Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-30 / 5. szám

XXVIII. évfolyam 1979. január 30. Ara 1,— korona u em kis gond a gyermekne­velés. Különösen olyan családokban, ahol mindkét szülő dolgozik. A lelkiismeretes szülők sokfé le módszerrel próbálkoznak, hogy minél jobban eleget tegyenek feladatuknak, de csak kevesen gondolnak arra, hogy a sport is jelentős eszköz lehet a gyermek- nevelésben. A gyerekek naponta 8—10 órát kénytelenek egy helyben ülni, ha mfeg akarnak felelni az iskolai követelményeknek. Így munkai­dejük sokkal hosszabb, mint a felnőtteké, noha a gyermekek mozgásigénye sokszorosa a fel­nőttekének. Természetes tehát, hogy az iskolások „rosszak“, csintalanok. Ha rövid időre ki­szabadulnak a kötelezettségek szorításából, igyekeznek kitom­bolni magukat. A legfiatalabbak „rosszasága“ ellen a legjobb or­vosság a sport. Ezzel kielégíthet tik mozgásigényüket. u | I agyjuk tehát őket, hadd mozogják ki magukat ked­vükre. Különösen fontos ez ilyen­kor, amikor a zord időjárás miatt időnként beszorulnak a lakásba Ha tehetik, hadd szánkózzanak, korcsolyázzanak, síeljenek. Ne dorgáljuk feleslegesen őket, ha kissé vizes lesz a nadrág vagy a kesztyű. NEVELJÜNK SPORTTAL IS A másik szempont, amely a gyermekek sportolása mellett szól: a testnevelés elősegíti fizi­kai fejlődésüket, edzettebbek, e- gészségesebbek lesznek. Számos felmérés bizonyítja, hogy a rend­szeresen sportoló gyermekek a tanulással járó megterhelést is jobban bírják, mint a nem spor­toló társaik. Jő megoldás, ha a gyermek o- lyan sportedzésre jár, ahol csak­is fegyelmezett munkával lehet eredményt elérni. A sport és a fegyelem szorosan összetartoz­nak, s ez kitűnő nevelési eszköz minden gyermek számára. A~ —. a versenyzési vágy s a legkisebb sikernek és eredmény­nek is tudnak örülni. Ily módon megtanulják, hogy a siker legfon= tosabb tényezője a becsületes, szorgalmas munka. Még egy szempont, amely a gyermekek sportolását igazolja: a sportmunka, a verseny számos jó tulajdonságot hoz a felszínre, mint például a küzdőképesség, az akaraterő, a munkabírás, a figye­lőkészség és egyéb. Ezeknek a kifejlesztett készségeknek hasz­nát veszi mindenki. ol teszik tehát a szülők, ha gyermekeikkel megkedvel- tetik a sportot, s arról is gondos­kodnak, hogy űzhessék. Nagy se­gítséget kapnak ezzel a nevelés hez.-pi~ ALKOTÖ MÖDON A közelmúltban jelent meg Koncz Zsuzsa legújabb nagy­lemeze, az Aranyalbum. Érről fr lapunk 7. oldalán Bá­lint Péter. írta Andrej Greí, a SZISZ SZKB titkára A SZISZ Alapszabályzatának értelmében 1979 első ne­gyedévében minden SZISZ-alapszervezet, üzemi, iskolai, városi, helyi, járási, kerületi szervezet megtartja évzá­ró taggyűlését, plenáris ülését, valamint sorra kerülnek a Szocialista Ifjúsági Szövetség konferenciái is. Mind­egyik központi célja az, hogy behatóan elemezze, mi­képp váltották az ifjúsági szervezet tagjai valóra a SZISZ II. kongresszusának határozatait. A szervezeten belüli demokrácia elmélyülése, a SZISZ Alapszabályzatának maradéktalan betartása lehetővé teszi a SZISZ-tagok alkotó kezdeményezésének kibonta­kozását, aktiv részvételüket a szervezet munkájában a SZISZ-alapszervezetek tenniakarásának fokozását. A szervezeti demokrácia aktiv jellege a SZISZ évzáró taggyűlésein mutatkozhat meg legjobban. Hiszen ezeken a taggyűléseken a SZISZ esek ezrei kérhetnek szót, hogy véleményt mondjanak saját alapszervezetük életéről, munkájáról; s közvetlenül részt vesznek a vezetés for­málásában. meghatározzák feladatait. Nem vitás, hogy az alapszervezetek évzáró taggyűlé­sei, az üzemi, iskolai, városi, helyi szervezetek plenáris ülései és konferenciái elősegítik a SZISZ-ben a demo­krácia elmélyülését, az ifjúsági közösségek megszilárdu­lását. Rendkívül fontos tehát, hogy a SZISZ-tagok az évzáró taggyűléseken kötetlen légkörben nyilváníthas­sanak véleményt, bírálhassanak és önbírálatot gyakorol­hassanak. A SZISZ II. és a SZISZ szlovákiai kongresszusa arra kötelezte a tagságot, az összes ifjúsági alapszervezetet, hogy még nagyobb gondot fordítsanak a fiatal nemze­dék munkára, szocialista hazánk építésére való nevelé­sére. Az elmúlt esztendő egész sor figyelemreméltó ered­ménnyel zárult. A februári győzelem 30. évfordulójának és a X. VIT tiszteletére indult nagyszabású kezdeménye­ző mozgalomban fiatal munkásaink, mezőgazdászaink, műszaki és tudományos szakembereink, közép- és fő­iskolásaink tettekkel bizonyították ragaszkodásukat ha­zájukhoz és a kommunista párthoz iskolai, munkahelyi feladataik, a Nemzeti Front választási programjának tel­jesítése során. (Befejezés a 2. oldalon.) PALÁGYI LAJOS felvétele WILLIAM WORDSWORTH: A gyermek téli játékai ... És fagy Idején, mikor szállt a nap s a szürkületben, több mérföldnyire, átgyűltak a házak ablakai, hiába Intettek: boldog Idő volt ez mindnyájunk számára — nekem mámor ideje! Tisztán s hangosan csendült a harang, — én büszkén s vadul száguldoztam, mint fürge paripa, amely nem is gondol haza. Vas-cipőnk közös játékban és suhanva vitt a sima jégen: vadászatot és erdői játszottunk: utánoztuk a kürtszót, a falkát, az űzött nyulat. Röpdöstünk a hidegben és homályban. S hang nem maradt rest: torkunkkal vígan feleseltek a domboldalak; a lombtalan fák s minden jeges orom vasként csendült; lármánkra Idegen s bánatos hang is felelt, távoli hegyeké; s míg tisztán szikráztak a keleti csillagok, nyugat felé tovahalt az est narancs-szín ege ... Szabó Lőrinc fordítása A KGST keretén belül végzett kutatómunkába aktívan be­kapcsolódik az az állattenyésztéssel foglalkozó kísérleti in­tézet is, melynek központja Nitrán van. Tudományos dolgo­zók egész sora kutatja itt az állatuk leggazdaságosabb ta­karmányozásának módszereit. Képünkön Vaaga Viera, a szo­cialista munkabrigád tagja, kísérletezés közben A CTK felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents