Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-13 / 7. szám

G

ehszlovákla ma a világ területének 0,1 százalékát teszi ki, s benne él a világnépességnek 0,4 százaléka. Országunk 1937- ben — az utolsó békeévben — 1,3 százalékát állította elő a világ Ipari termelésének, ma pedig 1,7 százalékát. A lakosság alapján számítva ez 1937» ben a világátlagnak kétszeresét, ma pedig négyszeresét jelenti. Ez azt mutatja, hogy a szocialista fejlődés Időszakában hazánk nemcsak hogy megtartotta az ipari termelés és gazdasági fejlődés terén e- lőkelő helyét a világgazdaságban, hanem még tovább erősítette. Ezt az tette lehetővé, hogy a szocialista termelési viszonyok megnyitották a gyorsabb gazdasági előre haladás

KGST-tagországok között. Az említett időszakban előzte meg országunkat a Német Demokratikus Köztársaság e tekintetben és azóta az előkelő második helyet foglaljuk el. Noha Csehszlovákia megalakulása óta iparl-mezőgazdaságl ország, népgazdaságunkban fontos szerepet tölt be a mező- gazdaság is. Az 1 hektárra számított átlagtermés és az ál» lattenyésztés intenzitása tekintetében előkelő helyet foglal el a CSSZSZK a KGST-országok között.

Csehszlovákia a lakosság é- letszínvonalát Illetőleg is az első helyek egyikét foglalja’al a KGST-tagállamok között. Néhány alapvető élelmiszer — például a hús, vaj és cukor — egy főre jutó fogyasztása

volt népgazdaságunk fejlődésében. A Szovjetunióval folytatott kereskedelmet Illusztrálja, •hogy Csehszlovákia évente kb. 37 tonnát Importál a Szovjetunióból és csak 1,3 millió tonna súlyú árut exportál. Ez a két adat önmagában is Jellemzi a strukturális előnyöket országunk számára, amely szegény nyersanyagokban és e- nergiaforrásokban. Fejlett ipari bázisunk csaknem teljes mértékben a KGST-tagállamok, elsősorban a Szovjetunió nyersanyagforrásaira támaszkodik. Ezt bizonyítják az alapvető nyersanyagok és mezőgazdasági termékek behozatalának a- datal is. A szovjet szállítások vasérc-, kőolaj», földgáz-, gyapot-, raangánércbehozatalben szinte teljes egészében kielégítik a hazai szükségleteket, feleslegessé téve a tőkés importot. Meghatározó jelentőségű népgazdaságunk számára egyéb termék (gabona, villan mosenergia, réz, ólom, kombájnok, traktorok, személyautók stb.) behozatala is. A Szovjetunió segítségével több Jelentős Ipari létesítmény é- pült fel országunkban, például a Kelet-szlovákiai Vasmű, a bratislavai Slovnaft, a vágselyA Csehszlovák Szocialista Köztársaság

lehetőségét. A nemzeti jövedelem növekedése meggyorsult; 1948—1977 között több t mint 5,5-szeresére nőtt. Csehszlovákia magas gazdasági fejlettség gét illusztrálják az alábbiak is. 1976-ban az 1 főre jutó a- oéltermelés 985 kg volt, s ezzel a világ országainak sorrendjében hazánk a negyedik, az európai országok sorrendjében pedig a harmadik helyet foglalta el. Az 1 főre jutó nyersvastermelés 635 kg volt, ezzel a világon a nyolcadik és Európában a hatodik helyen állunk. A kénsavterme- lés 1 főre jutó 83 kg-os meny- nyisége a kilencedik, illetve a hatodik helyet biztosította. 1977-ben a foglalkoztatottak száma 7,5 millió volt. Ma az összes dolgozónak 48 százaléka nő, ez előkelő helyet jelent világviszonylatban is.

