Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-23 / 4. szám
Nézzük hát, hogyan Irta le Krupszkaja Lenin készülődését az oroszországi útra 1905-ben!-„Vlagyimir Iljics Oroszországba készült. Én néhány hétig még Genfben maradtam az ügyek intézésére. Kettesben osztályoztuk papírjait és leveleit, borítékoltuk őket. Iljics saját kezűleg címzett meg minden egyes borítékot. Mindez a bőröndbe került... Rengeteg dokumentum és levél volt benne, amelyek jól illusztrálják a párt történetét.“ Igen, de miért emleget tűk az imént a Frei kofferét? — kérdezheti az olvasó. Máris válaszolunk rá: Frei és Lenin — ugyanaz a személy. A forradalom előtt Lenin konspiráclős okokból gyak ran használt álnevet. Ezek között ilyenek is voltak: William Frei, John Frei Sokszor e neveken irta alá cikkeit és leveleit az emi gráciában. A német „frei“ szó annyit lelent: szabad. Lenin nyíl ván ezért választotta álné vül. Visszaemlékezéseiben Krupszkaja asszony nem véletlenül említette meg, hogy oroszországi útja előtt Lenin maga osztályozta s rakta a bőröndbe írásait. Tudni kell, hogy Vlagyimir Iljics mindenkor gondosan gyűjtötte és „tárolta“ a pártdokumentumo- kat, személyi levelezését és a szociáldemokrata irodalmat. Csaknem minden európai városban, ahol csak lakott és dolgozott, nagy írásbeli anyag gyűlt össze, amelyet Lenin felhasznált a forradalomért vívott harcában, és igyekezett meg őrizni. De térjünk vissza Genfbe. ahonnan Vlagyimir Iljics 1905 november eleién lile gálisan Oroszországba uta zott, hogy Irányítsa az ott kitört forradalmat. Krupsz kaja néhány megbízható elvtárssal együtt Lenin elu tazása után „Frei kofferét“ az OSZDMP Központi Bizottságának levéltárával együtt ideiglenes megőrzés re beadta a genfi könyvtárba. A helyet szigorúan titok ban tartották ám Krupszka iának Oroszországba utazása után a mensevlkek meg szimatoltak valamit Többször is igyekeztek magkaparintani „Frei kofferét“, hogy annak tartalmát felhasználják frakciós harcukban. Csupán Lenin erélyes fellépése vetett véget törvénytelen próbálkozásuknak. Az első orosz forradalom leverése után Vlagyimir Iljics ismét kénytelen volt elhagyni hazáját. Franciaor szágí tartózkodása idején 1910-ben Lenin roppant fon tosnak tartotta, hogy a párt genfi levéltára Párizsba ke rüljön, hiszen akkoriban ez a város volt az orosz politikai emigráció köz pontja. Lenin óhaja teljesült. A levéltárral és a párt tulajdonát képező holmival együtt „Frei koffere“ is Genfből Párizsba került. Mindezt akkor a „Turge- nyev“ emlgrációs könyvtárban helyezték el. Később bárhová is utazott Lenin a francia fővárosból — Krak kóba Poroninba. Bernbe. Zürichbe slb. — „Frei koffe re“ esztendőkön át Párizs ban maradt. 1917. március 27-én (április 9.) Lenin Krupszkajával és több pártmunkásával együtt Svájcból Oroszország ba Indult a szocialista for radalom előkészítésére. Nem sok idő maradt a készülő désre; az úti okmányok kéz hez vétele után a legközelebbi vonal Indulásáig mind össze két órájuk volt. Csak a legszükségesebb holmikat és dokumentumokat vitték magukkal. A személyi levél tár. valamint „Frei koffere" egyelőre külföldön maradt megbízható emberek őrizetében. Nem sokkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Lenin utasítására a külföldön szolgálatot teljesítő szovjet diplomaták felkutatták az OSZDMP Központi Bizottságának pártlevéltárát. 