Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-02 / 1. szám
ifiig 5 szeme előtt. Ügy, hogy mindkét figura el tudjam fogadtatni a közönséggel. 1974 ben vett részt először a várna nemzetközi balett versenyen. Tizenhét éve .sen a negyedik helyen végzett. A következi évben Prágában abszulút győztesként vég. zett a fiatalok kategóriájában. Svájc kö vetkezett. Lausanne ban a legjobb európa táncosnőt díjazták személyében. Pár hétté a verseny után New Yorkba utazott, egy hónapos nyári balett-tanfolyamra. „Szívesen emlékszem vissza az amerika- oalettiskola «klasszikus és modern tánc óráira, amel\£ek szakmailag rengeteget Je lentettek, s találkozhattam George Bálán chlne-nel, a világhírű koreográfussal.“ Tavaly a Szovjetunióban, Japánban, Lengyelországban, Ausztriában, Kubában és íjuciaországban táncolt. „Szerepálmaim? Azt hiszem, a ml szak mánkban nem jó, ha valaki szerepekben gondolkozik. En legalább is így látom. Pái évvel ezelőtt láttam a Bahcsiszeráji szökő kutat. Rettenetesen tetszett Zaréma szere pe, de senkinek sem beszéltem róla. Se ott hon, se a színházban. És mi történt? ősszel atánam szóltak a folyosón: „Láttad már az új szereposztást? Nem? Akkor ma bizto san nagyon boldog leszel...“ Az voltam És az leszek, amíg csak táncolhatok." G. Szabó László [ozef Vavro felvételén Michaela Cerná és Pavel Vokoun pás de deux Jének egyik Jelenete. Michaela Cerná, a Szlovák Nemzeti Színház tagja légies alkatával és kecses testtartásával hasonlít Degas táncosnőire, s ha helvet találna magának a mester valamelyik vásznán, nansárga tüllruháját biztosan fénysugárral ékesítené a festő, hogy a kivételes tehetségű táncosnőt még a balerinák sorából Is kiemelje. „Felséges rangot ad tlnéktek táncotok, sejtelmes glóriát...“ — írta a balerinákról Edgar Degas, a nagy francia impressztonls ta festő Meglepő, hogy a zárkózott mester ecsetjét és tollát sosem vonzotta a szabad tá) — inkább a rivaldafény. Pontosabban a balett-táncosnők világa. Vásznain és szonettjeiben púderes, bohócarcú, lenge lányok kelnek életre, akik csak akkor boldogok igazán, ha reflektorfényben fürödhetnek. A színpadon még áll a Könnyek kútja, de a lengyel királylány már holtan fék szik a tatár kán gazdagon díszített szobá Iában, és Zaréma vad féltékenységl rohama ts elmúlt. A háremhölgy eltűnt a színházi öltözőben. Cstipaldeg lényét, árgus tekintetét, rideg magatartását valahol a folyosón veszítette el, Jelmezét pedig az öltöztető vitte magával. Az átalakulás megismétlődött. Zarémából Michaela Cerná lett. Amtnt mandulaszfnú ruhájában, hátra fésült hajjal kilép az öltözőjéből, bizonyára elcsodálkozna a néző, hogy pár perccel ezelőtt még az ö forgásainak, (veit ugrásainak és harmonikus mozdulatainak tapsolt. KQlönös ajándékkal lepte meg őt a természet. Gondolatait, érzéseit nemcsak szavakban — mozdulatsorban Is elmondhatja. S ha egyedül érzi magát, előveszi ecsetjeit, palettáját, és fákat, réteket visz fel a vászonra. Ez az egyedüli kedvtelése. Igaz, másra nem Is Jutna Ideje. Mert a színházba akkor Is be kell Járnia, ha aznap este éppen nem táncol. A balettben ugyanis nincs szünnap. Még akkor sem, ha a táncos pokoli fáradtnak érzi magát. „Néha a délelőtti próbák Jobban kimerítenek, mint az előadások. Képzelje csak el: naponta ugyanazok a klasszikus gyakorlatok, ugyanazok a mozdulatok várnak rám, mint annak Idején a konzervatóriumban. Kilenctől kettőig az alapvető technikai elemektől kezdve a legösszetettebb mozdulatsorokig mindent átveszünk. Aztán este hétkor