A gazdasági együttműködésnek a KGST-országokkal az egész háború utáni Időszakban döntő jelentősége volt hazánk gazdasági fejlődésének dinamikájában és struktúrájában. A felszabadulás és a hatalom átvétele után néhány esztendőre volt szükség ahhoz, hogy lé-* nyeges fordulat álljon be az ország külkereskedelmi kapcsolatában. Még az 1948-as esztendőben Is a forgalom több mint 60 százalékát a tőkésországokkal bonyolítottuk le. Lényeges fordulat a szocialista országok javára a KGST létrehozása után következett be. Csehszlovákia a KGST-be mint Iparilag fejlett ország lépett be. Az ötvenes évek második feléig az 1 főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében az első helyen állott a

a KGST-országok között Csehszlovákiában a legmagasabb. Ugyancsak az 1 főre jutó külkereskedelmi forgalom mennyi» sége tekintetében hazánk a KGST-országok között az első helyen áll. Ezen az alapon mérve a csehszlovák népgazdaság a legerősebben kapcsolódik be a szocialista nemzetközi munkamegosztásba.

A külkereskedelmi kapcsolatok fejlődése

Hazánk külkereskedelmi for» galma a világ külkereskedelmi forgalmának mintegy 1,2—1,4 százalékát teszi ki és az országok rangsorában a 14. helyet foglalja eL A CSSZSZK külkapcsolatai elsősorban a KGST-országokkal folytatott e- gyúttmükődésen alapulnak. A közösség több mint 370 mii» liós piacot jelent, ami országunknak — csakúgy mint a többi KGST-tagállamnak — nagy és megbízható gazdasági „hátteret“ biztosit. Országunk külkereskedelmi forgalma 1950—1977 között több mint 12-szeresére, de a KGST keretében több mint 15-szörösére emelkedett. Külkereskedelmi forgalmunk több mint kétharmadát a KGST-tagországokkal bonyolítjuk le. A KGST közösségen belül nyersanyaggazdagsága, tüzelőanyag», energia- és a sokoldalú technikai bázisa, valamint hatalmas felvevő- képessége miatt országunk legfontosabb partnere a Szovjetunió. A Szovjetunióval folytatott gazdasági és műszaki» -tudományos együttműködés a CSSZSZK történelmének egész háború utáni Időszakában meghatározó hatású és jelentőségű

lyei Duslo-nitrogéngyár, a humennél Chemlon, a kralupyl Kaucsukgyár, a vajányi Slovnaft és Hőerőmű és így sorol» hatnánk a többi korszerű gyárakat, amelyek a Szovjetunió- bői szállított vasérc, kőolaj, földgáz, szén, kaucsuk feldolgozását biztosítják.

Csehszlovákiának a KGST-or» szágokba irányuló kivitelében fontos helyet foglalnak el a félkészáruk és bizonyos nyersanyagok, mint a szén, a koksz és kohászati termékek. Különösen kiemelkedik országunk gépexportja, s a termelési berendezések exportjának dinamikus növekedése. 1950-ben ez az árucsoport még csak 26 százalékát tette ki az összexportnak, ma pedig a 60 százalékát. A KGST országokba forgácsoló gépeket, motoros mozdonyokat, villamoskocsikat, TATRA teherautókat, trolibuszokat, hütőkocsikat, sör» és cukorgyárakat, motorkerékpárokat, hengermű-berendezéseket, tűzhelyeket és fűtőberendezést, önműködő telefonközpontokat, személy- és teherszállító hajókat és egyéb ipari, Illetve fogyasztási cikkeket exportálunk. A KGST-országokba irányuló szállítások lehetővé teszik a nagyszériás termelést és biztosítják a világszínvonallal való lépéstartást.

Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlődésének irányelve az 1976—1980-as évek között, amelyet a CSKP XV. kongresszusa fogadott el, előírja, hogy a külkereskedelmi forgalomnak 35—37 százalékkal kell növekednie. Ugyanis népgazdaságunk dinamikus fejlődésének nélkülözhetetlen

feltétele, hogy még jobban bekapcsolódjon a nemzetiközi munkamegosztásba.