1923-ban Moszkvába hozták Frei kofferét“ is. Mit tartalmazoti ez a rej télyes bőrönd? Amit benne találtak, valóságos kincs nek bizonyult: Lenin körül belül 1900-tól 1905 októbe réig írt műveinek kéziratai továbbá a helyi pártszervezetekkel folytatott egész levelezése. A bőröndből előkerültek Lenin olyan ki váló munkálnak eredetijei mint az „Égy lépés előre, két lépés hátra“, „A szociál demokrácia két taktikája a demokratikus forradalom ban“ és még sok más írás. El lehet képzelni a Lenin Intézet munkatársainak örömét amikor felfedezték Frei kofferében“ ezeknek az elveszettnek hitt műveknek a kéziratait A koffer tartalma azóta az egész szovjet nép tulajdona lett, és mindörökre helyet kapott a marxizmus leninizmus kincsestárában. Alekszandr Alov Krupszkaja Vlagyimir 1924 ben nem sokkal Vlagyimir Iljics halála után kremlbelt lakásáról egy hagy bőröndöt szállítottak át a Lenin Intézetbe. Az *útitáska semmiben sem különbözött a többitől. Ám abból Ítélve, milyen türelmetlenül várták az intézet munkatársai, roppant értékeket rejthetett maqában. Eg így is volt. hiszen arról a bizonyos „Frei kofferéról' volt szó. Az elmúlt napokban a szokásosnál jobban megbecsültük lakásunk, munkahelyünk melegét, a fényt, amely családunk asztalát megvilágította. Jobban megbecsültük, értékként kezeltük, mert tudtuk, hogy tízezrek helytállása révén jutott el hozzánk. í. 9 Ú jév éjszakáján hazánk számos városában mínusz 24 fokot mutatott a hőmérő. Ezt többségünk csak az újságból tudta meg, hiszen a hirtelen hőmérséklet-csökkenést — szilvesz tér után lévén — édesdeden átaludtuk. Kint zimankó volt, ennek ellenére energetikusainknak nagyon melegük volt. A helyzet úgyszólván egyik óráról a másikra változott. Az energetika különlegessége, hogy terméke, a villamos energia nem raktározható, nem gyártható előre. Raktárai azonban minden villanygyárnak vannak. Ezekben megfelelő mennyiségű tüzelőanyag halmozható fel. A villamosenergta-fogyasztásnak van csúcsideje és van „üresjárata“, amikor a kitermelt áram bizonyos mennyisége kihasználhatatlan (pl. éjszaka). Ilyen csúcsidőnek — sőt csúcsidőszaknak — tudhatók be az elmúlt év utolsó napjai, amikor számos gyár és ipari üzem az évvégi hajrában nem az energiatakarékosságot, hanem gazdasági tervük minden áron való teljesítését tartotta szem előtt. így történt meg, hogy a villanygyárak tüzelőanyag-készletei az 1978- -as év utolsó óráiban jócskán megcsappantak. Izgalomra azonban nem volt ok, hiszen útban volt az utánpótlás: a bányászok még Szilveszter napján is rekordokat döntöttek meg. Újév napján aztán a rendkívüli hideg miatt vagy öt és fél ezer vagon szén ku páccá fagyott.-r Valamennyien leszaladtunk az udvar ra, nem akartuk elhinni, hogy a befagyott vagonokat két mozdony sem bírja elmozdítani a helyükről Ekkor kezdődött a küzdelem, amelyből valamennyien kivettük részünket — meséli Bartos Péter, a novákyi villanyerőmű (ENO) elektrotechnikusa. Az ENO rendkívül jó étvágyú, naponta 500-600 vagon szenet zabái meg. — Nem a tüzelőanyag mennyiségével volt baj, hanem a minőségével. A szomszédos Prievidzáról már befagyott szén érkezett hozzánk. Van két olvasztó alagutunk, de egy vasúti ■ kocsi felolvasztása 5-6 óráig is eltart. Másnap — harmadnap már jöttek az emberek a prievidzai, novákyi üzemekből, volt segítség bőven. A nyugdíjasok, diákok egy fillért sem kértek, ingyen csákányozták a befagyott szenet, fent a vagonok tetején. Másodszor fejtettek. Higgye el, nagyon ke mény munka volt. Közben berrengni kezd a villanyerőmű i- rányító központjának figyelmeztető csengő ]e. Péter felveszi a kagylót. — Itt a 2-es blokk, közvetlénül a turbina előtt felforrósodott a levegő, kérjük csők kentsék a nyomást... — Értem, Intézkedem. Amikor Novákyban jártam, az erőmű három blokkja teljes mértékben üzemelt. 