felmegy a függöny... Azt hiszi, Ilyennek képzeltem a balett-táncosnő életét? ... Hároméves sem voltam, amikor a szüleimtől korcsolyát kaptam. Nem lehetett bírni velem, annyira szerettem a mozgást. Az első piruettek után azonban hetekig kék foltok éktelenkedtek a testemen. S a szülők nagy meglepetésére mégsem tiltakoztam, ha korcsolyázni küldtek. Később gimnasztikára jártam. Aztán zongoraleckéket vettem. Negyedikes voltam, amikor beírattak balettra. Ha azt gondolja, kényszerből jártam, téved. Az első gya korlattők kezdve komolyan vettem. Ma sem tudom, hogyan lehetett bennem azokban tz években ilyen szorgalom és kitartás. Alapiskolás voltam, amikor először táncoltam színházban. Prágában, a Nemzetiben ... Ugrlbugri klsnyulakat és gyerekszerepeket játszottam az esti előadásokon.“ A konzervatóriumot három év alatt végezte el. Közben egy évet töltött Lenln- grádban Natalja Mihajlovna Dugyinszkánál. A kimerítő gyakorlatok hamar meghozták az eredményt. Michaela Cerná a Kirov Színházban sírta el magát először a boldogságtól. Aznap este még az álom is nehezebben jött a szemére, mint máskor. Le- ntngrádban jött rá arra Is, hogy minden szerepet el lehet táncolni. Még azt Is, amelyért kezdetben nem lelkesedne. „Akkor örülök igazán, ha a szerepeim fejtörésre késztetnek... Ha heteken keresztül gondolkoznom kell a részleteken... Ha tudom, hogy az adott szerephez hasonÖtvenketten ][ a 15 millióból J sí J „NEM LEHETETT bírni VELEM44 lót még nem táncoltam... A Hamupipőkében a Tündért alakítom. Egészen más, mini a korábbt szerepeim. Tavaly, amikor a prőbatablán felfedeztem, hogy én táncolom őt, nagyon elcsodálkoz tam. Bevallom, először furcsállottam a sze reposztást. Gyermekkorom meséiből ugyan is másnak képzeltem a tündéreket, mint én vagyok. Féltem, hogy a magasságom is za varja majd a nézőket. Mert valahogy ma gasnak éreztem magam a Tündér alakjá hoz... A koreográfus oszlatta el a kéte lyeímet. El tudta hitetni velem, hogy a Tündér, Igenis én vagyok. Aztán Itt van a Hattyúk tava Odette-Je ős OdfUája. Kőt merőben eltérő figura. Elő szőr a hercegnőt táncoltam, akit a varázs 16 hattyúvá változtatott, az utolső felvo násban pedig Rotbart lovag lányát, Odette fekete képmását. Külsőleg a szünetben vál tozom át, lélekben a színpadon, a nézők A FELKELŐ GYŐZELME HÚSZÉVES A KUBAI köztársaság Kubának, a latin-amerikai földrész első szocialista országának hős történelme az 1868- -1878-as időszakban kezdődött. A szabadságért vívott tíz, harcban oltöltött esztendő kezdete volt egy másik, későbbi győzelemnek, az 1959-es felszaba dulásnak. 1952 márciusában az ország utolső népelnyomója, Batista, átvette a hatalmat, és az adminisztráció, valamint a korrupció tetőfokára hágott. Az USA és az ország legreakciő- sabb elemei tisztában voltak a kormány népszerűtlenségével, és már nem bíztak abban, hogy be tudja töltent hivatását, vagyis az Egyesült Államok lm perlaltsta törekvéseinek érdé kelt szolgálja. 1952. Júnlusá ban ugyanis általános válasz tások következtek volna. A puccs a néptömegek vá lasztást győzelmét akadályozta meg. Batista számolt a katona csapatok támogatásával, vala mint az USA kubai nagykövei ségének bizalmival. így Kuba teljes függőségi viszonyba ke rült az USA val az uzsorások meggazdagodtak, és a néptö megek nyomora egyre növekedett. Már a diktatúra első é- vében annyira kiéleződött a helyzet, úgy nőtt a nyomor és a néptömegek elégedetlensége, hogy oem volt más kiüt, mint fegyvert fogni. 