Együttműködésünk elmélyítésének új szakasza

Az 1976—1980-as éveket átfogó ötéves tervek kölcsönös koordinációja a KGST-tagországok között jelentősen hozzájárult a két- és többoldalú kap» csolatok rugalmas továbbfejlődéséhez. A KGST-országok elfogadták „A többoldalú lnteg» ráciös intézkedések egyeztetett tervét“, amely intenzíven hat az egyes tagállamok népgazdaságának kölcsönös összefonódására. Olyan integrációs Intézkedésekről van sző, mint például a hatalmas és korszerű gazdasági komplexumok együttes felépítése, a termelés specializáljanak és kooperá» dójának továbbfejlesztése, a tudomány és technika területén Jelentkező közős feladatok megoldása.

Csehszlovákia majdnem mindegyik akcióban aktívan részt vesz. Például országunk részvétele az aibesztkítermelő és -dúsító kombinát építésében a Szovjetunióban 1980-ban 7 e- zer, 1981-ben 12 ezer és 1982- -1991 között 14 ezer tonna azbeszt szállítást biztosít éven»

ként. A Vinnyica—Albertlrsa közötti 750 kV feszültségű villamos távvezeték beruházási költségeinek 10 százalékát Csehszlovákia fedezte, s ennek eredményeként népgazdaságunk ez év elejétől több villamosenergiához jut.

Köztudott a CSSZSZK részvétele az orenburgi „Szövetség“ elnevezésű gázvezeték megépítésében, amely ez évtől számítva 20 esztendőn keresztül évi 2,8 milliárd köbméter, azaz összesen 58 milliárd köbméter földgázt biztosít.

Hasonlóképpen példaszerű és érdekes Csehszlovákia részvétele a többoldalú termelési kooperációban és szakosításban: aktívan bekapcsolódik főként a konténeres szállítási rendszer műszaki berendezéseinek gyártásába. Az atomé» rőmüvl berendezések gyártása az egyeztetett terv további feladata; ennek értelmében hazánk a speclalizáctós és kooperációs megállapodások keretében kötelezettséget vállal komplett reaktortartályok, ge» nerátorok és kompresszorok gyártására a WER 440 típusú erőmüvekhez. Említhetnénk tovább a gördülőcsapágyak, a személyautók vagy szintetikus festékek és más termékek kooperációs gyártását is. A spe- cializációs és kooperációs megállapodásokba aktívan bekap» csolódnak a szlovákiai üzemek is, Így például a Cadcal és bá- novcei Tatra tehergépkocsigyár, a komárnól hajógyár, a martini Mezőgépgyár (ZTS), a nitral Elitex, a tolmács! Gépgyár, a podbrezovái Sverma Vasművek, és Így sorolhatnánk tovább. Mihály Géza

Két részre tagolódnak az Iránból érkező híradások, amelyek változat- lannl a világpolitika előterében állnak. A beszámolók egyik fele szorosan követi a teheráni eseményeket. Ezek sorában nem oikozott meglepe tést, hogy Khomeini sajtóértekezle tén bejelentette ideiglenes kormány alakítását. Az ajatollah már régetv ben közölte ezt a tervét, mint ahogyan előre jelezte azt Is, hogy nép szavazást kíván tartani. Baktiar mi nlceterelnök még a sajtóértekezlet e lőtt szólt arról, nem ellenzi „az árnyékkabinet“ létrehozását, de adott esetben kész arra, hogy a „másik“ kormányfőt letartóztassa. Kettejük párharca t-hát folytatódik, sőt bizonya ra még élesebbre vált, hiszen Baktiar több Ízben Is kifejtette, Iránnak „csakis egy 'kormánya lehet.“ Ha pe

dig az „iszlám köztársaság“ megalakítása érdékeben az ajatollah „szent háborút“ indít, „minden golyóra go lyőval válaszolunk“ — mondotta a miniszterelnök, akit még a sah nevezett ki, és aki a jelek szerint a hadsereg számottevő részének a támoga tását Is élvezi.

