépítése. Ami az anyagi támogatás elosztását illeti, azo« kát az egyesületeket támogatjuk elsősorban, a- melyekben megteremtették a tömegsportok és a turizmus alapfeltételeit. A kiemelt sportok támogatására járásunkban létrehoztuk az ifjúsági edző központot és az iskolák mellett is — persze nem mindegyik mellett — üzemeltetünk jól felszerelt sportlétesítményéket. Ezekben a fiatalok nevelését szakképzett, hivatásos edzők irányítják. + Említette a tornatermeket. Elegendőnek tartja ezeket a jelenlegi követelmények kielégítéséhez? — Ami a tornatermek számát Illeti, elégedettek lehetünk. Jé szervezés mellett már biztosítani tudnánk a fiatalok testnevelését a téli hónapokban is. Itt elsősorban az Iskolák tornatermeire gondolok és a falusi kultúrházakra, amelyek bizonyos mértékben szintén alkalmasak lennének ilyen irányú tevékenységre is. Sajnos azt kell mondanom, hogy ma még nem mindenhol élnek az adott lehetőségekkel. Az iskolák igazgatóitól ás a helyi nemzeti bizottságok vezetőitől is az eddiginél sokkal nagyobb segítséget és megértést, várunk. + A komárnői járás eléggé gazdag vizekben, sót termálforrások is vannak a járás területén. Ennek ellenére az úszásoktatásban és a vízispor- tokban sok tennivaló vár még az illetékesekre. — Az úszásoktatást egyelőre csak a nyári hónapokban tudjuk biztosítani. Télen Magyarországra és Nővé Zámkyba járunk, ahol vannak fedett uszodák, amivel ml még nem rendelkezünk. Ennek hiányát legjobban az aktív sportolóink és a vízilabdázóink érzik meg, akiknek télen jóformán semmi lehetőségük sincs a rendszeres edzésekre. Az úszásoktatásban nagyon sok segítséget kaptunk a JNB iskolaügyi szakosztályától, amely a nyári hónapokban ezerháromszáz fiatal úszásoktatását biztosította. Persze távolról sem lehetünk megelégedve az elért, eredményekkel, mert járásunkban még mindig nagyon sok az olyan fiatal, aki még az úszás alapjait sem sajátította el. A legszomorúbb az, hogy még a sorköteles fiataljaink között is nagyon sokan vannak olyanok, akik nem tudnak úszni. Az egyedüli megoldás a tervezett fedett uszodák mielőbbi felépítése lenne, de sokat segíthetnének az óvodák tervezői is,. hiszen a környező országokban tnár hagyományosan kisebb medencéket építenek a legkisebbek számára, tudvalévőén az úszásoktatást egészen fiatal korban kell elkezdeni. 6 És milyenek a lehetőségeik a téli sportok terén? — Sajnos e tekintetben sincs mivel dicsekednünk. Műjégpályáink nincsenek, s leszámítva az idei telet, természetes jégpályák létesítésére sem volt sok lehetőségünk, pedig éppen a korcsolyázás az a téli sport, amely legjobban vonzza a tömegeket. A jövőben e téren is előrehaladunk egy lépéssel, amit az ógyaüai és a komáromi műjégpálya felépítése jelentené majd. A sízés terén is csak annyival jobb a helyzet, hogy az iskolák és a mezőgazdasági üzemek rendszeresen sftanfolyamokat szerveznek diákjaik, illetve tagságuk számára. Eddig még nem szóltunk as edzők, oktatók szerepéről. — Nélkülük elképzelhetetlen lenne a tömegsportok és az élsportok terén bárminemű eredményt is elérni. A sportmozgalom nagyon sok önfeláldozó funkcionáriust, edzőt, oktatót, szervezőt és játékvezetőt Igényel. Számbelileg elégedettek is lehetnénk a jelenlegi helyzettel, de a szakképesítés szintjével már nem. Ezért rendszeresen iskolázzuk szakembereinket. Járási bizottságunk a hármas teljesítményi kategóriáig szervez tanfolyamokat az edzők és a játékvezetők száméra, a magasabb kategóriák edzőinek és játékvezetőinek oktatását a felettes szerveink végzik, sajnos eléggé szűk lehetőségekkel. Ennek következtében éppen a felsőbb kategóriákban nincs elegendő edzőnk és játékvezetőnk. Kamocsai Imre
