Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-12 / 24. szám
6 fisig Tarka sporiiilág A hivatásos sportolók pályájának furcsa, bizonytalan és néha bizony szánalmas alakulásáról már könyvtárra tehető történeteket írtak. Íme egy újabb adalék a sorhoz. Robert Gadocha tagja volt az 1974. évi labdarúgó-világbajnokságon bronzérmet nyert lengyel válogatottnak. A kiváló szélső később hí- vatásos labdarúgóként kamatoztatta ritka tudását és népszerűségét. Először a francia Nantes csapatában próbálkozott, nem sok sikerrel. Innen a Sting Chicago klubhoz szerződött. Hívták máshová is, de úgy érezte, hogy ott nagyobb karriert fut be. — Sajnos, másképp történt — mondja a keserű tapasztalatok után. — Az angol Math- grow honfitársaira épített, akik korábban csak a harmadik osztályban jutottak szóhoz. A csapat rosszul játszott, az edzőnek mennie kellett. A német származású Willy Roy került a helyére, és sorra importálta a labdarúgókat az NSZK-ból. Gadochának nem jutott hely a csapatban, a klub felbontotta a szerződést, pedig a 34 é- vés labdarúgó úgy vélte, hogy jó formában van, szorgalmasan készült a mérkőzésekre. Bírósághoz fordult, és jelenleg itt tart. — őszintén szólva, a kapitalista országban jóval nehezebb boldogulni, mint azt az ember messziről gondolja — mondja kiábrándultán. — Mindent a pénz diktál. A vezetők aszerint értékelik az embert, hogy ma még szükség van rá, holnap már nem. A profi klu- bókban keményen, néha brutálisan kell küzdeni a megélhetésért. Hát csak ennyit azok kedvéért, akik úgy vélik, hogy az agyonreklámozott és kívülről agyonfényezett profi sportban fenékig tejfel az élet. “ XXX- Ritkán fordul elő, hogy kifütyüljék a BEK- -győztes együttes edzőjét. Münchenben ez történt a Nottingham Forest — FF Malmö BEK-döntő után. A szokásos sajtóértekezleten Robert Houghton, a Malmö rokonszenves, 32 esztendős, talán Európa legfiatalabb mestere illendően válaszolt az újságírók kérdéseire. Dicsérte az ellenfél játékát, és nyíltan kimond- ta, hogy egy percig sem kételkedett a győzelmében. Ezzel szemben Brian Clough, a Nottingham menedzsere késve és szemmel láthatóan kedvetlenül érkezett a terembe. Mikor megkér, dezték, hogy miért olyan szomorú, ezt válaszolta: — Igazán nem értem, ml okom lenne az Ö- römre... Mtkor megpróbálták ellenvetni, hogy azért nem minden nap fordul elő, hogy valakinek a csapata Európa legjobbja lesz, így folytatta: — Es ez olyan hallatlanul nagy dolog? Győzelmünk már abban a pillanatban biztossá vált, amikor megtudtuk, hogy a döntőben a Malmö lesz az ellenfelünkI Személy szerint közel sem tartom annyira büvöletes dolognak a kupagyőzelmet, mint a közvélemény és a sajtó általában. A „Notts“ a legjobb csapat Európában, de ezt a müncheni kilencven perc előtt is jól tudtuk. Nekünk a világelsőségre van szükségünk. .. S miután az éppen nyugodtan nyilatkozó Houghtont azzal szakította félbe, hogy: „Uraim, van még kérdésük?“ — fütykoncerttel kísérve távozott a teremből. Houghton vastapsot kapott a sajtó képviselőitől. Nyilván nem Clough lesz az első, akinek az orrába esik majd az eső. XXX Merőben mást kapott viszont Robert Houghton is a Svéd labdarúgó Szövetségtől. Háromheti felfüggesztést azért, mert bírálta a játékvezetőt, aki kiállította a Norrköping elleni mérkőzésen együttese legjobb játékosát, Cer- vint. Tudjuk, hogy a játékvezetők sem angyalok, és a szövetségnek nyilván igaza volt, Houghton megbüntetésével. Magától adódik azonban a kérdés: Mi lenne mifelénk, ha nálunk ts ilyen szigorúan őriznénk az erkölcsöket...? XXX Tornaiján fSafárkovo) lezajlott a hagyományos szlovákiai magyar újságírók-budapesti színészik labdarúgó-mérkőzés, a „Szúrócska". Az olvasó nyilván már értesült az Oj Szóból, hogy a kiválóan megrendezett rangadón a toliforgatók győztek 4:3 arányban, de most nem erről van szó. . A budapesti színészek Ihász Gábor táncdal- énekes gépkocsijának meghibásodása miatt jó egyórás késéssel érkeztek a helyszínre. De még nagyobb csalódást okoztak a türelmesen várakozó szép számú közönségnek, mivel a népszerű Juhász Jácint nem volt közöttük. Kérdésünkre elmondták, hogy tűvé tették ér. te egész Pestet meg Budát, de nem találták, és ebből bizony fegyelmi lesz. Alig kezdődött meg azonban a mérkőzés, a- mtkor dr. Hegedűs János, a Szúrocska ör.