Az Iránnal foglalkozó híradások másik ágán a belső válság nemzetkö zl vonatkozásai említendők. Figyelemre méltó a TASZSZ beszámolója arről, hogy a CIA Igazgatója lényegé ben beismerte, az amerikai hírszerző szervek ma Is aktív tevékenységet fej tenek ki az országban. Washington ban közölték, hogy Irán a 12 milliárd dolláros katonai megrendelésnek több mint a felét lemondta. Nyugat-Euró- pában, jelesül a Rajna partján viszont nem a hadi megrendelések csökkenő sének a hatásait, hanem az olajszállítások távlatait elemzik. A nyugatnémet gazdaságügyi miniszter szerint Bonn pillanatnyilag nem lát okot közvetlen aggodalomra a csőikként olajszállítások miatt. A miniszter azonban közölte, közép- és hosszú távon lehetnek ellátási nehézségek és elképzelhető a fűtőolaj és a benzin áremelése Is.

Teng Hsziao-ping kínai miniszterei.

nök-helyettes befejezte látogatását az Egyesült Államokban. Washingtoni kormánykörökben, a törvényhozásban általában elégedettek az amerikai-kínai kapcsolatok normalizálásával, de aggodalom, fenntartások tapasztalhal- hatók a Teng-látogatás egyes vonatkozásai körül.

Az egyik, hogy a kínai vezető látogatása során Washingtonban és más amerika; nagyvárosokban, minden alkalmat felhasznált a Szovjetunió rágalmazására. Bár az amerikai kormány a látogatásról kiadott „közös sajtóközleményben“ helyet adott a burkolt vádaskodásnak, érdekei szempontjából károsnak tartja, hogy Teng minden lehető alkalommal kirohant a Szovjetunió ellen.

Az amerikai sajtó az elmúlt napokban növekvő helyet adott a Szovjetunió reagálásának, idézte a Teng-lá- togatással kapcsolatos sajtóvlsszhan got.

Amerikai részről állítólag nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy biztosítani próbálják a Szovjetuniót: nem osztják a pekingi nézeteket a Szovjetunió elleni nyugati „frontról* s változatlanul igénylik a tárgyalásokat, a fegyver- korlátozásról, az együttműködés más kérdéseiről.

M «

Jimmy, a varázsló

Gyanítható, hogy 1978 tavaszán a washingtoni Fehér Házban már csak a csodáikban bíztak. A több mint egy éve hivatalban levő Jimmy Carter népszerűsége hónapról hónapra csökkent, szorgalmasan döntögette a negatív elnöki rekordokat. Pedig az elnöki apparátus igazán mindent megpróbált, hogy politikai varázslatot hajtson végre. Ojra meg újra „átformálták" Jimmyt, aki hol kedélyes fickóként, hol komoly államférfiként Jelent meg a publikum előtt, miközben emberei lázasan lesték a közvélemény reagálását. Hamar kiderült azonban, hogy egymagában a stílussal semmire sem mennek. A gazdasági gondokkal küzdő emberek nem hatódtak meg az elnöki viselkedés különböző változataitól. Eredmény kellett, bármiféle eredmény. Igen ám, de az utóbbi években a Washingtont kongresszus ugyancsak az elnökök nyakára nőtt, s ezért szó szerint csodának számít manapság, ha egy államfőt törvényjavaslat úgy kerül ki a kongresszusi húsdarálóból, hogy akárcsak emlékeztessen is a Fehér Ház eredeti elképzelésére.

