Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-16 / 3. szám
Günter Sprenger: (1921. Az NDK-ban, Karl- -Marx-Stadtban él. Regényeket és novellákat ír. Eredeti foglalkozása görög-latin szakos tanár.) és ebből, kedves kollé- gos Játék. Látja, gőll ganők és kollégák, világosan — Kedves uram, én.,. Zeisig tanár úr a torkát kő- — Zeisig tanár úr lehúnyta szörülte. a szemét. Plso Buttermilch, még — Ha b szabad idejét jól be- elképzelni is szörnyű, mi vár osztja ... szegény gyerekre egy ilyen névZeisig egyre erősebben kö- vei?! szörülte a torkát. — Van egy barátom — foly— ... egy hét alatt nyűgöd- tatta Buttermilch, hogy megtörtén elkészül. Egy hét múlva u- te a tanár ellenállását —, Pa- gyanls be kell adnom a szabá- schulkeneik hívják, és szenvedő lyokat. iyes motoros. A fiát a versenyző — Jobban tenné, ha távozna— Mike Jeffersonról nevezte el, és kitűnik, hogy a tanárnak első- — ja, igen, tudni szeretné, — szólalt meg rekedten Zeisig. íz anyakönyvi hivatal elfogadta, sorban nevelőnek kell lennie, hogv miért Is kerestem fel. Hal- — Hogyan? — kérdezte Fre- Mike Jefferson Paschulke és Nem csupán Ifjúságunk, hanem lottam, hogy ön ért egy kicsit bel úr meglepetten. Plso Buttermilch, hát ezért válmlnden állampolgár^ nevelőjé- a sporthoz. A helyzet a követ- — Azt mondtam, hogy Jobban laljon felelősséget aki akar! Zeisig tanár úr nem volt hajlandó. Szeptember 6-án az óráról hívták ki Zeisiget. — Telefonhoz kérik sürgősen — mondta a titkárnő. A tanár átment az Irodába, vette a kagylót, és Jelentkezett: — Itt Zeisig. — Entensterz — mondta egy basszushang —, maga ugye tud görögül? — Igen, görög nyelvet Is tanítok az Iskolában — válaszolt / a tanár türelmetlenül. — Gondolom, nem azért hívott, hogy ezt a tényt személyesen megerősítsem? — Nem — mondta a basszus. — Egy bizonyos testrész görög nevét szeretném megtudni. Zeisig tanár úr levegőért kapkodott. — Nyolc betű,: és az első Óö, ha ez ségít valamit. — És miért kell ezt tudnia? — kiáltott a telefonba Zeisig, a- kinek időközben megjött a hangja. — Keresztrelytvényt fejtek, és nem Jutok enélkül tovább. Zeisig tanár űr lecsapta a kagylót. Szeptember 8-án bekövetkezett a katasztrófa. Tanítás után egy fekete sza- / kállas férfi szólította meg Zeisiget a tanári szoba ajtaja e- . lőtt. kező: a ml üzemünk társasjáté- tenné, ha most elmenne — e- — Zeisi8 ür? — kérdezte, é9 kokat gyárt, ezt az ügyes kis melte fel a hangját a tanár. amikor az Igenlően bólintott, Játékot is ml fejlesztettük ki... Frebel úr összecsomagolta a (8y folytatta: — No, de mi közöm... ? játékot. Az őn nevem Hellemann. — Hát tanár az Ilyen? — Volna Pár percnyi ideje szá- ,, , — Kedves fiatal barátoml — mondta megvetően. — Maga a- momra? tékosokat. Kinyitotta a do- mondta Frebel úr, és barátságo- karja nevelni a fiataljainkat? Zeisig tanár úrnak pedig volt bozt is, és a futballistafigurá- san megveregette a tanár vál- Kacagnom kellene. Tudja, ml ideJe. lát. — Tanfelügyelőjük beszéde maga? A szocialista építés ke- — A természetes gyógymód szerint mondhatom, kitűnő be- rékkötőjel És ezt előterjesztem művelője vagyok — mondta a széd volt. önnek, hogy úgy az Illetékes helyen Isi Jövevény ünnepélyes hangon, és mondjam, Kötelessége segíteni a Az ajtó nagyot csattant a közben a szakállát simogatta. A Játékosok remekül moz- rászorulóknak. Én pedig rászo- vendég mögött. Zeisig tanár úr Nagyon érdekes, gathatók. Ügy, és itt a