2. Naponta hallottuk a rádióban: a gyárak és a nagyüzemek a 15-ös számú fokozat a- lapján gazdálkodjanak a villannyal. Ez a fokozat az úgynevezett biztonsági minimumot Jelenti. A biztonsági minimum gyáranként más, de seho sem szabad olyan mértékben csökkenteni a vtllamosáram-fogyasz tást, hogy az intézkedéssel emberéletet ve szélyeztessünk. Továbbá nem szabad, hogy a rendkívüli intézkedésekkel nagy nemzet- gazdasági vagy termelési károkat okozzunk. A 15-ös számú regulációs fokozat érvénybe lépése után csak olyan nagy energiafogyasz tók folytathatják a munkát, amelyekben a termelést technológiai okokból egy órán belül nem lehet leállítani. Az iskolákban — annak ellenére, hogy nem tartoznak az 6- rás fogyasztók közé — ugyebár egy órán, sőt sokkal rövidebb időn belül is abbahagyható az oktatás... A kisfogyasztókat, tehát a családokat, a modern villamosított háztartásokat a takarékossági figyelmeztetésen kívül nem érintették a korlátozó rendelkezések. Volt villanyunk — de azért másak voltunk. Másak. — Nálunk tökéletes az energiatakarékoskodás — mondta kolléganőm. — Amióta nyolcéves lányomnak megmagyaráztam, miért nem mehet Iskolába, azóta ő az áramtakarékoskodás legérdekeltebb híve. Korán fekszik, későn kel, nehogy világítania kell- jep, és reggelenként a villanyáré számlapját megnézve elismerően bólogat felénk, szülei felé, vagy csóválja a fejét. . Andrea szeret iskolába járni, azért takarékoskodik a villannyal. Mi, felnőttek szeretünk esténként leülni a tévé elé, szeretjük a kényelmet és nem utolsó sorban, a szakmánkat, hivatásunkat is. És a tudományos-műszaki forradalom korában egyetlen szakma, egyetlen háztartás sem nélkülözheti a villanyáramot. Ezért mindig takarékoskodjunk vele! 3. A salai Duslo sajátosan oldotta meg az energiatakarékoskodástr önellátással. Hazánk legnagyobb műtrágyagyárának e- nergiaszükséglete termelésének megfelelő: óriási. Hogyan lehet a Villamos árammal takarékoskodni egy olyan gyárban, ahol naponta milliós értékek születnek és ahol egy percnyi áramkiesés milliós károkat o- kozhat? A következőképp: A gyárnak három kis teljesítményű á- ramfejlesztője van. Természetesen rendes körülmények között valamennyi használa ton kívül, hiszen a tavalyi év utolsó napján a Duslóban még senki sem gondolt arra, hogy a gyár generátoraival áramot fejlesszenek. Az áramfejlesztők „szépséghibáira“ csak akkor derült fény, amikor — áramot kellett gyártaniuk. A Duslo karbantartói, szerelői 24 óra alatt rendbe hozták a kazánházak megrep dt csöveit, és a gyár azóta egy 42 megawattos teljesítményű mini, villanyteleppel rendelkezik. Akik részt vettek a generátorok javításában, munkahelyükön nagyon elszántán mondták a többieknek: — De most aztán igazán spóroljatok a villannyal! Ha pazaroltok, akkor a sajátunkból. 4. Visszatérek Bartos Péter mondatához, aki azt mondta, hogy valamennyien felvettük a harcot. Bányászok és vasúti dolgozók, kohászok és vasútikocsi-javítók, katonák és diákok keresték és találtak rá arra a néhány barátságos szóra, amelyekkel abban a fagyos időben megmelegítették egímást. Olvastam, hogy az év elején a Ceská Tfebová-i vasútállomás valamennyi váltója befagyott. Ceské Tfebová vasúti gócpont, és itt, ezen az állom son rostokolt 1048 üres vasúti kocsi, amelyekre mint megváltóra várakoztak a mostf bányászok. Huszonnégy óra a- latt 600 ember váltotta egymást a sínek tisztításánál. Hatszáz emberi Azt hiszem, ha hét országra szóló lakodalomra kellene összehívnunk ennyi embert, 24 óra alatt talán nem is sikerülne. Próbára tett bennünket január, sportnyelven szólva: vettük a labdát — és vissza- játszottuk. Helytálltunk. Egy népi mondás azt tartja, hogy aki újév napján táncol, az egész éven át táncolni fog, aki újév napján szomszédol, az egész évben csavarogni fog... Bányászaink, vasutasaink, sok ezer dolgos kéz az újév napján és az azt követő napokban is helytállt. Zácsek Erzsébet