1953. Július 26-án Fidel Gast ro 26 éves ügyvéd vezetésével egy csoport megtámadta a Mon cada-laktanyát Santiago de Cu bábán. Arra számítottak — ml vei ez a karnevál napja —, hogy csak a legszükségesebb őrség marad a Moncada lakta nyában De elfoglalása nem sí került. Meghiúsult az orszár akkori, második legfontosabb katonai erődítménye ellenf ka tonal- támadás. A harc, a hő sök véráldozata azonban pél dát adott a kubai nép számá ra. Fidel Castro hires védőbe szédében „A történelem fel fog menteni“ merészen vádolta a Batlsta-rendszer kegyetlensé gét, a vádlottból vádló lett, és rifejtette forradalmi program át Is. Az elítéltek két év múlva ki ;zabadultak, s Fldel Castn 1956 véigón Mexikóban újjászei vezte erőit, majd 82 társával Illegálisan visszatért Kubába a Granma nevű jacht fedélzetén Az expedíciót Batista fegyve rés erői megtámadták, és a 82 emberből mindössze 12 maradt Ebből a 12 emberből született meg később az „Ejerclto Re beide“ (Felkelő Sereg), vala mint az első hadoszlop Fidel vezetésével, amely a Sierra Maestra-i hegyekben több mint két éven át harcolt. 1957 má jusában megalakult a második hadoszlop Che Guevara vezeté sével. A nép által támogatott felkelők mind nagyobb sikere két Sítek el. Az Egyesült Államok tanács adókkal és nagy mennyiségű modern fegyverzettel segítette Batlstát, de nem tudta mega kadályozni a diktatúra buká sát. A kubai nép nem hagyta többé megtéveszteni magát az Ismperialtsták által, általános sztrájkot szervezett, és meg akadályozta egy újabb bábkor mány hatalomra jutását. A ha tatom a nép kezébe került. 1959. január 1-én véglegesen győzött a forradalom 1959 februárjában Fldel Catsro Ruz parancsnok letette a miniszterelnöki esküt, júlisban dr. Osval- do Dortlcos Torrado elfoglalta az elnöki széket. A forradalmi kormány elfogadta a földreformtörvényt, a- inely eltörölte a nagybirtoko kát és százezer parasztot jut tatott földhöz. Csökkentették a lakbéreket és a villanyáram diját, köztulajdonba vették a tengerparti üdülőhelyeket, és más Intézkedéseket Is tettek a V forradalom győ- :elme után a lu tusvillák ás a szál Indák egész sora i nép kezébe került. A szerző telvétele társadalmi Igazságosság helyreállítására. A kormány megszervezte a Forradalmi Fegyveres Erőket és a Népi Milíciát. Természetesen ezzel még nem ért véget az Imperialisták elleni harc, akk az elmúlt években mnden eszközt megragadtak a provokációra és a kubai forradalom gyengítésére. A szocialista országok voltak azok, amelyek segítő kezet nyújtottak Kubának. Az elmúlt évben a XI. világifjúsági találkozó alkalmával tártam Kubában. Sok emberrel találkoztam, és hazatérésem óta sok helyen élménybeszámolót tartottam. Szinte mindenütt elmondtam azt a sokszor hangoztatott igazságot, hogy Kubát csak saját múltjával, önmaga tegnapjával lehet és szabad összehasonlítani Minden más megítélésből csak hamis következtetésre lehetne jutni. A ml gazdasági fogalmaink, életszínvonalunk értékmérői a sziget- országban csak más töltettel válhatnak Igazsággá. Kuba 6- riás't fejlődött az elmúlt húsz esztendő alatt. Latin-Amerikn országaiban még csak vágyálom. távoli program az ingyenes oktatás. Kubában minden gyerek — évűdétől az egyr.ten, elvégzéséig — Ingyen k?p ruhát, tankönyvet, élelmet s egy fillért sem kell fizetnie. A hajdani luxusvillákban ma a munkások, egyszerű emberek laknak. Ingyenes- minden sport- rendezvény, csak jelképes az autóbuszjegy ára, a színházi és a mozibelépő. Ezek a — megváltozott életet bizonyító — tények együtt alkotják a mai kubai valóságot. CSIKMÁK IMRE