labda Is, rultam az ön segítségére. Biz- egy székre roskadt, és a hóm- Gyógymódom ereje a szamár csak el kell Juttatni az el (0S vagyok benne, hogy megte- lokát törölgette. kállamban rejlik folytatta lenfél kapujába. Álljon csak o- SZ( azt a jfjs szívességet, ős ki- Szeptember 5-én, ugyancsak a büszkén Hellemann úr. Ada a másik oldalra ... dolgozza ennek a kis Játéknak a nagyszünetben, egy fiatalember h08? öregszem, néha bizony — De hát... szabályait. Ahogy elnézem, ön- Jelentkezett Zeisig tanár úrnál. be ls. HeÍJ,AJ®®t,f1tneiJ1;i, — Ugyan, egy kis Ideje biztos nek ez nem ls lesz nagy dolog. — Az anyakönyvi hivatalból Zeisig van még. Hiszen maga tanár, A tanítás, ugye, csak néhány 6- jövök — mondta bátortalanul. nek. Ez pedig feltételezi azt, hogy a Jó tanár szíve mindenki számára nyitva álljon, hogy e- leget tegyen embertársai kívánságainak, legyen segítőkész) udvarias, szerény..." A tanfelügyelő tenyerével többször az asztalra csapott. A teremben összegyűlt tanárok, köztük Zeisig tanár úr, felriadtak szunyókálásukból, amelyre az évente megrendezett Járási pedagógiai értekezlet kitűnő alkalmat nyújtott, és tapsolni kezdtek. v Zeisig tanár úr tizenöt évi iskolai szolgálata alatt sok mindent átélt már. Ismerte Jogait és kötelességeit, az előbbieket talán Jobban, mert áttekinthetőbbek voltak. • Balsorsa akkor kezdődött, amikor a tanfelügyelő beszéde szeptember 3-án megjelent az újságban. Szeptember 4-én a negyszü- netben egy Jó megjelenésű férfi kereste fel, hogy beszéljen vele. — Olvastam a tanfelügyelő beszédét az újságban — mondta a vendég, és szemüvege mögül fürkészve nézte a tanárt. — Egyébként, ha megengedi, a nevem Frebel. — Megtudhatnám, hogy... ? — Rögtön, fiatalember. Frebel úr hamiskásan rákacsintott a tanárra, aki nemrég ünnepelte negyvenedik születésnapját, majd egy lapos, szögletes tárgyat kezdett kicsomagolni. — Ez itt, i.gy futballpálya modellje, ebben a dobozban pedig megtalálja a hozzávaló jákat kirakta a pályára. — Csodálkozik, ugye? Zeisig úr valóban csodálkozott. " r. szótlanul vette a hallottakat. tudomásul nem? Ez pedig nagyon tanulsá- rát vesz igénybe. Zeisig gondolatban felmérte a ~~ Az emberiség elvesztette lehetőségeket, hogy ml oka le- a láthatatlan erőkben hét az anyakönyvi hivatalnak kiáltott keserűen Hellemann úr vele kapcsolatba lépni. Nyolc fs vádló mozdulattal emelte e éve nős, két gyereke van, és tu- kezét- ~ Tudomány kell nekik! domása szerint nem tagadott le Tudomány - Ismételte undor- egyeu sem. A családban előfor- ral ®,sz6t- ~ H,át t.es®ék' me8‘ dúlt haláleseteket is pontosan ®zt ,sl ^*.o! Egy nagy bejelentette. borítékból ót, sűrűn teleirt 1- Talán helyesebb, ha úgy vet vett elő, és átnyújtotta a mondóm, hogy az anyakönyvi tanárnak. Fordítsa ezt le lahivatal irányított önhöz. A ne- tlara- h°gV diagnózisaim tudóvem Buttermilch. máayos ku.lsöj °ltsenek- „ Zeisig tanár úr mosollyal 1- Zeisig hörgő hangot hallatott, gyekezett bátorítani a félénk és széttépte a ipapírokat fiatalembert, aki így folytatta: — Mf* efV sz6'„ é® ,lataszt'- A feleségem gyermekkel a- to” ■ léPcsön ~ üvöltötte,-jándékozott meg tegnap, egy Hellemann a természetes fiúgyermekkel. gyógymód művelője páníkszerü- Fogadja Jókívánságaimat. enPÄineiieÄkült'. - ... .. ~- Köszönöm, bizonyára meg- órával később, mikor a érti, hogy a gyermeknek ne- Pedellustól kapott konyak haté- vet kell adni. sára ZelslS tanár ur