ökös riportere a közönség nagy üdvrivalgása közepette bejelentette, hogy megérkezett Juhász Jágint is, és nemsokára pályára lép. Érkezése felvillanyozta a színészeket, akik ki is e- gyenlítettek. Jácint azonban a második félidő közepe táján ahogy jött. egy óvatlan pillanatban éppúgy távozott. Mint utólag kiderült, azért, mert néhány órával később felvétele volt a budapesti tévéstúdióban. Mindenképpen dicséretére válik azonban, hogy képes volt a Trabantját agyonhafszólni, hogy társainak rövid időre is segítségére legyen. Nem hagyta őket cserben. Ez igazi sportemberhez méltó. Különben l- lyennek ismerjük őt filmjeiből ts... f pcdágyl I Polakovics Tibor versenyzőként lépést tartott a legjobbakkal Tűző nap, kék ég, zöldesen csillogó víztükör. Kajakok és kenuk húzzák a barázdákat a vízen. Regatta az Aranyhomokon. A napozók, lubickolók tömege, hancúrozó fiatalok, csupán az evezősök lapátolják verejtékes igyekezettel a vizet. Keménykötésű fickók, karcsú, ízmos leányok. Hazaiak és külföldiek, felfelé törő fiatalok és már neves versenyzők. A hazai versenyzőkön kívül szovjet, magyar, román, bolgár és NDK-beli kenuzók-kajakozők. Izgalmas hajrák a távon és kinn a parton egyaránt: a versenyhajókon a lapátosok, a parton meg a szurkolók drukkolnak. Az utóbbiak között néhány egykori csillag. Valamikor ők vívtak ilyen csatákat az .ellenfelekkel, most neveltjeiknek szurkolnak, egyikük- -máslkuk a saját lányának-fiának. — Az én fiam most nincs itt. A hét elején vakbélre operálták, tegnap kétségbeesetten telefonált a kórházból, intézzem el, hogy rajthoz állhasson, már gyógyultnak érzi magát — mondja Cepőiansky edző, az egykori kajakkirály, egy kis büszkeséggel a hangjában. A fia is belevaló gyerek, o- lyan fából faragták, mint áz apját, ilyesféle akarat is kell a sikerekhez. Polakovics Tibor edző a parton, leánya pedig a vízen kajakban. A papa valamikor kenuban aratta sikereit, annak idején szoros versenyt vívott Parti Jánossal, a magyar kenukirállyal. — Nemcsak a lányomnak szurkolok, hanem a „fiaimnak“ is, a versenyzőimnek — mondja Polakovics Tibor, a CH edzője. Zömök sportember, valamikor míg versenyzett, nem volt rajta egy gramm súly- felesleg sem. Leolvadt a kenuban. Most már egy kissé elkényelmesedett, többnyire motorcsónakon követi védenceit. A regattán is elégedett volt velük. A kajokozó MaRAPSZÓDIA Á TÓ TÜKRÉN ÉS A PARTON sár Félix és a kenuzó Kovács Jóska ugyan nem Jutott fel a győzelmi emelvényre, de így sem vallottak szégyent. Masárt a magyar Sztanity és a szovjet Mahnov győzte le. Olyan kajakozók, akiktől kikapni nem szégyen. Kovács Józsit a román Varablev és a szovjet Krivobok előzte meg a kenu^ számokban. — Elégedett vagyok velük — dicséri a fiúkat Polakovics. — Meg aztán az sem árt nekik, ha minél hamarabb megtanulják, hogy ha ilyen nagy versenyzőkkel akarnak megvívni, nem szabad elaludni a rajtot. A villamrajtos éllovasokkal nem lehet kényelmesen kezdeni. Egy kis hátrány, aztán a hajrára elfogy az erő. A magyar Sztanity fergeteges hajrája után Masárnak már semmi esélye sem volt vele szemben. Kovács Józsi is szédületesen hajrázik, de hát a román kenuzó keze sem lankadt el az utolsó métereken. Szerényen üldögél a tő partján Székely István edző. Nézi a versenyszámokat, egy kicsit dünnyög magának, s talán csak akkor csillan meg a szeme, mikor az ő fiai állnak rajthoz. Az ő neveltjei, Masár és Kovács Jőska. Egy-két évvel ezelőtt úgy mutatott az akkor még igen nyurga Ma- sárra és a kis Kovács Jóskára: „Ezekből a srácokból még lehet valami. Ö verbuválta a Somorja környéki gyerekeket, ő ültette csónakba, öt tanította meg őket az evezővel bánni. — Tehetségek? Nálunk? Annyi van, hogy kicsi a hajóház. Hogy mennyi érmet szereztek a gyerekek? Csak az aranyakai számoljuk, de. abból is van egy zsáknyi. Versenyző korában még csak igen gyat rák voltak a feltételek. Csőnakház? Versenyhajó? Edző? A körtvélyesl Duna-ágban még valamirevaló fabődé sem volt. Székelyék hozták tető alá a kajak-kenu sportot, az első csónakházat maguk építették. A faházból