Ha csak a csoda segít, segítsünk a csodáknak — mondhatták Carter Fehér Házának vezető tanácsadói a nyár végén. Es zseniális ötlettel meginvitálták az elnök Washington melletti üdülőhelyére, Camp Davidbe azokat, akiken szintén csak a csoda segíthetett. Es — Jimmy Carter. Az ő segítségére ugyanis legalább akkora szükségük volt' Camp David vendégeinek, mint a csodára. „Hálából“ készséggel szolgáltatták megegyezésük csodáját házigazdájuknak, aki jóvoltukból bűvészként, nagy politikai varázslóként tündökölhetett az amerikai publikum előtt. Igazán méltánytalanság ezek után, hogy a Camp David-i csodáért mégsem a bűvész, hanem a kalapjából kihúzott „nyúlok“ kapták az ezúttal puskapor •szagú Nobel-békedíjat.

Falmelléki meglepetések

Pekingben és a többi kínai nagyvárosban a politikai csodák a falakon kezdődnek. A sűrűn felbukkanó új politikai sztárok rendszerint a faliújságokról jönnek, és a bukott nagyságok ugyanott kezdik meg hosszú menetelésüket a politikai elmúlás felé. A tacépaókon szokás ugyanis hírül adni, ha új szelek fújdogálnak a kínai politikában márpedig az elmúlt másfél évtizedben sehol sem volt annyira változó a széljárás, mint Pektngben. Min leneseire csodálatosak ezek a kí- nat faliújságok: szerzőik állítólag kisemberek“, mégis varázsló módjára igazodnak ki a nagypolitika rejtelmeiben. Hát mm csoda, hagy egy pekingi munkás vagy diáikkollektíva pontosan eltalálja azt a napot, amikor valamely élenjáró személyiség blrálhatóvá válik? Egy nappal előbb még korai lett volna, egy nappal később már talán késő — Azok a menetrendszerű pontossággal megjelenő faliújságok érdekes módon sohasem válnak hatósági intézkedés tárgyaivá. A pekingi rendőr ugyanis csodálatos módon szintén pontosan tudja, hogy mikortól nem szabad eltávolítani azt a tacepaót, amelyen az eddig csak tisztelettel övezett vezetőre utalnak feltűnő tiszteletlenséggel. Mert aztán, ha valakinek a neve feltűnik a tacépaókon, nincs megállás, az illetőt kiebru- dálfák magas hivatalából. Vagy éppen — mint mostanában történik — halála után el nem távolítjáik a politikai Olümposzról. Egy biztos: Kínában aligha találgatja bárki ts, mi van a reggeli újságokban, annál érdekesebb az írás a falon, ki találtatott aznap reggelre „könnyűnek“.

Isten óvd a kormányfőt

fames Callaghan, brit miniszterelnök a szerencse fta. Az 1978. év elején a Downing Street 10. lakója már a csodában sem bízott, mert az új választások kiírását kivétel nélkül mindenki elkerülhetetlennek tartotta. Hiszen az év azzal kezdődött, hogy a liberálisok fellázadtak saját pártvezérük ellen, és a kormánykoalíció felmondását követelték, márpedig e párt támogatása nélkül Callaghan kisebbségi munkáspártja nem maradhatott volna hatalmon. Az év derekán aztán a liberálisok kimondták a boldogtalanná „nem“-et, és a londoni fogadóirodák elkezdték jegyezni a választást fogadásokat. Aztán megtörtént a csoda: Callaghan közölte, hogy mégsem írja ki a törvény meghatározta idő, tehát 1979. ősze előtt a várt választásokat, és a Callaghan-kabinet ennek ellenére hatalmon marad. A miniszterelnök csodálatra méltó ügyességgel megtalálta azokat a kis parlamenti csoportokat amelyeknek a támogatásával a kívánt többséget biztosíthatta. Callaghan ugyanis azért húzza az időt, mert hátha javul az ország gazdasági helyzete, és akkor az elöbb-utóbb elkerülhetetlen választásokon pártjának már nemcsak a csoákban kell bíznia.

A Világ ifjúsága nyomán