visszanyerHogyne, természetesen. te önuralmát, a titkárnő közölte Filep István: Illusztráció- Feleségem - mondta But- vele, hogy azonnal Jelentkeznie termllch úr lelkesen - gyönyö- kel1 a “n^'^yeíönél- ,, ■ rü nev_t talált a gyereknek, de Felháborító, hogy mit mű- a hivatal nem fogadja el - a vel °n ezen a héten! - szí- fiatalember Itt elszomorodott-, fze?te. a tanfelügyelő, és arca ha nem tudjuk bizonyítani, hogy klvorosodott a dühtől. — Há- ez a név valóban létezik. Ezért Panaszos levelet kaptam A küldtek önhöz, hogy állítson ki ^met Kul- és Belkereskede- róla igazolást. lem Panaszt tstt a társasjáték- Hogy mit csináljak? - ki- axP°r‘ veszélyeztetése miatt, áltott fel Zeisig úr megrökö- f8? bizonyos Buttermilch úr nvödve feljelentést tett a rendőrségen- Kérem szépen, ha igazolná segítségnyújtás elmulasztása elírásban, hogy van ilyen név. “an‘ * Természetes Gyógymód- De hát honnan tudjam én Müve őinek Szőve sége az on ezt? - védekezett a tanár. magatartásának kivizsgálását ko- Ügy tudom, ön a latin «*■“• mer' szerintük veszélyez- nyelvet tanítja ebben az lskolá- tat‘ a, népegészséget. A mai 1 ban - mondta esdeklő hangon ^ levelezőrovatában pedig a fiatalember önnek ezt tud- Entensterz úr vádolja ont aznia kell! Mielőtt a feleségem brut?!‘sa" meg'fSadbefeküdt volna a szülészetre, ol- ta töle a művelődéshez való jo- vasott egy könyvet, amelynek a • • • „• ba nam tévedek : cselekménye a római császár- a tanfelügyelő szimatolva előreság korában Játszódik, és abban nVu)t°tta az «"« ön most találkozott ezzel a névvel. Na- ^adásul Ittas állapotban van. gyón megtetszett neki. Kérem, 2" “égJ*n?lt nevelésügyünk gondoljon arra, hogy nehéz szü- becsületén. Éppen ezért én lés volt. Ha nem írja meg az 1- De est már nem hallotta Zei- gazolást, sírni fog szegényke. sl*, ta^r uú,r- egy ötákony- Na és ml lenne az a név? «’«zullét oltalmazóan kodosítet- — kérdezte gyanakvón a tanár. te tudatat.- Plso — mondta a fiatal- Fordította: ember elérzékenyülten. Böszörményi István Filep István: Rozsnyói képek (tusraizl MÁZIK ISTVÁN VERSEI December fagyától dideregnek Rozsnyón a Kora! alkonyatok s a Csucsomi úti macskakövek, hol magában áll ő és ő, agyukba szúrva egy-egy bús napsugár, és közel jár már az est. Ott lóg a hold ls a fán, a Rákóczi-torony mellett, hol meghitt kékezüst fények remegnek s részegek vizelnek a kapualjban. Sápadt-csillogású lelkűk lenn dülöng a mélyben, üreges koponyák csont-erdejében, tökéletes állkapcsok és nikotin-vtllogású fogak közt 0 sírni vágyom ... Tdvaszos már a föld. Illan a hó ős zöldell a dombhát szülőföldemen ezen a mellre ölelhető, abrosznyl Palócföldön de főképp a vár mögötti réten, az „ösvényen“, a lágykék eső- és sárga nyáremlékű síkon, a tizenkét fokos alig észrevehető emelkedőn, hol dolgom engedte andalogtam ahol a lombba bújt tölgy magányát sírja »1 éppen a föl-föl kacagó szélben az árokszélen, ahol tengernyi ibolya kék lángja ég, és tündökll a lejtő a nap melegét, biztatva a vándort, hogy visszatérjen a világot megváltani akaró útjáról. A tenger csontszín béke. Szikrázó parton lobog á sátrak kékje. S hol reggelenként napfény húrú citerák zsonganak s lepkeszárny remeg a pálmafák kontya alatt, felsír bennem az otthoni táj: dombok, hajlatán fürtös virágú bodza, apró hangyát cipel a morzsa és pihenget két tehén — a völgyből harangszót hoz a szél... Emléked harangozzák a tornytik és testem ellepi könnyeiddel a tenger...