azután téglaépület lett, ám most az erőmű építése miatt újabb gondok szakadnak a nyakukba. — Az a fontos, hogy lelkesednek a fiúk, Székely István és Kovács József a lelkesedés pedig csodákat művel, m vallja Székely. A víz szerelmesévé nevelte flát is. Fia és többi „fiai-lányai“ viszik tovább a stafétát. Az elődöknek méltó utódaik vannak. A színtér ezúttal Is az Aranyhomok su- gárözönben fürdő tava. Ismét verseny, Szlovákia bajnoksága. Népes mezőny, felsorakozik az egész Székely-gárda Is. A fiatalok és a már tapasztalt „öreg“ rőkák. — Milyen eredményt vársz a fiaidtól? — kérdem Székely edzőt. — Egy-két érmet ismét haz'aviszünk — hangzik a magabiztos válasz. Az eredmény? Minden versenyüket éremszürettel zárják, ám ezen a bajnokságon a somorjai legénykék-leánykák valóban egy zsákra való érmet szereztek. — Huszonegy aranyunk van, a többit nem Is számoltuk — nevet Székely István. A fia is két arannyal Járult hozzá a zsákmányhoz. A kajak kettesben 5000 méteren, a kajak négyesben 500 méteren. — Legközelebb a kajak egyesben Is — fogadkozik Székely Attila. Mészáros József MÜNDIAL ’82 Az 1982. évi labdarúgó-világbajnokság lebonyolítása körül a jelek szerint most már minden világos. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) végrehajtó bizottsága minapi zürichi ülésén a korábbi elképzeléseknek megfelelően úgy döntött, hogy az 1982. évi, XII. világbajnoki döntőnek 24 résztvevője lesz. A selejtezők sorsolását idén október 20-án tartják meg. A selejtezőket 1979. november 1. és 1981. november 30. között kell lejátszani. A spanyolországi csoportküzdelmek sorsolásának Időpontja 1982 januárja. A világbajnokság 52 mérkőzését 1982. Június 16 — július 11-e között bonyolítják le. A védő Argentína és a rendező Spanyol- ország mellett Európából további 13, Dél- -Amerikából 3, Ázsiából, Afrikából, Közép -és Észak-Amerikából pedig 2-2 csapat vehet részt a fináléban. A küzdelem hat né gyes csoportban kezdődik. Innen az első kettő, azaz tizenkét együttes Jut tovább Az így kapott 12 együttest négy csoportba sorolják, és a csoportgyőztesek vívják egy-' mással az elődöntőket, e mérkőzések győztesei küzdenek egymással a világbajnoki címért, a vesztesek pedig a harmadik, illetve negyedik helyért. Biztosra vehető elképzelések szerint a csoportvezetőket előre kijelölik. Ezek a következők lesznek: Spanyolország mini szervező, Argentina mint a legutóbbi világbajnok, Brazília, Olaszország, NSZK és U- ruguay, valamennyien volt világbajnokok, de természetesen csak abban az esetben, ha sikerrel veszik a selejtezőket. Végül a tervek szerint minden csoportban két európai csapat kap helyet. A spanyolok — egy kissé talán Ralmundo Sapportának, a szervező bizottság elnökének jóvoltából — megoldották a világ- bajnokság finanszírozásának kérdését is. Sapporta ügyes üzletember lehet, mert az argentínai VB bevételéhez viszonyítva reklám címén száz százalékkal, a tévéközvetítések eladásából pedig 70 százalékkal nagyobb bevételre tett szert. A spanyolok a következő VB költségeit tulajdonképpen négy forrásból fedezik. Először: a reklámok Jogát 36 millió svájci frankért eladták a West Nally multinacionális társaságnak, amely egyben megvásárolta az Amerikába és Kanadába irányuló tévéközvetítések Jogát is. Másodszor: a tévéközvetítések jogának eladásából 39 millió svájci frank bevétele lesz a szervező bizottságnak. Harmadszor: a belépőjegyek árából a számítások szerint mintegy 60 millió frank folyik be, de csak abban az esetben, ha a mérkőzéseknek átlag több mint 57 ezer nézője lesz. Negyedszer: a különféle emléktárgyak eladásából Sapporta 5 millió dollárt szeretne szerezni, mégpedig oly módon, hogy ezeknek az árusítását szintén a West Nally végezné. Áprilisban a FIFA négytagú bizottsága megtekintette azoknak a városoknak a stadionjait; amelyek vendégül látják a világ legjobb válogatottjait. Mindent rendben találtak. Barcelonát és- Madrldot. meg sem nézték — jóllehet az előbbi a megnyitó, az utóbbi a döntő, mérkőzés (mérkőzések?) színhelye lesz —, mert mindkét helyen a- kár holnap is kezdődhetnének a csatározások. Palágyi Lajo* Az 1982. évi labdarúgó világbajnokság hivatalos emblémája.
